A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában ismertetett jogesetben az ajánlattevő az ajánlatkérő által előírt alkalmassági feltételek igazolásához kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetet vett igénybe. Ehhez az ajánlatban az ajánlattevőnek megfelelően bizonyítani kellett, hogy a szükséges erőforrások ténylegesen rendelkezésre fognak állni a szerződés teljesítéséhez.
A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: A Kbt. kapacitás szervezet bevonására vonatkozó rendelkezései nem tartalmaznak előírást arra az esetre, ha az alkalmasságra bemutatott szakembert más munkáltató is jogszerűen foglalkoztatja. Az ajánlattevő megfelelően, logikailag összefüggő dokumentációval igazolta, hogy a kapacitást nyújtó szervezet munkáltatóként rendelkezik az alkalmassági követelményt teljesítő szakemberrel, aki ténylegesen részt tud venni a teljesítésben. A jogszabályokból nem levezethető az a feltétel, hogy két munkáltató esetén mindkét munkáltató kötelezettségvállalása szükséges az alkalmassági feltétel teljesítéséhez.
Tényállás
Az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított 2023. december 4-én múzeum infrastruktúra bővítése, üzemeltetése szolgáltatás megrendelése tárgyában.
A felhívás ismertette a beszerzés tárgyát, mennyiségét, az opciókra vonatkozó információt.
Az ajánlatkérő a felhívásban az alkalmassági követelmény(ek)körében az alábbiakat határozta meg:
„Az ajánlattevőnek csatolnia kell:
M2) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés b) pontja alapján azoknak a szakembereknek a megnevezését, képzettségük, gyakorlatuk a szakember által aláírt szakmai önéletrajzzal történő ismertetését, végzettséget igazoló okirat másolatokkal, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. A szakmai önéletrajz részletesen – dátumokkal (év/hó) – térjen ki a szakember által végzett szakmai gyakorlatra. A szakembernek nyilatkoznia kell arról, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén a szerződés teljesítésében személyesen részt vesz. Amennyiben a szakember egyazon időben több tárgyi projektben is részt vett, úgy az egyes projektek során szerzett gyakorlatainak hónapszáma nem összeadható, vagyis egy évben maximálisan 12 hónap számítható függetlenül attól, hogy a szakember esetleg egy időben több projekten is dolgozott. Minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. Ajánlatkérő a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alapján jelzi, hogy a formanyomtatványban az alkalmassági követelmények előzetes igazolására kéri a formanyomtatvány IV. részében szereplő részletes információk megadását.
Az alkalmassági követelmények utólagos igazolása a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerint történik. Az alkalmasság igazolására a Kbt. 65. § (6), (7), (9) és (11) bekezdésben foglaltak is irányadók.
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):
M2) Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább az alábbi szakemberekkel:
Cisco infrastruktúra:
1./ érvényes Cisco Certified Intemetwork Expert (CCIE) gyártói minősítéssel vagy azzal egyenértékű minősítéssel és legalább 24 hónap Cisco hálózati és Cisco hálózatbiztonsági rendszerek implementálásában, üzemeltetésében szerzett tapasztalattal rendelkező szakember
4./ érvényes Cisco Certified Network Professional Routing&Switching (CCNP Enterprise) gyártói minősítéssel vagy azzal egyenértékű minősítéssel és legalább 24 hónap Cisco switching rendszerek implementálásában, üzemeltetésében szerzett szakmai tapasztalattal rendelkező szakember.”
A felhívás További információk pontjában az ajánlatkérő az alábbi előírásokat is tette:
„1) Csatolni kell az ajánlattevő, és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet esetében az ajánlatban cégszerűen aláíró cégjegyzésre jogosult képviselő aláírási címpéldányának másolatát, vagy a 2006. évi V. tv. 9. § (3) bekezdésnek megfelelően elkészített, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintát. Amennyiben az ajánlatban nem cégjegyzésre jogosult személy ír alá, csatolni kell az ajánlatban aláírására feljogosító meghatalmazását. (…)
8) Amennyiben valamely nyilatkozatminta az elektronikus közbeszerzési rendszerben (továbbiakban: EKR) elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni.
9) Az EKR-ben továbbított dokumentumokkal, az EKR-ben elektronikus úton megtett nyilatkozatokkal szemben támasztott követelményekkel, valamint képviselet esetén elektronikus úton megtett nyilatkozatokkal kapcsolatos egyéb előírásokra a Kbt. 41/A–C) §-ai vonatkoznak.
15) Ajánlatkérő az eljárásban alkalmazza a Kbt. 71. § (6) bekezdését, azaz az ajánlatkérő nem rendel el újabb hiánypótlást, ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás. Ajánlatkérő az eljárásban alkalmazza a 81. § (4) és (5) bekezdését.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást saját forrásból valósította meg.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, melyben rögzítette: „Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy – amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre – a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában.”
Az ajánlattételi határidőre 3 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, köztük a jelen ismertetés szerint A Kft. (a továbbiakban: érdekelt) és a kérelmező.
Az érdekelt ajánlatában, az EEKD dokumentum II. pontjában nyilatkozott, hogy igénybe veszi más szervezetek kapacitásait.
Az érdekelt feltüntette az EEKD dokumentumban az alábbi kapacitást biztosító szervezeteket:
A jelen ismertetés szerint C Kft.-t.
A jelen ismertetés szerint AV Kft.-t.
Az érdekelt a felhívás M.2.1. pontjában meghatározott alkalmassági követelményeknek való megfeleléshez az alábbi szakembert ismertette:
1) Cisco infrastruktúra:
1. bekezdés: érvényes Cisco Certified Intemetwork Expert (CCIE) gyártói minősítéssel vagy azzal egyenértékű minősítéssel és legalább 24 hónap Cisco hálózati és Cisco hálózatbiztonsági rendszerek implementálásában, üzemeltetésében szerzett tapasztalattal rendelkező szakember: H. Z.
4. bekezdés: érvényes Cisco Certified Network Professional Routing&Switching (CCNP Enterprise) gyártói minősítéssel vagy azzal egyenértékű minősítéssel és legalább 24 hónap Cisco switching rendszerek implementálásában, üzemeltetésében szerzett szakmai tapasztalattal rendelkező szakember: H. Z.”
Az ajánlatban benyújtásra került a C Kft.-vel és az AV Kft.-vel kötött előszerződés, továbbá H.Z. önéletrajza, melyben jelenlegi munkáltatóként a jelen ismertetés szerint MT Zrt. került megjelölésre, valamint az alábbi nyilatkozatot is csatolta: „Kijelentem, továbbá, hogy az ajánlat nyertessége esetén képes vagyok dolgozni, és dolgozni kívánok a szerződés teljes időtartama alatt az ajánlatban szereplő beosztásban, melyre vonatkozóan a szakmai tapasztalatomat bemutatták. Nyilatkozatommal kijelentem, hogy nincs más olyan kötelezettségem a fent jelzett időszakra vonatkozóan, amely a jelen szerződésben való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná.”
A szakemberek vonatkozásában az érdekelt csatolta az ajánlatban a CISCO minősítést tanúsító okiratokat.
Az ajánlatkérő hiánypótlásra hívta fel az érdekeltet, amelyben egyebek mellett közölte, hogy „A felhívás M2) pontja szerinti alkalmassági feltételek teljesítése érdekében bevonni kívánt szakemberek esetében az EEKD IV/C technikai szakmai alkalmasság pontjában megadott információk és a csatolt szakmai önéletrajzok alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy az egyes szakemberek milyen jogviszonyban állnak az ajánlattevővel, ezért azzal kapcsolatban felvilágosítást – és amennyiben szükséges – a Kbt. 66. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozat pontosítását kéri Ajánlatkérő.”
Az érdekelt a benyújtott hiánypótlásában az alábbi nyilatkozatot tette:
Az ajánlati felhívás 2.1.4./20) pontjában és a kiegészítő tájékoztatásban ajánlatkérő jelezte, hogy a szerződéskötés feltétele az, hogy a nyertes ajánlattevő vagy az alvállalkozója legkésőbb a szerződéskötésre rendelkezzen Cisco Gold Integrátor-i gyártói minősítéssel.
Maga az ajánlatkérő is jelzi, hogy a fenti követelmény szerződéskötési feltétel, éppen ezért nem érthető, hogy ezen feltétel teljesülését az ajánlatkérő miért most vizsgálja, miért kellene megfelelnie az ajánlattevőnek ezen előírásnak az ajánlattételi szakaszban.
A fentiektől függetlenül jelezte, hogy a jelen ismertetés szerint TR Zrt. alvállalkozó - mely a hiánypótlási felhívás miatt egyben kapacitást nyújtó szervezetként is bevonásra kerül - rendelkezik Cisco Gold Integrátor-i gyártói minősítéssel.
Az EKR „Nyilatkozat bemutatott szakemberekről” elnevezésű nyilatkozatban egyértelműen látható, hogy az alkalmasság körében bemutatott szakemberek az ajánlatban nevesített C Kft. kapacitást nyújtó szervezet alvállalkozóiként, tehát szubalvállalkozóként kerülnének bevonásra. A Kbt. semmilyen korlátozást nem tartalmaz e tekintetben, így egyértelműen megállapítható a fennálló jogi kapcsolat, ami a közbeszerzési gyakorlatban elég gyakran előforduló helyzet.
Ugyanakkor ajánlata nyertesként történő kihirdetése érdekében ezen szubalvállalkozókat bevonja kapacitást nyújtó szervezeteknek, mindezzel kockáztatva azt, hogy a Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő nem rendel el újabb hiánypótlást, ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás.
Összhangban a fentiekkel az EKR-ben benyújtott nyilatkozatok módosításra kerültek, a Gazdasági szereplők adatai közé felvételre került kapacitást nyújtó szervezetként a jelen ismertetés szerint NTT Kft. és a TR Zrt.
Az ajánlatkérő megküldte az ajánlattevők részére az eljárás összegezését, melyben érvényes ajánlattevőként a kérelmező és az érdekelt került megjelölésre, míg nyertesként az érdekelt, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot benyújtóként pedig a kérelmező lett megjelölve.
A kérelmező iratbetekintésen megtekintette az érdekelt ajánlatát és a hiánypótlását, majd előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amelyben kérte a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását [41/A. § (1) bek., 73. § (1) bek. e) pont], illetve – az esetlegesen szükséges egyéb eljárási cselekmények elvégzését követően – a kérelmező nyertesként való kihirdetését. Előadta, hogy a nyertes ajánlatban benyújtott önéletrajzok és a megjelölt kapacitás szervezetek nem állnak egymással összhangban, illetve nem egyértelmű a megjelölt szakemberek bevonásának jogcíme.
Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelemmel összefüggésben hiánypótlásra hívta fel az érdekeltet, amelyben egyebek mellett közölte: „H.Z. szakember esetében a csatolt szakmai önéletrajzban több munkáltató is megjelölésre került. Ajánlatkérő számára nem egyértelmű, hogy miért került meghatározásra több munkáltató, ezért arra vonatkozóan felvilágosítást kér, illetve erősítse meg, hogy két munkáltatója van, de jelen eljárásban az eljárásba bevont kapacitásnyújtó szervezet részéről biztosítja a rendelkezésre állást.”
Az érdekelt benyújtotta a hiánypótlási felhívásban nevezett szakemberek önéletrajzát ismét, melyek tartalmukban azonosak voltak a korábban benyújtott önéletrajzokkal.
Az érdekelt az EKR felületén, az eljárási cselekményben szövegdobozt helyezett el, amelyben megerősítette, hogy H. Z. szakembernek két munkáltatója van és a TR Zrt. kapacitást nyújtó részéről biztosítja a rendelkezésre állást.
Az ajánlatkérő a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét elutasította.
A kérelmező iratbetekintésen megtekintette az érdekelt hiánypótlását, majd újabb előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be. Kérte az ajánlatkérőt, hogy az összegezést módosítsa, a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával [73. § (1) bek. e) pont].
Az ajánlatkérő a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét elutasította. Közölte, hogy H. Z. szakember az önéletrajzában személyesen, az előírt módon nyilatkozott arról, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén a szerződés teljesítésében személyesen részt vesz. Kijelentette továbbá, hogy az ajánlat nyertessége esetén képes dolgozni, és dolgozni kíván a szerződés teljes időtartama alatt az ajánlatban szereplő beosztásban, melyre vonatkozóan a szakmai tapasztalatát bemutatták. Nyilatkozatával kijelentette, hogy nincs más olyan kötelezettsége a fent jelzett időszakra vonatkozóan, amely a jelen szerződésben való munkavégzését bármilyen szempontból akadályozná. Az ajánlattevő a szakemberekre vonatkozó EKR űrlapon egyértelműen megjelölte H. Z. szakember esetében a szakemberrel jogviszonyban álló szervezetet.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező a jogorvoslati kérelmében az érdekelt ajánlatának érvényesként történő elfogadását vitatta, indítványozta a döntés megsemmisítését.
A kérelmező szerint H.Z. szakember esetében több munkáltató került megjelölésre, ugyanakkor kapacitás szervezetként csak az egyik munkáltató került feltüntetésre, és e munkáltató tekintetében kerültek benyújtásra a szükséges dokumentumok. A közbeszerzési eljárás teljes folyamatában ellentmondásos és hiányos az érdekelt részéről az alkalmasság igazolása körében alkalmazott eljárás. Ez különösen azért is hangsúlyos, mivel az érdekelt egyetlenegy alkalmassági feltételre sem saját szakembert jelölt meg, ami önmagában fokozott gondosságra kellett volna, hogy intse az ajánlatkérőt. Ezen túlmenően az érdekelt ajánlatában olyan erőforrás szervezetet jelölt meg, amely a szakemberekkel nem áll jogviszonyban, több szakember önéletrajzán pedig nem a saját kezű aláírása szerepelt. A kérelmező megsértett jogszabályi rendelkezésekként a Kbt. 65. § (7) bekezdését, a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdéseit, a Kbt. 81. § (11) bekezdését és a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját jelölte meg.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, alaptalanság miatt. Közölte, hogy az érdekelt a Kbt. 41/A. § (1) bekezdésének megfelelő aláírással ellátott szakmai önéletrajzokat határidőben benyújtotta, valamint megerősítette, hogy H.Z. szakembernek két munkáltatója van, jelen eljárásban az eljárásba bevont kapacitásnyújtó szervezet biztosítja a rendelkezésre állást.
Az érdekelt észrevétele
Az érdekelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, alaptalanság miatt. Előadta, hogy H. Z. szakember vonatkozásában ajánlatában már eredetileg is csatolt okiratok tartalmilag a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti utólagos igazolás körébe tartoznak, ekként az ajánlatkérő - a későbbiek folyamán ezen dokumentumok tartalmát érintő hiánypótlási felhívással - nem követetett el jogsértést, az nem ütközött az ajánlatkérő által alkalmazott Kbt. 71. § (6) bekezdésébe.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A határozat indokolása a következőket rögzítette:
A jogorvoslat alapjául szolgáló közbeszerzési eljárás 2023. december 4-én indult, ezért a Döntőbizottság az ezen időpontban hatályos Kbt. rendelkezései alapján bírálta el a kérelmet érdemben, míg a jogorvoslati eljárásra eljárásjogi szempontból a kérelem benyújtásának napján hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmében a kérelmező annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő jogsértő döntést hozott az érdekelt ajánlatának érvényességéről.
A Döntőbizottság a kérelem vizsgálata során először azt tekintette át, hogy miként kellett az ajánlatot megtenni, melynek során kiemelte az alkalmassági követelményekre, a kapacitást biztosító szervezetekre vonatkozó előírásokat.
A Döntőbizottság tényként megállapította, hogy az ajánlatkérő a jelen beszerzés tárgyát képező szolgáltatás megrendelése kapcsán műszaki-szakmai alkalmasság körében előírta Cisco hálózati és hálózatbiztonsági rendszerek implementálásában, üzemeltetésében szerzett 24 hónap gyakorlattal rendelkező szakember meglétét. Kérte ennek kapcsán a szakember megnevezését, képzettségének, gyakorlatának – a szakember által aláírt – önéletrajzban történő bemutatását, végzettségének igazolását, valamint nyilatkozatát a rendelkezésre állásról. Az ajánlatkérő az alkalmassági követelmények előzetes igazolásáról kérte az EEKD IV. részében szereplő részletes információk megadását.
Az érdekelt ajánlatában mindkét alkalmassági minimumkövetelmény teljesítése kapcsán H. Z. szakembert jelölte meg. A szakember önéletrajzában jelenlegi munkáltatójaként az MT / TR Zrt.-t jelölte meg. Nyilatkozott, hogy a szerződés teljesítésében részt tud venni. Az EEKD nyilatkozat szerint a szakembert a kapacitást biztosító szervezetként megjelölt C Kft. biztosítja. A hiánypótlási felhívásra az érdekelt kapacitást biztosító szervezetként a TR Zrt.-t jelölte meg, becsatolva a kapacitás szervezet által megkövetelt nyilatkozatokat, azaz valamennyi fél által elektronikus aláírással ellátott előszerződést mutatott be, melyben nyilatkozott, hogy H. Z. szakembert biztosítja kapacitásként. Egyben nyilatkozott a kapacitás szervezet arról is, hogy az EKR rendszerben megteendő nyilatkozatok kapcsán az érdekelt meghatalmazottként járhat el.
A Döntőbizottság vizsgálta az ajánlatkérői előírásokat és a Kbt. 65. § (7) bekezdésében foglaltakat és megállapította, hogy az érdekelt egyértelmű kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, melyben az alkalmassági követelményként bemutatott H. Z. szakember szerződés teljesítésében való biztosítását vállalta. Ebből a nyilatkozati tartalomból a Döntőbizottság nem tudott arra a kérelmezői álláspontra következtetni, hogy a kapacitást biztosító szervezet részéről a tényleges, érdemi bevonás nem lenne biztosított. A Döntőbizottság kiemelte, hogy a kapacitást biztosító szervezet nyilatkozata, mind formai, mind tartalmi szempontból megfelel nemcsak a Kbt. kógens, de az ajánlatkérő ajánlati kötöttséggel terhelt előírásának is, abból egyértelműen kitűnik a bevonás ténye, az alkalmassági követelmény és az azt alátámasztó önéletrajzból, EEKD nyilatkozatból az a tény, hogy a szakember munkaviszonyban kerül foglalkoztatásra. A Döntőbizottság fontosnak tartotta annak rögzítését, hogy a kapacitást biztosító szervezet kiléte tisztázott volt az összegezés kibocsátásakor.
Az a tény, hogy a szakember önéletrajzában két munkáltató, a kapacitást biztosító és annak anyavállalata is megjelölésre került, a kapacitás szervezet jogszerű bevonását és a szakember munkavégzési képességét nem teszi kétségessé, hiszen mindkettő nyilatkozott arról, hogy a szerződés teljesítésében részt vesz. A Kbt. kapacitás szervezet bevonására vonatkozó rendelkezései nem tartalmaznak előírást arra az esetre, ha az alkalmasságra bemutatott szakember más munkáltató által is jogszerűen foglalkoztatva van. Azt a felek sem vitatták, hogy a munka törvénykönyve a többszereplős foglalkoztatást nem tiltja, sőt kifejezetten szabályozza is. Az sem volt vitatott, hogy a gyakorlatban ugyanazon munkakör kapcsán egyre gyakoribb a több munkáltató általi foglalkoztatás, figyelembe véve a feladat ellátásának specifikumait is. Jelen esetben is egy speciális szakértelmet igénylő szakember üzemeltetés támogatása képezi az ellátandó feladatot, mely szakterület főként rendelkezésre állást és adott esetben konkrét beavatkozást igényel, ami többes foglalkoztatás során is ellátható. A Döntőbizottság szerint ebben a speciális esetben nem elvárható az érdekelttől, hogy valamennyi munkaadót kapacitást biztosító szervként bevonja a teljesítésbe és az ajánlatkérőtől sem kérhető számon további dokumentumok, adott esetben munkaszerződés bekérésének elmulasztása, hiszen mind az érdekelt, mind a kapacitást biztosító szervezet, mind a szakember formai és tartalmi szempontból megfelelő nyilatkozatot tett a rendelkezésre állásról, ami elegendő a joghatás kiváltásához. Nincs relevanciája annak a ténynek sem, hogy a két munkáltató kapcsolt vállalkozás és különösen az anyacég nem került kapacitást biztosító szervezetként bevonásra, hiszen éppen a kapcsolt vállalkozási formából lehet következtetni arra a tényre, hogy a munkáltatók között nem áll fenn érdekellentét, amelyre az ajánlatkérő helyesen hivatkozott.
A Döntőbizottság nem tulajdonított jelentőséget a kérelmező által felvetett azon ténynek, hogy a szakember interneten elérhető profiljában és a certifikáció lekérdezését lehetővé tevő website-on megjelenő önéletrajzában nem a kapacitást biztosító szervezet került munkáltatóként feltüntetésre, mivel ez nem hiteles információforrás a közbeszerzési eljárásokban.
A Döntőbizottság ezt követően az érdekelt hiánypótlásának szövegdobozában megjelenített nyilatkozatát vizsgálta.
Megállapította, hogy az ajánlatkérő az érdekelttől a kettős foglalkoztatás és a konkrét kapacitást biztosító szervezet tényének megerősítését kérte felvilágosítás kérés keretében. Ezen szóhasználatból következik, hogy a tényleges nyilatkozat megvalósult, pusztán annak egyértelműsítését várta el az ajánlatkérő. Helyesen utalt az ajánlatkérő arra, hogy nem volt konkrét nyilatkozati forma előírva ezen esetben az érdekelt irányába. Az nem vitatott a felek között, hogy a hiánypótlást EKR-be feltöltő személy az érdekelt képviseletére jogosult, így ez tényszerűen megállapítható. A Döntőbizottság megállapította, hogy az EKR a megtett cselekményekhez űrlapokat bocsát rendelkezésre, mely űrlapok alkalmazásával azonosítható be a tényleges eljárási cselekmény. Megállapítható, hogy nem csak dokumentum feltöltése lehetséges az adott űrlapon, hanem szövegdobozba is el lehet helyezni szöveges üzenetet, mely nem elvárt, de elfogadott formája az ajánlattevői nyilatkozattételnek, tehát ajánlatkérői konkrét előírás hiányában a megadott „szöveges üzenet” információ tartalommal bír a megerősítés céljából.
A Döntőbizottság a határozatában megállapította, hogy a kapacitást biztosító szervezet kiléte tisztázott volt az összegezés kibocsátásakor, így szükségtelen eljárási cselekmény volt az ajánlatkérő részéről az érdekelt „megerősítő nyilatkozatának” bekérése, de pusztán a nyilatkozati forma sem bír az érvényességre kiható jogi relevanciával, figyelemmel a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjában előírtakra.
A Döntőbizottság a kérelmező bizonyítási indítványait elutasította, mivel azon tények igazolását a Döntőbizottság a jogvita elbírálása szempontjából nem tartotta szükségesnek.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerű döntést hozott az érdekelt ajánlatának érvényesként történő elfogadásáról, ezért a kérelem nem alapos, így azt a Döntőbizottság elutasította.
A Döntőbizottság határozata ellen a kérelmező nyújtott be keresetet a bírósághoz, melyben a határozat jogszerűségét vitatta.
A Fővárosi Törvényszék a 2025. április 2. napján kelt 103.K.701.889/2024/17. számú ítéletével a keresetet elutasította, a következő indokok alapján.
A bíróság ítéletének indokolása szerint a felperes keresete – az alábbiak szerint – alaptalan.
A bíróság a közigazgatási jogvitát a Kp. 4. § (3) bekezdés a) pontja alapján, a Kp. Második része szerinti elsőfokú közigazgatási peres eljárásban, a Kp. 77. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. A közigazgatási tevékenység jogszerűségét a Kp. 2. § (4) bekezdése és 85. § (1) bekezdése értelmében a kereseti kérelem korlátai között, és a Kp. 85. § (2) bekezdése alapján a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. A tényállást a Kp. 78. § (2) bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló adatoknak, valamint a felek előadásának egybevetésével, a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelve, a megelőző közigazgatási eljárásban megállapított tényállással összevetve állapította meg.
A felperes az eljárási jogszabálysértésként megjelölt Ákr. 62. §-a szerinti tényállástisztázási kötelezettség és a 81. § szerinti indokolási kötelezettség megsértésére nem önállóan, hanem az érdemi anyagi jogi döntéssel kapcsolatos kifogásokkal összefüggésben hivatkozott, ezért a bíróság az érdemi jogkérdéssel együtt vizsgálta az eljárásjogi jogsértéseket.
A jogorvoslati eljárásban az alperesnek az ajánlatkérő eljárásának jogszerűségét kellett vizsgálnia. Az ajánlatkérő kötelezettségeit a Kbt. tételesen előírja, a Kbt. 69. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 65. § (7) és (9) bekezdése egyrészt egyértelműen előírja, hogy az ajánlattevőnek meg kell jelölnie az ajánlatában a kapacitást nyújtó szervezetet, amely kapacitásaira támaszkodva kíván megfelelni az ajánlati feltételeknek és teljesíteni a szerződést, és ezen szervezet kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot csatolni kell, másrészt azonban a jogszabály tág mozgásteret enged az ajánlattevő és a kapacitást nyújtó szervezet közötti jogi kapcsolat jellegében, illetve a dokumentálás módjában. A felek által hivatkozott EUB ítéletek szerint az ajánlattevő szabadon alakíthat ki kapcsolatokat azon szervezetekkel, amelyek kapacitására támaszkodik, és szabadon határozhatja meg e kapcsolatok jogi jellegét, de mindazonáltal bizonyítania kell, hogy e szervezetek olyan erőforrásai, amelyek nem az ő tulajdonában vannak, és amelyek a szerződés teljesítéséhez szükségesek, ténylegesen a rendelkezésére állnak (C-176/98. számú ítélet 29. pont és C-234/14. számú ítélet 37. pont).
A Kbt. és az uniós joggyakorlat tehát annak dokumentált igazolását várja el minimálisan, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások – amelyeket az ajánlatkérő alkalmassági követelményként előírt – ténylegesen rendelkezésre állnak. A perbeli esetben az alperes jogszerűnek találta az ajánlatkérő eljárását, azaz hogy a szakemberre elvárt alkalmassági követelményt – a szakember tényleges rendelkezésre állását – az ajánlattevő a szakember nyilatkozatával és a kapacitást nyújtó szervezetként megjelölt munkáltatójával kötött előszerződéssel igazolta. A bíróság vizsgálta a kapacitást nyújtó MT Zrt.-vel kötött előszerződést, melyben a kapacitást nyújtó szerv kötelezettséget vállalt a szakemberre vonatkozó alkalmassági követelménynek megfelelő, a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrás rendelkezésre bocsátására. Az előszerződés tartalmában és formájában is megfelel a Kbt. 65. § (7) bekezdésében foglalt követelményeknek. A felperes által kifogásolt hiányosság – a szakember nevének feltüntetése – nem teszi kétségessé, hogy a teljesítéshez szükséges szakember ténylegesen a kapacitást nyújtó szervezet rendelkezésére áll, figyelemmel arra, hogy az előszerződést nem csak önmagában, de az ajánlat dokumentációjának egészével együtt kell értékelni. Az ajánlati dokumentációból egyértelmű, hogy a megnevezett szakember a kapacitást nyújtó szervezet munkavállalója, megfelel az előírt alkalmassági követelménynek és személyesen is kötelezettséget vállalt a teljesítésben történő részvételre. A dokumentumok nem tartalmaznak ellentmondást és összességükben értékelve őket nem merül fel kétség, hogy a kapacitást nyújtó szervezet részéről H. Z. szakember teljesítésben történő részvétele ne lenne biztosított, éppen ellenkezőleg, a benyújtott ajánlati dokumentáció igazolja a rendelkezésre állását.
A felperesben felmerült kétség, mely a szakember két munkáltatójára, kettős foglalkoztatási jogviszonyára vezethető vissza, nem olyan körülmény, amely a közbeszerzési szerződés teljesítésében történő részvételt észszerűen kétségbe vonhatná. Nincs olyan jogszabályi kötelezettség, amely az ajánlatkérőre és az érdekeltre további dokumentálási vagy bizonyítási kötelezettséget róna ilyen esetre. A másik munkáltatóval fennálló munkaviszony a jelen közbeszerzési eljárás szempontjából irreleváns, ahogyan azt az alperes helytállóan állapította meg. A felperes által előadott teória, arról, hogy fennáll annak az elvi lehetősége, hogy a másik munkáltató akadályozza a szakember teljesítésben történő tényleges részvételét, csak feltételezés szintjén maradt, az érdekelt által az ajánlati dokumentációban előterjesztett kötelezettségvállalásokkal szemben. Figyelemmel erre, nem vizsgálható az ajánlat alkalmassága körében a két munkáltató egymással fennálló jogviszonya sem, mivel ez meghaladja az ajánlatkérő Kbt. 69. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálati kötelezettségét.
Az alperes megfelelően értékelte az ajánlati felhívás szerinti követelmények sajátosságait, a feladat ellátásának specifikumait. A határozat kellő részletességgel hivatkozott arra, hogy a speciális szakértelmet igénylő szakember üzemeltetés támogatása képezi az ellátandó feladatot, mely főként rendelkezésre állást és adott esetben beavatkozást igényel. A rendelkezésre állás ellátására való tényleges képesség a felperes által előadottak alapján nem volt megkérdőjelezhető.
A bíróság megállapította, hogy a felperes által megkövetelt feltétel, miszerint két munkáltató esetén mindkét munkáltató kötelezettségvállalása szükséges az alkalmassági feltétel teljesítéséhez, jogszabályból nem levezethető. A hivatkozott, Kúria Kfv.II.37.192/2023/9. számú ítélete a Kbt. 65. § (7) bekezdését más tényállás és más szempontok szerint értelmezte – több kapacitást nyújtó szervezet ajánlatban történő megjelölése esetében követendő eljárásra vonatkozott –, ezért abból sem következik, hogy az ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania az érdekelt ajánlatát az alkalmassági követelménynek való meg nem felelés miatt. Jelen esetben az érdekelt megfelelően, logikailag összefüggő dokumentációval igazolta, hogy a kapacitást nyújtó szervezet munkáltatóként rendelkezik az alkalmassági követelményt teljesítő szakemberrel, aki ténylegesen részt tud venni a teljesítésben.
A fentiekre figyelemmel a bíróság megállapította, hogy az alperes eleget tett tényállástisztázási kötelezettségének, a közbeszerzési eljárás dokumentációját megfelelően figyelembe vette és értékelte. A jogorvoslati kérelem érdemi eldöntéséhez nem volt szükség további tényállás tisztázásra. Az alperes jogszerűen mellőzte a felperes bizonyítási indítványait, mivel azok olyan körülmények igazolására irányultak, amelyeknek az érdemi döntés szempontjából nem volt jelentőségük, ezért a bíróság megállapította, hogy az alperes nem sértette meg az Ákr. 62. §-át. Nem volt megállapítható az Ákr. 81. §-ának, az indokolási kötelezettségnek megsértése sem, tekintettel arra, hogy a határozat részletesen számba vette a döntés alapjául szolgáló tényeket, dokumentumokat, nyilatkozatokat, jogszabályokat, és az érdemi döntést megfelelő részletességgel indokolta. Az indokolásból az is kiderült, hogy az alperes miben nem értett egyet a felperes álláspontjával és nem tulajdonított érdemi jelentőséget a felperes által felhívott körülményeknek, ez azonban nem minősül az indokolási kötelezettség megsértésének.
Miután nem volt megállapítható sem az Ákr. 62. §-ának, 81. §-ának, sem pedig a Kbt. 65. § (7) és (9), valamint 69. § (1) bekezdéseinek sérelme, ebből következően a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjának és 81. § (11) bekezdésének megsértése sem merülhetett fel. A tételes jogi rendelkezéseken keresztül nem sérülhetett az Ákr. 6. §-ában rögzített jóhiszeműség alapelve sem. A felperes a keresetében nem adott elő olyan többlettényállási elemként értékelhető tényt, körülményt, amely alapján a tételes normasértésen felül az alapelvi jogsértés önmagában megállapítható lenne. Mindezek miatt alaptalan maradt a felperes alapelvi jogsérelemre hivatkozása is.
Figyelemmel a fentiekre, a bíróság összességében megállapította, hogy az alperes megfelelően feltárt tényállás alapján helytálló jogértelmezés útján megalapozott és jogszerű döntést hozott, a felperes keresetében előadott okokból határozatát jogszabálysértés nem terheli, ezért a felperes alaptalan keresetét a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.