A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában ismertetett jogesetek a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánításának egyes eseteire fókuszálnak. A közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérők fontos érdeke a közbeszerzések eredményes megvalósítása. A kógens Kbt. garantálja, hogy az ajánlatkérők csak a törvényben meghatározott eredménytelenségi okok fennállása esetén nyilváníthassák eredménytelenné az adott közbeszerzési eljárást.
A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: Az alapelvi jogsérelemre tekintettel az ajánlatkérőnek az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján az érintett közbeszerzési részeket eredménytelenné kellett volna nyilvánítania.
Tényállás
Az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárását élelmiszer alapanyag beszerzése árubeszerzés tárgyában 2023. május 26-án indította meg.
A felhívás II.1.6) pontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy a közbeszerzés részekből áll, az ajánlattétel valamennyi részre megengedett:
- rész: Mirelit termékek
- rész: Zöldség gyümölcs, tojás
- rész: Hús- és húskészítmények (friss)
- rész: Szárazáru
- rész: Kenyér- és pékáru termékek
- rész: Tej- és tejtermékek
A felhívás IV.1.6) pontja: Elektronikus árlejtésre vonatkozó információk
„Elektronikus árlejtést fognak alkalmazni
További információk az elektronikus árlejtésről: Az elektronikus árlejtésre az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet szabályai szerint kerül sor, részletek a dokumentációban kerültek meghatározásra.”
A felhívás VI.3) pontja: További információk:
„6.) Az AK az adott esetben lefolytatásra kerülő elektronikus árlejtés eredményének kialakulását követően, ezen eljárási cselekmény elmaradása esetén az ajánlatok értékelését követően megvizsgálja a Kbt. 72. § alapján az érvényes ajánlatok ajánlati árát azon szempontból, hogy az adott ajánlati ár nem minősül-e aránytalanul alacsony ajánlati árnak. Az AK meghatározza, hogy a becsült érték -20 % alatti értéket automatikusan aránytalanul alacsony ajánlati árnak tekinti, és vizsgálni kívánja azt.”
Az ajánlatkérő a felhívás mellé dokumentációt is az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott, melyben rögzítette többek között az elektronikus árlejtés általános szabályait.
Az ajánlatkérő értesítette az ajánlattevőket arról, hogy árlejtést kezdeményez a tájékoztatásban megjelölt napon.
Az ajánlatkérő e meghatározott napon az alábbi tájékoztatásokat küldte az ajánlattevők részére:
„Nem került eredményesen lefolytatásra – EKR beállítási hiba miatt – az alábbi részek tekintetében az elektronikus árlejtés, mely részek tekintetében ismételten lefolytatásra kerül az elektronikus árlejtés:
- Az „I. rész: Mirelit termékek” rész tekintetében.
- A „II. rész: Zöldség gyümölcs, tojás” rész tekintetében.
- A „III. rész: Hús- és húskészítmények (friss)” rész tekintetében.
- A „IV. rész: Szárazáru” rész tekintetében.
- Az „VI. rész: Tej- és tejtermékek” rész tekintetében.”
„ 1. A korábban lefolytatásra került árlejtés nem volt eredményes, ezért az ajánlatkérő ismételten árlejtés lefolytatását kezdeményezi.
2. Az ismételten lefolytatásra kerülő árlejtés során nem kerül sor gyakorlás meghatározására, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet 33. § (4) bekezdés alapján.
3. A lefolytatásra kerülő elektronikus árlejtésre, csak az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők kerülnek meghívásra.
4. A lefolytatásra kerülő árlejtésről az EKR írásban fogja értesíteni, valamennyi a részvételre felkért ajánlattevőt, és tájékoztatja az eljárás lefolytatásának részleteiről.
5. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy azon esetben, ha az adott ajánlattevő ajánlati ár értéke meghaladja az ajánlati felhívásban meghatározott maximális szerződési értéket, akkor az adott ajánlatot az ajánlatkérő a Kbt. 73. § (6) bekezdés c) alpont alapján érvénytelennek fogja nyilvánítani.
6. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy azon esetben, ha az adott ajánlattevő ajánlati ár értéke alacsonyabb mint az eljárás becsült értékének -20 %-a, akkor az ajánlatkérő az adott ajánlat ajánlati ár értékét a Kbt. 72. § (l) bekezdésben foglaltaknak megfelelően vizsgálni fogja.
(…)
12. Az árlejtést követően az ajánlati felhívásban meghatározottak alapján kerül sor az ajánlatok értékelésére a Kbt. 69. § (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően, mely értékelés eredményéről az ajánlatkérő az „Összegezés az ajánlatok elbírálásáról" iratban tájékoztatja az ajánlattevőket. ”
Az ajánlatkérő tájékoztatást küldött az ajánlattevőknek, amelyben a 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet 28. §-a alapján arról értesítette őket, hogy a korábbi sikertelen árlejtésre tekintettel az árlejtést megismétli.
Az ajánlatkérő az EKR üzemeltetőjét e-maillel kereste meg, amelyben közölte:
A 6. árlejtés rögzítése nem került befejezésre, mert mint kiderült azon rész tekintetében nem lehet árlejtést lefolytatni.
5 db Árlejtés a mai napon lefolytatásra került, de eredménytelenül.
Az eljárási cselekmények közt nem jelent meg az árlejtés eljárási cselekménye.
Az ajánlatkérő az alábbi tájékoztatásokat küldte az ajánlattevők részére:
„...a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 28. §-ban foglaltaknak megfelelően, tájékoztatom, hogy az EKR hibája miatt egyelőre nem lehet beállítani az elektronikus árlejtést, ezért a 2023. augusztus 22-re meghirdetett elektronikus árlejtés, elmarad.”
Az ajánlatkérő az EKR üzemeltetőjét e-maillel kereste meg, amelyben közölte:
A 6 részből 5 rész – Mirelit – Zöldség – Hús – Szárazáru – Tej – lefolytatásra került, de nem volt eredményes, ezért e részek tekintetében szükséges megismételni az eljárást.
Az EKR üzemeltetője az alábbi választ küldte az ajánlatkérőnek:
„Azoknak a részeknek az esetében, melyekben sor került az elektronikus árlejtés lezárására (lezárt státusz) nem indítható újabb árlejtés, figyelemmel arra, hogy az ajánlattevők ajánlati kötöttsége az árlejtés lezárásakor beáll.”
Az ajánlatkérő az EKR üzemeltetőjét az alábbi újabb e-maillel kereste meg:
„Telefonos megbeszélésünk alapján kérem, hogy álláspontjukat szíveskedjenek felülvizsgálni és a szóban forgó részek tekintetében az árlejtés ismételt lefolytatását lehetővé tenni.”
Az EKR üzemeltetője közölte:
A felhasználó által alkalmazott beállítások eredményezték azt, hogy az ajánlattevők nem tettek új ajánlatot. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdése szerinti körülmény a felhasználó által leírtak alapján nem áll fenn, így a 33. § (4) bekezdés szerint ismételt lefolytatási igény nem megalapozott.
Az ajánlatkérő az EKR üzemeltetőjét értesítette, hogy a válaszlevélben foglaltakat nem tudja elfogadni.
Az EKR üzemeltetője válaszában közölte, hogy a titoksértés kapcsán a hibás működésre való utalást nem tudja értelmezni, figyelemmel arra, hogy a 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérő érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt hívhat fel az árlejtés során ajánlattételre, és ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján az is, hogy az ajánlattevőt tájékoztassa az érvénytelenné nyilvánításáról.
Az ajánlatkérő az alábbi tájékoztatást küldte az ajánlattevők részére:
„A korábban lefolytatott és az ajánlatkérő megítélése szerint hibás elektronikus árlejtés megismétlése tekintetében, az ajánlatkérő több alkalommal is kifejtette álláspontját az EKR üzemeltetője felé, kérve az elektronikus árlejtés megismétlésének lehetővé tételét, az EKR üzemeltetője azonban elzárkózott ettől a lehetőségtől, így az elektronikus árlejtés megismétlésére objektív ok miatt, a jövőben nincs lehetőség.
A fentiekre tekintettel az ajánlatkérő folytatja a jelen információk birtokában a bírálatot.”
A 2. részben a jelen ismertetés szerint M Kft.-t, a 4. részben a jelen ismertetés szerint K Zrt.-t, a 6. részben a jelen ismertetés szerint E Kft.-t a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján az alkalmassági követelmények és a kizáró okok vonatkozásában igazoló dokumentumok benyújtására hívta fel az ajánlatkérő.
Az I.r. kérelmező előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, mely szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 108. §-át. Másodlagos jogsértés: 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet alkalmazásának mellőzése.
Az ajánlatkérő megküldte elutasító válaszát az I.r. kérelmező előzetes vitarendezési kérelmére.
Az ajánlatkérő feltöltötte az EKR-be az eljárás összegezését. A jogorvoslattal érintett 2., 4. és 6. rész eredményes volt, az ajánlatkérő a 2. részben az M Kft.-t, a 4. részben a K Zrt.-t, a 6. részben az E Kft.-t jelölte meg nyertesként.
A 4. és 6. részt lezáró döntés ellen a II.r. kérelmező nyújtott be előzetes vitarendezési kérelmet, amely szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 108. § (1) bekezdését, a Kbt. 75. § (2) bekezdés g) pontját.
Az ajánlatkérő megküldte elutasító válaszát a II.r. kérelmező előzetes vitarendezési kérelmére.
Az I.r. kérelmező szerint az ajánlatkérő azzal, hogy csak megkezdte, de véghez nem vitte az elektronikus árlejtést, elmulasztotta megfelelően alkalmazni a Kbt.-t és a vonatkozó 424/2017. (XII.19.) Korm. rendeletet, ezzel megsértette a Kbt. 108. § (1) bekezdését, és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdését.
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmet nyújtott be a 4. és a 6. eljárási részeket lezáró döntések ellen, kérve azok megsemmisítését, valamint az ajánlatkérő kötelezését a szabályos eljárásra, vagyis arra, hogy visszalépve az ajánlattételi szakaszba, folytassa le az árlejtést. Jogorvoslati kérelme szerint szabályos árlejtés eredményeként szabályos verseny áll elő, az árlejtés technikailag hibátlan kivitelezése alkalmat ad arra, hogy az ajánlati árat ejtse, végső soron pedig kedvezőbb ajánlati árral megnyerhesse a közbeszerzést. Másodlagosan kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg azt, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 75. § (2) bekezdés g) pontját azzal, hogy nem nyilvánította eredménytelennek a közbeszerzési eljárást.
Az ajánlatkérő észrevétele
Kérte az alaptalan jogorvoslati kérelmek elutasítását.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság az I.r. és II.r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdését, a Kbt. 28. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a II.r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 108. § (1) és (8a) bekezdését, valamint a 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját.
A Döntőbizottság megsemmisítette a 2. közbeszerzési részben 2023. szeptember 6-án meghozott közbenső döntést, valamint a 2. részben az ezt követően meghozott valamennyi ajánlatkérői döntést.
A Döntőbizottság megsemmisítette a 4. és a 6. részt lezáró döntést, az ezt követően meghozott valamennyi ajánlatkérői döntést.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 500.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása a következőket rögzítette:
A tárgyi közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontja 2023. május 26. napja, ezért a kérelemben foglaltakra a Kbt. ezen időpontban hatályban volt anyagi jogi rendelkezései, míg a jogorvoslati eljárás lefolytatására az I.r. kérelmező jogorvoslati kérelmét illetően 2023. szeptember 1. napján, a II.r. kérelmező jogorvoslati kérelmeit illetően 2023. október 19. napján hatályos Kbt. eljárási jogi rendelkezései az irányadóak.
Valamennyi jogorvoslati kérelem előterjesztésének oka az volt, hogy az ajánlatkérő nem folytatott le érdemben árlejtést. Az ajánlattevők nem tudtak valódi licitálást folytatni, nem tudták csökkenteni az eredetileg megajánlott ellenszolgáltatást. Az ajánlatkérő végső soron nem az árlejtés alapján kialakított ajánlati árak, hanem az eredeti ajánlatban megjelölt alapárak összehasonlításával alakította ki a végső sorrendet, végezte el a bírálatot, és az egyes közbeszerzési részeket lezáró döntéseit az alapárak figyelembe vételével hozta meg. Valamennyi kérelmező a valódi verseny hiányát és az ajánlati kötöttség megsértését kérte számon az ajánlatkérőn.
Az I.r. kérelmező a 2. közbeszerzési rész ellen benyújtott jogorvoslati kérelmében az ajánlatkérő 2023. szeptember 6-án közölt eljárási döntését sérelmezte, amelyben arról tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy nem ismétli meg a sikertelen árlejtést, hanem a bírálatot az alapárak figyelembe vételével felállított sorrend szerint végzi el.
A II.r. kérelmező a 4. és a 6. közbeszerzési rész ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeiben a részeket lezáró döntést jelölte meg jogsértő eseményként, arra hivatkozva, hogy végső soron az ajánlatkérő nem hozhatott jogszerű döntést az alapárak figyelembe vételével, a valódi verseny kizárásával.
Az I.r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján a Döntőbizottságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogszerűen végezte-e el az árlejtést. A II.r. kérelmező jogorvoslati kérelmei alapján pedig azt kellett a Döntőbizottságnak eldöntenie, hogy az ajánlatkérő jogszerűen állapította-e meg a 4. és a 6. közbeszerzési részben az ajánlatok értékelésének eredményét, és jogszerű döntést hozott-e a nyertes ajánlattevő személyéről, összefüggésben az árlejtés lefolytatásának vitássá tett jogszerűségével.
A jogorvoslati kérelmek
A jelen ügyben az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság számára megküldött, TED-re történő feladásra irányuló kérelméhez mellékelt, minta szerinti űrlapon elkészített ajánlati felhívást a Közbeszerzési Hatóság – változatlan tartalommal – adta fel a TED-re, és az így került közzétételre.
Az ajánlati felhívás tartalma szerint a 2., 4. és 6. közbeszerzési rész tárgya árubeszerzés. A felhívás tartalma szerint az ajánlatkérő az ajánlati árak tekintetében elektronikus árlejtést fog alkalmazni. Az ajánlatkérő az elektronikus árlejtés eredményének kialakulását követően fogja az értékelést elvégezni.
A közbeszerzési dokumentumok között fellelhető, az ajánlatadást segítő Útmutatóban nem adott az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban közölteknek ellentmondó információt az elektronikus árlejtés folyamatára, ajánlatok értékelésének szempontjaira és feltételeire vonatkozóan. Rögzítésre került, hogy az ajánlatkérő a csökkentmény mértékét 1 Ft-ban határozza meg, de előírja, hogy csak a legjobb ajánlatnál jobb ajánlatot lehet tenni. Az ajánlatkérőnek a legkedvezőbb a legkisebb ajánlati ár értéke. Az elektronikus árlejtésben részt nem vevő ajánlattevők ajánlati kötöttsége a bontási eljárást követően alakul ki, míg a résztvevők ajánlati kötöttsége az elektronikus árlejtés befejezését követően alakul ki.
A közbeszerzési eljárás előkészítése során az ajánlatkérő végrehajtotta az EKR-ben az elektronikus árlejtés lefolytatása során alkalmazandó beállításokat. Ennek során valamennyi részben a licitlépésekre a minimum csökkentményt 1 Ft értéken, a maximum csökkentményt 0 Ft értéken állapította be. Ez utóbbi beállítás indokaként a jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő azt adta elő, hogy nem kívánta korlátozni az ajánlattevőket abban, hogy az árlejtés egyes fordulóiban milyen mértékben csökkentik az áraikat. Az elektronikus árlejtés megkezdését követően azonban a rendszer gyakorlatilag egyetlen, az árlejtésben részt venni kívánó ajánlattevő számára sem engedte az ár csökkentését, mindenkinél licithibát jelzett, azzal az üzenettel, hogy az „ajánlat a maximális értéknél nagyobb mértékben csökken”. Az elektronikus árlejtés automatikus lezárultát követően pedig az a helyzet alakult ki, hogy az ajánlattevők eredetileg megajánlott alapárai nem csökkentek, azok mértéke változatlan maradt. Az ajánlatkérő pedig a közbenső döntésével arról határozott, hogy az elektronikus árlejtést eredményesen befejezettnek tekinti, és az ajánlatok értékelését az alapárak szerint végzi el. Az egyes részek nyertes ajánlattevőjeként azon ajánlattevőket hirdette ki, amelyek a felolvasólap adatai szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették, függetlenül attól, hogy senki nem tudott érvényes licitet tenni az elektronikus árlejtés során.
A fentiek rögzítése mellett a Döntőbizottság áttekintette a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
Figyelemmel arra, hogy a beszerzés becsült értéke meghaladta az uniós közbeszerzési értékhatárt, sőt a beszerzés uniós forrásból finanszírozott, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása az Európai Parlament és a Tanács (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelve (a továbbiakban: Irányelv) hatálya alá tartozik. A Döntőbizottság az Irányelv 90. preambulumbekezdését alkalmazta.
A Döntőbizottság a döntése meghozatala során a nemzeti jog tekintetében a Kbt. 2. § (1)-(2) bekezdéseit, a Kbt. 28. § (1) bekezdését, a Kbt. 50. § (2) bekezdés l) pontját, a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, a Kbt. 108. §-ának (1), (2), (7), (8), (8a), (10) bekezdéseit, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 26. § (1)-(3) bekezdés, 28. § (1)-(2), (3) bekezdés, 29. § (1), (2) bekezdés, 30. § (1)-(3) bekezdés, 31. § (1)-(4) bekezdés, 32. § (1)-(2) bekezdés, 33. § (1)-(2) bekezdés vonatkozó előírásait vette figyelembe.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a Kbt. jellemzően a papíralapú közbeszerzések alapján alakította ki az eljárási szabályait és az egyes jogintézményeket. A jogalkotó időközben főszabály szerint kötelezővé tette, hogy a közbeszerzéseket elektronikus úton, az EKR igénybevételével kell lebonyolítani. Az elektronikus út által szükségessé tett mértékben eltérő szabályokat a Kbt.-ben és külön jogszabályban adta meg. A Döntőbizottság már több határozatában is állást foglalt abban, hogy az informatikai rendszeren keresztül lefolytatott elektronikus közbeszerzésekben is köteles az ajánlatkérő az eljárási cselekményeket a jogszabályokban előírtaknak megfelelően elvégezni. A közbeszerzési eljárás lebonyolításához igénybe vett informatikai rendszernek vannak olyan funkciói, beállításai, amelyek önmagukban közbeszerzési jogi szempontból nem képezik a közbeszerzési dokumentumok vagy az ajánlat részét, viszont a funkciók igénybevétele, technikai-adminisztratív eljárási cselekmények elvégzése előnyös vagy épp szükséges a sikeres eljáráshoz, illetve az érvényes ajánlattételhez. Az elektronikus árlejtés is a közbeszerzési eljárást segítő funkció az EKR-ben, amely az ajánlatkérő által önkéntesen választható, annak technikai beállításai, beparaméterezése nem tartoznak a közbeszerzési dokumentumokban rögzített ajánlatadási feltételek közé. E funkció igénybevételének célja kizárólagosan az ajánlatkérő segítése az értékelési folyamat során, az ajánlattevőknek automatikus értékelés esetén nincs többletkötelezettsége vagy teendője.
Az ajánlatkérő az elektronikus árlejtés során bekövetkezett hibát ugyan elismerte, azonban a felelősségét azzal hárította, hogy az EKR hiányosságai, végső soron az elektronikus rendszer üzemeltetője a felelős a történtekért, legfőképp azért, mert a rendszer megengedte az ajánlatkérő beállítását, és az üzemeltető nem tette lehetővé e fatális eredmény elhárítását, azaz az elektronikus árlejtés megismétlését. Az ajánlatkérő szerint neki az egész folyamatra nem volt ráhatása.
A licitlépéseket érintő ajánlatkérői beparaméterezés kapcsán a Döntőbizottság rámutatott azonban arra, hogy az ajánlatkérő informatikai rendszert vett igénybe. Alapfokú matematikai ismeretek elegendőek annak felismeréséhez, hogy amennyiben a licitcsökkentményre 0 értéket állítunk be, az konkrét értéket jelent, nem pedig a hétköznapi értelemben vett „semmit”, azaz – ahogy az ajánlatkérő értelmezte – a licitcsökkentés „korlátok nélküliségét”. Az informatikai rendszer logikusan végzi el a matematikai műveleteket, a felhasználónak ennek figyelembe vételével kell a beállításokat megtennie. A árlejtési modulhoz kiadott árlejtési kézikönyv kifejezetten opcionális lehetőségként jelezte a licitcsökkentmény mértékeinek beállíthatóságát. Amennyiben az ajánlatkérő nem kívánta az árlejtést korlátozni, erre minden lehetősége biztosított volt. Nem vitásan, a rendszer nem jelezte, hogy az ajánlatkérő beállítása gyakorlatilag oda fog vezetni, hogy képtelenség lefelé licitálni, ám azt az üzemeltető jelezte, hogy a tartalmi beállításokra nincs rálátása, a rendszer nem tudja felülbírálni azokat, és jelezni az ajánlatkérők felé, hogy értelmetlen, előnytelen, adott esetben gyakorlatilag haszontalan tartalmat határozott meg. A Döntőbizottság rámutatott továbbá arra, hogy az EKR 2023. augusztus 8-17-e között 9 nap próbaidőszakot biztosított arra, hogy a résztvevők az ajánlatkérői beállításokkal kipróbálják a funkciót, és gyakoroljanak. Ezen időszak alatt kétségtelenül az ajánlattevők sem jelezték a hibát, ám az ajánlatkérőnek is lehetősége volt arra, hogy ellenőrizze azt, hogy helyesek-e a beállításai, azt, hogy az elektronikus árlejtés során biztosított lesz-e a valós verseny. Még ezidőben is lett volna az ajánlatkérőnek lehetősége a beállítási hibák korrigálására. Ezt az ellenőrzést az ajánlatkérő elmulasztotta.
A Döntőbizottság hangsúlyozta, hogy a közbeszerzési jogsértések objektívek. Az elektronikus árlejtés feltételeinek meghatározása, és az ehhez szükséges technikai beállítások megtétele ajánlatkérői kompetencia. Az ajánlatkérő az ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlatadási feltételek mellett köteles a közbeszerzési eljárását, ezen belül is az árlejtést lefolytatni, és gondoskodni arról, hogy az eljárás teljes folyamata alatt biztosított legyen az alapelvek, valamint a közbeszerzés anyagi jogi szabályainak érvényesülése. A felelőssége kiterjed az értékelés elvégzésére és a közbeszerzési eljárás eredményének jogszerű megállapítására is.
A Döntőbizottság egyetértett a kérelmezőkkel abban, hogy az ajánlatkérő nem a kiírt ajánlatadási feltételek mentén folytatta le az elektronikus árlejtést, ténylegesen nem biztosította, hogy az ajánlattevők az árlejtés során az áraikat csökkentsék, mégpedig olyan okból, amely nem ajánlattevői hiba eredménye, hanem egyértelműen ajánlatkérői közrehatás, ajánlatkérői kompetenciába tartozó döntés következménye volt. Az ajánlatkérő alaptalanul hivatkozott kimentési okként arra, hogy az árlejtési modul beállítása során nem tájékoztatták őt arról, hogy nem a remélt eredményt fogja kapni, a Kbt. 28. § (1) bekezdésében előírtak szerint az ajánlatkérő felelős a közbeszerzési eljárás megfelelő előkészítéséért. Semmilyen jogi relevanciával nem bír az, hogy mi az oka annak, hogy a felhívásban megadottaktól eltérő adatokkal került az automatikus értékelési funkció beparaméterezésre. Az ajánlatkérő a Kbt. 28. § (1) bekezdése szerinti felelősségét nem háríthatja át. Mivel a sikertelen árlejtés és ezzel összefüggésben állóan a sérelmezett eredmény kialakulása előkészítési hiba következménye, az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 28. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság egyetértett a kérelmezőkkel abban is, hogy az ajánlatkérő az ajánlati kötöttségét megszegve, jogsértően végezte el az ajánlatok értékelését, mivel az ajánlattevőknek nem volt lehetőségük az elektronikus árlejtés során az ajánlati árat illetően új érték megajánlására, és nem teljesült annak törvényi feltétele sem, hogy az ajánlatkérő az eredetileg benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével fejezze be a közbeszerzési eljárást. Erre tekintettel, a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 108. § (1) és (8a) bekezdését.
A Döntőbizottság a II.r. kérelmező kérelmei alapján megállapította továbbá, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította eredményesnek a 4. és a 6. közbeszerzési részt, mivel az ajánlattevőket terhelő ajánlati kötöttség beálltakor, azaz az elektronikus árlejtés lezárásának időpontjában nem volt benyújtott ajánlat. Az ajánlatkérő nem biztosította az eljárás során a verseny tisztaságát, az átláthatóságot, és azt, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. Az alapelvi jogsérelemre tekintettel az ajánlatkérőnek a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján az érintett közbeszerzési részeket eredménytelenné kellett volna nyilvánítania. Kizárólag ilyen tartalommal hozhatott volna jogszerű, eljárást lezáró döntést.
A határozat ellen keresetet nem nyújtottak be.