2022. IV. évfolyam 6. szám
Letöltés
2022. IV. évfolyam 6. szám 47-57.oldal
DOI: 10.37371/KEP.2022.6.5

Az építési beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések statisztikai elemzése 2021-ben

Címszavak: közbeszerzés, statisztika, építési beruházás, eredményes közbeszerzés

Az építési beruházások területén lefolytatott eredményes közbeszerzések[1] száma 2021 folyamán a 2020-as 2811 eljárásról 2987 eljárásra nőtt, ami még mindig nem érte el a 2019. évi 4784-es eljárás számot. Értékét tekintve közel ezer milliárd forinttal nőtt az összeg, a 2020-as 1683 milliárdról 2637 milliárd forintra változott.

KEP202206-Stat_Oldal_01.jpg

Ha a változást az összes eljáráshoz viszonyítjuk, jól látható, hogy az építési beruházás tárgyú közbeszerzések számának részaránya kis mértékben, 38 százalékról 39 százalékra nőtt, értékarányát tekintve azonban már jóval nagyobb, 10 százalékpontos növekedés figyelhető meg. (1-2. ábra)

A közbeszerzések eljárásrend szerinti megoszlását figyelembe véve mind értékét, mind számát tekintve nőtt az uniós eljárásrendben lefolytatott építési beruházások aránya. Míg 2020-ban az uniós eljárások száma 11 százalékot (310 db) tett ki, ez 2021-re 14 százalékra (432 db) nőtt. Az értékük 74 százalékról (1245 Mrd Ft), 81 százalékra (2142 Mrd Ft) emelkedett. (3. és 4. ábra)

3-4.ábra.jpg

Az első táblázat azt mutatja, hogy az építőipar területén az uniós eljárásrendben lebonyolított közbeszerzések között a nyílt eljárás szabályai szerint lefolytatott közbeszerzések száma 400 darab volt (93%), ezek az eljárások értékben 2034 milliárd forintot (95%) jelentettek. A számát tekintve második helyen a 14 db tárgyalásos eljárás állt (3%), ez értékben 74 milliárd forintot (3%) ért el. A harmadik a sorban a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, amelyből 9 darabot (2%) bonyolítottak le 19 milliárd forint értékben (1%). A többi eljárás sem számban, sem értékben nem haladta meg az összes eljárások 1 százalékát.

1.tábl.jpg

A második táblázatban látható, hogy az építőipar területén a nemzeti eljárásrendben lebonyolított közbeszerzések között a Kbt. 115. § szerinti eljárás (nyílt eljárás szabályai szerint) volt a legjelentősebb, 1609 db eljárás (63%) 202 milliárd forint értékben (41%). A második legtöbb a nyílt eljárás volt, 768 db (30%) 234 milliárd forint értékben (47%). A Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti eljárásban 122 esetben hirdettek eredményt építési beruházásokhoz kapcsolódóan (5%), ezek értéke összesen 47 milliárd forint volt (9%). A további eljárások száma és értéke itt sem érte el az 1-2 százalékot. A Kbt. 113. §[2] szerinti nyílt eljárás, száma és értéke elenyésző volt.

KEP202206-Stat_Oldal_03 - 2.táblázat.jpg

Az 5-6. ábra azt szemlélteti, hogy a finanszírozás tekintetében, hogyan alakultak az építési beruházás tárgyú közbeszerzések 2020-ban és 2021-ben. Számarányát tekintve 2021-ben 6 százalékponttal nőtt a hazai finanszírozású közbeszerzések szerepe (50%-ról 56%-ra), míg értékarány tekintetében az arány nem vátozott. Hazai forrásból az eljárások 60 százalékát finanszírozták, ami 2021-ben 1574 milliárd forintot jelentett, míg európai uniós forráshoz 1063 milliárd forint értékű közbeszerzés kapcsolódott.

KEP202206-Stat_Oldal_04-5-6.ábra.jpg

A kis- és középvállalkozások szerepe az elnyert építési beruházás tárgyú közbeszerzések körében számarányát tekintve alig változott, 2020-ban 93 százalék volt, 2021-ben pedig 92 százalék. Értékarányát tekintve az építési beruházások esetében nem volt számot tevő a változás, csupán egy százalékponttal emelkedett a kis- és középvállalkozások által elnyert összeg 2020-ról 2021-re 54 százalékról, 55 százalékra. (7. és 8. ábra)

7-8. ábra.jpg

A 9-10. ábra azt mutatja, hogy az egyajánlatos eljárások számának[3] aránya 2020-ról 2021-re 5,3 százalékról 6,2 százalékra nőtt, míg az értékének aránya 6,5 százalékról 3,8 százalékra csökkent.

KEP202206-Stat_Oldal_05 9-10.ábra.jpg

2021-ben a legtöbb közbeszerzést a regionális és helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le az építési beruházásokhoz kapcsolódóan, 1854 eljárást, (62%) 502 milliárd forint értékben (19%). A közjogi szervezetekhez 480 eljárás tartozott (16%), ami 1618 milliárd forintot jelentett (61%). A magukat egyéb kategóriába sorolt ajánlatkérők körében az eredményes közbeszerzések száma 339 darab (11%) volt, melyhez 353 milliárd forint (13%) tartozott. A támogatott szervezetek eljárásainak száma 134 (4%), értéke 29 milliárd forint volt (1%). A közszolgáltatók építési beruházásai mind számban mind értékben a közbeszerzések 3 százalékát tették ki (100 db, 70 Mrd Ft). A központi szintű szervezetek 80 esetben (3%) folytattak le eredményes közbeszerzést 65 milliárd forint értékben (2%). (11-12 ábra)

KEP202206-Stat_Oldal_05 - 11.ábra.jpg
12.ábra.jpg

Az 13-14. ábrából[4] látható, hogy az ajánlatkérők székhelye[5] szerint a legtöbb építési beruházás Budapesthez köthető (277 db, 110 Mrd Ft). Második helyen Pest megyét találjuk, ahol 238 eljáráshoz 46 milliárd forint tartozott. Az eljárások számát tekintve a harmadik Borsod-Abaúj-Zemplén megye 224 eredményes közbeszerzéssel 102 milliárd forint értékben. A további megyék sorrendje a közbeszerzések számát figyelembevéve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (181 db, 61 Mrd Ft), Hajdú-Bihar megye (175 db, 49 Mrd Ft), Győr-Moson-Sopron megye (123 db, 41 Mrd Ft), Veszprém megye (122 db, 73 Mrd Ft), Békés megye (111 db, 40 Mrd Ft), Bács-Kiskun megye (111 db, 27 Mrd Ft), Baranya megye (110 db, 34 Mrd Ft), Fejér megye (109 db, 60 Mrd Ft), Somogy megye (89 db, 59 Mrd Ft), Csongrád-Csanád megye (89 db, 38 Mrd Ft), Tolna megye (83 db, 23 Mrd Ft), Vas megye (82 db, 20 Mrd Ft), Jász-Nagykun-Szolnok megye (79 db, 28 Mrd Ft), Heves megye (79 db, 18 Mrd Ft), Zala megye (75 db, 25 Mrd Ft), Komárom-Esztergom megye (68 db, 25 Mrd Ft), Nógrád megye (62 db, 11 Mrd Ft).

KEP202206-Stat_Oldal_06 - 13.ábra.jpg
KEP202206-Stat_Oldal_14.ábra.jpg

A 15-16. ábrán az építőipar különböző ágazataiba[6] tartozó közbeszerzések kerültek vizsgálat alá. Az ábrákból látható, hogy darabszámát tekintve a közbeszerzések között az épületek építése és az egyéb építmények építése szinte azonos arányt képviselt (1271 db, 43%) illetve (1256 db, 42%). Értékarányát tekintve azonban közel 70 százaléka volt az egyéb építmények építésére fordított összeg (1803 Mrd Ft), míg az épületek építésére csak a felhasznált összeg 28 százalékát (731 Mrd Ft) fordították. A speciális szaképítés csoportjába 460 közbeszerzés tartozott, mely 103 milliárd forintot tett ki.

KEP202206-Stat_Oldal_08 - 15-16.ábra.jpg

A 3. táblázat bemutatja, hogyan alakult az építési beruházás tárgyú eljárások száma és értéke a különböző értéksávokban. A legtöbb eljárást 1436 db-ot (48%) az 50-200 millió Ft közötti értéktartományban folytatták le. Az egy eljárásra jutó érték 108 millió forint volt. Ezen belül a legtöbb eljárás épületek építéséhez volt köthető (605 db, 66 Mrd Ft). Ezt követte az egyéb építmények építése (603 db, 66 Mrd Ft), majd a speciális szaképítés (228 db, 24 Mrd Ft). A 200 millió és 1 milliárd Ft közötti csoportban az egy eljárásra jutó érték 391 millió forint volt. Itt is az épületek építése körében folytatták le a legtöbb eredményes eljárást (396 db, 160 Mrd Ft), második az egyéb építmények építése (347 db, 134 Mrd Ft), végül a speciális szaképítés (128 db, 47 Mrd Ft) következett. Az 50 millió alatti közbeszerzések esetében az egy eljárásra jutó érték 28 millió forint volt. Ebben a körben az egyéb építmények építése esetén volt a legtöbb eljárás (163 db, 5 Mrd Ft), utána az épületek építése (159 db, 4 Mrd Ft), ezt követte a speciális szaképítés (91 db, 3 Mrd Ft). A legnagyobb értékű közbeszerzések között hasonlóan alakult a sorrend. Az első helyen az egyéb építmények építése (143 db, 1598 Mrd Ft), másodikon az épületek építése (111 db, 501 Mrd Ft), harmadikon a speciális szaképítés (13 db, 29 Mrd Ft) található. Az egy eljárásra jutó érték 8 milliárd forint volt.

KEP202206-Stat_Oldal_08-3.táblázat.jpg

A 17. ábrán látható, hogy milyen jellegű tevékenységek elvégzésére fordítják az eredményes közbeszerzéseket. Számát tekintve az építési beruházások között a felújítási és karbantartási munkák képviselték a legjelentősebb részt (1362 db, 536 Mrd Ft), értékét tekintve az új építésű kivitelezések adták a legnagyobb hányadot (1273 db, 1450 Mrd Ft). Bővítésbe azok az eljárások tartoztak, ahol részben felújításról, részben új építésről szólt a közbeszerzés (325 db, 642 Mrd Ft). A bontásba azok a közbeszerzések kerültek, amelyek a speciális szaképítés kategóriájába tartoznak, de az előzőleg felsorolt kategóriák egyikébe sem sorolhatók. Ilyenek lehetnek például az épületek bontása, a különböző földmunkák elvégzése, például régészeti feltárások előkészítéseként. Ide 27 eljárás tartozott 9 milliárd forint értékben.

KEP202206-Stat_Oldal_09 -17.ábra.jpg

A 18-19. ábra bemutatja, hogy az építési beruházásokat 2021-ben mire fordították. Az ábrákból látható, hogy a közbeszerzések között a legtöbb eljárás számban és értékben az útépítések közé tartozott (539 db, 904 Mrd Ft). 490 darab eljárással az oktatási beruházások következtek, melyek értéke 207 milliárd forint volt. A harmadik helyen a közmű beruházások álltak: 438 darab eljárás 299 milliárd forint értékben. Bár csak 44 eljárás tartozott a vasútépítés kategóriába, de értékét tekintve a második helyen állt 409 milliárd forint értékkel. 2021-ben is jelentős részt képviseltek az egészségügyben és a szociális ágazatban meghirdetett közbeszerzések (435 db, 143 Mrd Ft). A lakosság pihenését szolgáló célok közül a szabadidős létesítményekkel kapcsolatos közbeszerzések száma 343 darab volt 274 milliárd forint összegben, míg a kulturális intézményekre 214 eljárás keretében 213 milliárd forintot fordítottak. Különböző épületek (középületek, lakások) építésére és felújítására 331 eljárás keretében 141 milliárd forint értékben hirdettek eredményt. Ipari és mezőgazdasági területek fejlesztésére 104 eljárás során 32 milliárd forintot fordítottak. Egyéb célokra 50 közbeszerzés esetében hirdettek eredményt 15 milliárd forint értékben.

KEP202206-18.ábra.jpg
KEP202206-19.ábra.jpg

A 4. táblázat azt mutatja, hogyan alakultak az oktatáshoz, neveléshez kapcsolódó beruházások 2021-es adatai. Legnagyobb része a szociális ágazathoz tartozó bölcsőde építésekre elnyert pályázat volt (272 db, 46 Mrd Ft), amelyből 158 esetben, 30 milliárd forint értékben új épületet építettek. Az óvoda építésen belül új épület építésére 10, felújítására 58, bővítésére 22 eljárást bonyolítottak le, 4, 6, illetve 3 milliárd forint értékben. Általános iskolák esetében a felújításra, karbantartásra kiírt közbeszerzések voltak a legjellemzőbbek (158 db, 24 Mrd Ft), ez volt a jellemző a középiskolák (50 db, 21 Mrd Ft) a felsőoktatás (49 db, 32 Mrd Ft) és a kollégiumok (16 db, 13 Mrd Ft) esetében is.

KEP202206-Stat_Oldal_10-4.táblázat.jpg

Az 5. táblázat azt mutatja, hogyan alakultak az energiaellátáshoz kapcsolódó és a környezetvédelem szempontjából különösen fontos területen lebonyolított közbeszerzések. A környezetvédelemben a legfontosabb feladat a felszíni és felszín alatti vizek védelme. Tavaink, folyóink védelme érdekében összesen 47 eljárásban hirdettek eredményt 49,7 milliárd forint értékben. A belvizek kezelésére és az utakra lehulló csapadék elvezetésére 153 esetben 24,3 milliárd forint összegben folytattak le közbeszerzést. Víz- és szennyvíz csatornák fejlesztésére 139 eljárás keretében 178,0 milliárd forintot fordítottak. A villamosáram elosztáshoz kapcsolódóan 25 eljárást bonyolítottak le, melynek értéke 2,5 milliárd forintot tett ki. Az önkormányzatok közvilágítás építésére és felújítására 5 közbeszerzés keretében 6,9 milliárd forint értékben hirdettek eredményt. A klímavédelem szempontjából fontos atom- és napenergia felhasználás bővítése érdekében 17 eljárás során 2,9 milliárd forintot költöttek el. Távfűtés esetében a közbeszerzéseket nagyobb részt új hálózatok kiépítésére (6 db, 5,7 Mrd Ft), a kisebb részt a meglévő hálózat felújítására (16 db, 3,6 Mrd Ft) fordították. Hulladékgyűjtésre és kezelésre 18 közbeszerzés keretében 15,9 milliárd forintról döntöttek.

KEP202206-Stat_Oldal_11-5.táblázat.jpg

A közbeszerzések értékének majdnem ötven százalékát út és vasút építésére fordították. A 6. táblázat mutatja be azt, hogy az erre elköltött összegek miképpen oszlanak meg az egyes területek között. A legnagyobb részt a közút építés (177 db, 673,8 Mrd Ft) és karbantartás (244 db, 161,7 Mrd Ft) tette ki. Hídépítésre és felújításra 10 eljárás keretében 28,9 milliárd forintot, míg kerékpárutakra 93 esetben 35,4 milliárd forintot fordítottak. Vasútépítéshez 43 eljárás kapcsolódott, melynek értéke 408,5 milliárd forint volt, melyen belül a vasútvonalak bővítésére fordították a legnagyobb összeget (338 Mrd Ft).

KEP202206-Stat_Oldal_11-6.táblázat.jpg


[1] Eredményes közbeszerzések a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások nélkül.

[2] A statisztika a 2021-ben befejezett eljárások eredménytájékoztatóiból készült. A Kbt. 113. § szerinti eljárásfajták alkalmazásának lehetősége 2020. február 1. napjával hatályon kívül helyezésre került. A táblázatban szereplő adatok az előző években megindított, de 2021-ben eredményesen zárult eljárásokra vonatkoznak.

[3] Az elemzésben az egyajánlatos közbeszerzéseket a KH módszertana szerint eljárás alapon vizsgáltam, ami eltér a bizottsági és a 63/2022. (II.28.) kormányrendeletben megfogalmazott módszertantól.

[4] A 13-14. ábrán csak a fővárosi és a kerületi önkormányzatokhoz köthető közbeszerzések jelennek meg budapesti adatként. A budapesti székhelyű ajánlatkérők esetében a teljes adat 777 eljárás, melyhez 1857 milliárd forint tartozik.

[5] A közbeszerzési eljárások (építési beruházások) teljesítésének helye nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők székhelyével.

[6] A vizsgálat során az építőiparnak három területét különböztettem meg a statisztikában használt osztályozás szerint. Az első csoport az épületek építése (TEÁOR 41), amit korábban magasépítésnek is neveztek. A második csoport az egyéb építmények építése (TEÁOR 42), ezt egykor mélyépítésnek tekintették. A harmadik csoport a speciális szaképítés (TEÁOR 43). Az első két csoportba összetett munkák tartoznak, egy épület, egy híd megépítése, felújítása. A harmadikba azon szakemberek munkája, akik az építkezésnek csak egy kis területét végzik (elkészítik a tetőt, kifestik a szobát). A tevékenységek besorolásához elsősorban a beszerzés tárgyaként megfogalmazott szöveget vettem figyelembe.