A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: Az ajánlattevőnek az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott nyilatkozat nem valós.
Tényállás
Az ajánlatkérő (önkormányzat) 2025. október 18-án egészségházhoz tartozó parkolók kialakítása építési beruházás tárgyában a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján közbeszerzési eljárást indított.
A felhívás feltételeiben egyebek mellett rögzítette a közbeszerzés mennyiségét, az értékelési szempontokat.
A felhívás III.1.1) Kizáró okok és a szakmai tevékenység végzésére vonatkozó jogosultság pontja szerint:
A kizáró okok felsorolása: Mindkét ajánlati részben: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén egyik ajánlattevő sem), alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1) és (2) bek. és 63. § (1) c) szerinti kizáró okok bármelyike fennáll. A Kbt. 74. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki a kizáró okok hatálya alá tartozik; vagy részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.
A felhívás III.1.2) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság pontja szerint:
Az igazolási módok felsorolása és rövid leírása: P.1./ Az ajánlattevőnek alkalmasságát minden, a cégnyilvántartás szerinti pénzforgalmi számlája vonatkozásában igazolnia kell a pénzügyi intézménytől származó, az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított kettő évre vonatkozó megfelelő nyilatkozattal, irányadó a 321/2015 (X.30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés a) pontja. Sorba állítás kitétel alatt Ajánlatkérő a 2009. évi LXXXV. tv. 2. § 25. pontjában meghatározott fogalmat érti. Ajánlatkérő a vizsgált intervallumban esetlegesen megszűnt számlákra vonatkozóan is kéri csatolni az igazolást. Ajánlatkérő előírja, hogy a Kbt. 114/A. § figyelembevételével a bírálat keretében az alkalmassági követelmények tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igazolásokat a gazdasági szereplők az ajánlatukban nyújtsák be. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani.
Alkalmassági minimumkövetelmény(ek) meghatározása: P.1./ Alkalmatlan az ajánlattevő, amennyiben bármely pénzforgalmi számlaszáma vonatkozásában a hirdetmény feladását megelőző 2 évben 30 napot meghaladó sorba állítás volt.
A felhívás VI.3.9) További információk pontjában az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlati felhívás III.1.2. és III.1.3.) szerinti valamennyi alkalmassági minimumkövetelményt és ezek előírt igazolási módját a minősített Ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz, valamint a Közbeszerzési Hatóság „bronz” fokozatú minősítéséhez képest szigorúbban határozta meg: - P.1) alkalmassági követelményt a bronz fokozatú minősítéshez képest típusában szigorúbban határozta meg tekintve, hogy a minősítéshez pénzügyi intézménytől származó igazolást nem szükséges csatolni- az Ajánlatkérő által előírt műszaki szakmai referencia alkalmasság tárgyában és mértékében, valamint műszaki szakmai szakember alkalmasság típusában eltér a „bronz” fokozatú minősítéshez szükséges követelményektől.
A módosított ajánlattételi határidőig a közbeszerzés jogorvoslattal érintett 2. részére 5 ajánlat érkezett, ajánlatot tett a kérelmező is.
A kérelmező ajánlatában benyújtotta – többek között – a jelen ismertetés szerint M Bank banki igazolását. E fájl tulajdonság metaadatai szerint a dokumentum szerzője a jelen ismertetés szerint „A” névvel rendelkezett, a PDF fájl létrehozója „Microsoft® Word 2016”. A dokumentumban a megjelölt bank logója szerepelt a fejlécben képként, a szöveges részek szövegként kijelölhetők, a bank pecsétje és a két „kisvállalati tanácsadó” neve és aláírása egyetlen képként került a dokumentumba, az külön kijelölhető. A tárgyi dokumentum tartalma szerint igazolja, hogy a kérelmezőnek a banknál vezetett (1 db) számláján 2025. október 18-át megelőző 24 hónapban 30 napot meghaladó sorban állás nem volt, hatósági átutalási-, beszedési megbízást (inkasszót) fedezethiány miatt nem utasítottak vissza. A dokumentum keltezése: „Budapest, 2025. 10. 30.”
Az ajánlatkérő felvilágosítást kért a kérelmezőtől a következők szerint: „Az ajánlattevő ajánlatában benyújtott M Banknál vezetett pénzforgalmi számlára vonatkozó bankinformáció elektronikus dokumentumának metaadatai alapján Ajánlatkérő megállapította, hogy a PDF dokumentum előállítójaként mindösszesen egy keresztnév szerepel, továbbá a dokumentum Microsoft Word alkalmazással került létrehozásra. A bankinformációt két olyan ügyintéző írta alá, akiknek a munkavégzési helye a Bank kaposvári fiókja, ezzel szemben a keltezés helyeként Budapest szerepel.
Tekintettel arra, hogy a bankinformáció az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentum, kérjük annak egyértelmű tisztázását, hogy a dokumentumot ténylegesen az M Bank állította-e ki?
Felhívjuk Ajánlattevő figyelmét arra, hogy a Kbt. rendelkezései szerint valótlan tartalmú vagy hamis dokumentum benyújtása az eljárásból való kizárást megalapozó körülménynek minősül, ezért az alkalmasság igazolására benyújtott iratok eredetének tisztázása és ellenőrzése az eljárás jogszerű lefolytatása érdekében szükséges.
Kérjük a fentiekkel kapcsolatos felvilágosítás megadását.”
A kérelmező határidőben benyújtotta a felvilágosítását a következők szerint:
„[…] a felvilágosítás kéréssel kapcsolatban nyilatkozom, hogy az ajánlatban – adminisztrációs hiba folytán – nem a megfelelő dokumentum került felcsatolásra. Mellékelten csatoljuk a bankinformációról szóló nyilatkozatot.”
A nyilatkozathoz csatolt „Bankinformáció.pdf” fájlnevű dokumentum a tartalma szerint igazolja, hogy a kérelmezőnek az M Banknál vezetett (2 db) számláján 2023. október 18. és 2025. október 18. között 30 napot meghaladó időtartamú sorban álló átutalási-, beszedési megbízást (inkasszót) fedezethiány miatt nem utasítottak vissza. A dokumentum keltezése: „Kaposvár, 2026. január 28.”
Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatának keretében e-mailben megkereste az M Bank ügyfélszolgálatát a kérelmező által az ajánlatában eredetileg benyújtott dokumentum csatolásával, kérte a bank nyilatkozatát a következők szerint:
„… azonosítószámú folyamatban levő közbeszerzési eljárás keretében benyújtásra került egy, az Önök által kiállított bankinformációként megjelölt dokumentum, amelyen az alábbi iktatószám és adatok szerepelnek:”
Megjelölte a banki igazolás iktatószámát, keltezését, az érintett ügyfelet.
„Az eljárás jogszerű lefolytatásának biztosítása érdekében tisztelettel kérjük szíves megerősítésüket arra vonatkozóan, hogy:
- a hivatkozott iktatószámú bankinformációt az M Bank állította-e ki,
- a dokumentum tartalma az Önök által kibocsátott eredeti bankinformációnak megfelel-e?
Tájékoztatjuk, hogy megkeresésünk kizárólag a dokumentum eredetének és hitelességének ellenőrzésére irányul, annak tartalmát érdemben nem minősíti.”
Az ajánlatkérő közbenső döntésével érvénytelenné nyilvánította a kérelmező ajánlatát a következők szerint:
„Ajánlatkérő a bírálat keretében a kérelmező ajánlatában csatolt M Banknál vezetett pénzforgalmi számlára vonatkozó bankinformáció elektronikus dokumentumának metaadatai alapján megállapította, hogy a PDF dokumentum előállítójaként mindösszesen egy keresztnév szerepel, továbbá a dokumentum Microsoft Word alkalmazással került létrehozásra. A bankinformációt két olyan ügyintéző írta alá, akiknek a munkavégzési helye a Bank kaposvári fiókja, ezzel szemben a keltezés helyeként Budapest szerepelt. Tekintettel arra, hogy a bankinformáció az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentum, Ajánlatkérő a 2026. január 26. napján megküldött felvilágosítás kérésében kérte Ajánlattevőtől annak tisztázását, hogy a dokumentumot ténylegesen az M Bank állította-e ki. Figyelemmel arra, hogy a Kbt. rendelkezései szerint valótlan tartalmú vagy hamis dokumentum benyújtása az eljárásból való kizárást megalapozó körülménynek minősül, ezért az alkalmasság igazolására benyújtott iratok eredetének tisztázása és ellenőrzése az eljárás jogszerű lefolytatása érdekében volt szükséges. Ajánlattevő határidőre benyújtotta nyilatkozatát a felvilágosítás kérésre vonatkozóan, azonban az Ajánlatkérő által feltett kérdésre nem válaszolt, tehát nem nyilatkozott arról, hogy az ajánlatban csatolt bankinformáció az M Banktól származik-e. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó banki igazolás vizsgálata során egyértelműen megállapítható, hogy azt az Ajánlattevő szerkesztette, azaz nem a banktól származik, így Ajánlattevővel szemben a Kbt. 62. § (1) bek. i) pontja szerinti kizáró ok megállapítható, mivel az ajánlatban csatolt banki nyilatkozat hamis volt, azaz nem az arra jogosult állította ki, a kiállítója nem azonos azzal, aki az okiraton feltüntetésre került. A kizáró ok megállapításának feltételei fennállnak: Ajánlattevő hamis okiratot készített, melyet aztán a bank által kiállított okiratként tüntetett fel az Ajánlatkérő félrevezetése céljából, ez egyértelműen szándékos magatartásra utal, és mivel az Ajánlattevő alkalmasságának igazolására szolgáló dokumentumról van szó, így egyértelműen kijelenthető az is, hogy a hamis nyilatkozat érdemben befolyásolta az ajánlatkérőnek az alkalmasság fennállására vonatkozó döntését. Így a Kbt. 74. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az Ajánlattevőt az eljárásból ki kell zárni, mivel részéről a kizáró ok (Kbt. 62. § (1) bek. i) pontja) az eljárás során következett be és ajánlata érvénytelen a Kbt. 73. § (1) bekezdésének b) pontja alapján.
Az érvénytelenítés jogcímei: Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pont: az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták.
A kérelmező előzetes vitarendezést kezdeményezett a közbenső döntés ellen, a jogorvoslati kérelmével lényegében egyező körben és indokokkal.
Az M Bank az ajánlatkérő által feltett kérdésekre 2026. február 9-én a következő választ adta:
„[…] Bankunkhoz érkezett megkeresésére hivatkozva ezúton nyilatkozunk, hogy 2025.10.30. napján kelt WF015781 iktatószámú Bankinformációt nem az M Bankunk állította ki.
Fentiek alapján kérjük, hogy az illetékes hatóságnál a feljelentés megtétele iránt intézkedni szíveskedjenek.”
Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmet a jogorvoslati eljárásban tett észrevételeivel lényegileg megegyező indokokkal elutasította.
Az ajánlatkérő elkészítette és az EKR-en keresztül elérhetővé tette az ajánlattevők számára az összegezést. Az összegezés szerint a közbeszerzési eljárás a 2. részben eredményes lett, a kérelmező ajánlata érvénytelen volt. Az érvénytelenség okaként a közbenső döntésben megadott okokat ismételte meg az ajánlatkérő.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező jogorvoslati kérelme egy kérelmi elemet tartalmazott, amely szerint az ajánlatkérő jogsértően zárta ki az eljárásból a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja alapján, és jogsértően nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő nem győződött meg a hamis adatszolgáltatás tényéről, amelynek során három konjunktív feltétel fennállásának vizsgálata szükséges:
- a valóságnak nem megfelelő tartalmú adatszolgáltatás, vagy hamis nyilatkozat megtétele
- a hamis adat vagy nyilatkozat szándékos, de legalábbis az adott helyzetben elvárható gondosságot mellőző magatartás eredménye legyen
- érdemi befolyással kell legyen az ajánlatkérő kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntésére.
Álláspontja szerint az eredetileg benyújtott nyilatkozatban hamis adat nem szerepelt, ezt támasztja alá a felvilágosítás megadása során benyújtott bankinformáció is, amely alapján megállapítható, hogy az alkalmassági követelménynek való megfelelés igazolt, a kérelmező pénzforgalmi számlaszáma vonatkozásában a hirdetmény feladását megelőző 2 évben 30 napot meghaladó sorba állítás nem volt. Továbbá az is, hogy a kérelmező egyetlen nyilatkozatában sem állította azt, hogy az ajánlatában tévesen csatolt bankinformációt az M Bank állította volna ki a csatolt tartalommal.
A kérelmező álláspontja szerint a szándékosság ténye sem állapítható meg, a benyújtott nyilatkozat nem csupán metaadatok alapján, hanem már első ránézésre sem megfelelő, egyértelműen munkaanyag és nem az alkalmassági feltételnek való megfelelés igazolására szolgál. Tényszerűen megállapítható, hogy a dokumentum adminisztratív hiba okán került csatolásra, amely megelőzhető lett volna. A kérelmező megfelel az előírt alkalmassági követelménynek, ezért nincs szüksége arra, hogy hamis nyilatkozattal félrevezesse az ajánlatkérőt.
Arra is hivatkozott, hogy a kérelmező rendszeresen vesz részt közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként, a jelen ajánlatban benyújtott dokumentum egy korábbi igazolás alapján készült, fiktív információkat nem tartalmaz (az észrevételekben kiemelt fiktív iktatószám egy korábbi igazoláshoz tartozik), a közbeszerzési ajánlatok összeállításába bevonni kívánt kollégák részére készült munkaanyagként.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő az észrevételében rámutatott, hogy a közbeszerzési eljárások működésének alapvető feltétele a jogbiztonság, az átláthatóság és az eljárások tisztaságának érvényesülése. Az ajánlatkérő számára teljességgel érthetetlen, hogy a kérelmező milyen alapon vitatja az ajánlatkérő döntésének jogszerűségét, amikor az eljárás során benyújtott, a pénzintézet nevében kiállítottnak feltüntetett nyilatkozat hamis voltát maga az érintett pénzintézet hivatalos nyilatkozata egyértelműen megerősítette, továbbá a pénzintézet kifejezetten jelezte, hogy az ügy büntetőjogi relevanciát vet fel és feljelentés megtételét indokoltnak tartja. Ilyen körülmények között a jogorvoslati kérelem előterjesztése nemcsak jogilag megalapozatlan, hanem a közbeszerzési eljárások tisztaságát és a jogbiztonság követelményét sértő magatartás következményeinek utólagos relativizálására irányul.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A határozat indokolása a következőket rögzítette:
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő 2025. október 18-án indította meg építési beruházás tárgyában a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján a jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárást, ezért a Kbt. és a vonatkozó jogszabályok ezen időpontban hatályos anyagi jogi szabályai alapján vizsgálta a jogorvoslati kérelmet. A kérelmező 2026. február 19-én nyújtotta be a Döntőbizottsághoz a jogorvoslati kérelmét, ezért a Döntőbizottság az e napon hatályos eljárásjogi rendelkezések alapján járt el.
A jogorvoslati kérelem egy kérelmi elemet tartalmazott, amely szerint az ajánlatkérő jogsértően zárta ki az eljárásból a kérelmezőt a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja alapján, és jogsértően nyilvánította az ajánlatát érvénytelenné a Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által az ajánlatában benyújtott M Bank megjelölésű fájl dokumentumot a kérelmező által is elismerten nem az okiraton feltüntetett pénzintézet állította ki, hanem az a kérelmező szervezetében került létrehozásra. Azt, hogy az igazolásnak látszó, 2025. október 30-án kelt meghatározott iktatószámú „Bankinformáció” tárgyú dokumentumot nem a pénzintézet állította ki, az M Bank írásban tett, 2026. február 9-én kelt nyilatkozatával is megerősítette. Tekintettel arra, hogy az okirat nem az azon feltüntetett kiállítótól származik, vagyis azt nem az arra jogosult állította ki, az okirat hamis adattartalmú okiratnak minősül függetlenül annak tartalmi adataitól.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a kérelmező által benyújtott nyilatkozat hamis dokumentum formájában került benyújtásra, a dokumentumot nem az arra jogosult pénzintézet állította ki, ezáltal a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti egyik vagylagos feltétel megvalósult.
A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés ia) pontja szerinti feltétel fennállt-e a hamis nyilatkozat benyújtásával, azaz a benyújtott irat érdemben befolyásolhatta-e az ajánlatkérőnek az alkalmasság fennállására vonatkozó döntését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat részeként benyújtott dokumentum a P.1. alkalmassági feltétel igazolására szolgált, amely alapján az ajánlatkérőnek az ajánlat érvényességét kellett megítélnie. Amennyiben az ajánlatkérőben nem merült volna fel a gyanú, hogy a benyújtott igazolás nem a pénzintézettől származik és a benyújtott dokumentumot banki igazolásként elfogadja, a hamis nyilatkozat alapján hozhatta volna meg döntését, azaz a hamis nyilatkozat érdemben befolyásolhatta volna az ajánlatkérő alkalmasság fennállását megállapító döntését.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a kizáró ok alkalmazásához szükséges, Kbt. 62. § (1) bekezdés ia) pontja szerinti egyik vagylagos feltétel – az, hogy a hamis nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek az alkalmasság fennállására vonatkozó döntését – megvalósult.
A Döntőbizottságnak a továbbiakban azt kellett megállapítania, hogy a kérelmező szándékosan nyújtotta-e be a hamis iratot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna-e ismernie azt, hogy az általa szolgáltatott adat nem valós.
A Döntőbizottság vizsgálta a kérelmező által előadott indokolás elfogadhatóságát, hogy a kérdéses irat létrejöhetett-e a kérelmezőnél úgynevezett munkapéldányként, a közbeszerzési ajánlatok összeállításába bevonni kívánt kollégák részére, illetve a kollégák betanítására. Ennek körében a Döntőbizottság figyelembe vette, hogy az irat egy korábbi, valós, ténylegesen a pénzintézet által kiállított irat megszerkesztésével jött létre, tudatos szerkesztési folyamat eredményeként, aktuális dátummal ellátva, pdf. formátumban, amely irat egy eredeti, valós banki igazolás látszatát keltette. A Döntőbizottság megítélése szerint egy ajánlattevői szervezetnél semmilyen körülmények között nem merülhet fel okszerűen olyan feladat – akár betanítási jelleggel sem – amelynek eredményeként egy pénzintézeti igazolásnak látszó irat jön létre egy éppen folyamatban lévő közbeszerzési eljáráshoz megfelelően aktualizált dátummal. Ilyen típusú iratot az ajánlattevő szervezetnek semmilyen esetben sem kell (vagy lehet) saját magának létrehoznia, hiszen annak létrehozására, kiállítására kizárólagosan a számlavezető pénzintézet jogosult, annak kiállítása nem ajánlattevői feladat, hanem arra kizárólagosan a pénzintézetet lehet és kell megkeresni. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem fogadta el a dokumentum létrehozásának indokaként azt a kérelmezői állítást, hogy az irat betanítási célzattal, munkapéldányként került létrehozásra, mert a pénzintézeti igazolás létrehozásának egy ajánlattevő szervezet részéről ez nem lehet a valós indoka.
A Döntőbizottság ezt követően a kérelmező által készített irat benyújtásának körülményeit vizsgálta meg.
A Döntőbizottság a tárgyi irat benyújtásával kapcsolatban elsődlegesen azt rögzítette, hogy egy közbeszerzési eljárásban az ajánlat összeállítása és benyújtása az ajánlattevő kizárólagos felelősségi körébe tartozik, vagyis az ajánlattevőktől elvárható, hogy az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentum hitelességét – különösen, ha az egy bank által igazolandó tényre vonatkozik – ellenőrizze annak benyújtása előtt. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati eljárás során a kérelmező nem igazolta azt, hogy az ajánlat benyújtása során a tőle elvárható gondosság mellett az igazolás alátámasztására szolgáló irat hitelességét ellenőrizte volna. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a kérelmező nyilatkozata szerint a pénzintézetet az ajánlat benyújtásáig a kérelmező meg sem kereste az igazolás kiállítása céljából, hanem úgy nyilatkozott, hogy az alkalmasság igazolására szolgáló iratot csak később, hiánypótlás során kívánta benyújtani. Erre tekintettel a Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlat benyújtása során elvárható gondosságot már csak azért sem tanúsíthatta a kérelmező, mert tisztában volt azzal, hogy az ajánlattételi határidőre nem rendelkezett valós banki igazolással, amit az ajánlathoz csatolhatott volna. Mindezek a körülmények tehát, hogy a kérelmező létrehozott egy banki igazolásnak látszó iratot és ezt az ajánlathoz az alkalmasság igazolására be is nyújtotta, azt támasztják alá, hogy a kérelmező vagy szándékosan szolgáltatott az ejlárásban hamis nyilatkozatot, de legalábbis az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott nyilatkozat nem valós.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a kérelmezőnek az elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie azt, hogy az általa létrehozott iratnak az alkalmasság alátámasztására történő benyújtása az eljárásban megvalósítja a hamis adat szolgáltatását, vagyis a kérelmező ezen magatartásával a kizáró ok alkalmazásához szükséges, Kbt. 62. § (1) bekezdés ib) pontja szerinti feltétel is megvalósult.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételek a hamis irat benyújtásával megvalósultak, ezért annak a jogsértés megállapítása szempontjából nem lehet jelentősége, hogy a valódi banki irat utólag, a felvilágosítás kérés körében a kérelmező részéről benyújtásra került, az a hamis adatszolgáltatás jogkövetkezményeinek alkalmazását nem befolyásolhatja.
Mivel a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételek fennállnak, amely szerint a kérelmező nem lehet az eljárásban ajánlattevő, ennek megfelelően a Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő által jogszerűen került érvénytelenítésre a kérelmező ajánlata.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a kérelmező jogorvoslati kérelmét, mint alaptalan kérelmet a Kbt. 165. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította.