A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában ismertetett jogeset az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos bírálati eljárásban az ajánlatkérő vizsgálati kötelezettségére vonatkozik.
A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: Az ajánlatkérő a Kbt. 72. §-ában szabályozott, az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára vonatkozó eljárásrend szerint az ajánlat egésze alapján köteles az érdemi bírálatot elvégezni. Formális, eljárásjogi jellegű indokokra hivatkozva nem állapítható meg az ajánlat érvénytelensége.
Tényállás
Az ajánlatkérő (közszolgáltató) a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított növényzet kezelési szolgáltatások megrendelése tárgyában, melynek eljárást megindító felhívását 2025. október 22-én adta fel.
Az ajánlati felhívás tartalmazta a közbeszerzési törvényben előírt kötelező tartalmi elemeket, többek között a közbeszerzés mennyiségének, a kizáró okoknak, az alkalmassági feltételeknek, az értékelési szempontoknak, a teljesítési határidőnek és helyszínének a meghatározását.
A felhívás szerint a közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatás részletes feladatleírását és mennyiségét a Közbeszerzési dokumentumok (KD) Műszaki leírás része tartalmazza.
A felhívás rögzítette, hogy a közbeszerzési eljárás gyorsított eljárásban kerül lefolytatásra.
A felhívásban az ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt biztosította, a jogorvoslati eljárás a 3. részt érintette.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta az útmutatót, a vállalkozási keretszerződés-tervezetet, a nyilatkozatmintákat, a műszaki leírást és az ártáblázatot.
A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő egyebek mellett előírta:
« Ajánlattevők ajánlati áruk kialakítása során vegyék figyelembe az alábbiakat:
- A vállalkozási szerződés teljesítése során a hatósági engedélyben előírtakat be kell tartani.
- Az ajánlatban szereplő áraknak fix árnak kell lennie, vagyis az ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot.
- A nettó árakat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától, pl. VÁM, különböző díjak és illetékek, stb.
- Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek.
- Az ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőket, hogy az árkialakítás, illetve a költségvetés kitöltése során az alábbi kikötéseket is vegyék figyelembe:
- Az ajánlati árat úgy kell kialakítani, hogy az tartalmazza az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésével kapcsolatos valamennyi költségét, kockázatot és vállalkozói hasznot is, a szerződéstervezet árindexálást tartalmazó mellékletében foglaltak kivételével.
- A nyertes ajánlattevő által meghatározott ajánlati árak fix árnak tekintendőek. A nyertes ajánlattevő az ártáblázatában meghatározott költségeken felül egyéb díj- vagy költségigénnyel nem fordulhat az ajánlatkérő felé, kivéve a szerződéstervezet és műszaki leírás árindexálást tartalmazó tételei vonatkozásában.
A tételes árazott ártáblázat elkészítése során az alábbiakat szükséges figyelembe venni:
- Az árazatlan ártáblázat tételeinek tartalmát elsődlegesen úgy kell értelmezni, hogy azok a megnevezésük szerinti munka minden közvetlen és közvetett munkaműveleti és dologi elemét magukban foglalják az előkészítéstől a Szerződésben megfogalmazott és az egyéb vonatkozó előírásokat mindenben kielégítő módon történő teljes elkészítésig, azaz a tételekhez tartozó egységárakat ÁFA (Általános Forgalmi Adó) nélkül kell megadni, de tartalmazniuk kell minden egyéb járulékos költséget, valamennyi szükséges munka elvégzését teljesen készen, továbbá minden vámot, adót és egyéb illetéket, amit a Vállalkozónak a Szerződés alapján vagy bármely más okból kell fizetnie.
- Ha egy munkafázis tétele nem került külön kiírásra, de az abban foglalt tevékenységre szükség van, akkor azok költségeit az egységárában kell figyelembe venni.
- A megadott egységáraknak a műszaki tartalom megvalósításához szükséges ráfordítás összegén túl a munkák teljes befejezéséig várható árváltozásból eredő költségeket is tartalmaznia kell, ezért az egységárak rögzítettek és nem változtathatók a Szerződés időtartama alatt, a szerződéstervezet árindexálást tartalmazó mellékletében foglaltak kivételével.
A felolvasólapon az 1. értékelési szempont tekintetében az ajánlattevő által beárazott “Ártáblázat” alapján a Nettó képzett összehasonlító ajánlati összár értékét kérjük feltüntetni. Az árazott ártáblázatban nettó árakat kell szerepeltetni.
Az Ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés valutaneme is csak ez lehet. A nettó ellenértéknek tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának felelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek, így többek között minden illetéket, díjat. Az ajánlat csak banki átutalásos fizetési módot tartalmazhat, minden egyéb fizetési mód elfogadhatatlan az Ajánlatkérő számára.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként a keretszerződést tételes elszámolású szerződésként köti meg. Erre tekintettel Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy Ajánlattevők kötelesek a részletes ártáblázatot úgy kitölteni, hogy abban egyetlen tételsor sem maradhat teljesen kitöltetlenül. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy érvénytelenné nyilvánítja azt az ajánlatot, amelynek részletes árajánlata teljesen kitöltetlen vagy 0-s tételsort tartalmaz (függetlenül attól hogy tartozik-e hozzá tervezett/kalkulált mennyiség) tekintettel a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára!” »
A 3. részben a dokumentációban kiadott ártáblázatot kellett az ajánlattevőknek a fentiek szerint beárazni. Az ártáblázatban az egyik tétel a GA-0052 Erdőnyiladékban gallyazás famászással (Ft/km) díjtétel volt.
Az ajánlattételi határidőre a 3. részben 6 db ajánlat érkezett, köztük a kérelmezőtől.
Az ajánlatkérő árindokolás-kérést küldött az EKR-en keresztül többek között a kérelmező részére. A kérelmező esetében az árindokolás-kérés a GA-0052 cikkszámú „Erdőnyiladékban gallyazás famászással (Ft/km)” elnevezésű tételt érintette, az alábbiak szerint:
« C.) AZ INDOKOLÁS KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI
Részletesen mutassák be és igazolják a fent megjelölt tételek egységárának tartalmát képező díjelemek megalapozottságát és figyelembevételét az ajánlati ár meghatározása során valamennyi releváns költség bemutatásával, így például, de nem kizárólagosan:
- Az adott tétel egységárára vetített közvetlen és közvetett bérköltségek (munkabérek, járulékok, kötelező bérpótlékok, vezetői pótlékok, valamint a helyettesítések, szabadságok, betegszabadságok költségei, megbízási díjak és költségei stb.).
- Az adott tétel egységárára vetített közvetett költségek: cégirányítás általános költségei, iroda, adminisztráció, telefonhasználat, fénymásolás, bérszámfejtés, munkaügyi adminisztráció stb. költségei; banki-, ügyvédi-, könyvelési költségek, továbbképzés költségei.
- Amennyiben alvállalkozói teljesítéssel számoltak, úgy szíveskedjenek egyértelműen jelölni, számítással bemutatni, hogy az alvállalkozói költség miként került kalkulálásra az adott tétel egységárában. Alátámasztó dokumentumként kérjük benyújtani: alvállalkozói árajánlat és/vagy alvállalkozói szerződés és/vagy alvállalkozó részéről visszaigazolt egyéb dokumentum, amely az alvállalkozói árat alátámasztja.
- Kérjük, szíveskedjenek bemutatni milyen szállítási, utazási költségekkel kalkuláltak az adott tétel egységárára vetítetten, bemutatva a kalkulált km távolságot, üzemanyag és gépjármű költségeket.
- Kérjük feltüntetni az összes szakembert (így különösen az alkalmassági feltételre, az értékelési szempontokra megajánlott szakemberek, illetve a felhívásban előírt további szakemberek), akikkel számolt ajánlattevő az egységár megadásakor és kérjük feltüntetni ezen szakemberek az adott tétel egységárára eső munkaerőköltségét, egyértelműen feltüntetve mellette, hogy a szakembert saját kapacitásban vagy esetleg más jogviszonyban (alvállalkozói) tervezte bevonni, illetve kérjük feltüntetni a kalkulált munkaórák számát.
- Az adott tétel esetében felmerülő anyag és közvetlen gépköltségek.
- Felelősségbiztosítás és szerződés szerinti biztosítékok az adott tétel egységárára eső költségei.
- Adók (pl. helyi iparűzési adó, társasági adó) az adott tétel egységárára eső költségei.
- Infláció és munkabér emelkedéssel járó költségek.
- Az adott tétel egységárában kalkulált tartalék.
- Az adott tétel egységárában kalkulált nyereség.
- Minden olyan további költség tekintetében, mely nem került nevesítésre, azonban jelen közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítése során ajánlattevő az adott tétel egységárának megadása esetében számolt a költséggel.
Az árindokolásban bemutatott összes költségelem vonatkozásában kérünk egy összesítő táblázatot is benyújtani! (lásd 1. sz. melléklet, a mintaként kiadott táblázat alkalmazása nem kötelező, ajánlattevő bármely dokumentumot benyújthat, melyben a melléklet tartalma szerepel, de a melléklet valamennyi sorára vonatkozóan szükséges a kimutatás).
Minden egyes fent megjelölt költségtétel vonatkozásában kérjük számításokkal bemutatni, hogy az adott költségtétel miként kerül kalkulálásra a tétel egységárában! Felhívjuk a figyelmet, hogy nem elegendő csak az összesítő táblázat szerinti költségtételek felsorolása és költségelése, hanem minden egyes költségtétel vonatkozásában külön magyarázatot, számítási módszert is szükséges bemutatnia ajánlattevőnek az egységár megfelelő alátámasztásához! »
A kérelmező a megadott határidőre benyújtotta az árindokolását, amely tartalmazta a „Költségek összesítő táblázata” elnevezésű dokumentumot, valamint a „Nyilatkozat – árindoklás” elnevezésű dokumentumot. Az árindokolásában egyebek mellett közölte:
« 2 fő szakmunkás (ipari alpinista favágó) 1 db terepes gépjárművel (Mitsubushi L 200), 1 db teleszkópos ágvágóval (Stihl HT 75) vagy 1 db benzinmotoros láncfűrésszel (Husqvarna T 540 XI)) végez KÖF hálózaton 3-4 db űrszelvénybe oldalról benövő gallyazást, famászással.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján 2 fő 30 perc/db fa gallyazását tudja elvégezni. 8 órás munkaidőben 16 db fa gallyazása valósul meg. Ezen adatok alapján 80 m-es oszlopközökkel számolva 5,3 oszlopköz (424 méter) gallyazása végezhető el. 205.000,- Ft/km árazás alapján 0,424 km elvégzett munkára cégünk 86.920.-Ft nettó összegű bevétel mellett, a költségek összesítő táblázatában megadott kiadásokkal számol.»
Az ajánlatkérő kiegészítő árindokolás benyújtására hívta fel a kérelmezőt, kérve többek között a közvetlen és közvetett bérköltségek, az adott tétel egységárára vetített közvetett költségek, a szállítási, utazási költségek, a szakemberek költségeinek, az adók adott tétel egységárára eső költségeinek kimutatását, akként, hogy minden költségtétel vonatkozásában számításokkal kérte bemutatni, hogy az adott költségtétel miként kerül kalkulálásra a tétel egységárában.
A kérelmező benyújtotta a részletes számításokkal alátámasztott kiegészítő árindokolását.
Az ajánlatkérő elkészítette az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, amely szerint a 3. rész nyertese a jelen ismertetés szerint S Kft. lett, míg a kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján a Kbt. 73. § (2) bekezdése szerint.
Az írásbeli összegezés szerint a kérelmező ajánlata esetében az érvénytelenítés jogcíme: « Kbt. 73. § (2) bekezdés»
Az érvénytelenség indoka:
« 1. érvénytelenségi ok: a kötelező bérpótlékok, a vezetői pótlékok, valamint a helyettesítések, szabadságok, betegszabadságok költségek alátámasztásának elmaradása:
Ajánlattevő árindokolásában nem tért ki a kötelező bérpótlékokra, a vezetői pótlékokra, valamint a helyettesítések, szabadságok, betegszabadságok költségeire.
Ajánlattevő objektív adatokkal nem igazolta, hogy a vállalása teljesíthető, az ajánlatában megajánlott, és az ajánlatában benyújtott részletezett ajánlati ár megfelelő fedezetet biztosít az eljárást megindító felhívás szerinti szerződéses időtartamban a közbeszerzési dokumentumok feltételei szerint a kötelezettségek teljesítésére.
Megállapítható, hogy Ajánlattevő ajánlati ára nem kellően alátámasztott, tekintettel arra, hogy árindokolásában fentebb megjelölt költségelemeket nem részletezte, azokat nem támasztotta alá. Nem került levezetésre, hogy ezen költségelemek miként kerültek kalkulálásra. »
« Megállapítható, hogy az árindoklás-kérés 1. pontjában rögzítetteknek Ajánlattevő alap árindokolásában nem tett eleget, hanem a kiegészítő árindokolásában nyújtott be olyan részletezettségű információkat, adatokat, amelyeket Ajánlatkérő az első árindokoláskérésében kért benyújtani. Ezt a tényt támasztja alá, hogy kiegészítő árindokolás-kérésben Ajánlatkérő nem kért be új információkat, csupán arra szólította fel az Ajánlattevőt, hogy mutassa be, hogy a korábban kért adatokat hol jelölte meg az árindokolásában, ennek ellenére Ajánlattevő csatolta a korábban kért részletes számításait.
Figyelemmel arra, hogy a kiegészítő árindoklás keretében a korábban kért adatok, információk pótlólagos megadására nincs lehetőség, az ajánlat érvénytelen a Kbt. 72. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (2) bekezdése szerint.”
Az ajánlatkérő lényegi tartalmában azonos indokolás mellett állapította meg az ajánlat érvénytelenségét a 2-6. pontok szerinti okokra [cégirányítás általános költségei, iroda, adminisztráció, telefonhasználat, fénymásolás, bérszámfejtés, munkaügyi adminisztráció stb. költségei; banki-, ügyvédi-, könyvelési költségek, továbbképzés költségek alátámasztásának elmaradása; szállítási, utazási költségek alátámasztásának elmaradása; szakemberekkel kapcsolatos költségek alátámasztásának elmaradása; adókkal kapcsolatos költségek alátámasztásának elmaradása; külön magyarázat, számítási módszer elmaradása] tekintettel.
A kérelmező a jogorvoslati kérelemmel egyező előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, melyet az ajánlatkérő elutasított.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1), (2) bekezdését, a Kbt. 72. § (3) bekezdését, a Kbt. 73. § (2) bekezdését, jogsértően nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanság miatt.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 72. § (1), (3) bekezdésére és a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését.
A Döntőbizottság megsemmisítette a 3. részre vonatkozóan az ajánlatkérő írásbeli összegezését a kérelmező ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó döntés tekintetében, és az ajánlatkérő azt követő döntéseit a jelen közbeszerzési eljárás 3. részében.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 3.000.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása a következőket rögzítette:
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem alapján érdemben azt vizsgálta, hogy a konkrét esetben az ajánlatkérő az indokoláskérési eljárása alapján jogszerűen döntött-e a kérelmező ajánlatának az érvénytelenségéről.
A jelen jogvita középpontjában az áll, hogy jogszerű volt‑e az ajánlatkérő azon döntése, amellyel a kérelmező ajánlatát a GA‑0052 „Erdőnyiladékban gallyazás famászással (Ft/km)” tételre megajánlott 205.000.-Ft/km egységár miatt – aránytalanul alacsony árra hivatkozással – érvénytelennek nyilvánította az indokoláskérésre, és a kiegészítő indokoláskérésre a kérelmező által adott árindokolás és kiegészítő árindokolás értékelése alapján.
A kérdés megítéléséhez a Kbt. 72. § (1) bekezdése, valamint a Kbt. 72. § (3) bekezdése irányadó.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy az indokoláskérési eljárásban kötelezően alkalmazandó Kbt. 72. § (1) bekezdése, valamint Kbt. 72. § (3) bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a kiegészítő árindokolásban ne lehetne részletesebb, pontosabb, akár újonnan kifejtett számításokat, bontásokat bemutatni, feltéve, hogy az indokoláskérést az ajánlattevő az előírtak szerint teljesítette.
A konkrét esetben maga az ajánlatkérő is elismerte, hogy nem tiltotta meg a kiegészítő indokolásban az ajánlatkérő meggyőzése érdekében új adatok, számítások bemutatását, arra hivatkozott a jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő, hogy a kiegészítő indokoláskérés világosan meghatározta, hogy a kérelmezőnek milyen kérdésekben kell a kiegészítő indokolást benyújtania, de az ajánlatkérő szerint a kiegészítő árindokolás nem irányulhatott az eredetileg kért információk pótlására.
A Döntőbizottság értékelte az árindokolás-kérés, a kiegészítő árindokolás-kérés, az árindokolás és a kiegészítő árindokolás adatait, valamint az ügyfelek nyilatkozatait.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő indokoláskérésére a kérelmező az első árindokolásában határidőben válaszolt. Az első kérelmezői indokolás rövidebb, összefoglaló jellegű volt, de az ajánlatkérő által feltett kérdésekre az alábbi lényeges elemeket tartalmazta:
- Bemutatta a munkavégzés módszerét (erdőnyiladékban végzett gallyazás famászással).
- Az indokoláskérésben megjelölt sorrendben, kérdésenként megadta az árindokolását: ad. 1. közvetlen és közvetett bérköltségeket, ad. 2. cégirányítást és adminisztrációt, ad. 3. szállítási költségeket, ad. 4-5. az alvállalkozói költségek esetében a saját kapacitás igénybevételét, ad. 6. anyag és közvetlen gépköltségeket, ad. 7. a felelősségbiztosítást, ad. 8. adókat, ad. 9. inflációt, ad. 10. tartalékot, ad. 11. nyereséget.
- Az ajánlatkérő által kiadott összesítő táblázat adatait is megadta a kérelmező.
Az első indokolás tehát tartalmazta az előírt adatokat, nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező milyen munkaszervezés és teljesítmény mellett tartja teljesíthetőnek a 205.000.-Ft/km egységárat.
Az ajánlatkérő által kért kiegészítő árindokolás-kérés és a kiegészítő árindokolás tartalma alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő ismételten és részletesen felsorolta, hogy milyen költségtípusokat, számításokat, bontásokat vár el (1. kötelező bérpótlékok, a vezetői pótlékok, valamint a helyettesítések, szabadságok, betegszabadságok költségei; 2. cégirányítás általános költségei, az adminisztráció, a telefonhasználat, a fénymásolás, a bérszámfejtés, a munkaügyi adminisztráció stb. költségei; a banki-, ügyvédi-, könyvelési költségek, valamint a továbbképzés költségei; 3. kalkulált km távolság, az üzemanyag és gépjármű költségek; 4. a szakemberek (így különösen az alkalmassági feltételre, az értékelési szempontokra megajánlott szakemberek, illetve a felhívásban előírt további szakemberek), akikkel számolt ajánlattevő az egységár megadásakor és az árindokolás mely részében kerültek feltüntetésre ezen szakembereknek az adott tétel egységárára eső munkaerőköltsége, egyértelműen feltüntetve mellette, hogy a szakembert saját kapacitásban vagy esetleg más jogviszonyban (alvállalkozói) tervezte bevonni, illetve a dokumentum mely pontjában került feltüntetésre a kalkulált munkaórák száma; 5. az adók körében “Költségek összesítő táblázata” elnevezésű dokumentum 7. pontjában pontosan milyen adók költségével és milyen arányban számolt; 6. az egyes költségtételek vonatkozásában külön magyarázat, számítási módszer az egységár megfelelő alátámasztása céljából) azzal, hogy az ajánlatkérő az árindokolás keretében benyújtott dokumentumok adott részének bemutatásával kérte a kiegészítő árindokolás megadását.
A kérelmező a kiegészítő árindokolásban részletes, tételes, számszerűsített indokolást nyújtott be.
Bemutatta a munkavállalók bruttó bérét, a hozzájuk kapcsolódó járulékokat, pótlékokat, ismertette a kalkulált munkaóraszámot, a munkanapok számát, a napi teljesítményt, részletezte a gépköltségeket (üzemanyag, amortizáció, karbantartás), feltüntette az adminisztratív, irányítási, irodai költségeket, számolt adókkal (például helyi iparűzési adó, társasági adó hatása), meghatározta a tartalék és a nyereség mértékét, az egyes költségtételeket egységárra vetítve mutatta be, összesítő táblázatban foglalta össze az egységárat felépítő költségelemeket.
A kérelmező ezen felül hivatkozott arra is, hogy az ajánlatkérői csoport részére jelenleg is végez hasonló műszaki tartalmú munkát 160.837.-Ft/km egységáron, amely a 205.000.-Ft/km ajánlati árnál alacsonyabb, és amely szerződés teljesítése folyamatban van. Ezzel azt kívánta igazolni, hogy a megajánlott ár a tényleges piaci gyakorlat alapján is reálisan teljesíthető.
A kérelmező által benyújtott kiegészítő árindokolás a fentiek alapján a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján annak érdekében került benyújtásra, hogy a kérelmező az árindokolásán túlmenően további adatokkal, számításokkal, bizonyítékokkal meggyőzze az ajánlatkérőt az ajánlati árának teljesíthetőségéről, az ajánlatkérő teljesíthetőséggel kapcsolatos kétségeit eloszlassa.
A költségek tételes bontása, a számítások bemutatása, a munkaszervezés és teljesítményadatok ismertetése, valamint a piaci referencia (más, hasonló szerződés alacsonyabb egységáron) mind olyan elemek, amelyeket a Kbt. 72. § (3) bekezdése szerinti kiegészítő árindokolás keretében az ajánlatkérő a bírálat során köteles lett volna figyelembe venni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kiegészítő indokolás nem mond ellent az első indokolásnak. Az első indokolás inkább vázlatos, összefoglaló jellegű, a második pedig részletező, számításokkal alátámasztott, az ajánlatkérő kiegészítő árindokolás-kérésében megfogalmazott elvárások szerinti.
A két dokumentum egymásra épül és nem merült fel olyan körülmény, amely arra utalna, hogy a kiegészítő árindokolás olyan új, az ajánlattételkor még nem létező tényekre, adatokra épülne, amelyet az árindokolás-kérési eljárásban az ajánlatkérő nem kért a kérelmezőtől. A bemutatott költségek jellegüknél fogva az ajánlattételkor is fennálló, kalkulálható tételek (bér, járulék, gépköltség, adó, adminisztráció stb.), az ajánlati ár teljesíthetőségéről az ajánlatkérő kétségeinek eloszlatását célozták.
A kérelmező által hivatkozott, alacsonyabb egységárú, hasonló műszaki tartalmú szerződés különösen fontos bizonyíték a teljesíthetőségre. Ha egy gazdasági szereplő ugyanazon megrendelői körben, hasonló feladatot hasonló, vagy alacsonyabb egységáron ténylegesen teljesít, és képes teljesíteni, az érdemben bizonyíthatja, hogy a megajánlott egységár nem tekinthető irreálisan alacsonynak.
Összességében a kérelmező bizonyítékai alkalmasak voltak arra, hogy a 205.000.- Ft/km egységár teljesíthetőségét igazolják, amelynek együttes bírálatát az ajánlatkérő jogsértően nem végezte el.
Az ajánlatkérő az írásbeli összegezésben a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét azzal indokolta, hogy „Figyelemmel arra, hogy a kiegészítő árindokolás keretében a korábban kért adatok, információk pótlólagos megadására nincs lehetőség, az ajánlat érvénytelen a Kbt. 72. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (2) bekezdése szerint.”
Az írásbeli összegezésben az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségének indokait 1-6. pontokba foglalta, az érvénytelenség indokolása abban merült ki, hogy a kérelmezőnek az adott pontra vonatkozó információkat, adatokat az árindokolásában kellett volna benyújtani, a kiegészítő árindokolásban az ajánlatkérő nem kérte új információk megadását.
Az ajánlatkérő ugyan helyesen hivatkozott arra, hogy az ajánlattevőnek már az ajánlattételkor rendelkeznie kell az ajánlati árát megalapozó adatokkal, és az árindokolás-kérésben foglaltak teljesítése az ajánlattevő kötelezettsége.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a le nem zárt indokoláskérési eljárásban az ajánlatkérő által kért kiegészítő árindokolást az ajánlatkérő nem köteles elbírálni. A Kbt. 72. § (3) bekezdése és a döntőbizottsági, illetve bírósági gyakorlat alapján az ajánlattevő az árindokolás és a kiegészítő árindokolás során olyan adatokat tár az ajánlatkérő elé, amelyekkel már az ajánlattételkor is rendelkezett, az indokoláskérési eljárásban az ajánlattevő kötelezettsége az ajánlatkérőt meggyőzni az ajánlata teljesíthetőségéről.
A Kbt. nem tiltja, és az ajánlatkérő sem tiltotta meg, hogy a kiegészítő indokolásban az ajánlattevő részletes, tételes adatokat, akár új információkat közöljön az ajánlatának bizonyítására.
Az ajánlatkérő nem mutatott be olyan bizonyítékot, amely azt támasztaná alá, hogy a kérelmező kiegészítő indokolása az ajánlattétel után keletkezett, utólagos, nem teljesíthető adatokra épülne, az ajánlat teljesíthetetlen lenne, és a kérelmező az ajánlati kötöttséget megsértette volna.
Az ajánlatkérő döntése lényegében eljárásjogi jellegű érvelésen, nem pedig az ajánlat tényleges vizsgálatán alapult.
Az ajánlatkérő továbbá nem mutatott be olyan számításokat vagy piaci adatokat, amelyek alapján a 205.000.-Ft/km egységár a piaci viszonyokhoz képest nyilvánvalóan teljesíthetetlen lenne. Nem cáfolta érdemben a kérelmező azon bizonyítékát sem, hogy jelenleg is végez a kérelmező hasonló munkát alacsonyabb egységáron, amely bizonyítékra vonatkozóan az ajánlatkérő a bírálatot elmulasztotta.
Összegezve a fentieket, az ajánlatkérő nem végezte el a Kbt. 72. § (3) bekezdése szerint az ajánlat egésze alapján az érdemi bírálatot a kiegészítő árindokolás tekintetében, a bírálat az eredeti árindokolásra korlátozódott. Nem vizsgálta meg, hogy a kérelmező által bemutatott költségadatok, számítások és piaci referencia alapján a 205.000.-Ft/km egységár mellett az árindokolásban és a kiegészítő árindokolásban foglalt bizonyítékok, érvek, adatok alapján a szerződés teljesíthető‑e. Ehelyett formális, eljárásjogi jellegű indokokra hivatkozva állapította meg a kérelmező ajánlatának az érvénytelenségét.
A fentiek alapján az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 72. § (1), (3) bekezdésére és a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését, az ajánlatkérőnek az ajánlat egésze, ezen belül a kiegészítő árindokolás teljeskörű figyelembevételével is, érdemi mérlegeléssel kell ismételten elbírálnia a kérelmező ajánlatát.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos.
A határozat végleges, a határozat ellen keresetet nem nyújtottak be.