Címszavak: közbeszerzés, statisztika, eljárás alapú statisztika, szerződés alapú statisztika
A 2025-ös év tekintetében valósult meg első alkalommal, hogy a Közbeszerzési Hatóság a statisztikáit a teljes év vonatkozásában szerződés alapú módszertan szerint publikálta.
A 2024 I. félévétől alkalmazott új metódus bevezetését az Európai Bizottság 2019/1780 Végrehajtási Rendelete tette szükségessé, mely alapján valamennyi európai uniós tagállamban kötelezővé vált az elektronikus hirdetményminták (eForms) használata az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások során. Az új hirdetményminták alkalmazása tette lehetővé, hogy az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót akár részenként is közzé lehessen tenni, hiszen ezt megelőzően csak az adott eljárás összes részének lezárását követően jelenhetett meg egyetlen – a szerződéseket összesítő – eredménytájékoztató. A részenként történő közzététel alkalmazása a szerződések[1] adatai alapján előállított statisztikák készítését vonta értelemszerűen maga után a korábban használt eljárás[2] alapú statisztikával szemben.
A Kbt. a szerződéssel eredményesen lezárult részek alapján történő közzétételt 2024. április 1-jétől tette lehetővé az uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárások esetén, azonban a Közbeszerzési Hatóság a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárások tekintetében is az egyes, szerződéssel eredményesen lezárult részekhez kapcsolódó eredménytájékoztató hirdetmények alapján[3] publikálja a statisztikáit 2024 első félévétől.
A Közbeszerzési Hatóság már a jogszabályváltozás előtt is nyilvántartotta a szerződésekre vonatkozó adatokat, ezért elsőként tekintsük át az eredményes közbeszerzési eljárások és közbeszerzési szerződések számának és értékének alakulását az elmúlt 5 évre visszatekintve.
Az eredményes közbeszerzési eljárások és a közbeszerzési szerződések darabszáma az elmúlt öt év során viszonylag egyenletesen alakult, az eredményes eljárások száma 6900 és 8000 darab között, míg a megkötött szerződések száma 15500-17700 darab között mozgott. A vizsgált időszakban a közbeszerzési eljárások és a megkötött szerződések száma között szoros korreláció mutatkozott: az eljárásszám növekedését minden esetben a szerződéskötések volumenének emelkedése követte, ez alól egyedüli kivétel a 2022-es év, amikor is a közbeszerzési eljárások száma emelkedett az előző évhez képest, a megkötött szerződéseké azonban csökkent.
A 2024-es évet megelőzően a közbeszerzési eljárások és a megkötött közbeszerzési szerződések értékei minden évben pontosan azonos értéket adtak. Ennek oka, hogy ezen időszakban még az eredménytájékoztatók a teljes eljárás lezárását követően jelentek meg és az eljáráshoz kapcsolódó összes szerződést tartalmazták. 2024-től kezdődően, - a részenkénti közzététel lehetőségének köszönhetően, - a megkötött közbeszerzési szerződések értékadatai már meghaladják az eredményes közbeszerzési eljárások értékét.
A bevezetett új módszertan értelmében az eredménytájékoztatóval csak részben lezárult közbeszerzési eljárások értéke nem növelheti a teljesen lezárult, azaz eredményes közbeszerzési eljárások értékét, hiszen a folyamatban lévő részek értékadatai majd csak a későbbiekben, az ezekről tájékoztatást nyújtó hirdetmények közzétételét követően válnak ismertté.
2025 folyamán a részenként történő közzététel lehetősége nem vált meghatározó gyakorlattá az ajánlatkérők részéről. A 2025. december 31-ei záró állapot szerint 78 olyan részekre bontott közbeszerzési eljárás volt folyamatban, amelyben nem zárult le valamennyi rész, ugyanakkor egyes részekben már sor került szerződéskötésre. Ez mindössze a lezárult eljárások 1,1 százaléka.
A 2025. december 31-ei záró állapot szerint a folyamatban lévő eljárások értéke 14,3 milliárd forint volt, mely mindössze 0,3 százalékot tett ki a lezárult eljárások összértékéhez viszonyítva.
Amennyiben a következő ábrát jobban megvizsgáljuk, látható, hogy a lezárult és a folyamatban lévő eljárások együttes összege pontosan megegyezik a megkötött szerződések összértékével.
Az előzőek alapján megállapítható, hogy a szerződéssel eredményesen lezárult részek alapján történő közzététel lehetősége nem gyakorolt érdemi hatást a közbeszerzési eljárások és szerződések számának és értékének alakulására. Ezt az egy közbeszerzési eljárásra jutó szerződések átlagos számának vizsgálata is igazolja.
2021 és 2023 között – mielőtt az új módszertan bevezetése megtörtént volna – az egy eljárásra jutó szerződések számának átlaga 2,2 darab volt, mely adat pontosan megegyezik a 2024-es és a 2025-ös évben mért értékkel. Amennyiben kifejezetten az uniós eljárásrendben lefolytatott eljárásokat vizsgáljuk – hiszen a rész alapján történő közzététel az uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárások esetén vált lehetővé –, abban az esetben sem láthatunk markáns változást: 2021 és 2023 között az egy eljárásra jutó szerződések számának átlaga 3,0 darab volt, a 2024-es év adata ezzel megegyezett, a 2025-ös év adata pedig mindössze 0,1 darabbal tér el.
Habár a részek alapján történő közzététel lehetősége önmagában nem gyakorolt komolyabb hatást a statisztikai adatokra, viszont a bevezetett szerződés alapon számított módszertan az eljárás alapú statisztikánál mélyebb alábontást tartalmaz, ami növeli a statisztika validitását és ez által sokkal pontosabb képet kapunk a közbeszerzések alakulásáról.
Nézzünk egy olyan példát, ahol igazán szembetűnő a két módszertan használata közötti differencia. 2025-ben egy közbeszerzési eljárásra a nemzeti eljárásrendben 6,8 ajánlat érkezett, míg egy szerződésre 4,2. Az uniós eljárásrendben egy eljárásra 8 ajánlat jutott és egy szerződésre 2,7. Ez a példa tökéletesen szemlélteti, azt, hogy az eljárás alapú módszertan jelentősen „felfelé torzította” a verseny intenzitásáról alkotott képet, különösen az uniós eljárásrendben. A hatalmas különbséget az eljárás és a szerződés alapú statisztikák között a részekre történő ajánlattétel okozza. A nemzeti eljárásrend esetén kisebb, de még mindig jelentős az eltérés. A nemzeti eljárások általában kevesebb részre osztottak, de a csökkenés itt is jelzi a korábbi módszertan torzítását.
Az eljárásrendeket együtt vizsgálva az ajánlatok száma egy szerződésre 3,2 darab, ami 44 százalékkal kevesebb, mint az eljárás alapú módszertan esetén. Ez a különbség rávilágít arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság az új adatközléssel sokkal közelebb került a valós piaci dinamika bemutatásához.
A módszertani váltás relevanciáját az eljárásrend szerinti megoszlás vizsgálata is jól mutatja. Míg az eredményes eljárások száma alapján a nemzeti és az uniós eljárásrend súlya közel azonos (50-50%), addig a szerződések volumene markáns eltolódást mutat: 2025-ben a kontraktusok közel 65 százaléka az uniós eljárásrendhez kötődött, és mindössze 35 százalékuk realizálódott a nemzeti rezsimben. Ez az aránybeli eltolódás ismét arra vezethető vissza, hogy a nagyobb értékű közbeszerzéseket magában foglaló uniós eljárásrendben indított eljárások esetén a részek száma magasabb és több szerződés megkötését eredményezik.
Az értékarány tekintetében az eljárásrend szerinti megoszlás lényegében azonos az eljárás és a szerződés alapú módszertan tekintetében. Az értékarányok azonossága logikus következmény, hiszen akár egy eljárás eredményeként tekintünk egy eljárás értékére, akár a belőle születő külön szerződések értékének szummájaként, ezek értéke, illetve aggregált értékük is értelemszerűen megegyezik. Különbséget csak az eredményes közbeszerzési eljárások, illetve szerződések értékét illetően láthatunk az uniós eljárásrend esetén: ez a differencia a még folyamatban lévő eljárások értékének összegéből (14,3 milliárd forint) adódik.
Az eddigiek alapján azt mondhatjuk, hogy a módszertani váltás a darabszámokat és a versenyintenzitási mutatókat írja át radikálisan, nem pedig az értékekbeli adatokat.
A beszerzési tárgyak szerinti számarányok vizsgálata szintén jól szemlélteti a két módszertan alkalmazásának használatából eredő különbségeket.
Bár 2025-ben a beszerzési tárgyak vizsgálata alapján mind az eljárás alapú, mind a szerződés alapú módszertan esetén a legnagyobb arányban árubeszerzés történt, a két módszer használata több, mint 10 százalékpontos eltérést eredményez. Az eljárások tekintetében 39,2, a szerződések tekintetében pedig 50,1 százalék volt az árubeszerzések számaránya.
Második legnagyobb aránnyal – mind az eljárások, mind a szerződések tekintetében – a szolgáltatásmegrendelések rendelkeztek, ez esetben azonban csak 3,4 százalékpontot eredményezett a két különböző módszertan használata.
A legkisebb aránnyal az építési beruházások rendelkeztek, a közbeszerzési eljárásokon belül 28,2 százalékkal, a megkötött szerződéseken belül pedig 20,7 százalékos számaránnyal.
A beszerzési tárgyak értékaránya tekintetében a két módszertan használata csak nagyon kis mértékű eltérést eredményezett az árubeszerzések és a szolgáltatásmegrendelések esetében. A beszerzési tárgyak értékarányának vizsgálata megerősíti a korábbi következtetést: a módszertani váltás gyakorlatilag nem hozott számszaki elmozdulást az értékarányok tekintetében. A mindössze 0,1 százalékpontos eltérés azt igazolja, hogy a közbeszerzési piac szerkezete stabil, függetlenül attól, hogy azt eljárási egységekben vagy egyedi szerződésekben mérjük.
Utolsó vizsgált mutatónk a KKV szektorra vonatkozik. 2025-ben az összes eredményesen lefolytatott közbeszerzési eljárás majdnem 80 százalékában vettek részt mikro-, kis- és középvállalkozások, az új módszertan szerint viszont az összes megkötött szerződés majd 75 százalékában szerepelt KKV nyertes ajánlattevőként, amely 5 százalékpontos eltérést jelent a számarány tekintetében az eljárás alapú, illetve a szerződés alapú módszertan esetében.
A KKV-k értékaránya szempontjából az eljárások értékének csaknem 50 százaléka kötődött nyertes KKV-hoz, a megkötött szerződéseknek pedig csak kicsivel több, mint 44 százaléka, azaz a szerződés alapú módszertan szerinti értékarány 5,2 százalékponttal alacsonyabb arányt eredményezett, mint az eljárás alapú vizsgálat.
Ezek alapján elmondható, hogy az eljárás alapú statisztikák némileg felülbecsülték a KKV szektor súlyát a közbeszerzési piacon. Az eltérést a vegyes nyertesség kezelése okozza az eljárás alapú statisztikai módszertan esetében. Az eljárás alapú statisztika esetén „KKV-pozitív” minden olyan eljárás, ahol legalább egy KKV nyertes szerepelt. Ezzel szemben a szerződés alapú módszertan sokkal pontosabb, hiszen a konkrét szerződések esetében önállóan vizsgálja, hogy a nyertesek között szerepel-e a cégmérete alapján KKV.
Összegezve megállapítható, hogy a 2025-ös évben a részekre történő ajánlattétel lehetősége bár jelen volt, de nem vált olyan domináns gyakorlattá, amely alapjaiban rendítette volna meg a közbeszerzési piac struktúráját. Ugyanakkor a szerződésalapú módszertan bevezetése mérföldkőnek tekinthető. A megkötött szerződésekre épülő statisztikai adatszolgáltatás a korábbi, eljárás alapú módszertan szerves és mélyebb továbbfejlesztése. Ez az új megközelítés lehetővé teszi a beszerzési folyamatok elemi szintű monitorozását, ezáltal minden eddiginél részletesebb, torzításmentesebb és validabb képet nyújt a hazai közbeszerzési piac tényleges dinamikájáról, a versenyintenzitásról és a gazdasági szereplők valós súlyáról.
[1] A szerződés alatt az eredményes, nem keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárásrészekhez kapcsolódó szerződéseket értjük.
[2] Az eljárás/közbeszerzési eljárás alatt az eredményes, nem keretmegállapodás megkötésére irányuló teljes (akár több részből álló) közbeszerzési eljárásokat értjük.
[3] A statisztika az egyes, szerződéssel eredményesen lezárult részekhez kapcsolódó eredménytájékoztató hirdetmények alapján készül. Az uniós statisztikai gyakorlatnak megfelelően nem tüntetjük fel a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások eredményeként kötött szerződéseket, csak az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatait.