A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában ismertetett jogeset az ajánlatkérő azon kötelezettségével kapcsolatos, amely szerint a közbeszerzési eljárás feltételrendszerét úgy kell meghatároznia, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50. § (4) bekezdését azzal, hogy a közbeszerzési eljárás feltételeiben a szakmai ajánlat nem hiánypótolható részeként jelölte meg az értékelési szemponttal érintett műszaki adatokat igazoló gyártói termékismertetőt, mivel ezáltal a közbeszerzési eljárásban nem volt biztosított, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlatot tehessenek, és az nem felelt meg a Kbt. 71. §-ában a hiánypótlás jogintézményére vonatkozóan rögzített törvényi előírásoknak sem.
Tényállás
Az ajánlatkérő (egészségügyi intézet) a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított orvostechnikai berendezések beszerzésére irányuló árubeszerzés tárgyában, melynek ajánlati felhívását 2022. december 22-én adta fel.
A jogorvoslattal érintett 2. beszerzési részben a felhívás szerint a közbeszerzés tárgyát minimum 32 szeletes CT készülék injektorral képezte. A felhívás tartalmazta az áru főbb paramétereit.
A felhívás szerint az elbírálás szempontjai a legjobb ár-érték arányú ajánlat, az alábbi értékelési szempontok meghatározásával:
Minőségi kritérium - Név: 2. Jótállási idő, 2 év feletti vállalás, előny a nagyobb vállalás, legkedvezőtlenebb megajánlás: 0; legkedvezőbb vállalás: 3 év (egész években) / Súlyszám: 10
Minőségi kritérium - Név: 3. Legrövidebb (360°) forgási idő, előny a kisebb vállalás, a legkedvezőtlenebb megajánlás: 1,00 sec, a legkedvezőbb: 0,50 (sec-ben) / Súlyszám: 5
Minőségi kritérium - Név: 4. Gantry apertúra (nyílásátmérő), előny a nagyobb vállalás, legkedvezőtlenebb megajánlás: 70 cm; a legkedvezőbb: 80 cm (cm-ben) / Súlyszám: 5
Minőségi kritérium - Név: 5. Képmátrix, előny a nagyobb vállalás, legkedvezőtlenebb megajánlás: 512 x 512-es felbontás (262144); legkedvezőbb: 1024x1024-es felbontás (1048576) / Súlyszám: 4
Minőségi kritérium - Név: 6. Detektor szélesség, előny a nagyobb vállalás, legkedvezőtlenebb megajánlás: 17 mm; a legkedvezőbb: 25 (mm-ben) / Súlyszám: 3
Minőségi kritérium - Név: 7. Vizsgálat közben alkalmazható legalacsonyabb kV érték, előny a kisebb, legkedvezőtlenebb megajánlás: 80 kV legkedvezőbb:70 kV (kV értékben) / Súlyszám: 3
Ár - Súlyszám: 70
A felhívás szerint a szerződés időtartama 4 hónap.
A felhívás VI.3) További információk pontjának releváns előírásai:
10) Ajánlattevők a szakmai ajánlatukat a Közbeszerzési Dokumentumok részét képező specifikációs táblázat megfelelő kitöltésével nyújthatják be.
Az táblázatot kérjük szerkeszthető, pl. doc fájlformátumban, és pdf formátumban (cégszerűen aláírva) is benyújtani.
Az ajánlati árnak a nyertes ajánlattevő által jelen szerződés alapján teljesítendő valamennyi szolgáltatás ellenértékét tartalmaznia kell. Ezeken túlmenően Szállító semmilyen jogcímen nem jogosult Megrendelőtől további díj- vagy költségtérítés igénylésére. A felolvasólapon a táblázat szerinti mindösszesen nettó értéket kell feltüntetni.
Az ajánlattevő nem módosíthatja a specifikációban ajánlatkérő által rögzített egyes adatokat, sem azok tárgya, sem azok mennyisége tekintetében.
11) Az ajánlathoz szakmai ajánlatot kell csatolni a Közbeszerzési Dokumentumokban foglaltakra tekintettel.
Szakmai ajánlatnak az eszközökre vonatkozó műszaki ajánlat minősül, mely tartalmazza egyrészt a megajánlott termék műszaki jellemzőinek, paramétereinek specifikációs adatlapon való rögzítését, valamint a konkrét gyártóra, típusra és származási helyre vonatkozó adat megjelölését.
Másrészt a szakmai ajánlat részeként szükséges benyújtani valamennyi rész vonatkozásában:
- a megajánlott termékek (eszközök) előírásoknak való megfelelőségét igazoló, gyártói termékismertető (gyártó által aláírt, vagy a gyártó meghatalmazott képviselője által kiállított nyilatkozat) dokumentumot – amelyből a megajánlott termék műszaki adatlapon rögzített műszaki jellemzője, paramétere, a szakmai minimumkövetelményeknek való megfelelősége tételesen ellenőrizhető –, melyet idegen nyelv esetén teljes magyar nyelvű fordítással kell ellátni, amennyiben ez nem részletes úgy részletes magyar nyelvű – gyártó / forgalmazó / ajánlattevő által cégszerűen aláírt – műszaki leírást kell csatolni.
Ezen dokumentumok hiánypótolhatók, az alábbi bekezdésben foglaltak kivételével.
Ajánlatkérő a szakmai ajánlat nem hiánypótolható részeként jelöli meg:
- a specifikációs adatlapon a termék gyártójára, típusára, származási országára vonatkozó adat feltüntetését
- minden megajánlott termék esetében csatolandó a gyártói termékismertető (gyártó által aláírt, vagy a gyártó meghatalmazott képviselője által kiállított nyilatkozat), azaz olyan dokumentum (prospektus / műszaki adatlap / termékleírás / nyilatkozat, technikai adatlap, stb), mely a specifikációs adatlapon megjelölt értékelési szemponttal érintett műszaki adatokat igazolja, azaz alátámasztja az értékelési részszempontra tett megajánlást.
Amennyiben meghatalmazott képviselő által kiállított nyilatkozat kerül csatolásra, úgy a meghatalmazás is csatolandó, utóbbi hiánypótolható.
Az értékelési szemponttal nem érintett egyéb paraméterek vonatkozásában tehát elégséges az egyéb, így pl. forgalmazói nyilatkozat is.
A szakmai ajánlat hiánypótlása kapcsán felhívjuk a figyelmet a Kbt. 71. § (8) bek. b) pontjára.
Az ajánlatkérő a „Közbeszerzési dokumentumok” „Útmutató az ajánlattevők részére” c. dokumentumban az alábbiak szerint határozta meg a szakmai ajánlat megtételével kapcsolatos feltételeket:
„I.3. Az ajánlatok összeállítására vonatkozó tartalmi és formai követelmények:
II. A benyújtott ajánlat részeként az ajánlatoknak az alábbi iratokat kell az alábbi sorrend szerint tartalmaznia:
2.3.Szakmai ajánlat
Szakmai specifikáció/árajánlat
Ajánlatkérő a megajánlható termékekkel kapcsolatos követelményeit jelen Dokumentáció elektronikus (szerkeszthető, doc) formátumban kiadott melléklete tartalmazza (IV. kötet).
A melléklet (specifikációs adatlap) megfelelő kitöltése és cégszerű aláírása, illetve ajánlathoz csatolása az ajánlat érvényességi feltétele, amely így az ajánlattevő szakmai ajánlatát jelenti.
A szakmai ajánlat a jelen Dokumentáció elektronikus (szerkeszthető, doc) formátumban kiadott mellékletében foglalt paraméterek betartásával, a jelen Dokumentációban és az ajánlati felhívásban meghatározott szempontok szerint készítendő el. Az előírt műszaki követelmények, valamint a lényeges paraméterek minimális szintjét az ajánlott termékeknek el kell érniük. Ennek való megfelelőséget minden előírt funkció és számszerű paraméter ismertetésével kell tanúsítania.
Nem elegendő a szakmai ajánlatban az „igen” megjegyzés, a szakmai ajánlatot az ajánlott termék paramétereivel kitöltve kell benyújtani.
Az ajánlatban csak új, azaz nem használt és nem demo készülék, termék ajánlható. A szakmai ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlott termék és tartozékai pontos gyártóját, típusát, darabszámát.
A szakmai ajánlat részeként csatolni kell a megajánlott termékek (eszközök) előírásoknak való megfelelőségét igazoló, gyártói termékismertető dokumentumot – amelyből a megajánlott termék műszaki adatlapon rögzített műszaki jellemzője, paramétere, a szakmai minimumkövetelményeknek való megfelelősége tételesen ellenőrizhető –, melyet idegen nyelv esetén teljes magyar nyelvű fordítással kell ellátni, amennyiben ez nem részletes, úgy részletes magyar nyelvű – gyártó / forgalmazó / ajánlattevő által cégszerűen aláírt – műszaki leírást kell csatolni.
Ezen dokumentumok hiánypótolhatók, az alábbi bekezdésben foglaltak kivételével.
Ajánlatkérő a szakmai ajánlat nem hiánypótolható részeként jelöli meg:
- a specifikációs adatlapon a termék gyártójára, típusára, származási országára vonatkozó adat feltüntetését
- minden megajánlott termék esetében csatolandó a gyártói termékismertető (gyártó által aláírt, vagy a gyártó meghatalmazott képviselője által kiállított nyilatkozat), azaz olyan dokumentum (prospektus / műszaki adatlap / termékleírás / nyilatkozat, technikai adatlap, stb), mely a specifikációs adatlapon megjelölt értékelési szemponttal érintett műszaki adatokat igazolja, azaz alátámasztja az értékelési részszempontra tett megajánlást.
Amennyiben meghatalmazott képviselő által kiállított nyilatkozat kerül csatolásra, úgy a meghatalmazás is csatolandó, utóbbi hiánypótolható.
Az értékelési szemponttal nem érintett egyéb paraméterek vonatkozásában tehát elégséges az egyéb, így pl. forgalmazói nyilatkozat is.
Egy részen belül valamennyi készülékre kötelező ajánlatot tenni. Érvénytelen az az ajánlat, mely nem terjed ki az adott részen belül feltüntetett valamennyi készülékre.”
„2.5.Egyéb nyilatkozatok, dokumentumok (adott esetben)
A Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás alapján a felhívott ajánlattevő kötelezettsége az alábbi igazolások benyújtása:
2.8. A Korm.r. 21. § (1) bek. i) pontja szerint a megajánlott termékre vonatkozó nyilatkozat és/vagy tanúsítvány benyújtása, mely szerint a termék megfelel az orvostechnológiai eszközökről szóló 4/2009 (III. 17.) EüM. r.-ben, és 8/2003. (III. 13.) ESzCsM r.-ben, illetve a 93/42/EEK, 98/79/EK orvosi eszközökre vonatkozó irányelvekben megfogalmazott alapelveknek, előírásoknak, valamint igazolja, hogy az eszköz gyári új, és az EU tagállamaiban jogszerűen forgalmazható és alkalmazása engedélyezett humán célra.
A termék az EU harmonizált szabványai (eltérés esetén egyenértékű megoldással) és a direktívák alapvető követelményei szerint került legyártásra a szándékolt felhasználási célnak megfelelően.”
Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok között rendelkezésre bocsátotta a műszaki specifikációs adatlapot is.
Az ajánlattételi határidőben az EKR 6 ajánlatot bontott fel. Mások mellett ajánlatot nyújtott be a kérelmező, és a jelen ismertetés szerint P Kft.
Az ajánlatkérő a 2023. február 23-án meghozott közbenső döntéssel a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
A kérelmezői ajánlat érvénytelenségének indoka:
« Nevezett ajánlattevő a szakmai ajánlat részeként nem csatolt gyártói termékismertető dokumentumot, azaz nem csatolt gyártó által aláírt, vagy a gyártó meghatalmazott képviselője által kiállított nyilatkozatot.
Az Ajánlattevő által becsatolt termékleírás elnevezésű irat (prospektus/brosúra) nem elfogadható ebből a szempontból, hiszen az nem felel meg a gyártó által aláírt, avagy gyártó meghatalmazott képviselője által kiállított okiratnak, abból nem derül ki, hogy adott okiratot ki szerkesztette, ki állította össze, milyen adatokból.
Ajánlatkérő az Ajánlati Felhívás VI.3) További információk: 11. alpontjában egyértelműen rögzítette, hogy mit ért szakmai ajánlaton, és annak a részét képező gyártói termékismertető dokumentumon. »
« A Közbeszerzési Dokumentumok I. kötet - Útmutató 1.3. pont 2.II.2.3. alpontja ugyancsak tartalmazza az erre vonatkozó tájékoztatást.
A következetes közbeszerzési gyakorlat szerint, beleértve a Közbeszerzési Hatóság irányadó állásfoglalását, nem szükséges hiánypótlási felhívással élni, amennyiben egyértelműen és teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a benyújtott ajánlat olyan hiányosságban szenved, amelynek orvoslására jogszerűen hiánypótlással, és/vagy felvilágosítás nyújtásával sincs lehetőség. Ebben az esetben az ajánlatkérő még az értékelést megelőzően megállapíthatja az érvénytelenséget. »
« Fentiekre tekintettel nevezett Ajánlattevő ajánlata egyéb módon nem felel meg az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek, így ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. »
Az ugyancsak 2023. február 23-án kelt közbenső döntésével az ajánlatkérő a P Kft. ajánlatát is érvénytelenné nyilvánította a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, lényegében a kérelmező ajánlatánál előadottal megegyező indokból.
Ez esetben is a gyártó által aláírt, vagy a gyártó meghatalmazott képviselője által kiállított nyilatkozatot hiányolta, és ebben az esetben is a hiánypótlás lehetőségének előzetes kizárására hivatkozott az ajánlatkérő.
A kérelmező a saját ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntés ellen előzetes vitarendezést kezdeményezett, melyet az ajánlatkérő elutasított.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező a jogorvoslati kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelenné a 2. részre benyújtott ajánlatát.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, alaptalanság miatt.
A hivatalbóli kiterjesztés
A Döntőbizottság végzésével értesítette az ügyfeleket arról, hogy a jogorvoslati eljárást kiterjeszti a Kbt. 158. § (1) bekezdése alapján, és hivatalból vizsgálja, hogy
- az Ajánlati Felhívás VI.3) További információk 11. alpontjában és
- a Közbeszerzési Dokumentumok I. kötet Útmutató I.3. pont 2.II.2.3. alpontjában
foglaltak szerint az ajánlatkérő a Kbt. 2. § (1), (2) bekezdésében előírt alapelveinek, a Kbt. 50. § (4) bekezdésében és a Kbt. 71. §-ában előírtaknak megfelelően határozta-e meg az ajánlatadási feltételeket, figyelemmel a „szakmai ajánlat részeként csatolandó” igazoló dokumentumokra, az igazolás módjára, az igazolással kapcsolatos előírások egyértelműségére, valamint a hiánypótlás feltételeinek meghatározására, adott esetben a hiánypótlás lehetőségének kizárására.
Az ajánlatkérő hivatalbóli kiterjesztésre benyújtott észrevétele
Az ajánlatkérő közölte, hogy a vizsgált kiírási feltétel jogszerű, és kérte a jogsértés hiányának megállapítását.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a hivatalbóli kiterjesztés alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50. § (4) bekezdését, ezért megsemmisítette a közbeszerzési dokumentumok alábbi részeit:
Az ajánlati felhívás VI.3) további információk 11. alpontjának és a Közbeszerzési Dokumentumok I. kötet Útmutató I.3. pont 2.II.2.3. alpontjának azon kitételét, amely kizárja a hiánypótlás lehetőségét a gyártói termékismertető (gyártó által aláírt, vagy a gyártó meghatalmazott képviselője által kiállított nyilatkozat), azaz olyan dokumentum esetében (prospektus / műszaki adatlap / termékleírás / nyilatkozat, technikai adatlap, stb), mely a specifikációs adatlapon megjelölt értékelési szemponttal érintett műszaki adatokat igazolja, azaz alátámasztja az értékelési részszempontra tett megajánlást.
A Döntőbizottság megsemmisítette továbbá a kérelmező és a P Kft. 2. részre benyújtott ajánlatának érvénytelenségét megállapító közbenső döntéseket, és a 2. részben ezt követően meghozott valamennyi ajánlatkérői döntést.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdését, valamint a Kbt. 71. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás folytatását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy ajánlatkérő a bírálat során valamennyi ajánlatban a szakmai ajánlat részeként benyújtott igazoló dokumentumok vizsgálatát az alapelvi és anyagi jogi rendelkezések betartásával végezze el.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1.000.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása a következőket rögzítette:
A jogorvoslati kérelemben a kérelmező annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelenné az ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
Az ajánlatkérő a kérelmezői ajánlatot amiatt nyilvánította érvénytelenné, mert a szakmai ajánlat részeként benyújtott gyártói termékismertetőt nem megfelelőnek értékelte. Az ajánlatkérői indokolás szerint, mivel a termékismertetőn nem helyezték el a gyártó, vagy annak meghatalmazott képviselője aláírását, az igazoló dokumentum nem felelt meg azon ajánlatkérői előírásnak, mely szerint az értékelési szemponttal érintett műszaki adatokat gyártói termékismertetővel kell igazolni. Ezen igazolás hiányában a kérelmező szakmai ajánlata nem volt megfelelő. Mivel az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentációban kizárta ezen igazolás tekintetében a hiánypótlás lehetőségét, így a kérelmező számára már nem volt biztosított a hibás, hiányos ajánlat pótlólagos érvényessé tétele, és a Kbt. 71. §-a szerinti hiánypótlás jogintézményének alkalmazása nélkül érvénytelen a kérelmezői ajánlat. A kérelmező azt sérelmezte, hogy a kérdéses igazoló dokumentum vonatkozásában megállapított hiány, azaz az aláírás pótlásának lehetőségét az ajánlatkérő előzetesen nem zárta ki, továbbá a megállapított hiba nem jelentős, inkább formai hiány volt, ezért az ajánlatkérő jogsértően mellőzte a Kbt. 71. § (1) bekezdésének alkalmazását, jogsértően nem biztosította számára a hiánypótlás lehetőségét.
A jogorvoslati eljárásban a felek között vitatott volt a kiírás valós tartalma, azt a felek eltérően értelmezték a tekintetben, hogy a hiánypótlási tilalom kizárólag csak az igazoló dokumentum teljes hiányának pótlására, az abban közölt bármely műszaki adat pótlására, javítására, vagy a gyártói aláírás hiányára is vonatkozik. Vitatott volt továbbá a megállapított hiba, hiány jellege is, azaz az csak formainak, nem jelentősnek tekinthető-e. Az ajánlatkérő ez utóbbira is kiterjedően értelmezte a saját kiírásának tartalmát, állítva, hogy az aláírás hiányában a becsatolt dokumentum nem tekinthető gyártói termékismertetőnek, ezért azt úgy kell tekinteni, hogy a teljes előírt igazolás hiányzik. A Döntőbizottság a közbeszerzési iratok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a kérelmezőén kívül egy másik ajánlatot is ugyanezen indokolással bírálta el hibásnak, hiányosnak és érvénytelenné nyilvánította.
A Döntőbizottság vizsgálta az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentációban a szakmai ajánlattétel vonatkozásában rögzített vonatkozó ajánlatkérői előírásokat, és megállapította, hogy az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési eljárások során és a jogorvoslati eljárásban részben saját nyilatkozatainak ellentmondóan, részben a kiírásától eltérően értelmezte a vonatkozó ajánlatadási feltételt. A jogorvoslati eljárásban ugyanis már azzal érvelt, hogy a gyártói termékismertető kizárólag akként értelmezendő, hogy az a gyártó meghatalmazott képviselője által kiállított nyilatkozat. A gyártói termékismertetőnek nem pusztán az a funkciója, hogy az egyszerűen igazoló dokumentum, hanem ez az az okirat, amely beazonosítja az adott terméket az ajánlatkérő számára. Kizárólag a gyártó, vagy a meghatalmazott képviselője által aláírt nyilatkozat az a hiteles dokumentáció, amely az értékelési szemponttal érintett paraméterek meglétét igazolja, éppen ezért e dokumentum a szakmai ajánlat része és e funkciójánál fogva olyan jelentőséggel bír, hogy annak hiánypótolhatósága a Kbt. 71. § (8) bekezdése alapján is, a törvény erejénél fogva kizárt. Az ajánlatkérő azt is kijelentette, hogy mivel szakmai ajánlatról van szó, ezért kizárt a hiánypótlással történő érvényessé tétel lehetősége. Az ajánlatkérő jogértelmezése szerint a szakmai ajánlatként előírt iratot, „legyen bármi is az” eleve nem lehet hiánypótolni.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás jogszerű lefolytatásával, a jogorvoslati kérelem elbírálhatóságával szoros összefüggésben áll az, hogy az ajánlatkérő a szakmai ajánlattétel módjával kapcsolatban az igazoló dokumentumok hiánypótlásának tilalmára vonatkozó előírását a Kbt. alapelvi és tételes jogi rendelkezéseinek megfelelően határozta-e meg, figyelemmel a kérelmező és a P Kft. ajánlatának érvénytelenségét megállapító közbenső döntések jogalapjára és indokaira.
A hivatalból kiterjesztett vizsgálat körében a Döntőbizottság az alábbi indokok szerint jogsértést állapított meg.
A jelen közbeszerzési rész tárgya árubeszerzés, 1 db CT készülék szállítása. Figyelemmel a kiírási feltételekre, ezen belül a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírásra, a rövid szállítási határidőre és az alkalmassági követelményekben előírt érvényes ajánlatadási feltételekre, megállapítható, hogy az ajánlatkérő kizárólag késztermék szállítására, nem pedig termékfejlesztésre és/vagy gyártásra kért ajánlatot. Kizárt tehát, hogy az ajánlattételkor kereskedelmi forgalomban még nem hozzáférhető, vagy akár egyedi igény szerint előállított, vagy átalakított, egyedi gyártású készülékkel is érvényes ajánlatot tehessenek az ajánlattevők.
Az ajánlatkérő megkövetelte, hogy az ajánlattevők a szakmai ajánlatukban beazonosítható módon jelöljék meg a megajánlott eszközöket, ennek érdekében a szakmai ajánlatnak tartalmaznia kellett az ajánlott termék és tartozékai pontos gyártóját, típusát, darabszámát, származási országát. Az ajánlatkérő a beszerzés tárgyára vonatkozóan kiadott műszaki leírásban számos, összesen 91 darab műszaki paramétert határozott meg, valamennyi paraméter a megajánlott CT berendezés funkcionális és/vagy teljesítmény értékeire vonatkozott, és valamennyi paraméter minimumkövetelményként került előírásra, így azok megléte, elérése minden műszaki jellemző esetében kifejezetten az érvényes ajánlattétel feltétele volt. Az előírt 91 db műszaki jellemző közül az ajánlatkérő kiemelt 5 db paramétert, amelyet értékelési részszempontként is meghatározott, ezen paraméterek esetében az elvárt kötelező minimum teljesítményen, funkción felül az ajánlatkérő számára előnyösebb jellemző elérése esetén az értékeléskor azokat plusz pontokkal jutalmazta az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság rámutatott ugyanakkor arra, hogy a minőségi értékelési szempontként kiemelt műszaki paraméterek, bár az ajánlatkérő számára kiemelt jelentőséggel bírnak, műszakilag éppúgy a gép műszaki tartalmára vonatkoznak, tehát az értékelési szempontok esetében sem történik olyan, úgynevezett klasszikus ajánlattevői vállalás (mint pl. a jótállási idő, teljesítési idő vállalása esetén), ezen szempontok esetében is a már forgalomban lévő és megajánlott termék műszaki jellemzőjére vonatkozó adatközlés történt. E ténynek abban a körben van jelentősége, hogy az ajánlatkérő különbséget tett az ajánlattevő által ismertetett műszaki jellemző meglétének igazolása és az igazolás forrása hitelességére vonatkozó elvárás tekintetében.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás VI.3.11) pontjában, a közbeszerzési dokumentáció I.3.2.3. pontjában meghatározta a szakmai ajánlatra vonatkozó feltételeit.
Az ajánlatkérő a specifikációs adatlap tartalmából kizárólag a termék gyártójára, típusára, származási országára vonatkozó adatok esetében zárta ki a hiánypótlás lehetőségét, figyelemmel az ajánlati kötöttségre. A specifikációs adatlap, mely az abban szereplő 86 darab kötelezően teljesítendő műszaki paramétert és további 5 darab, a kötelezőn felül teljesítő, vagy annál előnyösebb műszaki paraméter vonatkozásában igazolta a megfelelőséget, – helyesen – nem zárta ki a hiánypótlás lehetőségét, hanem azt a Kbt. általános szabályai, különös tekintettel a Kbt. 71. § (8) bekezdésében rögzített előírásoknak megfelelően biztosította.
Az ajánlatkérő a szakmai ajánlattétel dokumentumai között, úgynevezett „szakmai ajánlat részeként” az alábbiak szerint kért dokumentumokat becsatolni:
- a kizárólag érvényességi feltételként előírt 86 darab műszaki paraméter esetében: a megajánlott termékek (eszközök) előírásoknak való megfelelőségét igazoló, gyártói termékismertető dokumentumot – amelyből a megajánlott termék műszaki adatlapon rögzített műszaki jellemzője, paramétere, a szakmai minimumkövetelményeknek való megfelelősége tételesen ellenőrizhető –, melyet idegen nyelv esetén teljes magyar nyelvű fordítással kell ellátni, amennyiben ez nem részletes, úgy részletes magyar nyelvű – gyártó / forgalmazó / ajánlattevő által cégszerűen aláírt – műszaki leírást kellett csatolni.
- az úgynevezett „értékelési szemponttal érintett” további 5 darab műszaki paraméter esetében: gyártói termékismertető (gyártó által aláírt, vagy a gyártó meghatalmazott képviselője által kiállított nyilatkozat), azaz olyan dokumentum (prospektus / műszaki adatlap / termékleírás / nyilatkozat, technikai adatlap, stb), mely a specifikációs adatlapon megjelölt értékelési szemponttal érintett műszaki adatokat igazolja, azaz alátámasztja az értékelési részszempontra tett megajánlást.
A fenti előírások alapján a Döntőbizottság az alábbiakra mutat rá. Az ajánlatkérő a műszaki specifikációs adatlapon a megajánlott termék műszaki jellemzőire vonatkozó – hiánypótolható, javítható, módosítható – adatok igazoltságát kétféle módon kérte az ajánlattevői nyilatkozaton felül alátámasztani: „a minőségi értékelési szemponttal nem érintett” adatok esetében a gyártói termékismertetővel, amelyre vonatkozóan nem kell a gyártó, vagy gyártó képviselőjének aláírását elhelyezni és/vagy amennyiben a gyártói termékismertető nem tartalmaz valamely adatot, azt a gyártó a forgalmazó, vagy végső soron akár az ajánlattevő újabb nyilatkozatával. Ebből következően tehát az ajánlattevő gyakorlatilag 86 darab műszaki jellemzőt saját nyilatkozattal leigazolhat, és e dokumentum az általános szabályok szerint hiánypótolható.
Az ún. minőségi értékelési szemponttal érintett 5 db műszaki paraméter esetében az ajánlatkérő már csak olyan gyártói termékismertetőt (prospektust, műszaki adatlapot, termékleírást, technikai adatlapot, stb.) fogad el, amelyen gyártó, vagy gyártó meghatalmazott képviselőjének aláírását elhelyezték, vagy olyan nyilatkozatot kell csatolni, amelyet a gyártó, gyártó meghatalmazott képviselője állított ki és ebben 5 műszaki jellemző meglétét igazolja. E dokumentum esetében az ajánlatkérő teljes terjedelmében, mind a dokumentum egészére, mind annak bármely adattartalmára vonatkozóan kizárta a hiánypótlás lehetőségét. Mindezt a Kbt. 71. § (8) bekezdésében rögzített előírásokra alapította.
A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy az úgynevezett „minőségi értékelési szemponttal érintett” kitétel nem egyértelmű, tekintettel arra, hogy a megajánlott gép funkcionális és teljesítmény értékei sok esetben egymástól nem függetlenek, egymásra épülnek, így atekintetben indokolatlan az igazolás elfogadott módja közötti különbségtétel, mivel minden esetben tényközlésről, adatközlésről beszélhetünk. Ráadásul a kiemelt 5 darab paraméter esetében sincs egyedi ajánlattevői vállalás. Példaként a Döntőbizottság az alábbiakat mutatta be:
A specifikációs adatlapon a CT generátor műszaki jellemzői között az ajánlatkérő az alábbiakat is feltüntette:
A fenti 3 darab paraméter nyilvánvalóan egymással összefügg, és az egyik soron feltüntetendő adatok között a másik két sor adatai is megjelennek. Ennek ellenére az ajánlatkérő kizárólag az egyiket emelte ki értékelési szempontként mondván, hogy a kötelező minimumon felüli teljesítmény számára előnyösebb, így azt több ponttal értékeli. Csupán ezt tekinti az ajánlatkérő „minőségi értékelési szemponttal érintett” paraméternek, holott e paraméter nyilvánvalóan meg kell, hogy jelenjen legalább egy másik sorban is. A fenti 3 paraméter közül az ajánlatkérő hitelesnek és a terméket beazonosíthatónak csak az egyiket emelte ki, ennek meglétét az ajánlattevők hitelesen és beazonosíthatóan, az ajánlatkérő számára egyedül elfogadható módon kizárólag a gyártó, vagy a gyártó meghatalmazott képviselőjének aláírásával ellátottan igazolhatják, míg a másik két paraméter esetében elegendő, ha megismétlik egy nyilatkozatban a specifikációs táblázatban közölt adatokat. Ez utóbbi két paraméter esetében nem csak a specifikációs adatlapot módosíthatják, pótolhatják, hanem az igazolásként becsatolt dokumentumot is hiánypótlás keretében pótolhatják, a módosított adattartalommal újra beadhatják, átírhatják/átírathatják. E különbségtétel racionalitását, objektív indokát az ajánlatkérő sem a közbeszerzési dokumentációban, sem az előzetes vitarendezési eljárások során, sem a jogorvoslati eljárásban nem tudta megadni.
A kiírási feltételek között az ajánlatkérő maga határozta meg a gyártói termékismertető (amely 86 paraméter műszaki paraméter esetén más tartalmi kellékekkel kell, hogy rendelkezzen, mint a másik 5 műszaki paraméter esetében) funkcióját. Úgy fogalmazott, hogy annak a megajánlott termékek ajánlatkérői előírásoknak való megfelelőségét kell igazolnia, tehát nem a beszerzés tárgyának beazonosíthatóságát kell biztosítania. Az ajánlatkérő kifejezetten és kizárólagosan a specifikációs adattáblában feltüntetendő adatok alapján kérte a beazonosíthatóságot eredetileg, azaz a megajánlott CT gyártójának, típusának, származási országának megjelölésével kellett a pontos beazonosíthatóságot az ajánlattevőknek elérniük. Amennyiben egy adott készülék-típusban többféle szériában, különböző műszaki felszereltségű termékek találhatóak, akkor azt a beazonosíthatóságra szolgáló adatközlésben, termékmegjelölésben kell az ajánlattevőknek egyértelműen megadniuk. Az ajánlati kötöttség erre a vállalásra áll be, az ajánlatkérő emiatt zárta ki – helyesen – a hiánypótlást a specifikációs adatlap e tartalmára. Minden más adattartalom esetén ab ovo általánosságban kizárni a hiánypótlás lehetőségét jogsértő és indokolatlan.
A Kbt. 71. § (1) bekezdése egyértelműen fogalmaz, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. E fő szabály érvényes a szakmai ajánlatra is. A szakmai ajánlat hiánypótlásának korlátait a 71. § (8) bekezdése határozza meg.
A Kfv.III.37.245/2015/4. számú ítéletében a Kúria akként foglalt állást, hogy „a szakmai ajánlat már a konkrét beszerzési igénynek való megfelelést tartalmazza, a gazdasági szereplő konkrét megoldása a konkrét beszerzési igényre, az ajánlatkérő által elvárt specifikáció alapján.”
A jelen eljárásban a beszerzés tárgyára vonatkozó konkrét beszerzési igénynek megfelelő konkrét megoldásra tett szakmai ajánlatot a specifikációs táblázat nem hiánypótolható részében elhelyezett, egyértelműen beazonosítható ajánlattevői nyilatkozat, termékmegjelölés kell, hogy tartalmazza. Minden más adatközlés, igazoló dokumentum arra szolgál, hogy azt igazolja, hogy a megajánlott készülék megfelel az ajánlatkérői minimumkövetelménynek és adott esetben az értékelési szempontra tett ajánlatnak. A jelen közbeszerzési eljárás specifikus körülményeire, az ajánlatadási feltételrendszerekre tekintettel az ajánlatkérő nem zárhatta ki jogszerűen eredendően és általános jelleggel a hiánypótlás lehetőségét „minőségi értékelési szemponttal érintett” adatokat igazoló dokumentumokra pusztán abból az indokból, hogy azok a szakmai ajánlattétel dokumentumai közé tartoznak.
Az ajánlatkérő nem tudta objektív és racionális indokát megadni annak, hogy a dokumentumok pótlására miért nem biztosította a lehetőséget, különös figyelemmel arra, hogy maga a specifikációs adatlap adatai hiánypótolhatóak. Súlytalan azon ajánlatkérői magyarázat, mely szerint a kizárólag a gyártó által aláírt, vagy gyártó meghatalmazott képviselője által aláírt dokumentum olyan jelentőséggel bír, amely kizárólagosan alkalmas a készülék beazonosítására, kizárólag e dokumentummal biztosítható, hogy az értékelési szempontokra közölt adatok „mindenki által megismerhetőek” legyenek, illetőleg gyártói aláírás nélkül a vállalásért nincs aki helyt áll, az ajánlatkérői adatközlésnek nincs felelőse. Egyfelől amiatt, mert a megajánlott készülék 86 darab paramétere esetében, melyek megléte és igazoltsága az érvényes ajánlattétel feltétele, az ajánlatkérő elfogadott bármilyen, gyártói aláírást nem tartalmazó termékismertetőt, sőt akár ajánlattevői nyilatkozatot is. A termékismertetőben ugyanis jellemzően megtalálhatóak a jelen eljárásban érvényességi és értékelési szempontként kijelölt műszaki paraméterek egyaránt. Másfelől, a „mindenki által megismerhetőség” abban az esetben már nem valósulhat meg, ha azt a bizonyos, az értékeléssel érintett 5 darab műszaki paraméternél nem gyártói prospektust, termékadatlapot, felhasználói kézikönyvet, azaz bárki által nyilvános forrásból elérhető dokumentumot, hanem egy kifejezetten a közbeszerzési eljáráshoz készített nyilatkozatot nyújtanak be az ajánlattevők. E nyilatkozattal ráadásul a gyártó semmiféle speciális, az általános termékfelelősségi szabályokon túlmutató, egyedi ajánlatkérői közbeszerzési előíráson alapuló felelősséget nem vállal az ajánlatkérő felé az ajánlat megfelelőségéért, integritásáért, ha ő maga nem résztvevője a közbeszerzési eljárásnak.
A fent ismertetett, a műszaki megfelelőség igazolásának módjára vonatkozó ajánlatkérői előírások alapján továbbá ráadásul még az sem feltétlenül teljesül, hogy az ajánlatkérő egy, az ajánlattevőtől független külső forrásból származó dokumentum alapján is képes a megfelelőségről, a közölt adatok valóságtartalmáról meggyőződni. Mindezekből következően a Döntőbizottság azt a következtetést vonta le, hogy az ajánlatkérő nem tudta annak objektív bizonyítékát adni, hogy jogszerűen zárta ki a hiánypótlás lehetőségét „a minőségi értékelési szemponttal érintetett” 5 db műszaki paraméter vonatkozásában.
A Kúria Kf.V.40.222/2020/7. számú ítélete szerint „A Kúria hangsúlyozza, hogy a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti felvilágosításkérést, hiánypótlási felhívást arra tekintet nélkül kell alkalmazni - az említett korlátok mellett -, hogy milyen okból vet fel kétséget az ajánlat az egyértelműség vagy ellentmondásmentesség szempontjából. Még abban az esetben is felmerülhet ezért a hivatkozott jogi eszközöknek az alkalmazása, ha az ajánlattételi felhívásban/dokumentációban szereplő előírásoknak a kapcsolata, az egymáshoz való viszonya, annak értelmezése okoz nehézséget és ezen előírásoknak történő együttes megfelelés veti fel azt a problémát, hogy esetlegesen nem lett egyértelmű az ajánlat. Jelentősége annak van - a perbeli ügytől függetlenül is, általánosságban -, hogy az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott felhívás, dokumentáció milyen elvárásokat foglal magában, ezek egymáshoz hogyan kapcsolódnak, mert ezekhez képest kell az ajánlattevőnek az ajánlatot összeállítani és ehhez viszonyítva dönthet az ajánlatkérő is arról, hogy van-e olyan kérdés, amely az ajánlat alapján tisztázásra vagy hiánypótlásra szorul.”
A Kbt. 50. § (4) bekezdése értelmében az eljárást megindító felhívásnak és a többi közbeszerzési dokumentumnak minden esetében biztosítani kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. Az ajánlattevők a jelen eljárásban is a Kbt. 71. § (8) bekezdésében előírtak betartásával jogosultak a szakmai ajánlatukat, azaz a specifikációs adatlap meghatározott, a megajánlott termék 91 műszaki paraméterére vonatkozó tartalmát hiánypótolni, ugyanakkor annak lehetőségétől már elzárta őket az ajánlatkérő, hogy ezen szakmai ajánlatuk alátámasztásához a megfelelő igazolást is benyújthassák, figyelemmel arra, hogy 5 műszaki paraméter esetében kizárta jogszerű indok nélkül az igazoló dokumentum hiánypótlásának lehetőségét. Ezáltal gyakorlatilag kiüresítette a hiánypótlásra vonatozó jogszabályi előírásokat és ténylegesen a Kbt. 71. § (8) bekezdésében előírtakat meghaladóan korlátozta az ajánlattevők ajánlatadási szabadságát. A Kbt. alapelvei egyértelműen a minél szélesebb verseny biztosítására, a felelős közpénzfelhasználásra ösztönzik az ajánlatkérőket. Ezen alapelvek mentén került kialakításra a hiánypótlás jogintézményének hatályos törvényi kerete. Nyilvánvalóan ezen jogalkotói szándék sem teljesülhet, amennyiben a beszerzés minőségét a beszerzés tárgyára vonatkozó konkrét ajánlatot, az értékelés szempontjaként meghatározott ár-érték arányt nem befolyásoló ajánlati tartalom esetében az ajánlatkérő kifejezett jogszabályi felhatalmazás hiányában korlátozó előírást tesz.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50. § (4) bekezdését azzal, hogy az ajánlati felhívás VI.3) további információk 11. alpontjában és a Közbeszerzési Dokumentumok I. kötet Útmutató I.3. pont 2.II.2.3. alpontjában a szakmai ajánlat nem hiánypótolható részeként jelölte meg az értékelési szemponttal érintett műszaki adatokat igazoló gyártói termékismertetőt, mivel ez által a közbeszerzési eljárásban nem volt biztosított, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlatot tehessenek, és az nem felelt meg a Kbt. 71. §-ában a hiánypótlás jogintézményére vonatkozóan rögzített törvényi előírásoknak sem.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő csak azzal a feltétellel folytathatja jogszerűen a közbeszerzési eljárását, amennyiben biztosítja ajánlattevők számára az esélyegyenlőséget, és az egyenlő bánásmódot az ajánlatokban csatolt árazott költségvetések bírálatakor. A Döntőbizottság a feltételt a megállapított jogsértéssel összefüggésben, annak kiküszöbölése érdekében határozta meg. A feltétel előírása biztosítja az alapelvi rendelkezések közbeszerzési eljárásban való érvényre juttatását, ugyanakkor nem akadályozza az ajánlatkérőt a közbeszerzési eljárás lefolytatásában, lezárásban, így az intézkedés a feltárt jogsértésekre figyelemmel szükségszerű, arányos és célra vezető.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a jogorvoslati kérelmet.
A Kbt. 69. §-a az ajánlatok bírálatának folyamatát szabályozza. Az ajánlatkérő köteles vizsgálni azt, hogy a beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és a jogszabályokban meghatározott formában és tartalommal készítették-e el. Az elbírálás során teljeskörűen kell megvizsgálni az ajánlatok érvényességét. E vizsgálat során a Kbt. az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi a bírálat során a hiánypótlás biztosítását, annak vizsgálatát, hogy az egyes ajánlatok esetében mely ajánlati hiba, hiányosság miatt szükséges a hiánypótlás elrendelése. A hiánypótlás keretében minden olyan ajánlati hiba orvosolható, amely nem ütközik a Kbt. 71. § (8) – (9) bekezdéseiben meghatározott korlátokba. A Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján pedig fennáll a többszöri hiánypótlás elrendelésének lehetősége, ennélfogva amennyiben a bírálat során további hiányok, hibák kerülnek felismerésre, az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ugyanakkor a korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható. Amennyiben az ajánlatban található nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás, annak tartalmának tisztázása érdekében az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőtől felvilágosítást kérni.
A hivatalbóli kiterjesztés körében ismertetett jogi indokok, és az alkalmazandó anyagi jogi előírások alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel megsértette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdését és a Kbt. 71. § (1) bekezdését azzal, hogy anélkül nyilvánította a kérelmezői ajánlatot érvénytelenné, hogy az ajánlatkérő által megállapított hiányos igazoló dokumentumok kapcsán a kérelmező számára biztosította volna a hiánypótlás, illetőleg a felvilágosítás adás lehetőségét.
A Döntőbizottság a hivatalból kiterjesztés és a jogorvoslati kérelem alapján a Kbt. 165. § (2) bekezdés d) pontja szerint megállapította a jogsértés megtörténtét, és jogkövetkezményeket alkalmazott.
A határozat ellen keresetet nem nyújtottak be.