Kérdések és válaszok

1. A Kbt. 25. § (10) bekezdésében szereplő „hozzátartozó” fogalmán mit (kit) kell érteni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a hozzátartozó fogalma alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározottakat kell érteni.

A Kbt. 25. § (10) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő az e § szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez kért nyilatkozatokban vagy egyéb dokumentumokban foglalt, egyes személyek összeférhetetlenségének vizsgálata szempontjából releváns, e személyek vagy hozzátartozóik pénzügyi, gazdasági és személyi viszonyaira vonatkozó adatok kezelésére a 46. § (2) bekezdése szerinti iratmegőrzési kötelezettség lejártáig jogosult.”

A Kbt. nem definiálja a hozzátartozó fogalmát, mint ahogyan korábban sem tette, továbbá a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (a továbbiakban: 2014/24/EU irányelv) összeférhetetlenségről szóló 24. cikke sem említi azt. Ezért további uniós és magyar háttérjogszabályok vizsgálata szükséges a kérdés megítéléséhez. A Kbt. 2. § (8) bekezdése értelmében a Ptk., mint háttérjogszabály a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre alkalmazandó, ezért szükséges megvizsgálni annak rendelkezéseit, különös tekintettel a Ptk. 1:2. § (2) bekezdésére, miszerint a polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat a Ptk.-val összhangban szükséges értelmezni.

A Ptk. 8. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„E törvény alkalmazásában

1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;
2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;”

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács által az összeférhetetlenségről kiadott útmutató szerint mivel sem a Kbt., sem a 2014/24/EU irányelv nem tartalmaz a hozzátartozó fogalmára vonatkozó definíciót, így a Ptk. fogalmainak alkalmazása javasolt, tekintettel arra is, hogy nem egységes a jogalkotási gyakorlat sem a tekintetben, hogy egy adott jogszabály, ami a hozzátartozó fogalmát használja, visszahivatkozza-e a Ptk. értelmező rendelkezéseit. Ezen útmutató utal arra is, hogy a Bizottság vonatkozó – Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) című – közleményének 3.2.1. Az összeférhetetlenség fogalmának meghatározása alcím alatt található családi kapcsolatokra vonatkozó iránymutatások figyelembe vétele is célszerű lehet adott esetben.

2. Amennyiben a Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti feltételek fennállnak, akkor az együttműködésből származó bevétel piacról származó bevételnek minősül-e annál az ajánlatkérőnél, amely részére a fizetés történik, azaz amely a szolgáltatást elvégzi?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott együttműködés a részt vevő ajánlatkérők valódi és tényleges együttműködése esetén akkor állapítható meg, ha a megállapodás célja nem egy szolgáltatásnak a díjazás ellenében történő igénybevétele. Tekintettel arra, hogy a kérdésben megfogalmazott bevétel az ajánlatkérők Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti együttműködéséből származik, így ennélfogva nem tekinthető a piacról származó bevételnek.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„E törvényt nem kell alkalmazni

j) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének kevesebb mint 20%-a származik a nyílt piacról;”

A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kivételi kör nem beszerzési típusú ügyletek esetén alkalmazható, hanem abban az esetben, ha – a Kbt. 5. § (1) bekezdés szerinti – ajánlatkérő egy másik – Kbt. 5. § (1) bekezdés szerinti – ajánlatkérővel közösen valósít meg közfeladatot, nyújt közszolgáltatást.

A 2014/24/EU irányelv 12. cikk (4) bekezdése tartalmazza az ennek megfeleltethető uniós szabályozást. Ennek értelmezéséhez szükséges még a 2014/24/EU irányelv (33) preambulumbekezdésének második albekezdése, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A közszolgáltatások közös nyújtására vonatkozó szerződéseknek nem kell az ezen irányelvben meghatározott szabályok hatálya alá tartozniuk, feltéve, hogy megkötésükre kizárólag ajánlatkérő szervek között kerül sor, hogy az adott együttműködés végrehajtása kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások alapján történik, és hogy általuk egyetlen magánszektorbeli szolgáltató sem kerül a versenytársainál előnyösebb versenyhelyzetbe.”

Az együttműködés során az egyik követelmény az, hogy a közösen teljesített közszolgáltatást vagy közérdekű célt ne piaci körülmények között teljesítsék, másképpen szólva az együttműködés ne abból álljon, hogy az egyik ajánlatkérő egyszerűen megrendeli a másik ajánlatkérőtől valamilyen tevékenység végzését, mivel ebben az esetben a közbeszerzés megkerüléséről beszélhetünk. Ezért nem vezethet továbbá az ilyen együttműködés arra, hogy az ajánlatkérők valójában piaci tevékenységet végezzenek annak keretében. Az együttműködés sem irányulhat másra, mint az ajánlatkérő feladatát képező közérdekű tevékenység ellátására. Az együttműködés nem jelenti szükségszerűen, hogy minden részt vevő hatóság köteles a főbb szerződésbeli kötelezettségek teljesítéséből részt vállalni, csak valamilyen kötelezettségvállalással hozzá kell járulnia a szóban forgó közszolgáltatás együttműködés keretében való ellátásához. Az együttműködés végrehajtását továbbá – ideértve a részt vevő ajánlatkérő szervek közötti pénzügyi transzfereket is – kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérelhetik.

3. Amennyiben az együttműködés többféle szolgáltatás végzésére irányul, akkor a Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pont esetében az „együttműködéssel érintett tevékenységből” származó kitételt szolgáltatásonként külön-külön kell-e vizsgálni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ebben az esetben a Kbt. 9. § (1) j) pontja szerinti, ajánlatkérők közötti együttműködésre irányuló szerződés alapján az együttműködés keretében végzett szolgáltatások összességét kell vizsgálni a bevétel megoszlása szempontjából, és nem az elvégzendő szolgáltatásokat egyenként, mivel egy adott együttműködés keretében több szolgáltatás végzésére is van lehetőség.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja a törvény szóhasználata szerint a Kbt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére vonatkozik. E szerződés alapján jön létre az ajánlatkérők között az az együttműködés, melynek keretében végzett bármilyen, akár több szolgáltatást együttesen kell vizsgálni abban a tekintetben, hogy a végzésükért kapott árbevétel mekkora hányada származik a nyílt piacról.

4. Milyen feltételekkel vonhat be alvállalkozó(ka)t a Kbt. 7. § (1) bekezdése szerinti közszolgáltatóval a Kbt. 12. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kötött közszolgáltatói szerződés teljesítésébe az egyébként Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó in-house szervezet?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ebben az esetben – mivel a kapcsolt vállalkozás nem minősül a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek – az alvállalkozó szabadon bevonható, a korlátozást egyedül a Kbt. alapelvei jelentik.

A közszolgáltató ajánlatkérők esetében alkalmazandó további kivételek között található Kbt. 12. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„12. § (1) E törvényt nem kell alkalmazni

a) a kapcsolt vállalkozással megkötött közszolgáltatói szerződésre,

b) a kizárólag közszolgáltató ajánlatkérők részvételével, e törvény szerinti közszolgáltató tevékenység folytatása céljából létrehozott közös vállalkozás által ezen közszolgáltató ajánlatkérők valamelyikének kapcsolt vállalkozásával megkötött közszolgáltatói szerződésre,

feltéve, hogy az Európai Unión belüli árubeszerzések, szolgáltatások, vagy építési beruházások terén az a) vagy a b) pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos összárbevételének legalább 80%-a a vele az a) pont szerinti viszonyban álló más szervezettel vagy a közszolgáltató ajánlatkérővel folytatott gazdasági tevékenységből származott.”

A Kbt. 5. § (1) bekezdés d) pontja csak a Kbt. 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti jogi személyeket (kontrollált vagy in-house szervezeteket) vonja a Kbt. hatálya alá, a Kbt. 12. § (1) bekezdése szerinti gazdasági szereplőket nem.

A Kbt. 12. § (4) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Ha a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül e törvény szerinti ajánlatkérőnek, e szervezetnek az (1) bekezdés szerinti szerződés teljesítésében ténylegesen részt kell vennie, a szerződés nem irányulhat kizárólag harmadik személy által nyújtott áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások továbbértékesítésére.”

A Kbt. 12. § (4) bekezdésének jelenlegi szövegét a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CXXVIII. törvény) 5. §-a iktatta be, 2021. február 1-től. Ezt megelőzően a szabály az volt, hogy amennyiben a Kbt. 12. § (1) bekezdése szerinti szerződést a közszolgáltató nem a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérővel köti, és e szervezet 25%-ot meghaladó mértékben alvállalkozót kívánt igénybe venni, akkor a Kbt. 5. § (4) bekezdése szerint közbeszerzési eljárást kellett a szerződő félnek az alvállalkozó kiválasztásakor lefolytatnia. Ehhez képest tehát a jelenlegi szabály lényegesen kevésbé szigorú. Ugyanakkor a 2020. évi CXXVIII. törvény 5. §-ához fűzött indokolás szerint sem vezethet a Kbt. 12. § (1) bekezdése alapján megkötött szerződés visszaélésekhez. Az alvállalkozó bevonása tehát nem vezethet ahhoz, hogy a tevékenységet valójában kiszervezzék egy, a Kbt. 12. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személyi körön kívüli gazdasági szereplőnek, egy ilyen megoldás egyúttal már a Kbt. megkerüléséhez és a Kbt. 2. § (3) bekezdésében meghatározott, joggal való visszaélés tilalmának megsértéséhez vezethet.

Megjegyezni szükséges, hogy a Kbt. 12. § (1) bekezdése szerinti, a közszolgáltató ajánlatkérővel szerződést kötő szervezetek nem in-house szervezetek, hanem úgynevezett kapcsolt vállalkozások. Az in-house szervezetek a Kbt. 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjában meghatározott szervezetek, a rájuk vonatkozó szabályozás jelentősen különbözik a Kbt. 12. § (1) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásoktól.

5. Tekintettel arra, hogy a hatályos Kbt. 12. § (4) bekezdése nem korlátozza az alvállalkozói bevonás mértékét, jogszerű-e például az, hogy egy kivitelezés során csak a felelős műszaki vezetőket biztosítja az in-house szervezet?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ilyen esetben a szerződés már vélhetően nem felel meg a Kbt. 12. § (4) bekezdésének.

A jelenleg hatályos Kbt. 12. § (4) bekezdése valóban nem tartalmaz olyan automatizmust, amely egy bizonyos mértékű alvállalkozói részvétel esetén közbeszerzési eljárás lefolytatását tenné szükségessé. Ez nem jelenti azt, hogy a Kbt. 12. § (4) bekezdése ne tartalmazna e téren korlátozást. A Kbt. 12. § (4) bekezdése 2021. február 1-jét követően úgy került kialakításra, hogy ne a részvétel %-os mértéke, hanem a tényleges helyzet legyen az alapja a külső szervezetek részvételi korlátozásának.

A Kbt. 12. § (1) bekezdése a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/25/EU irányelv (a továbbiakban: 2014/25/EU irányelv) 29. cikk (3) bekezdés a) és b) pontjának magyar jogba történő átültetését jelenti. Ehhez kapcsolódik a 2014/25/EU irányelv (39) preambulumbekezdése, amely az alábbiakat tartalmazza:

„Számos olyan közszolgáltató ajánlatkérő létezik, amely felépítését tekintve több különálló vállalkozásból álló gazdasági csoport, és gyakori, hogy e különálló vállalkozások mindegyikének speciális szerepe van a gazdasági csoporton belül. Indokolt ezért kizárni egyes olyan, szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerződéseket, amelyeket olyan kapcsolt vállalkozásnak ítélnek oda, amelynek fő tevékenysége ilyen szolgáltatás, árubeszerzés vagy építési beruházás teljesítése azon csoport részére, amelyhez tartozik, ahelyett, hogy azokat a piacon kínálná fel. Szintén indokolt kizárni egyes olyan szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerződéseket, amelyeket a közszolgáltató ajánlatkérő olyan közös vállalkozásnak ítélt oda, amelyet több közszolgáltató ajánlatkérő az ezen irányelv által szabályozott tevékenységek végzése céljából hozott létre, és amelynek az adott közszolgáltató ajánlatkérő is tagja. Helyénvaló azonban biztosítani, hogy ez a kizárás ne vezessen a versenynek a közszolgáltató ajánlatkérőkhöz kapcsolt vállalkozások, illetve közös vállalkozások javára történő torzulásához; indokolt megfelelő szabályrendszert megállapítani különösen az árbevétel azon hányadára vonatkozó felső határokat illetően, amelyet a vállalkozások a piacon szerezhetnek meg, és amelynek meghaladása esetén elveszítenék annak lehetőségét, hogy az eljárást megindító felhívás nélkül ítéljenek oda nekik szerződést, továbbá a közös vállalkozások alapítása tekintetében, valamint e közös vállalkozások és az azokat alkotó közszolgáltató ajánlatkérők közötti kapcsolatok stabilitása tekintetében.”

Abban az esetben, ha a felelős műszaki vezetőkön kívül minden, az építési beruházással összefüggő feladatot alvállalkozóval végeztetnek el, az már az építési beruházás továbbértékesítésének tekinthető, illetve ezt a beruházást felkínálták a piacon, így a Kbt. 12. § (4) bekezdésébe ütközhet.

6. Amennyiben a szerződés csak annyit rögzít a tartalékkerettel kapcsolatban, hogy hány százalék tartalékkeretet biztosít megrendelő, akkor a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges pótmunkák ellenértékének elszámolása is csak szerződésmódosítás keretében történhet-e, tekintettel arra, hogy a szerződésben nem kerültek rögzítésre egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon a tartalékkeret felhasználásának lehetséges esetei és pénzügyi feltételei, és önmagában nem alapozza-e meg a szerződésmódosítás szükségtelenségét az, hogy a pótmunkák a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükségesek?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint egy ilyen kikötés pótmunka felmerülése esetén valóban a szerződés módosítását igényli. A szerződésmódosítás elkerülése érdekében nem elegendő kizárólag a tartalékkeret százalékos mértékét rögzíteni a szerződésben, hanem mind a tartalékkeretből elszámolható munkáknak, mind pedig a fizetendő ellenérték összegének a szerződéses rendelkezésekből levezethetőnek kell lenniük. A szerződésben részletesen meg kell határozni, hogy a tartalékkeret mely munkákra használható fel és hogyan történik a tartalékkeret terhére végzendő munkák megrendelése és elszámolása. Konkrétan rögzíteni szükséges a tartalékkeret terhére megrendelésre kerülő munkák elszámolásának pénzügyi feltételeit is.

Tartalékkeret jellemzően építési beruházások esetében kerül szerződésben rögzítésre. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 20. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő tartalékkeretet kíván a szerződésbe foglalni, a közbeszerzési dokumentumok részét képező szerződésben vagy szerződéses feltételekben részletesen rögzíteni szükséges a tartalékkeret felhasználásának szabályait, valamint meg kell jelölni annak mértékét.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások szabályairól szóló útmutatója szerint a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése szerint a (3) bekezdésben meghatározott keretek között a tartalékkeret felhasználása a Kbt. alapján nem vonja maga után szerződésmódosítás vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét, és az (5) bekezdés szerint a tartalékkeret pótmunka elvégzésére is felhasználható. Ez természetesen nem vonatkozik általánosan valamennyi pótmunkára, csak arra, amely a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdésének keretei között marad. Vagyis a feleknek abban az esetben nem kell a szerződésüket módosítani, amennyiben a tartalékkeret felhasználására a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdésének keretei között kerül sor, ugyanis amennyiben egy előre nem rögzített, ennélfogva előzetesen nem megismerhető eset bekövetkezésére tekintettel, illetve pénzügyi feltétel mellett kívánják a felek a tartalékkeretet felhasználni, ehhez a szerződés módosítása – a választott jogalap feltételeinek fennállása igazolása mellett – elengedhetetlen. A szerződés rendelkezéseiből mind a tartalékkeretből elszámolható munkáknak, mind az azért fizetendő ellenérték összegének levezethetőnek kell lennie, nem elegendő a változtatási javaslatok kezelési mechanizmusát rögzíteni a szerződésben. Fontos továbbá, hogy a tartalékkeret kizárólag a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése szerinti tevékenységekre használható fel, erre tekintettel szükséges megfogalmazni a vonatkozó szerződéses előírásokat.

Ezzel összefüggésben a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutatója kiemeli, hogy amennyiben az ajánlatkérő ennek megfelelően jár el, a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti módosulásról beszélhetünk, és ha a tartalékkeret felhasználásán túl a szerződés módosítása válik szükségessé, akkor arra csak a Kbt. 141. §-ának valamely jogalapja fennállása esetén kerülhet jogszerűen sor.

A tartalékkeret felhasználási szabályainak tehát – akár építési beruházás a szerződés tárgya, akár szolgáltatás – meg kell felelniük a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés – a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:

a) ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét;”

A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának jogszerű alkalmazásához 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése szerint a közbeszerzési dokumentumokban minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzíteni kell a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit.

A fenti előírásoknak nem felel meg teljeskörűen önmagában az a rendelkezés, amely csak annyit rögzít, hogy a tartalékkeret a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges pótmunkák ellenértékéül szolgál.

A pótmunka fogalma a Ptk. 6:244. § (2) bekezdése szerint: „A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé.”

Pótmunka elsősorban tehát a vállalkozási szerződés részét nem képező, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló plusz feladatok tekintetében merülhet fel. Erre tekintettel a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit javasolt minél konkrétabban, akár példálózó jellegű felsorolással meghatározni.

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésében előírt tartalékkeret felhasználás szabályai körébe tartozik továbbá a felhasználás pénzügyi feltételeinek rögzítése a közbeszerzési dokumentumokban, így különösen a pótmunka költségeinek igazolása, azok jóváhagyási folyamata, a pótmunkára vonatkozó számlázási és elszámolási szabályok rögzítése. Továbbá a munka volumenének, mennyiségi számainak a megállapítási módszerét, továbbá a tartalékkeret terhére történő megrendeléssel kapcsolatos javaslat indokolási kötelezettségét, annak igazolási és jóváhagyási folyamatát, valamint dokumentálásának rendjét is javasolt szabályozni a közbeszerzési dokumentumokban.

A fentiek hiányában pótmunka megrendelésekor (és a tartalékkeret felhasználásához) szerződést kell módosítani a Kbt. 141. § alapján, vagy – amennyiben a Kbt. 141. §-ában szereplő jogalapok egyike sem áll fenn – új közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges.

7. A Kbt. 115. § szerinti eljárás tárgya lehet-e tervezés és kivitelezés együtt?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint lehet a Kbt. 115. § szerinti eljárás tárgya tervezés és kivitelezés együtt is, amennyiben az eljárás fő tárgya a Kbt. 8. § (3) bekezdése szerinti építési beruházás.

A Kbt. 115. § (1) bekezdés első mondata szerint, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő – választása szerint – a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen §-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve, ha a beszerzés részben vagy egészben európai uniós alapokból finanszírozott.

A Kbt. 22. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Ha a közbeszerzés többféle, a 8. § (2)–(4) bekezdései szerinti beszerzési tárgyat foglal magában, a közbeszerzési eljárásra a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmazni.”

Amennyiben a vegyes tárgyú közbeszerzés fő tárgya építési beruházás, akkor a közbeszerzési eljárás lefolytatható a Kbt. 115. § szabályai szerint (lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.244/12/2023. sz. határozatának 58-62. pontjait; e határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság kimondta ugyan a Kbt. 115. § (1) bekezdésének megsértését, azonban ezt éppen azért tette, mert a közbeszerzés tárgya még építési beruházás főtárgyú vegyes beszerzésnek sem volt minősíthető).

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet továbbá arra, hogy a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja szerint lehetséges ugyan a tervezés és a kivitelezés egyazon közbeszerzésben történő beszerzése, azonban a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:

„Az ajánlatkérő

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárási formát csak kivételesen indokolt esetben alkalmazhatja, vagy

b) eltekinthet az a) pont szerinti indokolástól,

ba) ha a Kormány az adott beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló kormányrendeletben kifejezetten ekként rendelkezik, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások, valamint

bb) a villamos energia vagy földgáz elosztóhálózat, illetve víziközmű-törzshálózat tervezésére és kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás

esetén.”

Tehát az ajánlatkérő csak akkor folytathat le a Kbt. 115. § szerinti közbeszerzési eljárást tervezés és kivitelezési eljárás tárgyban, ha az eljárás fő tárgya építési beruházás, egyúttal a tervezés és a kivitelezés egyazon eljárásban történő szerepeltetése megfelel a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésének is.

8. A dinamikus beszerzési rendszer (a továbbiakban: DBR) felállítására irányuló eljárást megindító hirdetmény feladásakor hatályos Kbt. – illetve valamennyi vonatkozó jogszabály – az irányadó-e a rendszer felállítását követően annak működése alatt indított egyes beszerzések tekintetében?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a DBR felállítására irányuló részvételi felhívás feladásakor hatályos Kbt. alkalmazandó a későbbi ajánlattételi felhívásokra is. Ez alól az az eset képez kivételt, ha a Kbt.-t vagy a kapcsolódó közbeszerzési jogszabályt módosító jogszabály a folyamatban lévő eljárásokra, szerződésekre is elrendeli a módosított rendelkezés alkalmazását.

A Kbt. 197. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. A 139. §, a 141. §, a 142. §, a 153. § (1) bekezdés c) pontja és a 175. § rendelkezéseit alkalmazni kell e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő módosításának lehetőségére, valamint a módosítás és teljesítés ellenőrzésére, továbbá a XXI. fejezet rendelkezéseit az ezekkel összefüggő jogorvoslati eljárásokra.”

A Kbt. 197. § (14) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Ha e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik, úgy az e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály módosítása esetén a módosító törvény vagy jogszabály által megállapított rendelkezéseit a módosító törvény vagy jogszabály hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra, valamint a módosító jogszabály jogorvoslati szervek eljárására vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.”

A Kbt. 3. § 23. pontja szerint közbeszerzés megkezdése: a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja.

A Kbt. 107. § (8b) bekezdése szerint, ha a Kbt. vagy jogszabály a kizáró okok fennállásának hiányát vagy az alkalmassági követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumok körében időponthoz vagy időszakhoz köti az igazolás megfelelőségét, – kivéve a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a rendszerbe felvett gazdasági szereplők esetében – az adott időpont vagy időszak meghatározásához használt referencia-időpontnak a részvételi jelentkezés benyújtásának időpontja minősül. Ebből a rendelkezésből is az következik, hogy a közbeszerzés a részvételi felhívással vagy az előzetes tájékoztatóval kezdődik. Ha az ajánlattételre történő felhívás egy-egy újabb közbeszerzés megkezdése lenne, akkor a referencia-időpont az ajánlattételi határidő lenne.

A Kbt. 106-107. §-a szerinti DBR egy folyamatot képez, amelyben az egyes ajánlattételi felhívások nem tekinthetők önálló közbeszerzéseknek. A Kbt. 107. § (1) bekezdése szerint a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait kell, hogy alkalmazza. A Kbt. 107. § (2) és (8) bekezdése pedig az eljárást megindító felhívásról vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásról szól. Tehát a DBR a részvételi felhívással vagy az előzetes tájékoztatóval indul. Ezen időpont jelöli ki az alkalmazandó Kbt.-t és az egyéb közbeszerzési jogszabályokat.

Ezen kívül a Kbt. 197. §, valamint az egyéb közbeszerzési jogszabályok tartalmaznak olyan rendelkezéseket is, amelyek néhány kiemelt módosítás esetén egyedileg ettől eltérő hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek akár a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandók.

9. A DBR-ben történő egyes közbeszerzések során jogfolytonosság hogyan biztosítható a szerződés teljesítésére vonatkozó más egyéb jogszabályok kapcsán?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a szerződés teljesítésére vonatkozó jogszabályok változása módosítja az anyagi jogi jogviszonyokat, ez azonban a közbeszerzési eljárási szabályokat nem befolyásolja.

A Kbt. 197. §-a a Kbt., illetve az azt módosító törvények hatályba lépéséről szól, illetve a Kbt. 197. §-a az egyéb közbeszerzési jogszabályok módosításának a hatályba lépéséről. Ezen kívül a Kbt. felhatalmazása nyomán megalkotott jogszabályok is tartalmazhatnak speciális hatályba léptető rendelkezéseket. Ezeknél két lehetőség állhat fenn: vagy a hatályba lépésüket követően megindult közbeszerzési eljárásokban, illetve az azok alapján megkötött szerződésekben kell alkalmazni, vagy a már folyamatban lévő eljárásokban, megkötött szerződésekben. Mindkét eset egyértelmű helyzetet teremt a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályok tekintetében.

Megállapítható az is, hogy a Kbt. és az egyéb közbeszerzési jogszabályok csak csekély mértékben tartalmaznak a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokat. Egyéb esetekben az adott szerződésre vonatkozó ágazati szabályok alkalmazandók, illetve a Kbt. 2. § (8) bekezdése alapján a Ptk.

Amennyiben az anyagi jogi szabályok megváltoznak, a rájuk vonatkozó hatályba léptető rendelkezések az irányadók. Amennyiben érintik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött vagy megkötni kívánt szerződést, annak tartalmát megváltoztatják, akkor ez közvetlenül, minden egyéb eljárási cselekmény, a felek erre vonatkozó megállapodása nélkül a jogszabály erejénél fogva kötelezi a feleket. Ebben az esetben nincs szükség a szerződés Kbt. 141. §-a szerinti módosítására sem, mivel az a szerződéses jogviszony felek általi módosítására vonatkozik, nem pedig a jogszabály erejénél fogva kötelezően bekövetkező változtatásokra.

10. Egy helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerinti nemzeti eljárásrendben bonyolított, hirdetménnyel induló, nyílt közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlatkérő előírta a Kbt. 114. § (11) bekezdése értelmében, hogy a tárgybeli közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntartja az előző évben, egymilliárd forint általános forgalmi adó nélkül számított árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára, akik teljesítésükhöz az ezen bekezdés szerinti feltételnek ugyancsak megfelelő alvállalkozót vesznek igénybe, és akik az előírt alkalmassági követelményeknek a jelen bekezdés szerinti feltételeknek ugyancsak megfelelő más szervezet kapacitására támaszkodva felelnek meg. Az eljárás során egy olyan ajánlattevő is nyújtott be ajánlatot, amely gazdasági szereplő nyilatkozata és beszámolója alapján megállapítható, hogy a cég, mint önálló jogi személy megfelel a Kbt. 114. § (11) bekezdésében foglalt előírásnak. Azonban az ajánlattevő az ajánlatában maga is rögzítette, hogy egy konszern tagja, ami egyébként a beszámolójának kiegészítő mellékletéből is megállapítható, melyben megjelölt egyes cégek beszámolóinak ellenőrzése alapján látható, hogy ezen cégek viszont nem felelnek meg a Kbt. 114. § (11) bekezdésében rögzített előírásnak. A Kbt. 114. § (11) bekezdésében foglalt előírás kizárólag az ajánlattevőre (alvállalkozóra/kapacitást nyújtó szervezetre), mint önálló jogi személyre vonatkozik-e, tehát csak az adott jogi személy szintjén kell-e értelmezni és vizsgálni az előírásnak való megfelelést?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a Kbt. 114. § (11) bekezdésében foglalt előírás kizárólag az ajánlattevőre, az alvállalkozóra és a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetre vonatkozik.

A Kbt. 114. § (11) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint, általános forgalmi adó nélkül számított árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára, akik teljesítésükhöz a jelen bekezdés szerinti feltételnek ugyancsak megfelelő alvállalkozót vesznek igénybe, és akik az előírt alkalmassági követelményeknek a jelen bekezdés szerinti feltételeknek ugyancsak megfelelő más szervezet kapacitására támaszkodva felelnek meg.”

Az állásfoglalás-kérés alapján az ajánlatkérő jelen esetben az árbevétel tekintetében a beszámoló adatait vizsgálja, amelyre a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számtv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Számtv. 72. § (1) bekezdésében az alábbiak szerepelnek:

„Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.”

Az értékesítés nettó árbevétele tehát az adott gazdasági szereplő saját tevékenységéből – és nem más gazdasági szereplők, például az adott gazdasági szereplő tulajdonosának tevékenységéből – származó árbevétel.

Amennyiben a gazdasági szereplő nem készít a Számtv. VI. fejezete szerinti konszolidált (összevont) éves beszámolót, amelyben az anyavállalat és a leányvállalat(ok) árbevételei nem különülnek el, akkor az árbevétel összegét az adott gazdasági szereplő beszámolója tartalmazza. A levelében foglaltak szerint az ajánlattevő beszámolójából megállapítható, hogy megfelel a Kbt. 114. § (11) bekezdése szerinti feltételnek. A más – adott esetben a Kbt. 114. § (11) bekezdése szerinti feltételeknek nem megfelelő – gazdasági szereplőkkel való tulajdonosi, irányítási összefonódása ebből a szempontból irreleváns.

11. Az ajánlatkérő kizáró okok igazolására formanyomtatványt tett közzé. Ennek hitelesítése szükséges. Amennyiben az ajánlattevő, mint kamarai tag a kamarához fordul hitelesítésért, úgy ők csupán az aláírás tényét hitelesítik?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a kamara a képviselő képviseleti jogosultságát és a képviselő személyazonosságát ellenőrzi, illetve azt, hogy kamarai tagról van-e szó, a kamarának nem szükséges vizsgálnia a nyilatkozat valóságtartalmát.

A Kbt. 69. § (14) bekezdés utolsó mondata szerint, a kizáró okok hiányának igazolásához benyújtandó, külön jogszabályban foglalt nyilatkozat gazdasági, valamint szakmai kamara előtt annak tagja által tett nyilatkozat is lehet.

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 8. § a), b) és d) pontja az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:

a) a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) és e) pontja tekintetében – amelyet kizárólag természetes személy gazdasági szereplő köteles igazolni –, valamint a Kbt. 62. § (2) bekezdésében említett személyek esetén közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;

c) a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi; a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja és a 62. § (1a) bekezdése alkalmazása esetén az ajánlatkérő szükség esetén a gazdasági szereplő nyilatkozatában megadott információkon kívül a gazdasági szereplő szerződés teljesítésére való képességének igazolására más dokumentum benyújtását is kérheti; a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;

d) a Kbt. 62. § (1) bekezdés f) pontja tekintetében a kizáró ok hiányát a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi; ha a nem természetes személy gazdasági szereplő nem minősül cégnek, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;”

Sem a Kbt., sem a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy a hitelesítésnek miként kell történnie. Így ebben a kérdésben az adott kamarára vonatkozó jogszabályok az irányadók. Ugyanakkor a kamarai hitelesítés csak annak az igazolására szolgál, hogy a kamarai tag vagy a képviseletében eljáró személy által kerül megtételre a nyilatkozat. A kamara – a közjegyzőkhöz vagy az ügyvédekhez hasonlóan – az ilyen nyilatkozatok valóságtartalmáért nem felel, kizárólag azért, hogy a nyilatkozatot az arra jogosult tette-e, és milyen időpontban.

12. Amennyiben a kamara saját formanyomtatvánnyal rendelkezik és nem hajlandó az ajánlatkérő formanyomtatványán történő aláírást hitelesíteni, az ajánlattevőt érheti-e hátrány?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ajánlattevőt ebből fakadóan hátrány nem érheti.

A Kbt. 41/A. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerint ahol a Kbt. végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papíralapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként, vagy olyan formában is, ahol a papíralapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel – elektronikusan látta el hitelesítéssel.

Ebből következően az ajánlatkérőnek a kamara formanyomtatványát is el kell fogadnia, amennyiben a tartalma a jogszabályoknak megfelel és az aláírást megfelelően hitelesítették.

13. Amennyiben a kamara hitelesíti az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott dokumentumot, akkor hová teheti a záradékolt szöveget?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint nincs formai megkötés a hitelesítési záradék helye tekintetében.

Sem a Kbt., sem a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek nem rendelkeznek arról, hogy miképpen történjék a közjegyzői vagy a kamarai hitelesítés. Ebből következően kamarai hitelesítés esetén az adott kamarára vonatkozó szabályok jelölik ki annak kereteit, hogy hol és milyen módon jelenjék meg az adott iraton a hitelesítési záradék.

Megjegyzendő, hogy a közjegyzői hitelesítésre vonatkozó szabályok tartalmaznak rendelkezést ebben a kérdésben. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában kiadott útmutatója[1] szerint a „közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, továbbá a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet vonatkozó rendelkezései alapján a záradék nem csak a fél által aláírt nyilatkozattal azonos oldalon, hanem a nyilatkozat túloldalán is szerepelhet, valamint külön íven is hozzáfűzhető a fél nyilatkozatához. Nincs olyan jogszabályi kötelezettsége a közjegyzőnek, amely szerint, ha nem közvetlenül a nyilatkozat alatt helyezi el a hitelesítési záradékot, akkor a nyilatkozaton el kellene helyeznie a saját hivatali bélyegzőlenyomatát, vagy a „hitelesítés a túloldalon” szöveget, mely utóbbi kifejezetten helytelen gyakorlatot eredményezne, mivel az eredeti okiraton eszközölne változást. E megállapításokra tekintettel a közjegyzői aláíráshitelesítési záradékkal összefüggésben nem indokolt hiánypótlás kibocsátása a fentieknek megfelelően hitelesített nyilatkozat kapcsán.”

Az ajánlattevőnek kamarai hitelesítés esetén figyelembe kell vennie az adott kamarai hitelesítésre vonatkozó megfelelő szabályokat, és ez alapján kell a hitelesítési záradékot elhelyeztetnie az érintett kamarával.

---

^[1] Lásd https://www.kozbeszerzes.hu/media/documents/utmutato_a_kizaro_okokkal_kapcsolatos_igazolasokrol_mod_honlapra_0512.pdf

14. Probléma-e, ha a kamarai hitelesítési záradék rálóg a kizáró okokról szóló nyilatkozat szövegére?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ilyen igazolás nem elfogadható, ha a nyilatkozat egy része emiatt nem olvasható és ezáltal nem állapítható meg a kizáró okokról szóló nyilatkozat tartalma.

Alapvetően a kamarára vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy milyen hitelesítési záradékot alkalmaznak. Azonban ha a nyilatkozat egy része nem olvasható és ezáltal nem állapítható meg a kizáró okokról szóló nyilatkozat tartalma, akkor azt az ajánlatkérő nem fogadhatja el. Ebben az esetben hiánypótlásra kell felhívnia az ajánlattevőt, és ha az igazolása ezt követően sem megfelelő, az ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítania.

15. Teheti-e a kamara a kizáró okokról szóló nyilatkozat hitelesítési záradékát a dokumentum hátoldalára, függetlenül attól, hogy az aláírás nem azon az oldalon szerepel?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ezt a kamara megteheti, ha ennek ellenére egyértelmű, hogy a hitelesítési záradék és az aláírás ugyanahhoz a dokumentumhoz tartozik.

Amennyiben a körülményekből egyértelmű, hogy a hitelesítési záradék az ajánlattevő által aláírt dokumentumot hitelesíti, akkor elfogadható, ha egyébként a kamarai hitelesítésre vonatkozó jogszabályoknak megfelel. Ebben az esetben nincs jelentősége, hogy az ajánlatkérő aláírásához képest a hitelesítési záradék hol helyezkedik el. Amennyiben a hitelesítési záradékról ellenben nem állapítható meg, hogy az összetartozik az ajánlattevő által aláírt, kizáró okokról szóló nyilatkozattal, akkor az ajánlatkérő nem fogadhatja el.

Amennyiben továbbá a kamara hitelesítési záradéka elektronikusan kerül rögzítésre a szintén elektronikusan feltöltött dokumentumra, akkor az összetartozásuk a jellegénél fogva megállapítható, függetlenül attól, hogy az adott elektronikus dokumentumban hol helyezkedik el a hitelesítési záradék.