Címszavak: szolgátatás, eredményes közbeszerzés, uniós eljárásrend, nemzeti eljárásrend, kkv, finanszírozás
A szolgáltatások területén lefolytatott eredményes közbeszerzések száma 2021 folyamán a 2020-as 1962 eljárásról 2091 eljárásra nőtt, számarányát tekintve azonban alig változott (26,4%-ról 27,2%-ra). Értékét tekintve 2021-ben az elnyert összeg az előző év értékéhez képest kevesebb lett (912,7 milliárd forintról 863,6 milliárd forintra), értékaránya az összes eredményes közbeszerzésen belül 7,5 százalékponttal csökkent. Az egy eljárásra jutó érték 465 millió forintról 413 millió forintra változott. (1. és 2. ábra)
Ha az eljárásrend felől közelítjük meg a kérdést, értékét tekintve csökkent, számát tekintve nőtt az uniós eljárásrendű eljárások aránya. 2020-ban az uniós eljárások számának aránya 53,2 százalékot tett ki (1044 db), ez 2021-re 58,2 százalékra nőtt (1218 db), a közbeszerzések értékét figyelembe véve az uniós eljárások aránya a korábbi 95,4 százalékról (870,7 Mrd Ft) 95,8 százalékra (827,0 Mrd Ft) nőtt, míg az értéke csökkent. (3. és 4. ábra)
Az első táblázat azt mutatja, hogy a szolgáltatás területén az uniós eljárásrend szerinti eljárások között a nyílt eljárás szabályai szerint lefolytatott közbeszerzés volt a leggyakoribb (949 db, 77,9%), ezek az eljárások értékben 632,5 milliárd forintot (76,5%) jelentettek. A számát tekintve második helyen a 112 db hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás állt (9,2%), ez értékben 52,2 milliárd forintot (6,3%) tett ki. A harmadik a sorban a tárgyalásos eljárás, amelyből 105 darab (8,6%) zárult eredményesen, 81,3 milliárd forint értékben (9,8%). Az előző évben 41 darab (3,4%) gyorsított nyílt eljárás lebonyolítására került sor, melynek értéke 17,5 milliárd forint volt (2,1%). Az 5 darab (0,4%) meghívásos eljárás értéke 7,5 milliárd forint (0,9%) volt. A gyorsított tárgyalásos eljárás sem számában, sem értékében nem érte el az 1 százalékot. 3 darab (0,2%) koncessziós beszerzési eljárást 34,9 milliárd forint (4,2%) értékben folytattak le.
A második táblázatban látható, hogy a szolgáltatás területén a nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárások között is a nyílt eljárás volt a legjelentősebb, 693 eljárás (79,4%) 28,2 milliárd forint értékben (77,1%). A második a Kbt. 117. §-a szerinti saját beszerzési szabályok szerinti eljárás volt, 118 darab (13,5%) amihez 5,1 milliárd forint érték (13,9%) tartozott. Ezt követte 34 db (3,9%) eljárással a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, melynek értéke 1,6 milliárd forint (4,4%) volt. 20 tárgyalásos eljárás zárult eredményesen (2,3%), melynek értéke 1,2 milliárd forintot tett ki (3,3%). A további eljárások száma (8 db) és értéke (0,5 Mrd Ft) együttesen 1,3 százalékot tett ki.[1]
Az 5. és 6. ábra azt mutatja, hogy a szolgáltatások területén lebonyolított közbeszerzések száma emelkedett (1660 darabról 1806 darabra) a hazai forrásból finanszírozott eljárások esetében. Ugyanakkor az uniós finanszírozást is tartalmazó eljárások számának aránya a korábbi 15 százalékáról 14 százalékra csökkent, 302 eljárásról 285 eljárásra. Az elnyert pályázatok értéke a hazai eljárások esetében 843,4 milliárd forintról (92%) 751,2 milliárd forintra (87%) csökkent, míg az uniós eljárásoknál 69,3 milliárd forintról (8%) 112,4 milliárd forintra (13%) emelkedett.
A kis- és középvállalkozások szerepe az elnyert szolgáltatások körében számarányát tekintve alig nőtt valamivel, 2020-ban 79,7 százalék (1563 db), 2021-ben 80,1 százalék (1675 db) volt. Értékarányát tekintve azonban jelentősen nagyobb arányban részesedtek a KKV vállalatok, és az általuk elnyert pénzösszeg is emelkedett [2021-ben 607,7 milliárd forint (70,4%), míg 2020-ban 527,9 milliárd forint (57,8%) volt]. (7. és 8. ábra)
A 9. és 10. ábrán látható, hogyan változott az egyajánlatos eljárások számának aránya a szolgáltatásokon belül 2020-ról 2021-re eljárás, illetve szerződés alapon vizsgálva.[2] Eljárás alapon azt láthatjuk, hogy az egyajánlatos eljárások aránya egy kicsit csökkent 36,2 százalékról (711 db) 34,7 százalékra (726 db), értékének aránya 32,5 százalékról (296,3 Mrd Ft) 34,4 százalékra (297,2 Mrd Ft) változott. Ugyanez szerződés alapon vizsgálva azt mutatja, hogy az eljárás részek aránya 42,1 százalékról (1645 db) 44,8 százalékra (1892 db) nőtt, értékének aránya 56,2 százalékról (512,9 Mrd Ft) 55,9 százalékra (482,4 Mrd Ft) csökkent.
2021-ben a legtöbb közbeszerzést a közjogi szervezetek bonyolították le a szolgáltatások területén, 687 eljárást (32,9%) 225,8 milliárd forint értékben (26,1%). A magukat egyéb csoportba soroló ajánlatkérőkhöz 539 eljárás tartozott (25,8%), ami 209,1 milliárd forintot jelentett (24,2%). A regionális és helyi szintű ajánlatkérők körében az eredményes közbeszerzések száma 448 darab (21,4%) volt, melyhez 151,8 milliárd forint (17,6%) tartozott. A központi szintű szervezetek 210 esetben (10,0%) folytattak le eredményes közbeszerzést 194,1 milliárd forint értékben (22,5%). A közszolgáltatók eljárásainak száma 201 darab (9,6%), értéke 82,6 milliárd forint (9,6%) volt. A támogatott szervezetek eredményes eljárásai mind számban, mind értékben a közbeszerzések egy százalékánál kisebb részét jelentették (6 db, 0,2 Mrd Ft). (11-12 ábra)
A 13-14. ábrából[3] látható, hogy az ajánlatkérők székhelye[4] szerint a legtöbb szolgáltatás megrendelés Budapesthez köthető (325 db, 89,2 Mrd Ft). Második helyen Pest megyét találjuk, ahol 91 eljáráshoz 51,9 milliárd forint tartozott. Az eljárások számát tekintve a harmadik Hajdú-Bihar megye 81 eredményes közbeszerzéssel 30 milliárd forint értékben. A további megyék sorrendje a közbeszerzések számát figyelembe véve Győr-Moson-Sopron megye (56 db, 11,4 Mrd Ft), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (55 db, 10,3 Mrd Ft), Csongrád-Csanád megye (55 db, 7,6 Mrd Ft), Tolna megye (50 db, 11,5 Mrd Ft), Baranya megye (49 db, 7,5 Mrd Ft), Békés megye (43 db, 5,4 Mrd Ft), Veszprém megye (35 db, 30,1 Mrd Ft), Bács-Kiskun megye (31 db, 3,8 Mrd Ft), Fejér megye (30 db, 2,9 Mrd Ft), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (29 db, 2,9 Mrd Ft), Heves megye (23 db, 8,9 Mrd Ft), Zala megye (22 db, 11,3 Mrd Ft), Somogy megye (21 db, 25,7 Mrd Ft), Komárom-Esztergom megye (20 db, 2,4 Mrd Ft), Vas megye (18 db, 0,9 Mrd Ft), Jász-Nagykun-Szolnok megye (15 db, 2,3 Mrd Ft), Nógrád megye (6 db, 0,5 Mrd Ft).
A 15-16. ábra bemutatja azt, hogyan alakultak a közbeszerzések a szolgáltatások körében 2020-ban és 2021-ben, ha az elnyert összeg nagyságrendjét vesszük figyelembe. A legtöbb eljárást (821 db, 39%) az 50 millió forint alatti értéktartományban folytatták le 2021-ben, ami négy százalékpont csökkenést mutat 2020-hoz képest, az értékarány mindkét évben 2 százalék és megközelítőleg 21 milliárd forint volt. Az egy eljárásra jutó érték ebben az értéktartományban 25 millió forint volt, ami 700 ezer forint emelkedést jelentett. Az 50-199 millió Ft közötti tartományban 2021-ben 733 eljárásban 73,4 milliárd forint értékben zárult eredményesen a szolgáltatási szektor körében kiírt közbeszerzés. A két vizsgált évben a számarány 3 százalékponttal, az értékarány 2 százalékponttal nőtt, az egy eljárásra jutó érték 98 millió forintról 100 millió forintra emelkedett. A 200 millió és 999 millió Ft közötti tartományban az eljárások száma nőtt (250-ről 401-re), ez arányaiban 6 százalékpontos növekedést jelentett. Az eljárások értéke kétszeresére nőtt (79 Mrd Ft-ról 174,9 Mrd Ft-ra). Hasonlóan, ha nem is ilyen nagymértékben, változott az egy eljárásra jutó érték 316 millió forintról 436 millió forintra. A legnagyobb értékű közbeszerzések esetében az egy eljárásra jutó érték 4,4 milliárd forint volt, ami jelentősen több, mint a 2020-as 3,1 milliárdos érték. Ebben a csoportban csökkent az eljárások száma (243-ról 136-ra), és értéke 752 milliárd forintról 594,4 milliárd forintra.
A 17-18. ábra azt mutatja be, hogy a közbeszerzéseket 2021-ben milyen szolgáltatásra fordították. Az ábrákból látható, hogy a legtöbb eljárást számban az informatikai, távközlési szolgáltatások körében bonyolították le (396 db), melynek értéke 127,1 milliárd forint volt. Szinte megegyezik vele a mérnöki feladatok száma (395 db), de valamivel magasabb (144,6 Mrd Ft) értéket ért el. Ezt követték a javítás és karbantartás területén lebonyolított közbeszerzések (355 db, 78,1 Mrd Ft). Az épületfenntartáshoz kapcsolódó szolgáltatások őrző-védő szolgáltatások, és épülettakarítás beszerzésére irányultak (171 db, 34,5 Mrd Ft). Állami feladatok, mint például oktatás, egészségügy, államigazgatás, támogatására 157 közbeszerzést bonyolították le 110,7 milliárd forint értékben. Az üzleti tanácsadások körében, mely a munkaerő biztosítására kiírt eljárásokat is tartalmazza, 131 közbeszerzéshez 155,3 milliárd forint tartozott. Közterület fenntartás esetében, melynek egy része közterület takarítás, másik része zöldterület-kezelés, 99 közbeszerzés zárult eredményesen 93,6 milliárd forint értékben. Hulladékgyűjtésre 89 eljárás során 38,4 milliárd forint értékben bonyolítottak le közbeszerzéseket. Pénzügyi szolgáltatásokra 88 eljárásban 40 milliárd forintra kötöttek szerződést. Szállítási feladatok megrendelésére 63 eljárás keretében 16,9 milliárd forintról hirdettek eredményt. Különféle egyéb szolgáltatásokra 53 eljárásban 10,7 milliárd forintot, rendezvényszervezésre 50 eljárásban 11,8 milliárd forintot, kiadói szolgáltatásokra 44 eljárásban 1,9 milliárd forintot költöttek.
A 3. táblázat bemutatja, hogyan alakult a szolgáltatási eljárások száma és értéke a különböző értéksávokban, abban az esetben, ha figyelembe vesszük azt is, hogy milyen szolgáltatást rendeltek meg a közbeszerzés során. Ahogy a 15. ábrán már látható volt a szolgáltatások esetében, minél nagyobb összegről szól az eljárás, annál kevesebb indul belőle, ahogy ez a 2020-as évet is jellemezte. Az 50 millió alatti értéktartományban a legtöbb eljárás az informatikai, távközlési (156 db, 4 Mrd Ft) és mérnöki feladatok megrendelésére irányult (156 db, 3,5 Mrd Ft). Jelentős hányadot képviseltek még a javítás, karbantartás ágazathoz köthető közbeszerzések (124 db, 3,4 Mrd Ft). Épületfenntartás elvégzésére 66 (2 Mrd Ft), üzleti tanácsadások esetében 63 (1,3 Mrd Ft) eljárás zárult eredménnyel. Az 50-199 millió Ft közötti tartományban javításra, karbantartásra fordították a legtöbbet, 162 eljárásban összesen 16,5 milliárd forintot. Jelentős részt képviseltek még az informatikai és távközlési szolgáltatások (142 db, 14,6 Mrd Ft) és a mérnöki feladatok tárgyú közbeszerzések (120 db, 11,9 Mrd Ft). A 200 millió és 999 millió Ft közötti csoportban a mérnöki feladatok tárgyú közbeszerzések esetében folytatták le a legtöbb eredményes eljárást (90 db, 38,4 Mrd Ft), másodikként az informatikai, távközlési szolgáltatások (70 db, 29,2 Mrd Ft), harmadikként a javítás, karbantartás körében kiírt közbeszerzések (62 db, 25,9 Mrd Ft) végeztek. A legnagyobb értékű közbeszerzések között az első helyre szintén a mérnöki feladatok elvégzésére kötött szerződések kerültek (29 db, 90,8 Mrd Ft), ezt követték az informatikai és távközlési szolgáltatások (28 db, 79,3 Mrd Ft), harmadik helyen az állami feladatok elvégzése (16 db, 86,2 Mrd Ft) található.
[1] A statisztika a 2021-ben befejezett eljárásokról szóló eredménytájékoztatókból készült. A Kbt. 113. § szerinti eljárásfajták alkalmazásának lehetősége 2020. február 1. napjával hatályon kívül helyezésre került. A táblázatban szereplő Kbt. 113. § szerinti eljárások az előző években elkezdődött, de 2021-ben eredményesen zárult eljárások adatait mutatja.
[2] Az adatok összesítésekor a Közbeszerzési Hatóság korábbi gyakorlatának megfelelően a 63/2022. (II. 28.) kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében felsorolt kivételek közül az a) és b) pontban nevesített eljárások és eljárás részek adatait figyelmen kívül hagytuk, míg a c)-g) bekezdések adatait figyelembe vettük.
[3] A 13-14. ábrán csak a fővárosi és a kerületi önkormányzatokhoz köthető közbeszerzések jelennek meg budapesti adatként. A budapesti székhelyű ajánlatkérők esetében a teljes adat 1361 eljárás, melyhez 636,3 milliárd forint tartozott.
[4] A közbeszerzési eljárások (szolgáltatások) teljesítésének helye nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők régiójával, így a térképes ábrákon szereplő adatok az ajánlatkérő székhelye szerinti megyében lebonyolított eljárásokra vonatkoznak.