Címszavak: közbeszerzés, statisztika, egyajánlatos közbeszerzés, eredményes közbeszerzés
Az egyajánlatos eljárások körébe tartozó eredményes közbeszerzések[1],[2] számának aránya 2020 folyamán 2 százalékponttal növekedett, ugyanakkor száma a 2019-es 1692 eljárásról 1415 eljárásra fogyatkozott. (Az egyajánlatos eljárások számarányának növekedését az okozta, hogy a darabszámuk csökkenése kisebb mértékű volt, mint az összes eredményes közbeszerzési eljárás darabszámának csökkenése.) Értékét tekintve nagyobb volt a változás, 2020-ban az elnyert összeg az előző év értékének arányához képest 2 százalékponttal csökkent, a 2019-es 644,6 milliárd forintról 553,7 milliárd forintra változott. Az egy eljárásra jutó érték az egyajánlatos eljárások vonatkozásában 381 millió forintról 391 millió forintra emelkedett (1. és 2. ábra).
Az egyajánlatos eljárások esetében különösen nagy jelentősége van annak, milyen esetben hirdetnek eredményt egy ajánlat beérkezése után, az adott piaci területen értelmezhető-e a piaci szereplők versenye, vagy csupán egy ajánlattevő jelentkezhetett a közbeszerzésre. Ebből a szempontból vizsgáltam meg az eredményesen zárult eljárásokat a beszerzés tárgyaként rögzített szöveg alapján. Például speciális gépek esetében az alkatrész és fogyóanyag ellátás sok esetben csak a gyártón, vagy a területi értékesítési joggal rendelkező forgalmazón keresztül bonyolódhat le. Hasonló a helyzet, ha már meglévő rendszerek bővítésére írnak ki pályázatot. A szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok felhasználása és megújítása esetén és a műalkotások vásárlásakor szintén nem lehet versenyről beszélni. Ilyen esetben csak az indulhat a közbeszerzésen, aki ezeket birtokolja. Keretmegállapodások esetében az eljárást már korábban lefolytatták, a statisztikában a rendszeres időközönként bejelentett részteljesítés jelenik meg, amiben értelemszerűen csak a korábbi nyertes kerül feltüntetésre. Általánosként jelöltem meg azokat az eljárásokat, amelyek esetében a beszerzés tárgya alapján, háttérinformációk hiányában, nem lehetett megállapítani azt, hogy az adott piaci területen az ajánlattevőnek lehetett-e versenytársa, van-e olyan piaci szereplő, aki indulhatott volna a közbeszerzésen, ezért az ábrán megjelenő általános eljárások között is lehetnek olyanok, amelyek esetében csak egy ajánlattevő indulhatott a versenyen. Ez a csoportosítás becslésen alapul.[3]
A harmadik ábrából látható, hogy az általános eljárások számának aránya kétharmada (67%, 947 db) az összes egyajánlatos eljárásnak. Értékben ez 453,8 milliárd forintot tett ki (82%). Alkatrész beszerzésre az egyajánlatos eljárások számának 11 százlékát (157 db) fordították, ami 19,8 milliárd forintot jelentett (3%). Tíz százalék (141 db) volt a meglévő rendszerek bővítéséhez kapcsolódó eljárások aránya, melyek értéke 26,4 milliárd forint volt (5%). Szerzői jogok megvásárlására és felhasználásának megújítására az egyajánlatos eljárások számának 6 százlékában (83 db) hirdettek eredményt. Értékarányában 3 százalék, 14,9 milliárd forint jutott erre a területre. Olyan eljárások, amelyek egy korábbi keretmegállapodáshoz kapcsolódtak 5 százalékban (73 db) jelentek meg, értékük 32,4 milliárd forint volt (6%). 14 esetben, 6,4 milliárd forint értékben szereztek be műalkotásokat.
Ha az eljárásrend szerinti megoszlás felől közelítjük meg a kérdést, mind számát, mind értékét tekintve nőtt az uniós eljárásrendű eljárások aránya az egyajánlatos eljárások esetében. 2019-ben az uniós eljárások számaránya az egyajánlatos eljárásokon belül 39 százalékot tett ki (662 db), ez 2020-ra 50 százalékra növekedett (713 db). A közbeszerzések értékét figyelembe véve az uniós eljárások aránya 84 százalékról (543,6 Mrd Ft) 91 százalékra (505,3 Mrd Ft) emelkedett az egyajánlatos eljárásokon belül. (4. és 5. ábra)
Az első táblázat azt mutatja, hogy az egyajánlatos eljárások esetén az uniós eljárásrend szerinti eljárások között a nyílt eljárás szabályai szerint lefolytatott közbeszerzés (478 db) volt a leggyakoribb (67 %), ezek az eljárások értékben 333 milliárd forintot (66 %) jelentettek. A számát tekintve második helyen a 142 db hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás állt (20 %), ez értékben 80 milliárd forintot (16 %) tett ki. A harmadik a sorban a tárgyalásos eljárás, amelyből 66 darab (9%) zárult eredményesen, 77 milliárd forint értékben (15%). Az előző évben 20 darab (3 %) gyorsított nyílt eljárás lebonyolítására került sor, melynek értéke 7 milliárd forint volt. A többi eljárás típus sem számarányában, sem értékarányában nem haladta meg az 1 százalékot.
A második táblázatban látható, hogy az egyajánlatos eljárások esetén a nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárások között is a nyílt eljárás volt a legjelentősebb, 319 eljárás (45 %) 22 milliárd forint értékben (45 %). A második legtöbb a Kbt. 113. §[4] szerinti nyílt eljárás volt, 187 db (27%) amihez 9 milliárd forint érték (18%) tartozott. Ezt követte 70 db (10%) a Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti eljárás, melynek értéke 8 milliárd forint (17%) volt. A Kbt. 115. § szerinti eljárás (nyílt eljárás szabályai szerint) tekintetében szintén 70 esetben (10%) hirdettek eredményt az egyajánlatos eljárásokhoz kapcsolódóan, ezek értéke 5 milliárd forintot (10%) ért el. 42 hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás zárult eredményesen (6%), melynek értéke 2 milliárd forintot tett ki (4%). A további eljárások száma (14 db) és értéke (3 Mrd Ft) együttesen számarányában 2 százalékot, értékarányában 6 százalékot tett ki.
Az 6. ábra azt részletezi, hogy az egyajánlatos eljárások között, a nem hirdetménnyel induló, illetve meghirdetett eljárások esetében hogyan alakult a verseny. Az ábrából látható, hogy a nem hirdetménnyel induló, illetve meghirdetett eljárásokon belül 69 százalékban olyan eljárásokat találunk, amelyek esetében megmagyarázható a verseny hiánya, ha a harmadik ábránál alkalmazott csoportosításokat vesszük figyelembe.[5] 61 eljárás esetén (33%) 14 milliárd forint értékben (17%) meglévő rendszer bővítésére hirdettek eredményt a közbeszerzésen. Az eljárások 22 százaléka (40 db) valamilyen szerzői joghoz kapcsolódott, amely értékben 11 százalékot (9 Mrd Ft) tett ki. 14 esetben (8 %) szereztek be műalkotásokat. Alkatrész beszerzés céljából 7 eljárást bonyolítottak előzetes hirdetmény közzététele nélkül, melynek értéke 1 milliárd forint volt. 4 közbeszerzés esetében lehetett beazonosítani azt, hogy keretmegállapodás részteljesítéséhez[6] kapcsolható a nem hirdetménnyel induló, illetve meghirdetett eljárás, ezek értéke nem érte el az 1 milliárd forintot.
A 7. és 8. ábra azt mutatja, hogy az egyajánlatos eljárások keretében lebonyolított közbeszerzések számának és értékének aránya is emelkedett a hazai forrásból finanszírozott eljárások esetében. A számát tekintve 1383 darabról 1274 darabra csökkent, de ez arányát tekintve emelkedést mutat, az első bekezdésben részletezett okok miatt. Tehát az uniós finanszírozású eljárások számának aránya a korábbi 18 százalékról 10 százalékra zsugorodott, 309 eljárásról 141 eljárásra. Az elnyert pályázatok értéke a hazai eljárások esetében 454 milliárd forintról 530 milliárd forintra emelkedett, az uniós forrásból megvalósuló eljárásoknál 191 milliárd forintról (30%) 24 milliárd forintra (4%) csökkent.
A szerződések típusa esetében jelentősen nőtt a szolgáltatások aránya az egyajánlatos közbeszerzések között, ez számarányát tekintve 38-ról 50 százalékra, míg értékarányát tekintve 29-ről 53 százalékra emelkedett. Az építési beruházások aránya számát tekintve jelentősen, 25 százalékról 11 százalékra, értékarányát tekintve 30 százalékról 20 százalékra csökkent. Az árubeszerzések esetében az értékek számarányát tekintve 37-ről 39 százalékra, értékarányát tekintve 41 százalékról 27 százalékra változott. (9-10 ábra)
Ha a 11-12 ábrán bemutatott adatokat összehasonlítjuk a Közbeszerzési Értesítő Plusz 2020 májusi számában megjelent cikk 6-7 ábráján megjelenő adatokkal, nagyobb részben látványos visszaesést tapasztalhatunk az Európai Unió által finanszírozott egyajánlatos eljárások körében. Számarányát tekintve a szolgáltatások esetében 7-ről 5 százalékra (46 db-ról 34 db-ra), az építési beruházás esetén 27-ről 18 százalékra (116 db-ról 27 db-ra), árubeszerzés esetén 24-ről 14 százalékra (147 db-ról 80 db-ra) csökkent az arány. Értékarányát tekintve a szolgáltatások esetében arányában kis mértékben változott (3 Mrd Ft-ról – 1,6% – 8 Mrd Ft-ra – 3% –), míg az építési beruházás esetén 13-ról 5 százalékra (26 Mrd Ft-ról 5 Mrd Ft-ra), árubeszerzés esetén 61-ről 7 százalékra (162 Mrd Ft-ról 11 Mrd Ft-ra) csökkent az arány az Európai Unió által finanszírozott egyajánlatos eljárások esetén.
A kis- és középvállalkozások szerepét tekintve az elnyert egyajánlatos eljárások körében, a számarány 6 százalékponttal csökkent, 2019-ben 83 százalék (1398 db), 2020-ban 77 százalék (1090 db) volt. Értékarányát tekintve azonban nagyobb arányban részesedtek a KKV vállalatok, bár az általuk elnyert pénzösszeg csökkent, 2020-ban 338 milliárd forint (61%), míg 2019-ben 353 milliárd forint (55%) volt, arányaiban 6 százalékponttal emelkedett. (13. és 14. ábra)
2020-ban a legtöbb közbeszerzést az egyajánlatos eljárások között a magukat egyéb csoportba soroló szervezetek bonyolították le, 393 eljárást (28%) 171 milliárd forint értékben (31%). A közjogi szervezetek körében az eredményes közbeszerzések száma 376 darab (27%) volt, melyhez 85 milliárd forint (15%) tartozott. A regionális és helyi szintű ajánlatkérőkhöz 289 eljárás tartozott (20%), ami 85 milliárd forintot jelentett (15%). A közszolgáltatók eljárásainak száma 215 darab (15%), értéke 164 milliárd forint (30%) volt. A központi szintű szervezetek 115 esetben (8%) folytattak le eredményes közbeszerzést 42 milliárd forint értékben (8%). A támogatott szervezetek eredményes eljárásai számarányában 2 százalékot, értékarányában a közbeszerzések 1 százalékát tették ki (27 db, 7 Mrd Ft). (15-16 ábra)
Az 17-18. ábrából[7] látható, hogy az ajánlatkérők székhelye[8] szerint a legtöbb egyajánlatos eljárás Budapesthez köthető (243 db, 43 Mrd Ft). Második helyen Pest megyét találjuk, ahol 70 eljáráshoz 9 milliárd forint tartozott. Az eljárások számát tekintve a harmadik Tolna megye 57 eredményes közbeszerzéssel 27 milliárd forint értékben. A további megyék sorrendje a közbeszerzések számát figyelembe véve Hajdú-Bihar megye (54 db, 10 Mrd Ft), Győr-Moson-Sopron megye (44 db, 25 Mrd Ft), Csongrád megye (36 db, 13 Mrd Ft), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (34 db, 7 Mrd Ft), Baranya megye (29 db, 2 Mrd Ft), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (27 db, 26 Mrd Ft), Veszprém megye (26 db, 46 Mrd Ft), Fejér megye (25 db, 9 Mrd Ft), Békés megye (25 db, 3 Mrd Ft), Somogy megye (25 db, 2 Mrd Ft), Vas megye (23 db, 7 Mrd Ft), Zala megye (20 db, 2 Mrd Ft), Bács-Kiskun megye (17 db, 2 Mrd Ft), Jász-Nagykun-Szolnok megye (17 db, 1 Mrd Ft), Heves megye (16 db, 2 Mrd Ft), Nógrád megye (10 db, 1 Mrd Ft), Komárom-Esztergom megye (6 db, 1 Mrd Ft).
A 19-20. ábra bemutatja azt, hogyan alakultak a közbeszerzések az egyajánlatos eljárások körében 2019-ben és 2020-ban, ha az elnyert összeg nagyságrendjét vesszük figyelembe. A legtöbb eljárást (612 db, 43%) az 50 millió forint alatti értéktartományban folytatták le 2020-ban, ami megegyezik 2019-es aránnyal (729 db 43%), az értékarány is azonos, 3 százalék. Ez 2019-ben 19, 2020-ban 15 milliárd forintot jelentett. Az egy eljárásra jutó érték ebben az értéktartományban 24 millió forint volt 2020-ban, ami átlagosan 2 millió forint csökkenést jelentett az előző évhez képest. Az 50-199 millió Ft közötti tartományban 2020-ban 451 eljárás 45 milliárd forint értékben zárult eredményesen az egyajánlatos közbeszerzési eljárások esetén. A két vizsgált évben a számarány 2 százalékponttal csökkent (34-ről 32 százalékra), míg az értékarány majdnem megegyezett (9% ill. 8%). Értékét tekintve ez 2019-ben 55, 2020-ban 45 milliárd forintot jelentett. Az egy eljárásra jutó érték 95 millió forintról 100 millió forintra nőtt. A 200 millió és 999 millió Ft közötti tartományban az eljárások száma csökkent (288 darabról 184 darabra), ez arányaiban 4 százalékpontos csökkenést jelentett (17%-ról 13%-ra). Az eljárások értéke több mint 50 százalékkal kevesebb lett (121 milliárd forintról 57 milliárd forintra csökkent). Hasonlóan, ha nem is ilyen nagy mértékben, változott az egy eljárásra jutó érték 420 millió forintról 310 millió forintra. A legnagyobb értékű közbeszerzések esetében az egy eljárásra jutó érték 2,6 milliárd forint volt, ami sokkal kisebb, mint a 2019-es 4,5 milliárdos érték. Ebben a csoportban jelentősen nőtt az eljárások száma (99-ről 168-ra), értéke 450 milliárdról forintról 437 milliárd forintra változott.
A 21-22. ábra bemutatja azt, hogyan alakultak az egyajánlatos közbeszerzési eljárások 2020-ban, ha azt vizsgáljuk, melyik nemzetgazdasági ág milyen arányt képvisel az összes egyajánlatos eljárásokon belül.[9] A legtöbb eljárás 185 db (13%) az informatika területéhez köthető. Ezt követik az építőipari beruházások (151 eljárás 11%). Jelentős volt még a javítás és karbantartás területéhez köthető eljárások aránya (128 db 9%) Öt százalék feletti arányt képviselt az egészségügyhöz tartozó termékek beszerzése (104 db 7%), a szállításhoz kapcsolható beszerzések (103 db 7%) és a különböző üzleti szolgáltatások megrendelése (92 db 6%). Ha a közbeszerzések értékét vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy értékarány tekintetében az egyajánlatos eljárások értékének ötödét építési beruházásokra fordították (109 Mrd Ft 20%). Közel ekkora részt képviseltek a különböző üzleti szolgáltatások (100 Mrd Ft 18%). Az eljárások tized része különböző energiahordozók beszerzésére irányult (54 Mrd Ft 10%). Öt százalék feletti aránya volt az informatika területéhez köthető közbeszerzéseknek az egyajánlatos eljárásokon belül (33 Mrd Ft 6%). Hasonlóképpen 6 százalék volt a vendéglátáshoz kapcsolható beszerzések körében kiírt eljárások értékaránya (32 Mrd Ft) és a közműszolgáltatások megrendelése (35 Mrd Ft).
[1] Eredményes közbeszerzési eljárások a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások nélkül.
[2] Ez a statisztikai tanulmány a Közbeszerzési Hatóságnál követett módszertani elvek szerint, az eredményesen lefolytatott eljárások alapján készült. Nem azonos azokkal a statisztikákkal, amelyek ugyanezt a kérdést a megkötött szerződések adatainak alapján dolgozzák fel.
[3] Például az építőipar területén, minden egyajánlatos eljárást az általános csoportba soroltam, de itt is lehetnek garanciális javítások, amelyeket csak az láthat el, aki erre kötelezve van.
[4] A statisztika a 2020-ban befejezett eljárásokról szóló eredménytájékoztatókból készült. A Kbt. 113. § szerinti eljárásfajták alkalmazásának lehetősége 2020. február 1. napjával hatályon kívül helyezésre került. A táblázatban szereplő Kbt. 113. § szerinti eljárások az előző években elkezdődött, de 2020-ban eredményesen zárult eljárások adatait mutatja.
[5] Ez nem azonos azokkal az indokokkal, amellyel az ajánlatkérők megindokolták a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lebonyolításának okát.
[6] Ezekben az esetekben a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást bonyolították le hirdetmény nélküli eljárás keretében, és a részteljesítésről szóló eredménytájékoztatóban is ezt tüntették fel az eljárás típusaként.
[7] A 17-18. ábrán csak a fővárosi és a kerületi önkormányzatokhoz köthető közbeszerzések jelennek meg budapesti adatként. A budapesti székhelyű ajánlatkérők esetében a teljes adat 854 eljárás, melyhez 359 milliárd forint tartozott.
[8] A közbeszerzési (egyajánlatos) eljárások teljesítésének helye nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők régiójával, így a térképes ábrákon szereplő adatok az ajánlatkérő székhelye szerinti megyében lebonyolított eljárásokra vonatkoznak.
[9] Ezek a csoportok az eredmény tájékoztatóban megjelent CPV (Közös közbeszerzési szószedet 2008) kódok főcsoportjai alapján lettek összesítve. Nem azonosak a 3. és 6. ábrán feltüntetett csoportokkal, melyeket a beszerzés tárgyaként rögzített szöveg alapján készítettem el. A 3. ábránál részletesen bemutattam a kiválasztás szempontjait.