A Közbeszerzési Hatóság válasza
A Közbeszerzési Hatóság elöljáróban arra hívja fel a figyelmet, hogy a Kbt.-ben szabályozott kivételi köröket mindig megszorítóan kell értelmezni, és ezen értelmezés mentén alkalmazni is.
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az állásfoglalásban leírt ajánlatkérő által foglalkoztatott szakemberek által elvégzett tervezési szolgáltatások nem minősülnek közbeszerzésnek (Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pont szerinti kivétel), ezért e tervezési szolgáltatások beszerzése nem ütközik a részekre bontás tilalmi szabályokba a „külső vállalkozóktól” beszerzendő tervezési szolgáltatások értékére tekintettel sem.
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a „külső vállalkozóktól” beszerzendő tervezési szolgáltatás a nemzeti közbeszerzési értékhatár alatt marad, úgy – az állásfoglaláskérésben leírtak alapján – ezen tervezési szolgáltatások tekintetében a közbeszerzési kötelezettsége nem áll fenn.
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a tárgyi állásfoglaláskérésben leírt szakági és épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenység értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, akkor a közbeszerzési kötelezettsége fennáll. Ugyanis a Kbt. 111. § r) pontja szerinti kivételi kör csak abban az esetben alkalmazható jogszerűen, ha az alkalmazásának minden – szűken értelmezett – feltétele maradéktalanul megvalósul. Tehát a Kbt. 111. § r) pontja szerinti kivételi kör akkor alkalmazható, ha a kivételi körbe tartozó épület tervezéssel együttesen és ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerül sor a szakági és épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenység megrendelésére.
A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása
A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a saját munkavállalókkal elvégzett tervezési szolgáltatás nem minősül sem beszerzésnek, sem közbeszerzésnek, az ajánlatkérő saját munkavállalói nem minősülnek a Kbt. 3. § 10. pontja szerinti gazdasági szereplőnek sem. A Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket, így a közbeszerzésnek nem minősülő tevékenyég nem vehető figyelembe sem a közbeszerzési kötelezettség megállapításakor, sem a Kbt.-ben rögzített kivételi körök jogszerű alkalmazásának vizsgálatakor. A saját munkavállalókkal elvégeztetett tervezési szolgáltatások Kbt. kivételi körbe tartozását alapozza meg a Kbt. 9. § (8) bekezdésének g) pontja, amely az alábbi módon rendelkezik:
„E törvényt - ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése - nem kell alkalmazni az alábbi esetekben: g) munkaviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírói szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, valamint a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya;”.
A Kbt. tárgyi hatályára –, azaz a közbeszerzés tárgyaira – vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 8. §-a tartalmazza. A tárgyi állásfoglaláskérés szempontjából ezek közül a szolgáltatásmegrendelés releváns. Ennek fogalmát a Kbt. 8. § (4) bekezdése szabályozza, amely szerint a szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.
A Kbt. 16. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. Mennyiségi eltérés meghatározása esetén a szerződésben megjelölt legnagyobb mennyiséget kell figyelembe venni a becsült érték meghatározása során.
A Kbt. 111. § r) pontja kimondja, hogy a Kbt.-t nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, az Étv. szerinti épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, belsőépítészeti tervezési szolgáltatás, településtervezési vagy tájrendezési tervezési szolgáltatás megrendelésére - az ezekhez kapcsolódó szakági és az épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenységekre kizárólag akkor, ha annak megrendelésére építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együttesen, ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerül sor.
A Kbt. 111. § r) pontja szerinti kivételi kör akkor alkalmazható jogszerűen, ha a kivételi körbe tartozó épület tervezéssel együttesen, valamint ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében rendelik meg a szakági és az épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenységeket. Amennyiben ez a két feltétel taxatíve nem áll fenn, úgy a kivételi kör jogszerűen nem alkalmazható. A tárgyi állásfoglaláskérésben leírtak alapján a kivételi körbe tartozó tervezési szolgáltatások egy részét az ajánlatkérő a saját munkavállalóival végezteti el, ezzel megtörve a beszerzésnek azt az egységét, amely a kivételi kör alkalmazásának feltétele lenne.
Összefoglalva tehát az állásfoglalásban ismertetett ajánlatkérő a saját munkavállalóival elvégeztetett tervezési szolgáltatást nem rendelte meg, nem szerezte be, ezért a fent idézett szolgáltatásmegrendelés fogalmába nem illik bele, ezáltal e tevékenységre nem terjed ki a Kbt. tárgyi hatálya. Ennek okán a saját munkavállalókkal elvégeztetett tervezési szolgáltatások értéke a „külső vállalkozóktól” beszerzendő szolgáltatásmegrendelések értékébe nem számítandó bele, így amennyiben az ekképp számított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, úgy a közbeszerzési kötelezettség vélhetően nem áll fenn, amennyiben viszont a kérdéses esetben a becsült érték eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárt, akkor a közbeszerzési kötelezettség fennáll, mivel a szakági és épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenység kizárólag akkor tartozik bele a Kbt. 111. § r) pont szerinti kivételi körbe, ha építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együttesen, ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerül sor annak megrendelésére.