2022. IV. évfolyam 8. szám
Letöltés
2022. IV. évfolyam 8. szám 3-10.oldal
DOI: 10.37371/KEP.2022.8.1

2022. augusztusi összefoglaló

A Közbeszerzési Hatóság állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzési törvény és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.

Alábbiakban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

Kérdések és válaszok

1. Egy önkormányzat által kiírt és lefolytatott közbeszerzési eljárásban az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság ajánlattevő lehet-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint önmagában nem eredményez összeférhetetlenséget az állásfoglalás-kérésben ismertetett önkormányzat és gazdasági társaság közötti tulajdonosi kapcsolat. Azonban, ha az ajánlatkérő egy szervezet tulajdonosát az eljárás előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe vagy az eljárásba bevonta, a Kbt. 25. § (3) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerint megállapítható az összeférhetetlenség, ha az érintett szervezetnek az eljárásban való részvétele a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 25. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

A Kúria Kf.VI.37.786/2018/5. számú ítéletét úgy indokolta, hogy „Az összeférhetetlenség elkerülése és a verseny tisztaságának biztosítása olyan kiemelt követelmények, amelyek az alapelvekben, de a tételes rendelkezésekben is megjelennek. A tiltott összefonódás, a tisztességtelen piaci magatartás károsan befolyásolja a piac működését, ezért az ilyen helyzetek kialakulását el kell kerülni. A Kbt. elismeri az „in-house” beszerzéseket, meghatározott feltételek esetén lehetőséget biztosít arra, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatására egyébként kötelezett szervezet a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasággal közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kössön szerződést. Ha a Kbt.-ben megállapított feltételek maradéktalanul nem teljesülnek, akkor házon belüli beszerzésre nincs mód. Ilyenkor az ajánlatkérő gazdasági társasága semmiféle előnyt nem élvezhet, a többi piaci szereplővel, a versenytárssakkal azonos pozíció illeti meg. Amennyiben ez a Kbt. szabályozása, illetve a cégre vonatkozó előírások folytán nem valósítható meg, és az ajánlatkérő meg a gazdasági társaság között átfedés van, összeférhetetlenség áll fenn, akkor az a gazdasági társaság az alapító által kiírt közbeszerzési eljárásban nem vehet részt. Ellenkező esetben sérülne a verseny tisztasága, hiszen ez a vállalkozás jóval előnyösebb helyzetből indulhatna, mint a versenytársai. […] Az összeférhetetlenség megállapítását nem alapozza meg pusztán a tulajdonosi, gazdasági kapcsolat, a jogsértés megállapításához az összeférhetetlenséget megalapozó konkrét tevékenység, cselekmény bizonyítása szükséges.”

A Kúria az EBH2019. K.20. számú elvi bírósági határozatában kimondta, hogy „önmagában a tulajdonosi-, gazdasági- stb. kapcsolat fennállása nem vezet szükségszerűen összeférhetetlenséghez, a verseny tisztaságának megsértéséhez, emellett olyan további tényeket, körülményeket, egyéb bizonyítékokat is fel kell sorakoztatni, amelyek – az ellenbizonyítás eredményét is értékelve – kellően alátámasztják a jogsértés tényleges megvalósítását.”

Az Európai Unió Bíróságának T-195/05. sz. ítélete szerint kizárólag akkor lehetséges az ajánlattevő közbeszerzési eljárásból történő kizárása, ha az összeférhetetlenség nem hipotetikus, hanem valós. Ez nem azt jelenti, hogy önmagában az összeférhetetlenség kockázata nem elegendő az ajánlat kizárásához. Az összeférhetetlenség főszabály szerint csak a szerződés teljesítése során konkretizálódhat. A szerződés megkötése előtt az összeférhetetlenség csak lehetséges, ezért az összeférhetetlenség kockázatának értékelése szükséges. A kockázatnak ténylegesen megállapíthatónak kell lennie ahhoz, hogy az ajánlattevőt kizárják az eljárásból. Pusztán az összeférhetetlenség eshetősége nem elegendő.

A Kbt. 25. § (3) bekezdése az alábbi módon rendelkezik:

„Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként

a) az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet,

b) az a szervezet, amelynek

ba) vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját,

bb) tulajdonosát,

bc) a ba)-bb) pont szerinti személy közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta,

ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.”

A Kbt. 25. § (3) bekezdés b) pontja szerint esetekben irányadó szabály, hogy az ajánlatkérő tulajdoni körébe tartozó gazdasági szereplők vonatkozásában pusztán a tulajdonosi, szervezeti kapcsolat ténye nem alapozza meg az összeférhetetlenséget. Ennek megállapításához két további feltételnek – az eljárási vagy előkészítési tevékenységbe való bevonásnak, valamint a verseny tisztasága sérelmének – is kimutathatóan meg kell valósulnia. (Meg kell jegyezni azt is, hogy a Kbt. 25. § (3) bekezdés b) pont valamely alpontja szerinti összeférhetetlenség megvalósulása hiányában is létrejöhet az összeférhetetlenség az eljárásba vagy az előkészítésbe bevont személy vagy szervezet tekintetében a Kbt. 25. § (3) bekezdés a) pontja alapján.)

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben az ajánlatkérő egy szervezet tulajdonosát az eljárás előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe vagy az eljárásba bevonta, a Kbt. 25. § (3) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerint megállapítható az összeférhetetlenség, ha az érintett szervezetnek az eljárásban történő részvétele a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Tehát amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésében az érintett gazdasági társaság tulajdonosa, tulajdonosi joggyakorlója (pl. polgármester) is részt vett, és a gazdasági társaságnak az eljárásban való részvétele a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti, akkor az érintett gazdasági társaság összeférhetetlennek minősül és nem vehet részt ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a közbeszerzési eljárásban.

2. A polgármestert ki kell-e zárni az eljárás eredményét megállapító testületi döntéshozatalból, mint az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági tásaság tisztségviselőjének munkáltatói jog gyakorlóját?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a polgármester a közbeszerzési eljárás eredményét megállapító testületi döntéshozatalból való kizárásának indokoltságát – az összeférhetetlenségi helyzet kockázatára tekintettel – csak a konkrét esetet megvizsgálva és valamennyi releváns körülményt együttesen mérlegelve lehet megállapítani. A Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely generális jelleggel, önmagában, bármilyen egyéb vizsgálati kötelezettség nélkül lehetővé tenné az állásfoglalás kérésben körülírt esetben az összeférhetetlenség megállapítását, ugyanakkor ezekben az esetekben különösen körültekintően szükséges eljárni, figyelemmel arra, hogy ilyen körülmények megléte esetén az összeférhetetlenség megvalósulásának a lehetősége fokozottan fennáll.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 25. § (2) bekezdése kimondja, hogy összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet – ide értve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is –, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.

Ha például egy adott személy mind ajánlatkérői, mind ajánlattevői oldalon olyan pozíciót tölt be, amelynek kapcsán részt vesz a közbeszerzési eljárással, illetve az ajánlattétellel kapcsolatos döntések meghozatalában, abban az esetben az ajánlatkérőnek szükséges megvizsgálnia például azt, hogy ez a „részvétel” pontosan milyen jellegű, milyen hatással van az egyes döntésekre, emellett mérlegelni kell azt is, hogy milyen kérdésekben áll fenn az adott személy döntéshozói jogosultsága mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalon, milyen többletinformációkkal rendelkezik más, a közbeszerzési eljárásban potenciálisan részt vevő gazdasági szereplőkhöz képest. Ezen vizsgálat eredményének függvényében a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint adott esetben megvalósulhat a Kbt. 25. § (2) bekezdésének sérelme, ugyanakkor mindig szükséges vizsgálat alá vetni valamennyi releváns körülményt. (A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint kizárólag a Kbt. 25. § (4) bekezdésében szerepelnek olyan esetek, amelyek automatikusan az összeférhetetlenség fennállását eredményezik, bármilyen egyéb további vizsgálat nélkül. Minden más esetben vizsgálni szükséges azt, hogy az ajánlatkérő a funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására képes-e [Kbt. 25. § (2) bekezdés], vagy az ajánlatkérő által az eljárásba, illetve annak előkészítésébe bevont személy vagy szervezet közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának a sérelmét eredményezheti-e [Kbt. 25. § (3) bekezdés].)

A Döntőbizottság a D.50/13/2020. számú határozatában a jogsértés hiányát állapította meg a Kbt. 25. § (1) bekezdése vonatkozásában. Az ügy tényállása szerint az ajánlatkérő a Kbt. 113. § (2) bekezdés szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. A Döntőbizottság az ügy kapcsán rögzítette, hogy „[…] az ajánlatkérő képviselő-testületének képviselője, aki a képviselő-testület Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságának tagja és elnöke E. Z. A. a 2. sz. Mélyépítő Kft. vezető tisztségviselője. Az is rögzíthető, hogy azon 5 gazdasági szereplő között, akinek a felhívás megküldésre került, a 2. sz. Mélyépítő Kft. is szerepelt. […] Megállapítható, hogy a tervezési szerződést az önkormányzat nevében a polgármester írta alá, és a terveket a jegyző, a főépítész és az önkormányzat ügyintézőjén kívül csak a konzorciumvezető ismerhette meg, mivel a tervező azokat a konzorciumvezetőnek továbbította. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint a konzorciumvezető által kijelölt ügyvédi iroda volt az eljárás lebonyolítója és a bíráló bizottság tagjait is a konzorciumvezető delegálta, így a felhívás és dokumentáció összeállításában és az eljárás lefolytatásában résztvevő tagok kiválasztásában sem volt az ajánlatkérőnek szerepe azon kívül, hogy a döntést, melyet a bíráló bizottság javasolt, elfogadta. Megállapítható továbbá, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése során a képviselő-testület a lebonyolító ügyvédi iroda által elkészített közbeszerzési eljárás iratait (felhívás, szerződéstervezet), valamint azon eseti közbeszerzési szabályzatot fogadta el, melyben többek között a képviselő-testület döntéshozói jogkörét a polgármesterre delegálta. Így a felhívás rendelkezésein kívül tényszerűen semmilyen további dokumentum nem került a 2019. március 26-ai testületi ülés elé. A Döntőbizottság nem talált adatot arra, amely azt bizonyítaná, hogy a képviselő-testület, vagy annak bármely tagja megismerte volna az eljárás becsült értékét. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő intézkedései (ügyvédi iroda lebonyolítóként, bíráló bizottság döntési jogkörének delegálása, független bíráló bizottsági tagok kiválasztása) a Kbt. eljárás előkészítése kapcsán megvalósuló összeférhetetlenség elkerülése elleni tevékenységeknek minősülnek, így a kezdeményező által megjelölt Kbt. 25. § (1) bekezdés és az alapelvi rendelkezések megsértése nem állapítható meg […] A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő képviselő-testülete jogszerűen hozhatta-e meg az eseti közbeszerzési szabályzatot. […] A Döntőbizottság fontosnak tartja annak rögzítését, hogy a hatásköri szabályok szerint a Kbt. és annak felhatalmazása alapján alkotott végrehajtási rendeletek megsértését vizsgálhatja, így nem tartozik annak a kérdésnek az elbírálása a Döntőbizottság vizsgálati körébe, hogy a Mötv. szabályai szerint történt-e a képviselő-testület hatáskörének átruházása. A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a Kbt. 27. § rendelkezéseit az ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta-e. A Kbt. 27. § rendelkezései azt a kötelezettséget írják elő az ajánlatkérő számára, hogy a közbeszerzési eljárások vonatkozásában határozza meg a döntésekért felelős személyt, személyeket és testületet. Tényként rögzíthető, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatának IV. fejezete tartalmazza ezen előírásnak való megfelelést, és felelősként a képviselő-testületet jelöli ki. A szabályzat a felelősségi kör delegálására rendelkezést nem tartalmaz, így azt nem zárja ki, ezért a döntési jogkör átruházása jogszerűen megtörténhet a Kbt. szabályai szerint. A Döntőbizottság megállapította, hogy a képviselő-testület fogadta el az eseti közbeszerzési szabályzatot, melyben a döntéshozóként a polgármester került megjelölésre, így ez az eseti szabályzat jogszerűen felülírta erre a közbeszerzési eljárásra a döntéshozó személyét, továbbá a bíráló bizottság tagjait. A Döntőbizottság fontosnak tartja annak rögzítését is, hogy ezzel az intézkedéssel valósította meg az ajánlatkérő a Kbt. 25. § (1) bekezdésének teljesítését, azaz azt, hogy ne keletkezzen összeférhetetlenség az ajánlatkérő döntéshozója és a nyertes ajánlattevő között […]”. A konkrét ügyben tehát a tényleges jogsértés hiányának megállapítását arra alapozta a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő eseti, a konkrét eljárásra kialakított közbeszerzési szabályzattal és az abban meghatározottak tényleges megvalósításával gondoskodott a döntési hatáskörök elválasztásáról.

Figyelembe véve a Kbt. tételes jogszabályi rendelkezéseit, valamint tekintettel a fenti döntőbizottsági határozatokban foglaltakra is, a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely általános jelleggel, bármely esetre vonatkoztatva automatikusan, önmagában, bármilyen egyéb vizsgálati kötelezettség nélkül lehetővé tenné az állásfoglalás kérésben foglalt kérdéses esetben az összeférhetetlenség megállapítását. Ugyanakkor rögzíthető az is, hogy ezekben az esetekben különösen körültekintően kell eljárni, figyelemmel arra, hogy fokozottan fennáll a veszélye annak, hogy az összeférhetetlenség megállapítható, azonban ez csak a konkrét esetet megvizsgálva és valamennyi releváns körülményt együttesen mérlegelve jelenthető ki.

4. Az állásfoglaláskérésben leírt tényállás szerint értelmezési bizonytalanság merült fel a Kbt. 111. § r) pontjával kapcsolatban, a jogszabályi szövegben feltüntetett „együttesen” szó miatt, tekintettel arra, hogy az nyelvtanilag – a kérdező megítélése szerint helytelenül – úgy is értelmezhető, hogy a fenti kivétel csak akkor alkalmazható, ha az építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együttesen (külső vállalkozó(k)tól egyszerre) kerül megrendelésre a szakági és épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenység. A fent leírt tényállás alapján azon kérdés érkezett a Közbeszerzési Hatósághoz, hogy az állásfoglaláskérő jól értelmezi-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezést saját szakemberekkel (munkavállalókkal) végzi el és ugyanezen épület kapcsán, az azonos építési beruházásra vonatkozó szakági és az épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenységeket külső vállalkozó(k)tól kívánja megrendelni, úgy amennyiben e külső piaci szereplőkkel kötendő vállalkozási szerződés összesített ellenértéke nem éri el az uniós értékhatárt, úgy az ajánlatkérő nem köteles közbeszerzési eljárást lebonyolítani? Tehát a Kbt. 111. § r) pont szerinti kivétel alkalmazhatósága szempontjából az ugyanazon tervezett építési beruházás, mint egység az elválasztó ismérv, és nem pedig az, hogy a szakági terveket az építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együtt kell megrendelni külső vállalkozó(k)tól?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság elöljáróban arra hívja fel a figyelmet, hogy a Kbt.-ben szabályozott kivételi köröket mindig megszorítóan kell értelmezni, és ezen értelmezés mentén alkalmazni is.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az állásfoglalásban leírt ajánlatkérő által foglalkoztatott szakemberek által elvégzett tervezési szolgáltatások nem minősülnek közbeszerzésnek (Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pont szerinti kivétel), ezért e tervezési szolgáltatások beszerzése nem ütközik a részekre bontás tilalmi szabályokba a „külső vállalkozóktól” beszerzendő tervezési szolgáltatások értékére tekintettel sem.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a „külső vállalkozóktól” beszerzendő tervezési szolgáltatás a nemzeti közbeszerzési értékhatár alatt marad, úgy – az állásfoglaláskérésben leírtak alapján – ezen tervezési szolgáltatások tekintetében a közbeszerzési kötelezettsége nem áll fenn.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a tárgyi állásfoglaláskérésben leírt szakági és épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenység értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, akkor a közbeszerzési kötelezettsége fennáll. Ugyanis a Kbt. 111. § r) pontja szerinti kivételi kör csak abban az esetben alkalmazható jogszerűen, ha az alkalmazásának minden – szűken értelmezett – feltétele maradéktalanul megvalósul. Tehát a Kbt. 111. § r) pontja szerinti kivételi kör akkor alkalmazható, ha a kivételi körbe tartozó épület tervezéssel együttesen és ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerül sor a szakági és épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenység megrendelésére.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a saját munkavállalókkal elvégzett tervezési szolgáltatás nem minősül sem beszerzésnek, sem közbeszerzésnek, az ajánlatkérő saját munkavállalói nem minősülnek a Kbt. 3. § 10. pontja szerinti gazdasági szereplőnek sem. A Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket, így a közbeszerzésnek nem minősülő tevékenyég nem vehető figyelembe sem a közbeszerzési kötelezettség megállapításakor, sem a Kbt.-ben rögzített kivételi körök jogszerű alkalmazásának vizsgálatakor. A saját munkavállalókkal elvégeztetett tervezési szolgáltatások Kbt. kivételi körbe tartozását alapozza meg a Kbt. 9. § (8) bekezdésének g) pontja, amely az alábbi módon rendelkezik:

„E törvényt - ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése - nem kell alkalmazni az alábbi esetekben: g) munkaviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírói szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, valamint a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya;”.

A Kbt. tárgyi hatályára –, azaz a közbeszerzés tárgyaira – vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 8. §-a tartalmazza. A tárgyi állásfoglaláskérés szempontjából ezek közül a szolgáltatásmegrendelés releváns. Ennek fogalmát a Kbt. 8. § (4) bekezdése szabályozza, amely szerint a szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

A Kbt. 16. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. Mennyiségi eltérés meghatározása esetén a szerződésben megjelölt legnagyobb mennyiséget kell figyelembe venni a becsült érték meghatározása során.

A Kbt. 111. § r) pontja kimondja, hogy a Kbt.-t nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, az Étv. szerinti épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, belsőépítészeti tervezési szolgáltatás, településtervezési vagy tájrendezési tervezési szolgáltatás megrendelésére - az ezekhez kapcsolódó szakági és az épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenységekre kizárólag akkor, ha annak megrendelésére építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együttesen, ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerül sor.

A Kbt. 111. § r) pontja szerinti kivételi kör akkor alkalmazható jogszerűen, ha a kivételi körbe tartozó épület tervezéssel együttesen, valamint ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében rendelik meg a szakági és az épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenységeket. Amennyiben ez a két feltétel taxatíve nem áll fenn, úgy a kivételi kör jogszerűen nem alkalmazható. A tárgyi állásfoglaláskérésben leírtak alapján a kivételi körbe tartozó tervezési szolgáltatások egy részét az ajánlatkérő a saját munkavállalóival végezteti el, ezzel megtörve a beszerzésnek azt az egységét, amely a kivételi kör alkalmazásának feltétele lenne.

Összefoglalva tehát az állásfoglalásban ismertetett ajánlatkérő a saját munkavállalóival elvégeztetett tervezési szolgáltatást nem rendelte meg, nem szerezte be, ezért a fent idézett szolgáltatásmegrendelés fogalmába nem illik bele, ezáltal e tevékenységre nem terjed ki a Kbt. tárgyi hatálya. Ennek okán a saját munkavállalókkal elvégeztetett tervezési szolgáltatások értéke a „külső vállalkozóktól” beszerzendő szolgáltatásmegrendelések értékébe nem számítandó bele, így amennyiben az ekképp számított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, úgy a közbeszerzési kötelezettség vélhetően nem áll fenn, amennyiben viszont a kérdéses esetben a becsült érték eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárt, akkor a közbeszerzési kötelezettség fennáll, mivel a szakági és épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenység kizárólag akkor tartozik bele a Kbt. 111. § r) pont szerinti kivételi körbe, ha építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együttesen, ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerül sor annak megrendelésére.

5. A kérdésük az volt, hogy a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Üvegkapurendelet) 1. § (1) bekezdésére figyelemmel, amennyiben az ajánlatkérő adott építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásának becsült értéke önmagában nem, csak a Kbt. 19. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerinti egybeszámításra tekintettel éri el a nettó 700 millió forint értéket, a közbeszerzési eljárás az Üvegkapurendelet hatálya alá tartozik-e, és az ajánlatkérő az Üvegkapu rendszer és eszközei kötelező igénybevételére kötelezett-e.

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint ebben az esetben az építőipari kivitelezési tevékenység és a kapcsolódó tevékenységek nem tartoznak a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer alkalmazási körébe.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

Az Üvegkapurendelet 1. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„(1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó valamennyi, a Kbt. 19. § (2) és (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított, 700 000 000 forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti építőipari kivitelezési tevékenység – ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is – a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer alkalmazási körébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység csak az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerben (a továbbiakban: Üvegkapu) történő regisztrációval és az Üvegkapu eszközeinek az Étv.-ben, valamint az e rendeletben foglaltak szerinti használatával végezhető.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott becsült érték alatt az Étv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységre – ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is – irányuló, konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló visszterhes szerződések önmagában vett értéke értendő, akkor is, ha az keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alapján, vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazásával jön létre. E rendelet alkalmazásában visszterhes szerződésnek minősül a konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló megrendelés is.”

Az Üvegkapurendelet 1. § (1) bekezdése leszögezi, hogy a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer alkalmazási körébe csak az az építőipari kivitelezési tevékenység vagy kapcsolódó tevékenység tartozik, amelynek a Kbt. 19. § (2) és (3) bekezdése nélkül számított becsült értéke eléri a 700 millió forintot. Ezt erősíti az Üvegkapurendelet 1. § (3) bekezdése is, amely a szerződések értékének önálló számítását még a keretmegállapodáson vagy más keretjellegű szerződésen, vagy dinamikus beszerzési rendszeren belüli, konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló visszterhes szerződések esetén is lehetővé teszi.

Az Üvegkapurendelet 10. §-a értelmében az 1-8. §-ban foglalt előírásokat azokra az építőipari kivitelezési tevékenységekre kell alkalmazni, amelyek közbeszerzési eljárásai e rendelkezések hatálybalépését követően indultak meg.

Tekintettel arra, hogy az Üvegkapurendelet 1. §-ának a fentiek szerinti módosítása 2022. február 19-étől hatályos, így ennek rendelkezéseit – vagyis a Kbt. 19. § (2) és (3) bekezdése nélkül számított becsült érték megállapítást – ezen időpontot követően megindult közbeszerzési eljárások esetén lehet alkalmazni.