„Jövőt venni?” Közbeszerzési ügynökségek, mint zöld, fenntartható közbeszerzők

„To buy a future?” Public procurement agencies as green, sustainable public procurers

Címszavak: közbeszerzés, fenntarthatóság, zöld közbeszerzés, értékelési szempont, közbeszerzési ügynökségek

Absztrakt

Az 1970-es évek óta a környezetvédelem, a klímaváltozás és a biztonság Európa és a fejlett világ egyik leghangsúlyosabb mind közéleti, mind pedig társadalmi kérdése, így az Európai Unió 2019-ben életre hívta az „európai zöld megállapodást”, amelynek keretében a globális klímaváltozással összefüggő kihívásokat kívánja kezelni. A 2050-re tervezett klímasemleges kontinens elérésének egyik eszköze a zöld közbeszerzési gyakorlat előmozdítása mind az árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés és az építési beruházások területén. Az Európai Unió tagállamaiban láthatóak jó példák a zöld műszaki vagy értékelési szempontokra, amelyek adaptált módon Magyarországon is alkalmazhatóak.

Abstract

Since the 1970s, environmental protection, climate change and security have been one of the most poshest public and social issues in Europe and the developed world, therefore in 2019 the European Union founded the "European Green Deal" to manage the related challenges of the global climate change. One way to reach the climate neutral continent, which is planned for 2050, is to promote the practice of green public procurement both in the field of supplies, services and works. The good examples of green technical specifications and evaluation criteria, which were seen in the member states of the European Union, can be adapted in Hungary.

Bevezetés
„Az újítást, még ha jó és szükséges is, sokan ellenzik. De újítás nélkül nem lehet építkezni.”
Kazinczy Ferenc

Változó világunkban a nyugodt és fenntartható jövő alapköve az új típusú kihívások hatékony kezelése, amelybe beleértendő a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése is. A társadalom elvárásai folyamatosan változnak és eme változások közepette az állam is változni kényszerül. Gordon E. Moore az Intel Corporation egyik alapítójának híres megállapítása szerint az integrált áramkörök összetettsége körülbelül 18 hónaponként megduplázódik, amely tökéletesen szimbolizálja nem csak az informatika rohamos fejlődését, de a mai világunkét is.

A közbeszerzési jog és gyakorlatának változása, így annak fejlődése magától értetődő. A zöld, fenntartható közbeszerzést tekinthetjük így akár az emberiség vagy az állam által adott válasznak a környezetvédelmi kihívásokra, a társadalmi és gazdasági fejlődés fenntartására az egyre korlátozottabban rendelkezésre álló erőforrások tényének ismeretében. Jelen munkám során gyakorlati példák bemutatásával szemléltetem, hogy az Európai Unió tagállamai milyen jó gyakorlatokkal rendelkeznek a zöld és a fenntartható típusú közbeszerzés területén. Ezen vizsgálatot zöld műszaki és értékelési szempontot alkalmazott eljárások bemutatásával teszem meg a magyar központi közbeszerzés három meghatározó, a téma szerint potenciális jogalkalmazó és mára már megkerülhetetlen ügynökség illetékességi területén keresztül.

Közbeszerzési Ügynökségek

Az utóbbi évtizedekben az ügynökségek vagy kormányzati-ügynökségek létrehozásával és átalakításával kapcsolatos reformok a közmenedzsment egyik legellentmondásosabb tárgykörének számítanak. Ezek az ellentmondások gyakorlati és elméleti síkon is megjelennek, mégpedig főleg az adott szervezet stabilitásában, változékonyságában és az ezt meghatározó tárgykörének a szerepében.

Noha az „ügynökség” definiálása önmagában is elég komplex feladat, a kifejezés determinált jelentéssel rendelkezik, amely szerint valaki más helyett tevékenykedő vagy mást képviselő szervezetről van szó. Lényegében a kifejezés további jellemzővel nem rendelkezik, így a hagyományos értelemben nem köthető közvetlenül állami szervezethez vagy tevékenységhez. Chris Hanretty terminológiájában az állami szervezetrendszert hat csoportra osztja fel, és ebben a hat csoportból három típus estében beszélhetünk ügynökségről. Ebben a három típusban az első egy félig autonóm szervezet, amely pénzügyileg és jogilag nem különül el az irányítói szerepben lévő minisztériumtól, Kormánytól. Az első típusban azonban az ügynökség típusú szervezet rendelkezik egy bizonyos fokú vezetői autonómiával. A második típusban a minisztériumokkal és a Kormánnyal szembeni függetlenségét az ügynökség típusú szervezetnek jogszabály rögzíti, így sokkal nagyobb autonómiával rendelkeznek mind pénzügyi, mind pedig a személyzeti és vezetési kérdésekben. Végül a harmadik ügynökség típusú szervezet, amelybe lényegében állami vállalatok, alapítványok tartoznak és működésüket a magánjogra vonatkozó szabályok alapozzák meg és tevékenységüket jellemzően piaci körülmények között végzik.¹,²

A Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt.

A Magyar Honvédség Alaptörvényben lefektetett feladata Magyarország és annak területi integritásának védelme. Ahhoz, hogy feladatát hatékonyan képes legyen ellátni, megfelelő infrastrukturális adottságokkal és megfelelő eszközállománnyal szükséges rendelkeznie. A honvédelem minden ország Kormánya számára potenciális kérdés, így a fegyveres erők, a hadsereg kiemelt és egyben speciális ajánlatkérő szervezetnek tekinthető tevékenységéből adódóan a közbeszerzésekben.

A 2019 decemberében létrehozott Védelmi Beszerzési Ügynökség (a továbbiakban: VBÜ), - amelynek felállítását az új biztonságpolitikai kihívások tették indokolttá - mint központi beszerző szervezet feladata a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések engedélyezési és végrehajtási tevékenységének ellátása a vonatkozó, a központi beszerző szerv kijelöléséről, a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körének meghatározásáról és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszeréről szóló 329/2019. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: 329/2019 Korm. rendelet) alapján. A VBÜ a magyar állam 100%-os tulajdonában áll és az államot megillető tulajdonosi jogok összességét a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztos gyakorolja.³

A védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körét a 329/2019 Korm. rendelet 1. § (6) bekezdés f) pontja határozza meg. A VBÜ illetékessége alá tartozó szervezetek köre így ténylegesen nincs jogszabály által meghatározva, hiszen a VBÜ a beszerzési tárgyára, céljára, annak jellemzőin keresztül koncentrál. Az érintett szervezetek köre ugyan egyszerűen behatárolható (pl.: Honvédelmi Minisztérium, Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat), azonban ezen szervezetek nem kerülnek minden egyes beszerzési, közbeszerzési eljárás során a VBÜ-vel kapcsolatba.

A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program
„Fizetni fogunk azért még ma, hogy csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és valamiféle gazdasági csapást kell majd elviselnünk. Vagy pedig később, katonai értelemben fogunk érte megfizetni.”
Anthony Zinni tábornok

Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának (CENTCOM), korábbi parancsnokának szavai jól tükrözik, hogy a világ védelmi szervezeteinek működését és azok környezetterhelését is szükséges áttekintenünk a kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében. Számos erre vonatkozó törekvés indult meg a 2010-es éveket követően, mikor a NATO felismerte, hogy a globális katonai szervezeteknek is szükséges hozzájárulniuk az éghajlatváltozás és a károsanyagkibocsátás elleni közdelemhez. A NATO tagállamok védelmi szervezetei első sorban arra koncentráltak, hogy saját szerveztük működése legyen fenntarthatóbb vagy tisztán környezetbarát, így megindultak az ilyen jellegű beruházások.⁴,⁵  A NATO ezen törekvések szellemében mutat példát környezetbarát brüsszeli központjával is, amely a geotermikus energiát és az esővizet is felhasználja a mindennapi működéséhez.⁶

Magyarországon a 2017 januárjában indult Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (a továbbiakban: Program) a Magyar Honvédség elmúlt harminc évének legátfogóbb és legkomplexebb védelmi fejlesztési programja.⁷,⁸  A honvédség modernizációja és fejlesztése hazánk biztonsága szempontjából is új kihívásokat és lehetőségeket eredményez, amelyben a hazai védelmi ipar kulcsszerepet játszik, hiszen a Washingtoni Szerződés III. cikkelye rögzíti, hogy minden országnak szükséges olyan védelmi képességet fenntartani, melyek képessé teszik arra, hogy tagja legyen a szövetségi rendszernek.⁹ A Program megvalósítására vonatkozó kormányhatározat 2017 júniusában született meg,¹⁰ miszerint a Program tíz éve alatt a folyamatosan növekvő költségvetési forrás fogja biztosítani a fejlesztésekre a fedezetet, így 2024-re a GDP két százalékának megfelelő összegű honvédelmi költségvetés elérésre kerül. A GDP két százalékos költségvetési ráfordítás azért is fontos, mert 2006-ban megállapodtak a NATO védelmi miniszterei, hogy a GDP legalább két százalékát védelmi kiadásokra fordítják. Ez az úgynevezett 2% -os védelmi beruházási irányelv.

A Zrínyi 2026 program alapvetően honvédelmi és haderőfejlesztési ágra oszlik meg. A honvédelmi fejlesztés biztosítja a tartalékot és az utánpótlást. Középpontjában a katona maga és a körülötte lévő körülmények állnak. A honvédelmi ág három pilléren nyugszik úgy, mint a megfelelően kiképzett és felkészült katonák biztosítása, a megfelelő lakhatási környezet biztosítása – laktanya felújítások, kollégiumok építése –, végül pedig az egészségkárosulti rendszer kialakítása, továbbfejlesztése a katonai szolgálatra már egészségügyileg alkalmatlan, volt honvédek számára. A haderőfejlesztésen belül a rendelkezésre álló haditechnika kerül modernizálásra, amelynek keretében a hazai hadiipar lehetőségeinek kiaknázása biztosít alapot. A tíz éves haderőfejlesztési program minden fegyvernemet érinteni fog.¹¹

A dán fenntartható laktanyák

Dánia egyik legnagyobb állami foglalkoztatója, a fegyveres erők is vállalták a felelősséget az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatások csökkentéséért, így a szervezet ambiciózus stratégiákkal lépett fel az energiafogyasztása, a CO2-kibocsátása és az élelmiszer-pazarlásának csökkentése érdekében. A fegyveres erők egyértelmű célja a környezetbarát és energiabarát beszerzések, közbeszerzések előmozdítása, az úgynevezett környezeti profilok felhasználásával. A cél az volt, hogy a zöld beszerzésre, közbeszerzésre való áttérés mind a szervezetet, mind pedig a beszállítókat érintse. Kihívást jelentettek azonban a fegyveres erők gyakran nagyon speciális igényeivel szemben támasztott követelmények. A dán Védelmi Minisztérium – (Forsvarsministeriet) 2012-ben elindította a „Dánia zöld védelme” (Danmarks grønne forsvar)  projektjét, amely a következő fókuszterületeket jelölte ki: környezet- és energiabarát beszerzés, közbeszerzés, az ivóvízkészletek védelme, hulladékgazdálkodás, illetve a zajcsökkentés és környezetgazdálkodás.¹²

A projekt keretében a katonai létesítmények üzemelteltéséből származó Co2 kibocsátás csökkentést vizsgálták két különböző megközelítésen keresztül a bornholmi Aalborg és az Almegaard laktanya esetében. A bornholmoni laktanya felújítás során zöldebb laktanyát hoztak létre energiaüveggel, víztakarékos berendezésekkel, időzített zuhanyzókkal, esővízgyűjtőkkel, intelligens fény- és hőszabályzókkal, LED-es lámpákkal, aktív és passzív napvédelemmel, ökocímkés szigeteléssel, valamint karbantartás nélküli és újrahasznosítható építőanyagok felhasználásával. Az Aalborg laktanya specialitása a mobilitás volt, így itt ezen szempont mentén kellett a fejlesztéseket végrehajtani. Ezért mozgatható napelemek, szennyvíztisztítók és egy úgynevezett biofueldigestek – amelyek a szerves hulladékot hővé, villamos energiává és műtrágyává alakíthatja – kerültek beépítésre a laktanya eszközparkjába. A két laktanya felújítása 2017-ben készült el.¹³

A sikerességet nem is szemlélteti más jobban, hogy egy újabb projekt került létrehozásra a 2016-2020-as időszakra, amelyben az üzemeltető táraságok és a sarkvidék került a fókuszba. Fő cél a fegyveres szervezetek károsanyag kibocsátásának és fenntartási költségeinek csökkentése.¹⁴,¹⁵

A francia zöld katonai egyenruhák

Más nemzetközi példát is találhatunk, amelyben a fegyveres erők környezetbarát és fenntartható működési törekvései mutatkoznak meg, akár a közbeszerzési értékelési szempontokon keresztül. Franciaországban a Honvédelmi Minisztérium – Ministère Des Armées – a ruházati, textil gazdasági ágazatban jelentős felvásárlóként van jelen. A Minisztérium így lehetőséget látott – korlátozottan – a fegyveres erők egyenruhájára készített közbeszerzési eljárásban zöld értékelési szempontok beemelésére. ¹⁶

Az értékelési szempontként az alábbiak kerültek megjelölésre (3 db):

1)     Ár

2)     Műszaki minőség

A veszélyes anyag a végtermékben nem lehet több, mint az alábbi küszöbérték:

-     Aromás aminok azo színezékekben 0<30 ppm

-     Azo festékek 0<1000 ppm

-     Kadmium (polimer bevonatban) 0<100 ppm

-     Formaldehid (eset: 50-00-0) 0<75 ppm

A textiltermékek színezése során az emberi szervezetre veszélyes kémiai szerkezetű vegyületeket használnak fel, amelyről sajnálatos módon az ajánlatkérő, az egyenruha viselői sok esetben nem kapnak megfelelő tájékoztatást. Ezen veszélyes vegyületek meglétét, koncentrációját csak mintavételezést követő, laboratóriumi vizsgálatok képesek kimutatni. A textilfestékek kémiai vegyületük alapján történő csoportosítása során az azoszínezékek képezik a legszélsőségesebb csoportot, amelyek bomlásterméke az aromás aminok. Az ebbe a csoportba sorolt vegyületek rákkeltő hatásúak.¹⁷,¹⁸ A kadmium nyújtható, puha nehézfém és Magyarországon ma már ugyanezen érték került meghatározásra a kész termékek csomagolóanyagára vonatkozóan.¹⁹,²⁰  A formaldehid szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú, színtelen, szúrós szagú anyag, a természetben is megtalálható. A textiliparban fertőtlenítőszerként alkalmazzák. Ajánlatkérő a műszaki minőségi kritériumok keretében elfogadta az EU ökocímkével rendelkező terméket, amelyre a maximális pontot adta. ²¹,²²

3)     Fenntarthatósági kritérium

-    a termelésben felhasznált anyagok ellenőrzése

A „Fenntarthatósági kritérium” keretében ajánlatkérő a mérgező és veszélyes anyagok felhasználását ellenőrizte az alapanyagra vonatkozóan, hiszen a nem organikus pamut előállítása intenzív mezőgazdasági folyamat és rengeteg növényvédőszert szükséges felhasználni a talaj termőképességének fenntartása érdekében. Az értékelési szempont alátámasztásaként ajánlattevőknek igazolniuk kellett, hogy a megajánlott termékeik organikus pamutból készültek. Az organikus pamut genetikailag nem módosított pamut, amelynek a termeléséhez szintetikus műtrágya helyett organikus trágyát használnak és a különböző növényvédőszerek helyett a természetben is előforduló kártevőkkel védekeznek és a vetőföldet ugaroltatják meghatározott időközönként.

Az eljárásban alkalmazott értékelési szempontok vizsgálhatók a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) vonatkozásában, ami alapján az alábbi megállapítások tehetők:

A Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.

2019. január elsejével a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (a továbbiakban: BMSK) megkezdte a működését és az alapító 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján a kizárólagos jogosulja az állami magasépítési beruházások előkészítésének, közbeszerzési és tervellenőri, műszaki ellenőri feladatok ellátásának. A BMSK így egymaga összefogja a hazai építési beruházásokat, hiszen ez a szervezet valósítja meg:

-    a kormányzati magasépítéseket, ahol a kivitelezési becsült érték meghaladja a 700 millió forintot,

-    az önkormányzatok központi költségvetésből kapott támogatás felhasználásával történő magasépítési beruházásait, amelyek becsült értéke meghaladja a 700 millió forintot,

-    értékhatártól függetlenül a Kormány által programszerűen megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházásokat.²³

A zöld építési beruházások

A világ kutatói, tudósai és építészei számtalan megoldásokat fejlesztettek ki, amelyekkel a környezet védelme, az építkezések és épületek fenntartása hatékonyabban valósulhat meg. A környezettudatos építkezés palettája ma már rendkívül széles lehetőségekkel és eszközrendszerrel rendelkezik, így a környezettudatosság alapvetően egy szemléletmód, amely építészeti stílustól függetlenül alapvetően az alkotó – akár csak a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő – hozzáállásában jelenik meg.²⁴

A német újrahasznosított beton

A környezettudatos építkezés első példájának középpontjában a bontott beton felhasználása áll az új épületek építése esetén. A különböző építéstechnológiai irányzatok a bontott anyagok elszállítására és környezetbarát megsemmisítésére koncentrálnak, ezért azt szükséges szemügyre venni, hogy magának a bontott beton újrahasználatának milyen lehetőségei vannak, hiszen az EU-ban az évente keletkező hulladék legfőbb forrása az építőipar.²⁵  2013-ban Berlinben egy kísérleti projekt keretében foglalkoztak a bontott beton újrahasznosításának témájával. A projekt célja az újrahasznosított beton építéskor történő felhasználása elleni előítéletek legyőzése és az újrahasznosított beton iránti kereslet ösztönzése az építőanyagok piacán. A Berlini Orvosi Rendszerek Intézete²⁶  csúcstechnológiájú laboratóriumai és rugalmas munkaterei ma már 25 kutatócsoportnak adnak otthont. A szerkezet összes tartóeleme beleértve a falakat, mennyezeteket, oszlopokat és az alagsort újrahasznosított betonból készült. Az építési munkálatok 2015 februárjában kezdődtek, a betonszerkezet építése 2016 decemberében fejeződött be, és maga az épület 2018-ban készült el.²⁷  Az alábbi műszaki előírás került meghatározásra:

„A C30 / 37 beton szilárdsági osztályáig a helyszínen öntött betonnak tartalmaznia kell a zúzott betonból származó újrahasznosított adalékanyagot, amely megfelel a DIN EN 12620: 2008-07 konkrét szabványok összesítésének és a Német Bizottság útmutatásainak szerkezeti betonhoz újrahasznosított adalékanyagok felhasználásával.”

Az újrahasznosított adalékanyagokra vonatkozó követelményeket a következőképpen határozták meg:

-     Szállítási típus (betonlap) a DIN EN 12620: 2008-07 5.8. szakasza szerint

-     Környezeti kompatibilitás: LAGA osztály: Z1.2

 Újrahasznosított beton:

-     Szemcsecsoport: 2 / 8mm és / vagy 8 / 16mm

-     A szemcse térfogatsűrűsége: 2350 kg / m3

-     Tömeges frakció RC injekció: max. 45% a képlet szerint (XC 2 esetén)

A Szövetségi/állami hulladék-munkacsoport ²⁸ (a továbbiakban: LAGA) feladata a környezetvédelmi kérdésekben, különös tekintettel az építési és felújítási intézkedésekben nyilvánul meg. Állásfoglalásainak középpontjában a hulladék újrafeldolgozásának követelményei, vagyis a lebontott épületekből származó törmelékre, törött téglára vagy betonra és azok újrafeldolgozására vonatkozó műszaki szabályok készítése áll. Az adott anyagot környezetterhelő tulajdonságai mentén osztályokba sorolják és ezek az osztályok képezik a további felhasználás lehetőségeinek alapját, így megkülönböztetünk Z0, Z1, Z2, Z3, Z4 és Z5 osztályt, ahol Z0 a legkisebb terhelésű építési hulladék.²⁹

Az újrahasznosított beton képes arra, hogy lezárja az építőanyagok körét, és „köresebb” életciklust hozzon létre az építési beruházásokban. Eszközt biztosít a bányászattal járó környezeti hatások elkerülésére, csökkenti az újrahasznosított adalékanyagok szállításával és gyártásával járó környezeti hatásokat, különösen, ha olyan építési törmeléket használnak, amely egy új építkezés közelében vagy azon adott helyen található. Nem utolsó sorban az egyre dráguló építési alapanyagokkal járó árfelhajtó hatást is képes kiküszöbölni, mérsékelni a közbeszerzési eljárásokban.

Magyarországon a MSZ 4798:2016/1M:2017 szabvány már foglalkozott az újrahasznosított betonnal. A szabványleírás szerint újrahasznosított betonról beszélhetünk, ha újrahasznosított adalékanyagot – az építési folyamatban már előzőleg felhasznált szervetlen anyagok feldolgozásával – vagy az adalékanyag-mennyiségre vonatkoztatva több mint 5 tömegszázalék visszanyert adalékanyagot – mosott adalékanyag, amelyet a friss betonból mosás révén nyernek ki vagy tört adalékanyag a még fel nem használt megszilárdult beton törése révén – tartalmaz. A bontott beton adalékanyagként történő újrahasznosítására így ez a szabvány már korlátozottan ugyan, de lehetőséget biztosít. Az újrahasznosított betonról az a kép alakult ki, hogy rosszabb képességekkel, tulajdonságokkal rendelkezik, mint a „szokványos” beton. A káros hatások megfelelő körültekintéssel azonban orvosolhatóak a szakirodalom szerint is.³⁰

A finn passzív önkormányzati lakások

Finnországban nagy hagyománya van az önkormányzati bérlakás rendszernek, amely jól szemlélteti a gondoskodó állam berendezkedését. Délnyugat-Finnországban Naantali városa 2010 januárjában 31 lakó épület tervezésére és kivitelezésére írt ki közbeszerzési eljárást. A finn Technológiai és Innovációs Finanszírozási Ügynökség – TEKES – is hozzájárult annak finanszírozásához és a közbeszerzési eljárás így a Fenntartható Közösségek Program  keretében valósulhatott meg.  Dr. Wolfgang Feist, a Passzívház Intézet – Passivhaus Institut – vezetője szerint „A passzívház egy olyan épület, amelyben a termikus komfortérzet (ISO 7730) egyedül azon friss levegő-térfogatáram utánfűtésével vagy utánhűtésével biztosítható, mely a kielégítő levegőminőség eléréséhez szükséges további egyéb levegő felhasználása nélkül.³³  Lényegében egy olyan lakóépület, melyben a belső klíma – mind nyáron, mind pedig télen – kellemes, külön fűtési és hűtési rendszer alkalmazása nélkül.

A közbeszerzés tárgya „Épületépítés, kapcsolódó rendszerek és energetikai megoldások szállítása” volt. A főbb zöld értékelési szempontokként az alábbiak kerültek meghatározásra:

-    „Fűtési energiaigény 0≤ 20 kWh / m² / v”

-    „Teljes primerenergia-szükséglet 0≤ 130 kWh / m² / v”

-    „Levegőszivárgási sebesség n50 ≤ 0,6 1 / h”

Rendkívül magas energiahatékonyságuk miatt a passzív házak fűtési igénye – jellemzően legfeljebb 15 kWh / (m²/év) – elhanyagolható a hagyományos épületekben felhasznált energiának, csupán körülbelül 10% -a. A fűtésre szánt passzívház 15 kWh / (m²/év) küszöbértéke tipikusan közép-európai éghajlati terhelésre vonatkozik, amely a különböző éghajlati viszonyoktól függően – Stockholmban egy 10W / m² fűtési terhelésű ház több mint 20kWh / (m²/év) lehet; Rómában ez akár 10kWh / (m²/év) is lehet – változik. Ennek a kritériumnak való megfelelés érdekében a passzív háznak az éghajlati tulajdonságoktól, épület fekvésétől függően különböző vastagságú szigetelésre lesz szüksége, így több Stockholmban, kevesebb Rómában.³⁴ Ezt az értéket a ház tervdokumentációjában számítással szükséges alátámasztani. Az épületek energetikai tanúsítása során lényeges jellemző a fajlagos primer energiafogyasztás, amely a megújuló és nem megújuló - nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson - energiaforrásból származó energiafelhasználást szemlélteti.³⁵ Míg végül a levegőszivárgási sebessége megmutatja, hogy egy óra alatt hányszor cserélődik ki az épület teljes levegő mennyisége. A légtömörséget ún. blower-door teszttel ellenőrzik.³⁶,³⁷

A finn közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szempontok vizsgálhatók a Kbt. vonatkozásában, ami alapján az alábbi megállapítások tehetők:

A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.

„A Kormány célja, hogy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, (…) olyan beszerzéseket, illetve beruházásokat folytassanak le, amelyek összhangban állnak a kormányzati informatikai célokkal.” ³⁸ A Digitális Kormányzati Ügynökség (a továbbiakban: DKÜ) 2019. január 1-jével kezdte meg működését a fenti cél megvalósítása érdekében. Illetékessége mindazon fejlesztési tervre, informatikai beszerzésre, közbeszerzésre, rendkívüli beszerzési, közbeszerzési igényre és az üzemszerű működéshez szükséges informatikai beszerzésre, közbeszerzésre kiterjed, amelyre a Kormány egyedi döntése nem ad mentesítést.³⁹

A DKÜ a központi beszerző szervi jelleget illetően a VBÜ számára kijelölt tevékenységtől  nem sokban különbözik, mivel központosított beszerzéseket és közbeszerzéseket folytathat le meghatározott tárgykörben járulékos közbeszerzési szolgáltatás keretében.

Svédország – az újratölthető akkumulátor élettartama

A jó laptop akkumulátor könnyű, megbízható és sokáig működteti elektromos hálózati áram nélkül a hordozható számítógépet. Az akkumulátor egy energiatároló berendezés, mely az áramfelvétel során kémiailag megváltoztatja belső összetételét. A teljes feltöltést és lemerítést töltési ciklusnak nevezzük. Az svédek alkalmazott értékelési szempont célja a hosszabb élettartamú akkumulátorok megajánlásának ösztönzése. Az akkumulátorok újratölthetőségének szempontja az akkumulátor nehézfémtartalmával kerül együtt előírásra a legtöbb esetben. Ez csökkenti az új elemek gyártásával járó környezeti hatásokat, és meghosszabbíthatja az akkumulátorral működő termékek élettartamát. Ajánlatkérő az értékelési szempont keretében az 500 ciklust meghaladó – maximum 1000 ciklus – akkumulátor-élettartamért (az eredeti kapacitás 80 százalékával) járó pontokat adja. Az értékelési szempont alátámasztására ajánlattevőnek szükséges bemutatnia egy tesztjelentést az akkumulátorcellákról vagy az akkumulátorcsomagokról, amelyekből kitűnik, hogy azok megfelelnek az IEC EN 61960 szerinti ciklusvizsgálatnak. További lehetőség még ajánlatkérő számára az uniós ökocímkével, vagy egy másik irányadó, I. típusú ökocímkével rendelkező akkumulátor elfogadása. Az uniós ökocímkével rendelkező akkumulátor estében megkülönböztetjük a szerszámok használata nélkül cserélhető vagy a szerszámok használata nélkül nem cserélhetőeket. A szerszámok használata nélkül cserélhető akkumulátornak 750 töltési ciklus után a bejelentett minimális kezdeti kapacitásának 80%-ával kell rendelkeznie, addig szerszámok használata nélkül nem cserélhető akkumulátornak 1 000 töltési ciklus után a bejelentett minimális kezdeti kapacitásának 80%-ával kell rendelkeznie.⁴⁰ Ezen értékelési szempont az EU által is külön javasolt.⁴¹

Az EU által ajánlott értékelési szempontok vizsgálata a Kbt. vonatkozásában:

The European Green Deal

„The European Green Deal is Europe’s new growth strategy. We have to act now.”
Ursula von der Leyen

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke 2019. július hónap 16. napján terjesztette elő politikai iránymutatásként szolgáló programját⁴²  a 2019-2024 közötti időszakra terjedően.⁴³  Az éghajlatváltozás, a környezetünkre káros üvegházhatású gázok kibocsátásának veszélyét az Európai Unió (a továbbiakban: EU) is felismerte és célul tűzte ki az európai zöld megállapodás - The European Green Deal -, keretében, hogy mi európaiak eredményesen kezeljük az ezzel összefüggő kihívásokat. Az európai zöld megállapodás az Európai Bizottság politikai kezdeményezéseinek összessége, amelynek legvégső célja a klímasemleges kontinens megteremtése 2050-re. Az EU tagállamai ez idő alatt a gazdaságukat modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítják át. A Párizsi Megállapodás értelmében az EU 40%-os kibocsátás csökkentést tűzött ki célul 2030-ig az 1990-es kibocsátási szinthez képest, azonban az akkor vállalt cselekvéseknél többre lesz szükség a klímasemlegesség 2050-re történő eléréséhez.⁴⁴

2019. december hónap 11. napja, azaz az európai zöld megállapodás előterjesztése óta számos lényeges előrelépés történt a Bizottság által kitűzött célok megvalósítása érdekében. 2020. január 14-én előterjesztésre került az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv és a méltányos átállási mechanizmus, amely az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó gazdasági átállás társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítése céljából biztosított források méltányos elosztásának az alapja.⁴⁵ 2020. március 4-én benyújtásra került az európai klímarendeletre tett javaslat, amely jogszabályba foglalja azt a célt, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon.⁴⁶ 2020. május 20-án a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia – avagy az élelmiszerrendszer fenntarthatóságának fokozása – előterjesztése történt meg, amely egyben az európai zöld megállapodás egyik alappillére is.⁴⁷ 2020. szeptember hónap 17. napján bemutatásra került a 2030-as éghajlat-változási terv, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legalább 55% -kal történő csökkentésére irányuló bizottsági javaslat. Ez jelentős növekedés a meglévő - legalább 40%-os - célkitűzéshez képest, amelynek teljesítésével a 2050-re tervezett klímasemleges kontinens víziója elérhetővé válik. 2020. december hónap 18. napján pedig a Tanács az EU és a tagállamok nevében benyújtotta a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokra vonatkozó beadványát.

Zárószó

A European Green Deal által az EU vezető szerepet tölt be ebben a globális küzdelemben. Olyan éghajlati válsággal nézünk szembe, amelynek megoldásához mindenkire, minden eszközre szükségünk van. A zöld, fenntartható közbeszerzés is egy eszköze az EU-nak arra, hogy elérjék az európai kontinens 2050-re történő klímasemlegességét. Magyarország az EU tagja, az általa képviselt új irány kötelezettje és előnyeinek élvezője is egyben, így a megállapodás által képviseltek felértékelik a jövőben a zöld közbeszerzési értékelési szempontokat, műszaki leírásokat, továbbá az ilyen jellegű ismereteket.

A VBÜ esetében megfontolandó a francia katonai egyenruhák zöld értékelési szempontjaihoz hasonlóak alkalmazása a jövőbeni eljárások során, valamint az önfenntartó laktanyák koncepciójának beépítése a Zrínyi 2026 program honvédelmi, haderőfejlesztési fejlesztési ágába.

Megfontolandó a jövőbeni építési beruházásokban alkalmazni a németek újrahasznosított beton alapú építkezésének példáját, valamint a finn passzív ház program keretében alkalmazott szempontokat a BMSK által – akár Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében épülő kollégiumépítések esetében – lefolytatott eljárásokban.

Az informatikai tárgyú fejlesztések és közbeszerzésekért felelős DKÜ számára megfontolandó a COVID-19 vírus által nagy lendületet kapott hordozható számítógépek elterjedése miatt is az újratölthető akkumulátor élettartamának értékelési szempontként történő alkalmazása.⁴⁸

¹  Hajnal György- VIDA Sarolta: Az ügynökség- típusú közigazgatási szervezetek populációs dinamikája. In. Politikatudományi szemle 2017/3 25-30. o.
²  Kovács László: Láthatatlan kéz – Ügynökségek a közbeszerzés területén (In. Szabó Andrea – Zágon Csaba Közös kihívások egykor és most) Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozat Budapest 2020. 145-147. o.
³  1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet 4. melléklet 4. pont.
⁴  NATO egyre zöldebb egyenruhák https://bit.ly/3i8Qc4H (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
⁵  A NATO zöld jövője és a környezetbarát védelmi termékek beszerzése https://bit.ly/2T8RWmh (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
⁶  A NATO megkezdi új otthonába lépésének utolsó szakaszát https://bit.ly/2TaPY4Q (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
⁷  Budavári Krisztina „A Zrínyi 2026 program. Korlátozott lehetõségek a magyar védelmi ipar fejlesztésére „Hadtudományi Szemle 2019/3. 142. o.
⁸  Zrínyi 2026 program (2016) https://bit.ly/3wCvXBK (Letöltés dátum: 2021.04.27.)
⁹  Az Észak-Atlanti Szerzõdés 3. cikk https://bit.ly/3i9N0FY (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
¹⁰ 1298/2017. (VI. 2.) Korm. határozat.
¹¹ Benkő Tibor „A Magyar Honvédség jelene és jövője” A Magyar Hadtudományi Társaság és az MTA Hadtudományi Bizottság folyóirata 2019/1–2. 149-155. oldal.
¹² Fegyveres Erők 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó éghajlat- és energiastratégiája https://bit.ly/3i1cCF8 (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
¹³ Fegyveres Erők 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó éghajlat- és energiastratégiája https://bit.ly/3i1cCF8 (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
¹⁴ Fegyveres Erők 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó éghajlat- és energiastratégiája https://bit.ly/2T7yF4y (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
¹⁵ A honvédelmi miniszter a nagy védelmi területeket akarja zöldebbé tenni https://bit.ly/2VG557d (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
¹⁶ Fenntartható egyenruhák a francia haditengerészet számára https://bit.ly/3xQ7sCo (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
¹⁷ Új szabvány a textíliákban előforduló káros azoszínezékek meghatározására https://bit.ly/3AXW75m (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
¹⁸ Azofestékek https://bit.ly/36w4aIP (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
¹⁹ 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bek.
²⁰ Kadmium https://bit.ly/3B00VqT (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
²¹ Európai öko - címke a textil termékek számára. https://bit.ly/3wFEUdD (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
²² 2014/350 Bizottsági határozat.
²³ 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § (1)-(4) bekezdés.
²⁴ Environmentally Conscious Construction in the Defence Area https://bit.ly/3ARYhn0 (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
²⁵ Megöl minket a beton, de csak azért sem hasznosítjuk újra https://bit.ly/3hzMMZW (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
²⁶ Berlini Orvosi Rendszerek Intézete https://bit.ly/3wxuTPC (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
²⁷ Using recycled concrete in the construction of new buildings https://bit.ly/3keD0hn (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
²⁸ LAGA honlapja https://bit.ly/2TaT5d2
²⁹ LAGA osztályok https://bit.ly/3yRLjnw (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
³⁰ Magyar Szabványügyi Testület MSZ 4798:2016/1M:2017
³¹ Biztonságos és fenntartható városok és közösségek biztosítása https://bit.ly/3yVn0oC (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
³² Finn passzív házak beszerzése https://bit.ly/3yVa2qY (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
³³ Mitől passzívház a passzívház? https://bit.ly/3wA9qWd (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
³⁴ Heating load in Passive Houses https://bit.ly/3i4OqSq (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
³⁵ 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2. § 9. pont.
³⁶ Légtömörség mérés – Blower-door teszt. https://bit.ly/3r9OkNy (Letöltés dátum: 2021.04.27.)
³⁷ A passzív házakra vonatkozó közbeszerzési eljárásra teljes joganyag, dokumentáció itt érhető el https://bit.ly/3xD3f4Z (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
³⁸ Digitális Kormányzati Ügynökség https://dkuzrt.hu/
³⁹ 301/2018. (XII. 27.) 1. § (2a) bekezdés.
⁴⁰ Újratölthető akkumulátor élettartama https://bit.ly/3yRoJLO (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
⁴¹ EU green public procurement criteria for computers, monitors, tablets and smartphones https://bit.ly/2VFuWfB (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
⁴² Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatása https://bit.ly/3kgD1Sf (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
⁴³Az Európai Bizottság hat prioritása (2019-2024) https://bit.ly/3AVrei5 (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
⁴⁴ A COP23 előkészületei tekintetében meghatározott uniós klímaügyi prioritások https://bit.ly/3wEO6Pi (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
⁴⁵ A zöld gazdaságra való átállás finanszírozása: az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv és a méltányos átállási mechanizmus https://bit.ly/3yUFmWT (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
⁴⁶ A klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (az európai klímarendelet) módosításáról https://bit.ly/3B2amGj  (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
⁴⁷ A termelőtől a fogyasztóig https://bit.ly/36wm1iK (Letöltés dátuma: 2021.04.27.)
⁴⁸Köszönöm Tircsi Hajnal ezredes asszonynak, a HM Honvédelmi Államtitkári Titkárságának titkárságvezető helyettesének a jelen cikk alapját képező pályázati munkám megvalósításában nyújtott szakmai segítségét.