A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában ismertetett jogesetek az ügyfélképesség kérdésével foglalkoznak.
Az ügyfélképesség a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának eljárásjogi előfeltétele, melynek során a jogorvoslati szerv azt vizsgálja, hogy a jogsértés közvetlenül a kérelmező jogát, jogos érdekét érinti-e, ezért a jogorvoslati kérelem érdemben elbírálható-e. Az ügyfélképességről az ügy összes körülményének alapos és körültekintő mérlegelésével kell dönteni.1 A közösségi jogorvoslati irányelvek értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll. 2
A határozattal érintett tárgyak: A kérelmező tekintetében megállapítható jog- vagy jogos érdeksérelem abban az esetben állapítható meg, amennyiben az adott közbeszerzési eljárásban valós célja, szándéka a közbeszerzési szerződés elnyerése és cselekvései is ezen konkrét célt szolgálják.
Tényállás
Az ajánlatkérő 2019. december 18. napján feladott ajánlati felhívással a Kbt. Második Rész XV. Fejezet szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított egészségügyi intézmény takarítása szolgáltatás megrendelése tárgyában.
A felhívás többek között tartalmazta a beszerzés tárgyát, az értékelési szempontokat. Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírásban részletesen meghatározta az elvárt takarítási feladatokat, továbbá a szolgáltatás teljesítésére irányadó elvárásait, szempontjait.
Az ajánlattételi határidőre 6 gazdasági szereplő nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során hiánypótlást rendelt el, illetőleg a nagytakarítás díja tekintetében felvilágosítást kért, továbbá a havi átalánydíj tekintetében a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti árindokolást kért.
Az ajánlatkérő elkészítette és továbbította az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, amely szerint az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlatot a jelen ismertetés szerint F Kft. nyújtotta be.
A kérelmező, valamint a jelen ismertetés szerint B Zrt. ajánlattevő ajánlatát érvényesnek nyilvánította.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező 2 kérelmi elem tekintetében kérte a jogsértés megállapítását, amelyet a jogorvoslati eljárásban további 2 kérelmi elemmel egészített ki.
A kérelmező az 1. és 2. kérelmi elemével a nyertes ajánlattevő F Kft. ajánlatát támadta a takarítás díja tekintetében.
A B Zrt. ajánlatát vitató 3. kérelmi elemében megsértett jogszabályhelyként megjelölte a Kbt. 71. § (1)-(3) bekezdését, a Kbt. 72. § (1) és (7) bekezdését, míg a 4. kérelmi elem tekintetében a Kbt. 69. § (1), (3) bekezdés és a Kbt. 73. § (2) bekezdés megsértését kérte megállapítani.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő észrevételében elkésettség miatt az eljárás megszüntetését, érdemi nyilatkozatában alaptalanság miatt a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem 1. és 2. kérelmi elemét érdemben elutasította,3 a 3. és 4. kérelmi elemek tekintetében megszüntette a jogorvoslati eljárást.
A 3. és 4. kérelmi elemek vonatkozásában az indokolás a következőket tartalmazta:
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a kérelmező a 3. és a 4. kérelmi elemeivel a közbeszerzési eljárásban második helyezett B Zrt. ajánlatát támadta.
Az összegezés alapján tényszerűen megállapítható, hogy a jogorvoslati kérelemmel érintett közbeszerzési eljárásban érvényes ajánlatot nyújtott be az F Kft., a kérelmező és a B Zrt.
Az összegezés szerint az érvényes ajánlatokat az alábbiak szerint értékelte az ajánlatkérő a pontkiosztás során.
F Kft. 8264.10
kérelmező 6969.17
B Zrt. 7469.28
A fentiek alapján megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárás első helyezettje az F Kft., a második helyezett a B Zrt., míg a kérelmező a harmadik helyezett.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy mind a közösségi jogorvoslati irányelv, mind a Kbt. a jogorvoslati jog fennálltát ahhoz a feltételhez köti, hogy a kérelmezőnek célja, illetve reális esélye legyen az eljárás nyertesévé válni. Ennélfogva a kérelmező tekintetében megállapítható jog- vagy jogos érdeksérelem abban az esetben állapítható meg, amennyiben az adott közbeszerzési eljárásban valós célja, szándéka a közbeszerzési szerződés elnyerése és cselekvései is ezen konkrét célt szolgálják.
A Döntőbizottság a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre, valamint a feltárt tényállásra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme 3. és 4. kérelmi elemei kedvező irányú elbírálása esetén sem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, a közbeszerzési eljárás nyertese nem lehet.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a kérelmező – 3. és 4. kérelmi elemek tekintetében fennálló – ügyfélképességének hiánya a jogorvoslati kérelem 3. és 4. kérelmi elemei érdemi elbírálásának eljárásjogi akadályát képezi, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen kérelmi elemeit érdemben nem vizsgálta.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ákr. 47. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel megszüntette a jogorvoslati eljárást a 3. és 4. kérelmi elemek tekintetében.
1 Kúria BH 2020.6.190 számú elvi bírósági határozata.
2 A TANÁCS 1989. december 21-i 89/665/EGK IRÁNYELVE az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról 1. cikk (3) bekezdés.
3 Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése alapján a közbeszerzési eljárás 1. helyezettje az F Kft. ajánlattevő lett, a kérelmező az értékelési pontszámok szerint 3. helyezett volt. Miután a Döntőbizottság a nyertest vitató 1. és 2. kérelmi elemeket érdemben elutasította, a kérelmező a 2. helyezettet támadó 3., 4. kérelmi elemek alapossága esetén sem kerülhetne nyertes pozícióba. Ennélfogva a kérelmező a nyertes F Kft. esetében a jogorvoslati kérelem 1., 2. kérelmi elemének benyújtására ügyfélképességgel rendelkezik, míg a B Zrt. esetében a Döntőbizottság nem találta megállapíthatónak a jog- vagy jogos érdeksérelem fennállását a 3., 4. kérelmi elemek benyújtására.