2021. III. évfolyam 6. szám
Letöltés
2021.III.évfolyam 6. szám 49-56.oldal
DOI: 10.37371/KEP.2021.6.6

A környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzések 2020. évi alakulásának statisztikai elemzése

Címszavak: közbeszerzés, statisztika, fenntarthatóság, környezetvédelem, értékelési szempont

A Közbeszerzési Hatóság már eddig is számos kezdeményezéssel támogatta a fenntarthatósági szempontok (környezetvédelmi-, szociális-, és innovatív szempontok) érvényesülését a közbeszerzések területén, melyek a továbbiakban egy nemrég elindított átfogó program: a Közbeszerzési Hatóság Fenntartható Magyarországért Programja keretében valósulnak majd meg, számos új elemmel kiegészülve, mint pl. a Fenntarthatósági munkacsoport. A fenntartható fejlődés érdekében végzett tevékenységek keretén belül a Közbeszerzési Hatóság kiemelt céljai között szerepel, hogy a fenntarthatósági szempontok közbeszerzési eljárásokban történő alkalmazásának fontosságára felhívja az érintettek figyelmét és ezt többek között az ilyen típusú közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk terjesztésével próbálja megvalósítani.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közbeszerzési eljárásokban1 szereplő fenntarthatósági szempontok közül a környezetvédelmi, azaz zöld szempontok képviselik a legnagyobb súlyt, ezért ebben az elemzésben erre fókuszálva vizsgálom meg a 2020-as közbeszerzési adatokat.

A jogszabályi környezet a 2012. évtől kezdődően teszi lehetővé az értékelési, illetve egyéb követelményként a környezetvédelmi (zöld) és/vagy szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatainak gyűjtését, amelyre csak a nemzeti eljárásrendben van lehetőség, miután a hirdetményminták hiányosságai miatt az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról nem állnak rendelkezésre az ilyen jellegű adatok. Az adatgyűjtést azonban az új uniós hirdetményminták bevezetése a jövőben lehetővé teszi majd.

A környezetvédelmi (zöld) szempontokat tartalmazó közbeszerzések alakulását 2012 és 2020 között az 1. ábra grafikonja szemlélteti.

2020-ban összesen 7431 db közbeszerzési eljárást folytattak le 3263,6 milliárd Ft értékben, melyből 474 db tartalmazott zöld szempontot, értékük összesítve 68,5 Mrd Ft-ot tett ki. Az 1. ábra diagramjáról jól látható, hogy 2018-ban tapasztalható lokális maximumhoz viszonyítva 2019-ben mind az eljárások számában, mind az eljárások értékében kismértékű csökkenés következett be, 2020-ban pedig jelentős mértékűvé vált a visszaesés, ami konkrétan azt jelenti, hogy a zöld eljárások száma közel a felére csökkent (51,7%-ra), az általuk képviselt összérték pedig 60 % körüli értékre (57,2%-ra) esett vissza. Az 1. táblázat számadataiból az is látszik, hogy 2019-ről 2020-ra az összes eredményes közbeszerzési eljárás száma közelítőleg a negyedével csökkent, értéke viszont csupán 5 százalékkal, a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések száma és értéke pedig több mint a harmadával lett kevesebb.

A 2. és 3. ábrák az eljárások arányait mutatják be: a nemzeti eljárásrenden belül lefolytatott közbeszerzési eljárások 10,3 százaléka tartalmazott környezetvédelmi, azaz zöld szempontot 2020-ban, így arányuk 2,3 százalékponttal csökkent a 2019. évi arányhoz (12,6%) képest. Az eljárások összértékének tekintetében, azok 13,1 százaléka tartalmazott környezetvédelmi szempontot a nemzeti eljárásrendben, és ez 1,4 százalékpontos csökkenést jelent a megelőző évi arányszámhoz (14,5%) viszonyítva.
 


A 4. és a 5. ábra a nemzeti eljárásrenden belüli zöld szempontot tartalmazó közbeszerzések számának és értékének alakulását szemlélteti a főbb beszerzési tárgyak szerint (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés), melynek alapján elmondható, hogy az ajánlatkérők leginkább az építési beruházások esetében érvényesítették a környezetvédelmi szempontokat. Az adatokból látható, hogy a nemzeti eljárásrendben lefolytatott építési beruházások számának és értékének is körülbelül 15 százaléka tartalmazott környezetvédelmi szempontot, az árubeszerzések illetve a szolgáltatások esetében ez az arány mind a számukat, mind az értéküket tekintve csupán 4-6 százalék között volt, tehát a nemzeti eljárásrendű árubeszerzés, illetve szolgáltatás-megrendelés tárgyú közbeszerzések csak 4-6 százalékában szerepelt zöld szempont.

A zöld szempontot tartalmazó eljárások beszerzési tárgyak szerinti megoszlásának vizsgálatakor a 6. és 7. ábra diagramjait összehasonlítva szembetűnő a különbség: 2020-ban a zöld szempontú közbeszerzési eljárások esetében jóval nagyobb az építési beruházások aránya mind az eljárások számának, mind értékének tekintetében, mint a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések esetében. Míg a zöld közbeszerzési eljárások 80 százaléka építési beruházás tárgyú, addig a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések esetén ez az arány csak 54 %. Az értékarányok tekintetében is jelentős az eltérés: a nemzeti eljárásrendben az építési beruházások az eljárások összértékének 84 százalékát teszik ki, míg a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások összértékének 93 százalékát adják az építési beruházások. Az árubeszerzésekhez, illetve szolgáltatás-megrendelésekhez köthető közbeszerzési eljárásoknál viszont azt mondhatjuk, hogy a zöld szempontok figyelembevétele nem túl gyakori, arányuk számban és értékben is jelentősen elmarad az összes nemzeti eljáráson belüli értékekhez képest, amint az a körgyűrűs diagramokon jól megfigyelhető.
   

 Az ajánlatkérők típusa (regionális/helyi szintű szervezetek; központi szintű szervezetek; közjogi szervezetek; közszolgáltató szervezetek; támogatott szervezetek; egyéb szervezetek) szerinti vizsgálat során az állapítható meg, hogy mind az eljárások számát, mind pedig értékét tekintve a regionális/helyi szintű intézmények vették figyelembe a legtöbbször a környezetvédelmi szempontokat 2020-ban, hasonlóan a 2019-es évhez. A kördiagramokból (8. és 9. ábra) jól látható, hogy a zöld közbeszerzések kicsivel több, mint háromnegyedét a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le, és a zöld közbeszerzések összértékének is közelítőleg a háromnegyede (74 %-a) tartozott ezekhez a szervezetekhez. A többi szervezethez köthető közbeszerzések mind a számarány, mind az értékarány tekintetében 10% alatt maradnak, még a támogatott szervezetek is, pedig 2019-ben a zöld közbeszerzések összértékének ötöde a támogatott szervezetekhez kapcsolódott, de 2020-ra ez az érték több mint 10 százalékponttal, 9 %-ra lecsökkent.

A zöld szempontot tartalmazó közbeszerzési eljárások negyedévenkénti megoszlását vizsgálva (lásd: 10. ábra), megállapíthatjuk, hogy mind számarányban, mind pedig értékarányban kevesebb, mint 5 százalékpontnyi az eltérés az egymás után következő negyedévek között. Kivételt képez ez alól a II. negyedéves értékadat, ugyanis ekkor volt a legtöbb a zöld közbeszerzések értéke (20,1 Mrd Ft), míg a III. negyedévben a legkevesebb (12,7 Mrd Ft), így több mint 10 százalékpontra rúg a különbség e két negyedév összértéke között. Az is elmondható, hogy a zöld közbeszerzések negyedéves megoszlásának trendje többé-kevésbé követi a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések negyedéves adatait mind az eljárások számát, mind az értékét tekintve, kivéve a kiugró II. negyedéves értékadatot. Ugyanakkor szembetűnő a különbség a grafikonok között (lásd: 10. és 11. ábra), ha a 2019-es negyedéves és a 2020-as negyedéves megoszlást hasonlítjuk össze.
 

A közbeszerzési eljárások európai uniós támogatása mindig valamilyen tényleges operatív programhoz/projekthez kapcsolódik. A 12. ábrán a legjelentősebb projektek szerinti bontásban kerültek ábrázolásra a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások. Amint azt a grafikon is mutatja, messze a legtöbb zöld szempontú közbeszerzés a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) nyert uniós támogatást 2020-ban, hasonlóan, mint 2019-ben. Az eljárások számának és értékének a tekintetében is zöld közbeszerzések több mint a felét (55,5 %-át) finanszírozták ebből a programból, ez pontosan 157 db eljárást jelent 25,5 Mrd Ft értékben. Második helyen mind számban, mind értékben az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz (EFOP) köthető zöld eljárások álltak (38 db, 8,8 Mrd Ft). A harmadik helyre számértékben a Vidékfejlesztési Program (VP) került 33 db eljárással (2,4 Mrd Ft értékkel), de az eljárások értékét tekintve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) megelőzte 4,4 Mrd Ft összértékkel, ez 29 db eljárást foglalt magában, ami az eljárások száma tekintetében csak a negyedik legmagasabb. A többi operatív programhoz, mint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) és az Egyéb programokhoz tartozó zöld eljárások számban és értékben is nagyjából 5 % alatt maradtak. A darabszámban és/vagy értékben 1 % körüli, vagy annál kisebb arányt képviselő programok összevontan az „Egyéb” kategória alatt kerültek feltüntetésre, ide tartoztak többek között az Interregionális (országok közötti) együttműködési programok, a Magyar Falu Program (MFP) és a LIFE program (az Európai Unió környezetvédelmi, természetvédelmi, éghajlat-politikai projekteket támogató pénzügyi eszköze). 
 

 

A zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárásokat értékkategóriák szerint vizsgálva (13. ábra) azt a következtetést vonhatjuk le, hogy 2020-ban is a 100 millió Ft-nál kisebb összértékű eljárásokból volt a legtöbb (276 db,  közel 60 %-os arányt alkotva az összes zöld eljárás számán belül), tehát a zöld szempontok sok, viszonylag kis értékű közbeszerzéshez kapcsolódtak. Értékük összesen a zöld eljárások összértékének az ötödét sem tette ki (13,3 Mrd Ft 19,3 %). A 100 millió és 500 millió forint közötti összértékű zöld eljárások mutatkoztak a legjelentősebbnek, mert 173 db eljárás esett ebbe a kategóriába 34,5 Mrd Ft összértékben, ami a zöld eljárások számának több minta a harmadát (36,6%), és összértékének több mint a felét jelentette (50,7%). Az 500 millió forint feletti kategóriába mindössze 25 db zöld eljárás esett, ami az összes zöld közbeszerzések számát tekintve csupán 5 % körüli aránynak felelt meg, viszont igen számottevő 20,7 Mrd Ft összértéket képviseltek, ami 30 százalékos arányt jelentett a zöld közbeszerzések összértékén belül.
A 14. ábra térképe a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások számának megoszlását ábrázolja az ajánlatkérők megyéje szerint.2 Amint az a térképből és a hozzá tartozó 2. táblázat adataiból is látható, 2020-ban a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások túlnyomó többsége, közelítőleg 60 százaléka csupán 6 db megyére korlátozódott: Bács-Kiskun-; Borsod-Abaúj-Zemplén-; Hajdú-Bihar-; Szabolcs-Szatmár-Bereg-; Pest megye valamint Budapest. Ebből a szempontból is nagyon releváns a Közép-magyarországi régió, azaz Budapest és Pest megye, ahova a zöld közbeszerzések majdnem a negyede, pontosabban 23,5 százaléka köthető. 20 megyéből 14-ben közelítőleg 5 % alatt maradt a zöld eljárások számaránya. A térképről az is jól látszik, hogy a nyugat-magyarországi megyékben nem annyira volt jelentős a zöld szempontok figyelembevétele, mint az északi, keleti, illetve déli megyékben. Elmondható, hogy a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások megyei megoszlása 2020-ban nagyon hasonlóan alakult, mint 2019-ben.


1 Az adatok nem tartalmazzák azon eljárások adatait, amelyek keretmegállapodások megkötésére irányultak. A továbbiakban eljárás/közbeszerzési eljárás alatt mindig az eredményes, keretmegállapodás nélküli eljárásokat értjük.
2 Az ábra és a táblázat nem tartalmazza azon eljárások adatait, amelyeknél több ajánlatkérő szerepel, mert azokhoz általában több megye is tartozna.