2021. III. évfolyam 4. szám
Letöltés
2021.III.évfolyam 4. szám 3-5.oldal
DOI:10.37371/KEP.2021.4.1

Interjú Szedlák Attilával, a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjával

kép

Kérdések és válaszok

1. 2020 decemberétől vesz részt a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban, mint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által közösen kijelölt személy. Hogyan fogadta a felkérést, és melyek azok az érdekek, amelyeket hangsúlyozni és képviselni kíván a Tanács tagjaként?

A közbeszerzési törvény alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara több szerephez is juthat. Nemcsak mint ajánlatkérő szervezet, de tagjaink közbeszerzési érintettségével kapcsolatos szerepet is el tudunk látni. A versenysemlegesség keretein belül szeretném erősíteni a vidéki mikro- és kisvállalkozások pozícióját a közbeszerzési piacon, növelve részvételi arányukat a nyertes ajánlattevők között. A törvény továbbá lehetőséget teremt arra, hogy adott esetben a vitarendezés folyamatában is részt vegyenek a közbeszerzés tárgyával összefüggő kamarák, ezáltal is biztosítva azt, hogy az esetleges egyenlőtlenségek, viták, döntések széleskörű szakmai tapasztalatokon alapulnak. A mezőgazdaságban, vidékfejlesztésben, élelmiszeriparban több olyan támogatott beruházás valósult meg az elmúlt időszakban, amely során tagjaink Ajánlatkérőként szerepeltek, illetve számos közbeszerzési eljárás során lehetősége van az ágazati szereplőknek Ajánlatadóként közbeszerzési eljárás részesei lenni, ezért is tartom fontosnak, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepet vállaljon a Hatóság munkájában és ott a tagjai érdekeit képviselje, mindazonáltal megtiszteltetés számomra, hogy személyesen én képviselhetem a Kamarát és aktívan részt vehetek a Hatóság  munkájában.
 

2. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) főigazgatói tisztségét megelőzően a NAK elnöki kabinetfőnöke volt, így az elmúlt öt évben is komoly rálátása volt a szervezetre. Melyek a Kamarán és az agrárágazaton belüli legfrissebb, jelentős programok, kezdeményezések, és melyek azok, melyeknek lehet közbeszerzési kapcsolódása a végrehajtás során?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál betöltött tisztségemet megelőzően is testközelből találkoztam a közbeszerzés intézményével. Korábban, több mint 15 éven keresztül, mint polgármester, számos olyan beruházás és fejlesztés tervezésében és megvalósulásában vettem részt, mint ajánlatkérő szervezet képviselője, amely közbeszerzési eljárás keretében került megvalósításra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara legfőbb érintettsége az elmúlt időszakban a jégkármérséklő rendszer kiépítése kapcsán merült fel. A nagy volumenű, országos kiterjedésű, komplex rendszer kialakítása során számos eszközbeszerzést, szolgáltatás megrendelést vagy építési beruházást valósítottunk meg. Mindezek támogatási források bevonásával jöttek létre, így a beszerzések tekintetében a közbeszerzési törvény és annak alkalmazhatósága naprakész ismereteket követelt meg részemről is. Természetesen a napi operatív kérdések megválaszolása szakértői feladat volt, a döntéshozás folyamatában azonban én is aktívan részt vettem, jártasságra ebben a tekintetben is szükségem volt. A beruházást követő szakaszban jelenleg a rendszer üzemeltetése az egyik legfontosabb feladatunk, amelynek ellátásához továbbra is szükségünk van a megfelelő partnerhálózat és partnerbázis kiépítésére. A biztos és hibamentes üzemeltetéshez a továbbiakban a közbeszerzési törvény adta lehetőségek széleskörű kiaknázása a feladat, melynek során a felhasznált és a karbantartáshoz szükséges anyagok biztosítása a cél. Természetesen az ehhez kapcsolódó beszerzéseinket is közbeszerzési eljárások lebonyolítása révén valósítjuk meg.

Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy tagjaink megfelelő módon és körülmények között tudjanak elérni minket, akár személyes találkozás, akár digitalizált formában történnek a megkeresések. A személyes találkozások alkalmával a megfelelő körülmények biztosítása fontos a NAK számára, így a vidéki hálózat ingatlan struktúrájának fejlesztésére az elmúlt időszakban komoly hangsúlyt fektettünk. Az ingatlanokhoz kapcsolódó felújítási munkálatokat is közbeszerzési eljárás során valósítottuk meg. A váratlanul kialakult pandémiás helyzet rávilágított arra is, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a digitális kapcsolattartásra. Jelenleg előrehaladott tervezési fázisban van egy olyan informatikai rendszer kiépítése, amely elősegíti a tagjainkkal való együttműködést kontaktmentes módon. A támogató rendszer megvalósítása során feltételezhető, hogy szintén ajánlatkérőként fogunk fellépni. Köztestületként aktívan éltünk eddig is a közbeszerzési törvény átalakításával kapcsolatos javaslattételi lehetőségünkkel és számos észrevételünk támogatásra és elfogadásra is került. Természetesen ezen változások mögött valószínűleg az állt, hogy észrevételeink ágazattól függetlenül is megállták a helyüket és mások által is támogatott módosításokat eszközöltek. Az Európai Unió 2021-2027 programozási időszakában előreláthatóan olyan mértékű pályázati források lesznek elérhetőek az agrárágazatban szereplők számára, amely előrevetíti, hogy tagjaink akár ajánlatkérőként, akár ajánlatadóként részt fognak venni közbeszerzési eljárásokban. Nagy valószínűséggel kijelenthető az is, hogy olyan közbeszerzési tenderek is lesznek, amelyek témájában az ágazatot érintik, így különösen fontos számomra, hogy a Hatóság munkáját segíthetem a saját és kollégáim tapasztalataival. 
 

3. Hogyan érintette az elmúlt évben kitört járvány az agrárágazatot? Változott-e az agrártermékek iránti kereslet, felértékelődtek-e a közelebbi beszerzési források, mit tapasztaltak az agrárszektor szereplői és a gazdálkodók?

A koronavírus járvány a gazdaság más szereplői mellett az agrárágazatra is komoly hatást gyakorolt és gyakorol a mai napig, de szerencsére az agrárium esetében kedvező változásokról is beszélhetünk. A járvány hatására megváltoztak a vásárlási szokások. A fogyasztók lényegesen kevesebb időt töltenek az üzletekben, sokkal célirányosabban vásárolnak, emellett pedig ugrásszerűen megnőtt az online kereskedelem súlya is. Kevesebb a vásárlások száma és a vásárlói kosár mérete és összetétele is átalakult.

Mindezek ellenére azonban figyelemreméltó, hogy a hazai termékek iránt az elmúlt egy évben jelentős mértékben megnőtt a kereslet. A fogyasztók egyre inkább a megbízhatóbb forrásból származó élelmiszereket, a helyi termékeket részesítik előnyben, amelyeknek egyik legjobb beszerzési platformja a piac. A járvány kedvező hozadéka, hogy a magyar fogyasztók újra felfedezték a termelői piacokat. Ez a folyamat pedig nagy hatással van a helyi közösségek fejlődésére, fejlesztésére. A magyar agrárágazatnak az elmúlt egy év során lehetősége volt bizonyítani. A hirtelen jött válságos időszakban tanúbizonyságot tett helytállásból, kitartásból. Megmutatta, hogy határaink lezárásával is minden magyar ember asztalára biztosítani tudja a kiváló minőségű élelmiszert. 
 

4. A fenntarthatóság egyre nagyobb és fontosabb szerepet játszik életünkben, ugyanakkor a nagymértékű szennyezőanyag-kibocsátás nem elsősorban az agrárágazatból származik. Stratégiai kérdés-e az agrárágazatban a fenntarthatóság?

Napjainkban a fenntarthatóságnak minden ágazatban stratégiai kérdésnek kellene lennie, függetlenül a kibocsátás mértékétől. Fenntartható fejlődés nélkül ugyanis nem tudjuk biztosítani a jövőnket. A fenntartható mezőgazdaság esetében törekednünk kell a hatékony termelésre, az új technológiák agráriumba történő bevonására. Ehhez pedig egy hangsúlyos szemléletformálásra van szükség, teljesen új látásmódot kell kialakítani a magyar mezőgazdaságban. Az ágazatot tekintve a fenntarthatóság felé történő elmozdulásban a generációváltásnak és az innovációnak óriási szerepe van. Nekünk, a tagjainkért és a magyar agráriumért dolgozóknak pedig minden lehetőséget és segítséget biztosítanunk kell az ágazat számára, annak érdekében, hogy a termelés egyszerre legyen hatékonyabb és környezetkímélőbb. 
 

5. Mivel foglalkozik legszívesebben szabadidejében?

Amikor kicsit több szabadidőm adódik, akkor családommal az utazás szenvedélyének hódolva szeretem megismerni a különböző kulturális és épített kincseket, a természeti csodákat. A gasztronómiai különlegességeket előszeretettel kóstolom meg egy-egy barangolás alkalmával. Weimari vizslámmal sokat járok kint a természetben. Egyrészről annak sokszínűségével nem tudok betelni, másrészről a napi mozgást rendkívül fontosnak tartom, egy-egy ilyen kóborlás felér egy komplett testedzéssel.