A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: A tárgybani esetben a kérelmező számára a jogorvoslati kérelem benyújtására előírt határidő a Kbt. 148. § (7) bekezdés d) pont da) - db) alpontjai alapján megnyílt, az ezen időponttól számított 10 napon belül terjeszthetett elő jogorvoslati kérelmet, amely elkésett.
Tényállás
Az ajánlatkérő (kórház) 2019. november 28. napján a Kbt. Második Része szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított takarítási feladatok ellátása tárgyában.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásfajta alkalmazásának jogalapjaként az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban rögzítette, hogy 2019. május 08. napján a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított ugyanezen tárgyban, mely eljárás eredménytelen lett a Kbt. 85. § (2) bekezdés e) pontjának második fordulata szerint, mert az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét.
Az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi felhívást 4 gazdasági szereplőnek küldte meg, köztük a kérelmezőnek.
Az ajánlattételi felhívásban meghatározta a közbeszerzés mennyiségét, a szerződés időtartamát 24 hónapban, a részvételi feltételeket, a legjobb ár-érték arány értékelési szempontját.
Az ajánlatok értékelési szempontja a « Nettó ajánlati ár (éves szolgáltatási díj FT-ban) » és a « Hátrányos helyzetű munkavállalók teljesítésbe történő bevonása (fő) » volt.
Az ajánlatkérő az ajánlat részeként kérte benyújtani az árazott költségvetést.
Rögzítette a felhívásban, hogy közös ajánlattétel esetén az ajánlattételnek meg kell felelnie a Kbt. 35. §-ban foglalt feltételeknek.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazott útmutatót az ajánlatok elkészítésével, benyújtásával, értékelésével kapcsolatban, továbbá műszaki leírást, szerződéstervezetet, nyilatkozatmintákat.
A dokumentációban előírta az ajánlatkérő, hogy közös ajánlattétel esetén a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerint a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni, ezt a dokumentumot az összes közös ajánlattevőnek alá kell írnia.
Közös ajánlattétel esetében csatolandó a közbeszerzési dokumentumok II. fejezetében meghatározott tartalmú közös ajánlattevői megállapodás.
Az ajánlattételi határidőig az ajánlattételre felhívott mind a 4 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nettó 188.636.258.-Ft. „Ajánlatkérő az EKR rendszerben a 24 hónapra (2 évre) vonatkozó fedezetet adta meg. Az éves szolgáltatási díjra eső fedezet összege: nettó 94.318.129,-Ft (a nettó 188.636.258,-Ft fele).”
Az ajánlatkérő hiánypótlást és felvilágosítás kérést követően a tárgyalás megtartása után újabb ajánlattételre szólította fel az ajánlattevőket. Ezen határidőre 4 ajánlat érkezett, a kérelmező részéről nettó ajánlati ár (éves szolgáltatási díj Ft-ban): 155.586.929.-Ft ajánlat.
Az ajánlatkérő megküldte az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az ajánlattevők számára, mely szerint az eljárás nyertese a jelen ismertetés szerint T Zrt. és A Kft. közös ajánlattevő lett, míg a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tette.
A kérelmező iratbetekintési kérelemmel fordult az ajánlatkérőhöz. Kérte a nyertes ajánlat alábbi részeibe való betekintés biztosítását:
„- a 2. értékelési szempont: Hátrányos helyzetű munkavállalók teljesítésbe történő bevonása igazolására benyújtott cégszerű nyilatkozat és az azt alátámasztó munkavállói nyilatkozatok,
- közös ajánlattevők együttműködési megállapodása,
- a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti felhívásra közös ajánlattevők által benyújtott igazolások a gazdasági és pénzügyi alkalmasság a) és b), valamint a műszaki, illetve szakmai alkalmasság a) és b) pontjaira vonatkozóan.”
Kérelmező rögzítette a kérelmében, hogy feltételezi, hogy „a közös ajánlattevő ajánlata nem felel meg a Kbt. 73. § (4) bekezdése és a Kbt. 35. §-a előírásainak, valamint az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti felhívására benyújtott irataik az ajánlati felhívás III.1.2) és III.1.3) pontjában a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés a) pont és 21. § (3) bekezdés a) és b) pont szerint meghatározott alkalmassági minimumkövetelményeknek.”
Az iratbetekintésre sor került. Az ajánlatkérő a kérelmező által kért iratokba biztosította az iratbetekintést, a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti felhívásra a közös ajánlattevő által benyújtott, a gazdasági és pénzügyi alkalmasság b) pontjának igazolása kapcsán pedig az ajánlatkérő rögzítette, hogy azokba azért nem tud betekintést engedni, mert erre vonatkozó iratokat az ajánlat nem tartalmaz a felhívás III.1.3 b) pontjában foglaltak miatt, tekintettel arra, hogy ezen alkalmassági követelményre vonatkozó iratok a 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 3. §-ában meghatározott internetes honlapon megtalálhatóak.
A kérelmező előzetes vitarendezést kezdeményezett, melyben kérte a nyertes ajánlatának több hibás, illetve hiányos része tekintetében hiánypótlás elrendelését és annak alapján az ajánlat érvényességének vizsgálatát, a következők szerint:
1. A T Zrt. és az A Kft. közös ajánlattevők együttműködési megállapodása nem tartalmaz az ajánlatkérő számára fontos, a közös ajánlattételből fakadó alapvető információkat, például azt, hogy a felek a szerződés szerinti szolgáltatás végrehajtását milyen munkamegosztásban tervezik megvalósítani, a közös ajánlattevők egyes tagjai milyen feladatrészeket fognak végezni.
2. A közös ajánlattevők együttműködési megállapodásában foglaltak szerint az ajánlathoz csatolandó dokumentumok aláírására a T Zrt. jogosult. A 2. értékelési szempont: hátrányos helyzetű munkavállalók teljesítésbe történő bevonása igazolására benyújtott cégszerű nyilatkozatot azonban az A Kft. képviselője írta alá.
3. A teljesítésbe bevonni kívánt hátrányos helyzetű dolgozók rendelkezésre állási nyilatkozatai között az egyik nyilatkozatban ellentmondás található a nyilatkozat szövegezése és a nyilatkozatot aláíró neve között.
4. Az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására a T Zrt. által benyújtott referenciaigazoláson a T Zrt. nem vállalkozóként, hanem ajánlattevőként szerepel, ezért a referenciaigazolás joghatás kiváltására nem alkalmas.
5. A T Zrt. referenciájával kapcsolatban kérte annak igazolását, hogy a közös ajánlattevő jogszerűen rendelkezik a referenciaigazolásban szereplő munkákkal (Történt-e névváltozás, egyéb cégjogi esemény).
6. Az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására az ajánlati felhívás műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolására a Bb) pont szerinti 1 fő takarító képzettséggel rendelkező szakemberként P. L.-t, a Bc) pont szerinti 2 fő tisztítástechnológiai szolgálatvezető szakemberként pedig Sz. J.-t mutatta be a T Zrt. közös ajánlattevő. Ezzel szemben a szakemberek által aláírt rendelkezésre állási nyilatkozatban Sz. J. Bb) pont szerinti szakemberként, P. L. pedig a Bc) pont szerinti szakemberként fog a teljesítésben közreműködni.
7. A T Zrt. esetében kérte annak igazolását, hogy a kizáró okok fenn nem állását a cégnyilvántartásban szereplő büntetőjogi intézkedések nem érintik.
Az iratbetekintésen tapasztaltakon túlmenően felhívta az ajánlatkérő figyelmét az alábbi lényeges tényezőkre.
+ 1. pont: A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet hatályának meghosszabbítása – a veszélyhelyzetből adódó többlet-takarítási feladatok – miatt a közbeszerzési eljárás műszaki tartalma, a szolgáltatás minősége és mennyisége nem tartható.
+ 2. pont: Az érdekeltnél, mint egészségügyi szolgáltatónál a közös nyertes ajánlattevők által a teljesítésbe hátrányos helyzetű munkavállalóként bevonni kívánt 50 év feletti személyek a fertőzésveszély miatt esetleg nem alkalmazhatóak. Ez okból, valamint a veszélyhelyzetre tekintettel szükséges védőeszközök és alkalmassági vizsgálatok miatt indokolt a közös nyertes ajánlattevőktől árindokolás bekérése.
Az ajánlatkérő hiánypótlást, és felvilágosítást kért a nyertes ajánlattevőtől az előzetes vitarendezési kérelemben foglalt 3., 5. és 6. kérelmi elemekkel kapcsolatban.
Az ajánlatkérő válaszolt az előzetes vitarendezési kérelemre, melyben rögzítette, hogy az előzetes vitarendezési kérelem kapcsán hiánypótlási felhívást és felvilágosítás kérést küldött ki a nyertes közös ajánlattevőnek a 3., 5. és 6. kérelmi elemekkel kapcsolatban.
Majd megválaszolta az előzetes vitarendezési kérelemben foglaltakat, melyeken túlmenően megállapításokat is tett, és az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező jogorvoslati kérelmének 1. eleme szerint az ajánlatkérő jogsértően mellőzte a felvilágosítás és hiánypótlás kérését a közös ajánlattevői megállapodás tekintetében, így megsértette a Kbt. 71. § (1) bekezdését.
A 2. kérelmi elem szerint az ajánlatkérő jogellenesen járt el akkor, amikor jogsértően mellőzte a felvilágosítás kérését a büntetőjogi intézkedés tisztázása érdekében, így megsértette a Kbt. 71. § (1) bekezdését.
A 3. kérelmi elem szerint az ajánlatkérő jogsértően mellőzte az indokolás kérését a nyertesként kihirdetett közös ajánlattevő ajánlati ára tekintetében, így megsértette a Kbt. 72. § (1) bekezdését.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő kérte az elkésett jogorvoslati kérelem tekintetében az eljárás megszüntetését, érdemben indítványozta a jogorvoslati kérelem elutasítását alaptalanság miatt.
Az érdekelt észrevétele
Az érdekelt nyertes közös ajánlattevő az elkésett jogorvoslati kérelem tekintetében az eljárás megszüntetését, annak érdemi elbírálása esetén pedig a kérelmi elemek megalapozatlansága miatt elutasítását kérte a Döntőbizottságtól.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság végzésével a jogorvoslati eljárást megszüntetette.
A végzés indokolása az alábbiakat tartalmazta.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy az ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárását 2019. november 28. napján indította meg, így e jogorvoslati eljárásra a Kbt. ezen a napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Döntőbizottság hivatalból, illetve az ajánlatkérő és az érdekelt eljárási kifogására tekintettel elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem határidőben került-e előterjesztésre.
A Döntőbizottság megállapítása szerint, a Kbt. a jogorvoslati kérelem benyújtására szubjektív, a kérelmező jogsértő eseményről való tudomásszerzéséhez kötött határidőket állapít meg azzal az objektív korláttal, hogy a jogorvoslati kérelem a jogsértő esemény megtörténtétől számított kilencven napon túl nem terjeszthető elő. Mivel a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidők elmulasztása jogvesztéssel jár, ezért a tudomásszerzési időpont meghatározása kiemelt jelentőséggel bír.
A közbeszerzési eljárást lezáró döntés esetén a jogsértés tudomásra jutásától számított tíz napon belül nyújtható be jogorvoslati kérelem – figyelemmel a Kbt. 148. § (3) bekezdésében foglaltakra.
1. Amennyiben az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését követően iratbetekintést vagy előzetes vitarendezést kérelmeztek, akkor a jogsértés tudomásra jutásának időpontját a Kbt. 148. § (7) és (7a) bekezdései határozzák meg, iratbetekintés esetén az iratbetekintés befejezésének napját, előzetes vitarendezés kezdeményezése esetén pedig az ajánlatkérői válaszra nyitva álló határidő lejártának napját kell a jogsértés tudomásra jutása időpontjának tekinteni. Ha iratbetekintést követően előzetes vitarendezést is kezdeményeztek, akkor a Kbt. rögzíti, hogy a későbbi eljárási cselekmény, az előzetes vitarendezés esetén meghatározott tudomásra jutási időpont irányadó. Tehát ilyen esetben legkésőbb ezen tudomásra jutási időponttól számított tíz napon belül nyújtható be jogorvoslati kérelem.
A tárgybani jogorvoslati eljárásban a kérelmező a közbeszerzési eljárást lezáró döntést sérelmezte a nyertes ajánlat érvényessége tekintetében.
Az eljárást lezáró döntést, az ajánlatok értékeléséről szóló összegezést 2020. március 31-én küldte meg az ajánlatkérő az ajánlattevők részére. A kérelmező a Kbt. 148. § (7) bekezdés c) pontjában előírtaknak megfelelően iratbetekintésen vett részt 2020. április 7-én.
Majd előzetes vitarendezést kezdeményezett határidőben, 2020. április 14-én, így a fentiekben kifejtettek alapján az előzetes vitarendezési kérelem, kérelmi elemek tekintetében az ajánlatkérői válaszra nyitva álló határidő lejártának napja a jogsértés tudomásra jutásának időpontja, amely megnyitja a 10 napos jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidőt.
A kérelmező előzetes vitarendezési kérelmében pontokban, kérelmi elemekben jelölte meg kifogásait a nyertes ajánlat kapcsán. A Kbt. 80. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem, kérelmi elemek kapcsán az álláspontjáról 3 munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt és a többi ajánlattevőt, azonban a (4) bekezdés szerint, amennyiben hiánypótlást, felvilágosítás kérést ad ki, akkor 7 munkanapon belül kell megküldenie válaszát az előzetes vitarendezési kérelmi elemek tekintetében az ajánlattevőknek.
Tárgybani esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmi elemek tekintetében csak egyes, a 3., 5. és 6. kérelmi elemek esetében rendelt el hiánypótlást, felvilágosításkérést, így csak ezen előzetes vitarendezési kérelmi elemek tekintetében áll fenn a Kbt. 80. § (4) bekezdésben rögzített 7 munkanapos válaszadási lehetősége az ajánlatkérőnek. A többi előzetes vitarendezési kérelmi elem tekintetében a három munkanapos határidő az irányadó, amely időtartamon belül az ajánlatkérőnek meg kell küldenie a kérelmezőnek az előzetes vitarendezési kérelemre, kérelmi elemekre vonatkozó válaszát, ezen határidőn túlmenően elkésett az ajánlatkérő válasza.
Az egyértelműen megállapítható, hogy az előzetes vitarendezési kérelem 3., 5. és 6. kérelmi elemei nem kapcsolódnak tárgyukban a tárgybani jogorvoslati kérelmi elemekhez, így viszont az előzetes vitarendezési kérelem többi kérelmi eleme tekintetében irányadó 3 munkanapos ajánlatkérői válaszadási határidő az irányadó a jogsértés tudomásra jutása tekintetében.
A kérelmező előzetes vitarendezési kérelmi elemei köréből az 1., 7. kérelmi elemek és az azt követően az előzetes vitarendezési kérelemben előadottak kapcsolódhatnak a jogorvoslati kérelemhez. Ezen vitarendezési kérelmi elemek kapcsán az ajánlatkérő nem adott ki hiánypótlást, felvilágosításkérést, így a Kbt.-ben előírt három munkanapos határidő az irányadó az ajánlatkérői válaszadásra, melyet tárgybani esetben az ajánlatkérő meg is tett, a 2020. április 14-én előterjesztett előzetes vitarendezési kérelem kérelmi elemekre, a 3., 5. és 6. kérelmi elemeket kivéve, határidőben, 3 munkanapon belül 2020. április 17-én megküldte az álláspontját a kérelmező és a többi ajánlattevő részére.
Mindezek alapján tárgybani estben a Kbt. 148. § (7) bekezdés da) pontja az irányadó, mely szerint ha a jogorvoslati kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek, a jogsértés tudomásra jutása időpontjának az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját kell tekinteni, ha az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban az előzetes vitarendezési kérelemre az álláspontját határidőben megküldte, de egyéb intézkedést nem tett. Ez tárgybani esetben 2020. április 17-e volt, így legkésőbb ezen időpontban nyílt meg a kérelmező számára a jogorvoslati kérelem előterjesztésére rendelkezésre álló 10 nap. A kérelmező viszont 2020. április 29-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, így az elkésett.
Ezen időpontot nem tolja ki az ajánlatkérő 2020. április 23-án az előzetes vitarendezési kérelem kapcsán küldött válasza, mivel az egyértelműen az előzetes vitarendezési kérelem 3., 5. és 6. kérelmi elemei tekintetében tartalmazza az álláspontját, illetve a 7. kérelmi elemet követően a kérelmező által előadottakra tett további észrevételt, azonban az elkésettnek minősül a fentiekben kifejtettekre tekintettel, így az a jogsértés tudomásra jutása időpontjának számítása kapcsán nem vehető figyelembe.
A Döntőbizottság a fentiekben, az elkésettség vizsgálata során a legkésőbbi tudomásra jutási időpontot vezette le, ezáltal azt az időpontot, amikor a kérelmező a legkésőbbi időpontban benyújthatta a jogorvoslati kérelmét. Mivel ezen eset alapulvételével is elkésett a kérelmező jogorvoslati kérelme, így nem vizsgálta, hogy a kérelmező mely jogorvoslati kérelmi elemei voltak tárgyukban szoros összefüggésben az előzetes vitarendezési kérelem kérelmi elemeivel, illetve az egyéb korábbi tudomásszerzési időpontok lehetőségeit. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a kérelmező 2020. április 29. napján előterjesztett jogorvoslati kérelme elkésett.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemben nem vizsgálta.
A Döntőbizottság a jogvesztő határidőt követően benyújtott jogorvoslati kérelemre tekintettel a megindított jogorvoslati eljárást a Kbt. 148. § (10) bekezdésére, valamint a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel az Ákr. 47. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette.
A Döntőbizottság végzése ellen a kérelmező terjesztett elő keresetet a bírósághoz.
A Fővárosi Törvényszék a 104.K.704.979/2020/13. számú 2021. január 13. napján kelt ítéletében a keresetet elutasította.
Az ítétel indokolása szerint a felperes keresete – az alábbiak szerint – nem megalapozott.
A bíróság a közigazgatási jogvitát a Kp. 4. § (3) bekezdés a) pontja alapján a Kp. Második része szerinti elsőfokú közigazgatási peres eljárásban, a felperes kérelmére a Kp. 124. § (4) bekezdése alapján, a tisztességes eljárás követelményeinek biztosítása érdekében tárgyaláson bírálta el. A közigazgatási tevékenység jogszerűségét a Kp. 2. § (4) bekezdése és 85. § (1) bekezdése értelmében a kereseti kérelem korlátai között, és a Kp. 85. § (2) bekezdése alapján a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. A tényállást a Kp. 78. § (2) bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló adatok, valamint a felek előadásának egybevetése alapján, a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelve, a megelőző közigazgatási eljárásban megállapított tényállással összevetve állapította meg.
A bíróság mindenekelőtt rögzítette, hogy a felek között ténykérdésben vita nem volt, a Kbt. 148. § (7) bekezdés d) pontjának alapul vételével a szubjektív jogorvoslati határidő kezdő időpontja tekintetében, jogkérdésben vártak döntést a bíróságtól. A jogvita eldöntéséhez a bíróságnak arról kellett állást foglalnia, hogy az előzetes vitarendezési kérelem kapcsán adott érdekelti (ajánlatkérői) válaszok miként befolyásolták a jogsértésről történő tudomásszerzés időpontját.
A bíróság elöljáróban áttekintette a Kbt. ügyben releváns rendelkezéseit, kiemelten a Kbt. 3. § 16. pontját, 80. §-át, 148. § (3) és (6) - (7a) bekezdéseit, valamint 149. § (1) bekezdés c) pontját, illetve a jogirodalmi álláspontokat és az irányadó ítélkezési gyakorlatot. A bíróság utalt a Dezső Attila szerkesztette, Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez (a továbbiakban: Kommentár) a Kbt. 3. § 16. pontjához fűzött magyarázatára, mely szerint egy kérelmi elem egy közbeszerzési történeti és törvényi tényállást jelent, azaz a kérelmező által a jogorvoslati kérelemben pontosan körülírt, közbeszerzési jogszabályba ütköző olyan közbeszerzési tevékenység (cselekmény, magatartás, döntés, mulasztás), amely miatt közbeszerzési jogorvoslati eljárás lefolytatását kezdeményezi. A Kommentár kiemeli, hogy a kérelmi elemekhez képest egyenként kell vizsgálni a jogorvoslati határidő megtartottságát és az elkésettséget. A Kommentár 148. § (7) bekezdéséhez fűzött magyarázata szerint a (7) bekezdés öt esetben állít fel vélelmet a tudomásszerzés időpontjára. [...] Negyedik esetkör az előzetes vitarendezési eljárás esetében érvényesül. Ebben az esetben be kell várni az ajánlatkérő jogsértéssel kapcsolatos álláspontját, és ha azt határidőben megküldte, akkor ennek megküldésének időpontja az irányadó. Ha viszont nem küldi meg határidőben álláspontját, akkor a határidő lejártának napja a jogsértés tudomásra jutásának napja. [...] Az előzetes vitarendezésre adott ajánlatkérői válaszra, mint a jogsértés tudomásra jutásának időpontjára a kérelmező csak azon kérelmi elemek esetében hivatkozhat, amelyekkel kapcsolatosan előzetes vitarendezést kezdeményezett. A jogorvoslati kérelem egyéb kérelmi elemei tekintetében a jogorvoslati határidőkre vonatkozó általános törvényi előírások az irányadóak.
A több jogorvoslati kérelemi elemből, valamint hivatalbóli kezdeményezési elemből álló kezdeményezésekben szereplő – az egyes állított jogsértésekről külön-külön időpontokban történő – eltérő tudomásszerzések kapcsán irányadó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a Kúria a Kf.VI.40.227/2020/5. számú ítéletében rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az egyes kérelmi elemek tekintetében külön-külön vizsgálta a szubjektív határidő elteltét. Hangsúlyozta a Kúria, hogy a perbeli esetben az egyes kérelmi elemek vonatkozásában külön-külön tudomásszerzési időpontok voltak megállapíthatóak, a Kbt. 152. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó 149. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a jogsértésről való tudomásszerzést kérelmi elemenként kell megjelölni és ebből következően vizsgálni. Ezen túlmenően a Kúria a Kfv.II.37.604/2017/5. számú ítéletében hatályában fenntartotta a Fővárosi Törvényszék 3.Kf.650.104/2016/5. számú ítéletét, amelyben a másodfokú bíróság a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) 137. § (3) bekezdése és 137. § (5) bekezdés d) pontját értelmezve rámutatott, hogy a felperes három előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő egy időben, azokra – eltérő okokból – három különböző időben kapott választ, a jogorvoslati kérelem előterjesztésével azonban megvárta, hogy valamennyi kezdeményezésére a válasz megérkezzen, jóllehet a jogsértés ismert volt a számára valamennyi, általa kifogásolt jogsértésre nézve. Egyedül az árindoklást kiváltó kérelmével összefüggésben volt indokolt várakoznia, hiszen csak az eljárást lezáró döntés fenntartása alapján szerzett tudomást az ajánlati ár elfogadásáról, vagyis a jogsértésről. A további kérelmeket illetően tudnia kellett, hogy az alperesi beavatkozó a kezdeményezésével nem ért egyet, várakozásával a jogorvoslati kérelem előterjesztésének a késedelmét kockáztatta. Ebben az ügyben a Kúria álláspontja szerint a régi Kbt. 137. § (3) bekezdése szerinti tudomásszerzéstől számított jogorvoslati határidő ad biztonságos eljárási lehetőséget a vitatkozó ajánlattevőnek, mert ellenkező álláspont elfogadása mellett ajánlatkérői hallgatással vagy késedelmes válasszal bizonytalan helyzet teremtődne, mely kiszámíthatatlanná tenné a szigorú és kógens szabályok által rendezett közbeszerzési eljárásokat.
A fentiekre figyelemmel a bíróság nem osztotta a felperes érvelését, mely szerint az előzetes vitarendezési kérelemre az ajánlatkérő csak egyetlen és egységes álláspontot fejthet ki. A Kbt. 80. § (2) bekezdésének nem lehet olyan tartalmat tulajdonítani, hogy a kérelmező az előzetes vitarendezési kérelmében csak egyetlen jogsértést állíthat, a közbeszerzési eljárás során maga a felperes sem így tett. A Kbt. 80. § (3) - (4) bekezdései a válaszadásra eltérő határidőt írnak elő, attól függően, hogy az ajánlatkérő kér-e az előzetes vitarendezés során felvetett egyes kérdésekben felvilágosítást, hiánypótlást vagy árindokolást; továbbá a Kbt. 80. § (2) bekezdéséből adódóan az ajánlatkérőnek álláspontját az előzetes vitarendezési kérelemben felvetett jogsértésenként kell megfogalmaznia.
A bíróság megállapította, hogy a Kbt. 149. § (1) bekezdés c) pontja alapján az alperesnek a jogorvoslati kérelemben állított jogsértő események megtörténtét és a felperes tudomásszerzésének időpontjait kérelmi elemenként kellett vizsgálnia, amely a Kbt. 3. § 16. pontjában megfogalmazottak szerint a kérelem egyéb elemeitől elkülöníthető jogsértőnek vélt eljárási cselekmény, magatartás, döntés vagy mulasztás vizsgálatát jelenti. Ezáltal a Kbt. 148. § (3) bekezdésében meghatározott szubjektív 10 napos határidő kezdő időpontját a Kbt. 148. § (7a) bekezdése alapján – a Kbt. 80. § (2) - (4) bekezdéseivel összefüggésben – a Kbt. 148. § (7) bekezdés d) pontjában meghatározott törvényi előírások alapján kellett vizsgálnia.
A bíróság osztotta az alperes azon jogértelmezését, miszerint a jogalkotó – kifejezetten a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben történő előzetes vitarendezés kérelmezése esetére – a Kbt. 148. § (7) bekezdés d) pont da) és db) alpontjaiban meghatározott előírás felállításával egyértelműen fogalmazott: amennyiben az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját határidőben megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját; amennyiben pedig a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját határidőben nem küldte meg, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésére vonatkozó határidő lejártának napját kell a jogsértés tudomásra jutása időpontjának tekinteni.
Az alperes helytállóan állapította meg, hogy az 1., 7., + 1., + 2. vitarendezési pontok felelnek meg tárgyukban a jogorvoslati kérelmi elemeknek. Az 1., 7., + 1. pontokkal kapcsolatban az érdekelt válaszát 2020. április 17. napján megküldte (és egyéb intézkedést nem tett), a + 2. vitarendezési pont vonatkozásában pedig eddig az időpontig kellett volna válaszát megküldenie. A felperes 2020. április 17. napján szerzett tehát tudomást arról, hogy az érdekelt a javaslatait elutasította, álláspontjával nem ért egyet egyrészt a közös nyertes ajánlattevők megállapodása körében (1. jogorvoslati kérelmi elem), másrészt a tárgybeli büntetőjogi intézkedés eltérő értékelésében (2. jogorvoslati kérelmi elem); míg az árindokolás szükségességét illetően (3. jogorvoslati kérelmi elem) választ az erre megszabott határidőn belül csak részlegesen, a + 1. vitarendezési pont kapcsán közölt. A felperes számára a jogorvoslati kérelem benyújtására előírt határidő a Kbt. 148. § (7) bekezdés d) pont da) - db) alpontjai alapján ekkor nyílt meg, az ezen időponttól számított 10 napon belül – 2020. április 27. napjáig – terjeszthette volna elő határidőben jogorvoslati kérelmét, ezáltal a 2020. április 29-én benyújtott jogorvoslati kérelem elkésett.
A bíróság nem értett egyet azzal a felperesi érveléssel, mely szerint az érdekelt a 2020. április 23. napján megküldött válaszában adott végleges és egységes álláspontot, mivel ezen válaszában pontonként külön-külön csak visszautalt a korábban közölt elutasító álláspontjára; a hiánypótlások eredményéről történő tájékoztatás mellett csak az árindokolás-kérés kibocsátásának szükségtelensége körében fejtett ki újabb érveket. A bíróság hangsúlyozta, hogy a felperes a 2020. április 17-én megküldött válaszból értesült arról, hogy az érdekelt a későbbi jogorvoslati kérelmi elemek kapcsán a Kbt. 80. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedést nem tett, ezáltal a Kbt. 80. § (3) - (4) bekezdései, valamint 148. § (7) bekezdés d) pont db) alpontja alapján tisztában kellett lennie azzal, hogy a 3. jogorvoslati kérelmi elem körében is megtörtént a tudomásszerzés, tehát a rendelkezésére álló jogorvoslati határidő megnyílt. Az a tény, hogy a végzés a Kbt. 148. § (7) bekezdés d) pont da) alpontja mellett a db) alpontra az előzetes vitarendezési kérelem + 2. pontja kapcsán nem utal, az ügy érdemére nem hatott ki.
A bíróság kiemelte, hogy a Kbt. 80. § (5) bekezdésében meghatározott szerződéskötési moratórium az utolsóként megküldött ajánlatkérői választól értendő, ezen rendelkezés az egyes kifogásolt jogsértésekről történő tudomásszerzések esetlegesen eltérő időpontjaival, az alperesnek a fent ismertetett hivatalbóli vizsgálódásával nincs összefüggésben.
Mindezekre tekintettel a bíróság a keresetben előadottak alapján a támadott végzés vonatkozásában jogszabálysértést nem észlelt, így az alaptalan keresetet a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja értelmében elutasította.