2021. III. évfolyam 3. szám
Letöltés
2021.III.évfolyam 3. szám 56-63.oldal
DOI: 10.37371/KEP.2021.3.3

Az eredményes közbeszerzési eljárások alakulása 2020-ban megyénként

1Címszavak: közbeszerzés, statisztika, közbeszerzési eljárások, eredményes eljárás, területi eloszlás


2020-ban 7431 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le 3263,6 milliárd forint értékben, azonban ahhoz, hogy ezeket az adatokat megyénként bemutassam, szükség volt arra, hogy a főváros adatait  csoportosítsam. A budapesti székhelyű ajánlatkérők között jelentős azoknak a száma, akik a központi költségvetés alá tartoznak, és állami beruházást valósítanak meg. Ezek nem a Budapesten élőket szolgálják, hanem az ilyen közbeszerzések több megye azonos tárgyú közbeszerzéseit fogják össze (1854 db, 1498,3 Mrd Ft). Ezen kívül sok olyan ajánlatkérő van, aki nem kapcsolódik sem a költségvetéshez, sem a helyi önkormányzatokhoz, hanem saját céljaik megvalósítására írnak ki közbeszerzést, például egyházak, civil szervezetek (348 db, 364 Mrd Ft). Ezért a budapesti adatokat úgy módosítottam, hogy ennek a két csoportnak az adatait kivettem, és ebben a cikkben csak a fővárosi és a kerületi önkormányzatokhoz köthető közbeszerzések jelennek meg budapesti adatként (1032 db, 416,4 Mrd Ft).

A gazdasági társaságok esetében az alapító okiratot megtekintve döntöttem el azt, melyik csoportba tartoznak. A főváros, illetve a kerületi önkormányzatok által alapított gazdasági társaságok közbeszerzései a budapesti adatokba kerültek, az állami szervek által alapítottak adatai az állami beruházások közé, míg azok, amelyek nem ebbe a két kategóriába tartoztak, az egyéb csoportba kerültek. Hasonlóan válogattam szét a kulturális intézmények közbeszerzéseit is. Így például a főváros tulajdonában lévő színházak, a Fővárosi Állatkert eljárásait a budapesti közbeszerzésekhez számoltam hozzá, míg a Nemzeti Színház adatai az állami közbeszerzések közé kerültek.

Az első ábrából látható, hogy Budapest még ezzel a módszerrel is messze kiemelkedik az eredményesen lefolytatott közbeszerzések terén. 1032 közbeszerzésével, több mint kétszer annyi eljárást bonylított le, mint az őt követő Borsod-Abaúj-Zemplén megye (396 db). Harmadik helyen a sorban Pest megye található, 384 eljárással, míg a legkevesebb közbeszerzést Vas megye bonyolította le (78 eljárás).

A közbeszerzések értékének a nagy része, közel harminc százaléka Budapestre került (416,4 Mrd Ft, 29,7%), amint ez a 2. ábrából látható. A megyék sorrendje a következő: Borsod-Abaúj-Zemplén megye (108,5 Mrd, 7,7%), Veszprém megye (87,0 Mrd, 6,2%), Hajdú-Bihar (82,7 Mrd, 5,9%), Győr-Moson-Sopron  (78,7 Mrd, 5,6%), Csongrád-Csanád (72,1 Mrd, 5,1%), Bács-Kiskun (63,0 Mrd, 4,5%), Pest (58,7 Mrd, 4,2%), Tolna (57,6 Mrd, 4,1%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (56,0 Mrd, 4,0%), Baranya (53,1 Mrd, 3,8%), Békés (50,2 Mrd, 3,6%), Fejér (40,3 Mrd, 2,9%), Heves (33,9 Mrd, 2,4%), Komárom-Esztergom (33,1 Mrd, 2,4%), Zala (31,3 Mrd, 2,2%), Nógrád (27,9 Mrd, 2,0%), Jász-Nagykun-Szolnok (19,8 Mrd, 1,4%), Somogy (19,1 Mrd, 1,4%). A legkisebb rész a közbeszerzések értékéből Vas megyének jutott, ami megközelítőleg 1%-ot ér el (11,9 Mrd, 0,9%).

Az egy eredményes közbeszerzési eljárásra jutó érték esetében szintén Budapest vezeti a sort 403,5 millió forint értékben, ahogy ez a 3. ábrán látszik. Őt követi Veszprém megye 378,4, majd Tolna megye 332,8 millió forint értékben. Az utolsó négy helyen fej-fej mellett Baranya megye (155,2 M Ft), Somogy megye (154,3 M Ft), Pest megye (153,0 M Ft) és Vas megye (152,6 M Ft) végzett

kép

kép

kép

A 4. ábra azt mutatja, hogyan alakultak a közbeszerzések, ha az egy-egy megyére jutó értéket összevetjük a megye lakosságával. Az egy lakosra jutó érték Tolna megyében a legmagasabb, 267,1 ezer forint. Közel ugyanennyi Veszprém megye értéke, 255,1 ezer Ft/fő. Őket Budapest követi 237,9 ezer Ft/fő-vel. A legkisebb értékek csupán az ötödét teszik ki a legmagasabbaknak: Pest megyéé (45,3 e Ft/fő), a következő Vas megyéé (46,8 e Ft/fő), majd Jász-Nagykun-Szolnok megyéé (54 e Ft/fő).
kép
Az ezt követő ábrák esetében az egyes mutatókat megyénként vizsgáltam. Az egyes vizsgálandó kérdést mindig az adott megye összesített értékeivel hasonlítottam össze. Ezért az egyes megyékben feltűnő arányszám mindig az adott megyére jellemző értéket mutatja.

kép

Az ötödik ábrából látható, hogy mindössze három megye esetében alacsonyabb a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések aránya, mint az országos átlag (61,8%). Csongrád-Csanád megyében volt a legalacsonyabb ez az arány (57,7%), értelemszerűen itt volt a legmagasabb az uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések aránya (42,3%). A legmagasabb arány Vas megyében található (93,6%), a két érték között vegyes képet mutat az ország.

kép

A 6. ábrán látszik, hogy míg az eljárások többsége nemzeti eljárásrendben indul, az így elnyert összegek megyénként általában nem érik el az 5 százalékot a megye teljes eredményes közbeszerzéseinek értékén belül. Az értékek tekintetében a legnagyobb arányban Budapesten folytattak le nemzeti eljárásrendben közbeszerzési eljárást, amely a teljes érték 16,3 százaléka. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 8,8 százalék, Pest megyében 8,1 százalék az összes közbeszerzés értékéből a nemzeti eljárásrendben lebonyolított eljárásra eső összeg. A sor másik végén Vas megye helyezkedik el, ahol arányaiban a legtöbb közbeszerzést nemzeti eljárásrendben folytatták le, de még így is csak a megye közbeszerzései értékének 2 százaléka tartozik ide.

kép

kép

A 7. és 8. ábra mutatja mekkora szerepe van az európai uniós forrásoknak a közbeszerzések esetében. Számát tekintve arányaiban a legtöbb uniós forráshoz köthető közbeszerzés Vas megyében volt (64,1%), ez az értékét tekintve 62,2 százalékot tett ki. Értékarányát tekintve Nógrád megyében volt a legnagyobb szerepe az uniós forrásoknak, a közbeszerzések értékének 68,9 százaléka ebben a finanszírozási formában valósult meg. Ebben a tekintetben az ország középső része, Budapest és Pest megye értékei a legalacsonyabbak, lévén ez az ország legfejlettebb területe. Pest megyében a közbeszerzések számát tekintve 15,9, értékét tekintve 19,2 százalék volt az arány. Budapesten ez számát tekintve 4,3, értékét tekintve 3,9 százalék.

A 9. és a 10. ábra az építési beruházásokhoz kapcsolható közbeszerzések alakulását mutatja. A 9. ábrából látható, hogy az építési beruházásokhoz kapcsolható közbeszerzések leginkább Vas megyére jellemzőek, 78,2 százalék volt az eredményes közbeszerzéseken belül, ehhez az eljárások értékének 79,7 százaléka tartozott. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol a közbeszerzések 66,4 százaléka volt építési beruházás tárgyú eljárás, ez értékben a megyében lebonyolított közbeszerzéseknek a 77,9 százalékát jelentette.

kép

Arányaiban a legkevesebb építési beruházás Csongrád-Csanád megyében volt, ahol a közbeszerzések között csak 32,3 százalék volt az ilyen tárgyú eljárás, értékét tekintve 52,5 százalék. Ennél csak egy kicsit volt több a budapesti építési beruházásokkal kapcsolatos eljárások aránya (33,2%), amihez a közbeszerzések értékének a 64,3 százaléka tartozott.

A 10. ábrából jól látható, hogy az építési beruházás tárgyban lefolytatott eredményes közbeszerzések értéke minden megyében meghaladta a 40 százalékot. Különösen kiemelkedik Komárom-Esztergom megye, ahol minden elköltött 10 forintból 9-et építési beruházásra költenek el, miközben az eljárások számának aránya csak 57,0 százalék.

kép

kép

A 11. ábrából látható, hogy a legtöbb megyében a KKV nyertesek számának aránya az országos átlag (83,8%) felett van. A legalacsonyabb érték Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozik, ahol még a 80 százalékot sem éri el a KKV-k aránya (77,7%). Az átlag alatt van még Budapest (82,3%), Veszprém (83%), Pest (83,1%) és Heves megye (83,6%). Öt megyében a kilencven százalékot is meghaladta a KKV-k által elnyert közbeszerzések aránya.

Ha a közbeszerzési eljárások értékét tekintjük, akkor már színesebb képet kapunk (12. ábra). Az országos átlag 56 százalék volt. A kis- és középvállalkozások arányaiban a legkevesebb összeget a fővárosban nyerték el. Itt csupán az összes érték 40,7 százaléka került ilyen vállalkozásokhoz. Hasonlóan alacsony értéket mutat Komárom-Esztergom megye, ahol a közbeszerzésen nyertes kis- és középvállalkozások az elnyerhető összeg 42,3 százalékát kapták. Az országos átlag alatt van még Veszprém megye (50,6%). Az értéket tekintve legnagyobb arányban Nógrád megyében nyertek KKV-k (97,5%).

kép


1 Budapest adatai összesen 3234 eredményes közbeszerzés, 2278,7 Mrd Ft értékben.