Presentation of the regulatory environment of subcontractors through the most common law enforcement issues – 3rd part
Címszavak: közbeszerzés, szerződésteljesítés, alvállalkozó, kifizetés, jogkövetkezmények
Absztrakt
Az alvállalkozókkal kapcsolatos cikksorozat utolsó részének célja, hogy bemutassa az alvállalkozók szabályozási környezetének többi elemét, rávilágítson a leggyakoribb jogsértésekre, valamint megpróbálja feltárni azokat a pontokat, ahol gyakoriak a jogsértéseket eredményező téves értelmezések.
Abstract
The last part of the series on subcontracting aims to present the other elements of regulatory environment for subcontractors, to highlight the most common infringements, and to identify points where incorrect interpretations that lead to infringements are common.
Bevezető
A Közbeszerzési Értesítő Plusz 2020. novemberi és 2021. februári számaiban áttekintettük az alvállalkozó fogalmát, a fogalom egyes elemeit, milyen tényezőket kell vizsgálni ahhoz, hogy a szerződés teljesítésében résztvevők alvállalkozói minősége megállapítható legyen, továbbá áttekintettük az alvállalkozói szabályozás egyik leglényegesebb elemét, az alvállalkozók bejelentésével összefüggő rendelkezéseket.
A cikksorozat utolsó részének célja a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) alvállalkozókra vonatkozó szabályozása további elemeinek ismertetése, hangsúlyozottan azokra a pontokra koncentrálva, amelyek a leggyakoribb jogértelmezési problémákat, jogsértéseket okozzák, a cikk végén pedig rövid gyűjteményt adunk a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a tárgykörben hozott határozatairól.
Ellenszolgáltatás kifizetése az alvállalkozókkal összefüggésben
A Közbeszerzési Értesítő Plusz 2020. szeptemberi számban megjelent cikkben az alvállalkozói kifizetési szabályok már említésre kerültek, mint az alvállalkozók bevonására, illetve az alvállalkozóként való megjelenésre vonatkozó döntést befolyásoló egyik tényező. Az alvállalkozói szinten leggyakrabban megjelenő mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, az egyes szektorokat sújtó lánc- és körbetartozások csökkentése érdekében a Kbt. tartalmaz speciális szabályokat az ellenszolgáltatás kifizetésére. A jogsértések egyik csoportját ezeknek az eltérő kifizetési szabályoknak a megsértése képezi.
A ma hatályos közbeszerzési szabályozásban az ellenszolgáltatás kifizetésének szabályai a közbeszerzési tárgytól, illetve alvállalkozó bevonásának tényétől függnek: az ellenszolgáltatás kifizetésére vonatkozó speciális szabályozás az építési beruházás közbeszerzési tárgy esetében áll fenn. Építési beruházás esetén a kifizetés szabályai aszerint alakulnak, hogy az ajánlattevő igénybe vett-e alvállalkozót az építési beruházás megvalósítására megkötött szerződés teljesítésében, egyéb közbeszerzési tárgyak esetében az alvállalkozó igénybevételének kérdésköre irreleváns az ellenszolgáltatás kifizetése során.
Az alvállalkozók kifizetésének szabályozása is több változáson ment keresztül, az alvállalkozók közvetlen és közvetett kifizetése felváltva jelent meg, kezdetben eltérő szabályozás volt a szolgáltatások közbeszerzési tárgyra is, majd végül kizárólag az építési beruházásokra vonatkozóan. Mind a közvetlen, mind a közvetett kifizetési szabályok lényege röviden, hogy a bejelentett alvállalkozók az ajánlattevőt megelőzve részesülhetnek az ellenszolgáltatásból, és az ajánlattevő csak akkor juthatott hozzá az őt megillető ellenszolgáltatási részhez, ha az alvállalkozó igazoltan megkapta az őt illető részt. Közvetlen kifizetés esetén az ajánlatkérő közvetlenül fizette ki az alvállalkozó részére az őt megillető díjazást, míg közvetett kifizetés esetén az ajánlattevőn keresztül történik meg a kifizetés. A közvetlen alvállalkozói kifizetés rövid ideig volt a közbeszerzési szabályozás része, mivel jogi-pénzügyi-adózási kérdéseket vetett fel a jogviszony nélküli alvállalkozói kifizetés az ajánlatkérő részéről. Ugyanakkor szükséges ismételten megjegyezni, hogy lehetnek még hatályban szerződések, amelyek vonatkozásában a „régebbi” szabályok alapján kell eljárni.
Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Építési beruházási rendelet) egy sorrendet állít a kifizetés folyamatára vonatkozóan, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél alvállalkozót vett igénybe az építési beruházás teljesítése során (Építési beruházási rendelet 32/A. § (1) bekezdés).
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXVIII. törvény 2021. február 1-jével módosította a Kbt. 135. § (1) bekezdésében foglalt szabályokat, amely alapján a szerződő feleknek az ellenérték kifizetésére irányadó jogszabályokat figyelembe véve kell rendelkezniük a szerződésben a teljesítés tényének írásbeli elismeréséről, a teljesítésigazolás kiállításáról, azaz megszűnt a 15 napos abszolút határidő, a módosítás ezzel egyidejűleg pedig hatályon kívül helyezte a Kbt. 135. § (2) bekezdését, amely a teljesítésigazolás kiadásának egyik kötelező esetét határozta meg ajánlatkérő mulasztása esetére. A Kbt. 135. § (1) bekezdés módosított rendelkezéséhez fűzött miniszteri indokolás egyértelművé teszi, hogy a szerződő feleknek az adott közbeszerzési tárgyra vonatkozó ágazati szabályozásnak megfelelően kell kialakítania a teljesítés, az átadás-átvétel, a teljesítés-elismerés, illetve a számlakiállítás folyamatára vonatkozó szabályokat. A módosítás azonban, szemben a Kbt. 138. § (3) bekezdésével, nem visszamenőleges hatályú, azaz csak a hatálybalépést követően alkalmazandó.
Az Építési beruházási rendelet alapján, az ajánlatkérő teljesítésigazolását követően, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél, közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők, projekttársaság esetén a projekttársaság (továbbiakban együtt: ajánlattevőként szerződő fél), az építési beruházás teljesítéséhez alvállalkozót vett igénybe, az ajánlatkérőként szerződő félnek, európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezetnek, és értelemszerűen az ajánlattevőként szerződő félnek is a kifizetési folyamat során az alábbi sorrendet kell betartania:
Az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból,
az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, ezzel egyidejűleg kötelesek felhívni az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat.
Az 1-2. pontoknak megfelelően a Kbt. 135. § (1) bekezdés szerinti teljesítés elismerés időpontja alapvető fontosságú. Ezen időpontig az ajánlattevő(k)nek olyan nyilatkozato(ka)t kell az ajánlatkérő részére eljuttatni, amelyből megállapítható, ajánlattevőként szerződő felek esetében egyenként, a saját és az általuk bevont alvállalkozó(k) részesedése az ellenszolgáltatás összegéből.
Az alvállalkozókat megillető részesedés megállapításánál figyelemmel kell lenni arra, amint az alvállalkozói fogalomnál tárgyaltuk, hogy az alvállalkozó végzett-e alvállalkozói fogalomkörbe nem tartozó tevékenységet is. Szoros összefüggés hiánya esetén a tevékenységhalmaz két csoportra oszlik, és a speciális kifizetési folyamatban már csak az építési beruházás kapcsán alvállalkozóként végzett tevékenység ellenértéke vehet részt.
A kifizetési folyamat lépésének fontos eleme, hogy az alvállalkozó „most” állítja ki a számláját az ajánlattevő részére. Ez a számlakiállítási kötelezettség azt is jelenti, hogy az alvállalkozói számla kiállítása nem elhagyható, nem helyettesíthető más dokumentummal.
A nyilatkozat tekintetében a Közbeszerzési Döntőbizottság D.189/19/2017. sz. határozatában kifejtette, hogy a nyilatkozatforma szabályozásának hiánya miatt akár az alvállalkozói számla becsatolásával is teljesíthető.
Az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike kiállítja a számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;
a 3. pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél, európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet, tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek. Részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a határidő harminc nap;
az ajánlattevőként szerződő felek haladéktalanul1 kiegyenlítik az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartják;
az ajánlattevőként szerződő felek átadják az 5. pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait az ajánlatkérő részére;
az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél, európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet, tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek;
ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az 5. és 6. pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az 5. és 6. pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a 2. pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére.
Amint látjuk, a szabályozás lényege, hogy az alvállalkozót kell elsődlegesen kifizetni, azonban az ajánlattevő jogosult az alvállalkozói díj egy részét visszatartani, amelynek jogosultságát hitelt érdemlő irattal kell igazolnia. Ilyen visszatartás lehet az alvállalkozó által adott biztosíték, az alvállalkozó nem szerződésszerű teljesítésével kapcsolatos visszatartások.
A kifizetési folyamat másik kulcsfontosságú tényezője az ajánlatkérő teljesítés-elismeréséhez kötöttség, amely – amint később látni fogjuk – számos gyakorlati kérdést vet fel.
Az alvállalkozókat támogató kifizetési folyamat alkalmazásához az Építési beruházási rendelet 32/B. § (1) bekezdése egyetlen feltételt határoz meg: „a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél ajánlattevő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha
a) az alvállalkozó az ajánlattevő rendelkezésére bocsát a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,
b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy
c) az ajánlattevő rendelkezésére bocsátja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást.”
A 32/B. § (2) bekezdése alapján, amennyiben az alvállalkozó általános adóigazolásában köztartozás szerepel, az ajánlattevőként szerződő fél a kifizetést az abban szereplő köztartozás erejéig visszatartja, azaz az alvállalkozó nem juthat hozzá a köztartozás mértékével megegyező ellenszolgáltatáshoz. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki. Amennyiben azonban az ajánlattevőként szerződő fél a köztartozás fennállása ellenére elmulasztja a visszatartást, akkor a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért.
Az Építési beruházási rendelet 32/B. § szerinti rendelkezései azt is jelentik, hogy a kifizetési folyamat során nemcsak a 32/A. §-ban nevesített nyilatkozatokat, számlát és egyéb dokumentumokat kell az ajánlatkérőnek átadni, hanem a 32/B. § szerinti dokumentumokat is.
Az építési beruházás megvalósítására irányuló szerződés részfizetési lehetőséget is tartalmazhat, illetve adott esetben tartalmaznia is kell (pl. Építési beruházási rendelet 32. §), ekkor a fenti kifizetési szabályok minden részlet kifizetésére irányadóak (Építési beruházási rendelet 32/A. § (3) bekezdés).
Az alvállalkozókat védelmező rendelkezés az is, hogy a szerződő felek kizárólag az ajánlattevőként szerződő felet megillető részre vonatkozóan állapodhatnak meg halasztott teljesítésben a Ptk. 6:130. § (3) bekezdésének megfelelően, valamint az alvállalkozó köztartozása miatti ajánlattevői visszatartás is csak az ajánlattevőként szerződő felet megillető részre vonatkozhat (Építési beruházási rendelet 32/A. § (2) bekezdés).
A Kbt. kógenciájából adódóan, a törvényi felhatalmazás alapján alkotott végrehajtási rendeletekre is a kötelező alkalmazás elve vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az Építési beruházási rendeletben meghatározott kifizetési sorrend betartása, a kifizetési folyamat valamennyi lépéseinek dokumentálása és ellenőrizhetőségének biztosítása ugyanolyan közbeszerzési kötelezettsége a szerződő feleknek.
Jellemző jogsértés, hogy a kifizetési folyamat valamely lépésének teljesülése dokumentáltan nem igazolható. Sok esetben a szerződő felek a jogalkotói célt tartják szem előtt, miszerint az alvállalkozó hozzájusson az őt megillető ellenszolgáltatáshoz, ugyanakkor a sorrendet nem tartják vagy valamelyik lépés elmarad vagy a dokumentálás hiányzik. A Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában kifejtette,2 hogy dokumentumokkal kell tudni igazolni mindkét szerződő félnek, hogy a kifizetési folyamat minden lépésére sor került. Egyrészt ajánlattevőnek dokumentáltan teljesítenie kell az Építési beruházási rendelet 32/A. § (1) bekezdésben foglalt cselekvési sorozat minden elemét (nyilatkozatok, számla kiállítás, alvállalkozói kifizetés igazolása, alvállalkozói nemleges adótartozás), másrészt az ajánlatkérőnek a Kbt. 142. §-ban foglalt ellenőrzési és dokumentálási kötelezettsége kapcsán is nyomon kell követnie a kifizetési folyamat egyes lépéseinek megvalósulását. Amennyiben ajánlattevő megsérti a kifizetési folyamat lépéseit, akkor szerződésszegést követ el, az ajánlatkérő a Kbt. 142. § alapján köteles a szerződésszegés tényét dokumentálni. Ugyanakkor több olyan jogeset van, ahol a Közbeszerzési Döntőbizottság figyelembe vette „enyhítő körülményként” azt a tényt, hogy a kifizetési folyamat célja, miszerint az alvállalkozó kifizetésre kerüljön, megvalósult.3
A jellemző jogsértések másik csoportja, hogy amikor az ajánlattevőként szerződő fél nyilatkozik az alvállalkozókról és az őket megillető ellenszolgáltatás mértékéről, vagy az ajánlatkérő részére benyújtott számlában részletezi a rájuk vonatkozó mértéket, az ajánlatkérő szabályosan be nem jelentett alvállalkozó megjelölésével szembesül. Az alvállalkozók bejelentésére szigorú szabályok és szigorú időbeliségi elvek vonatkoznak, amelyeknek elsődleges célja, hogy a közpénzből megvalósuló beszerzés teljesítésében olyan gazdasági szereplők vegyenek részt, amelyek kiléte pontosan ismert és velük szemben nem áll fenn kizáró ok. Mindazon alvállalkozók, amelyeket az ajánlattevőként szerződő fél egyáltalán nem jelentett be vagy a bejelentés nem volt szabályos, megkérdőjelezi a szerződés teljesítésében való részvétel, és így a közpénzből való részesedés jogszerűségét. Az ajánlatkérőként szerződő fél pedig jogszerűen nem fizetheti ki egy olyan gazdasági szereplő díjazását, amelynek bevonása nem felel meg a közbeszerzési kógens szabályozásnak. Ezért az alvállalkozóként fellépő gazdasági szereplők számára létfontosságú, hogy nyomon kövessék a bejelentésükre vonatkozó szabályok betartását, hiszen ez az egyetlen biztosítéka annak, hogy az ellenszolgáltatás összegének kifizetését az ajánlatkérő közvetett módon biztosíthassa.
A kifizetési szabályok vonatkozásában a szerződő feleknek figyelemmel kell lenni az alvállalkozói bevonást korlátozó rendelkezésekre is. A 2020. szeptemberi számban megjelent cikk bemutatta azokat a korlátozó rendelkezéseket, amelyek konkrét, leginkább százalékos mértékben meghatározták az alvállalkozók bevonásának mértékét a teljesítésükhöz igazodóan (pl. Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdés korábbi rendelkezései), először építési beruházás és szolgáltatás beszerzési tárgyak, majd kizárólag építési beruházás esetében. Tekintettel arra, hogy potenciálisan még lehetnek hatályban olyan szerződések, amelyekre még jogszerűen vonatkozhat alvállalkozói részvételt korlátozó rendelkezés, a kifizetési folyamatok során figyelembe kell venni, hogy ezekben az esetekben az alvállalkozói teljesítés mértéke nem haladhatja meg a jogszabályban rögzített korlátot. Amennyiben a dokumentumok alapján megállapítható, hogy az alvállalkozói teljesítés mértéke meghaladta a jogszabályban meghatározott maximális mértéket, akkor az ajánlattevő jogsértést és szerződésszegést követett el. Az alvállalkozói bevonás mértékére vonatkozó szabályok megsértése miatt pedig a megengedett mértéken felül igénybe vett alvállalkozói teljesítések kifizetésének jogszerűsége is megkérdőjeleződik azzal, hogy vajon az ajánlatkérő a jogszabályban meghatározott bevonási mértéken felüli ellenszolgáltatást kifizetheti-e az ajánlattevő részére az alvállalkozói kifizetési lépcsőben, mindamellett, hogy a szerződésszegés következményeit alkalmaznia kell. És itt kell visszacsatolni az alvállalkozói fogalom vizsgálatának fontosságára, miszerint minden egyes szerződés teljesítésében közreműködő esetében gondosan meg kell vizsgálni az alvállalkozói szerepkör fennállását, mivel a bevonást korlátozó, a kifizetési folyamatot szabályozó rendelkezéseket az alvállalkozókra kell alkalmazni, azaz az alvállalkozónak nem minősülő személyek/szervezetek teljesítési arányát nem kell figyelembe venni a bevonási korlát számításánál, illetve a kifizetési folyamat során.
Az alvállalkozói bevonás százalékos mértékének számítása problémát okozhat a teljesedésbe menés előtt megszüntetett szerződések esetében: akár elállás, akár felmondás által szűnik meg a szerződés, a szerződés jellegétől függően a szerződő feleket elszámolási kötelezettség terheli. Az elszámolás során az ajánlattevőt, valamint az addig a teljesítésbe bevont alvállalkozókat valamilyen mértékű ellenszolgáltatás illetheti meg. A teljesítés megkezdését követően a szerződés megszüntetése érheti olyan fázisban az ajánlattevőt, amikor az ajánlatkérővel való elszámolás során kiderül, az alvállalkozók tényleges teljesítése még nagyobb mértékű a jogszabályban megengedettnél, hiszen az ajánlattevő a szerződés teljesítésével számolta az alvállalkozói bevonás mértékét. A jogsértés ténylegesen bekövetkezik, de az ajánlattevő ezen jogsértő magatartása másként értékelendő. Az ugyanis nem várható el az ajánlattevőtől, hogy a szerződés teljesítését annak függvényében végezze, hogy „a nap minden percében” az alvállalkozói teljesítés mértéke a jogszabályi mértéknél alacsonyabb legyen, erre vonatkozó jogszabályi kötelezettség nincs előírva. Az egymásra épülő munkafolyamatok, a munkafolyamatokhoz kapcsolódó költségek különbözősége maga után vonhatja, hogy az alvállalkozók tevékenységének intenzitása és százalékos mértéke is folyamatosan változik az „összesen”-hez képest. Sajnálatosan a jogsértés tényszerűen bekövetkezik. A jogorvoslati fórum a jogkövetkezmények mérlegelésénél vélelmezhetően pozitív irányú megítélést tanúsít a jogsértés atipikus és előre nem látható jellege miatt.
A kifizetési folyamat kötöttsége miatt az alvállalkozók támogatásához fűződő cél csorbulhat akkor is, ha az adott alvállalkozó a teljesítés kezdeti szakaszában vett részt a szerződés teljesítésében, és a tevékenységének befejezését követően a részszámlázás vagy annak hiányában a végszámlázás időben a távoli jövőbe vész. Az Építési beruházási rendelet nem kezeli azt a helyzetet, hogy az ajánlattevő önként kifizesse az alvállalkozót az ajánlatkérői teljesítésigazolás és a folyamat lépéseinek betartása hiányában. Ehhez hasonlóan álláspontom szerint problémás az előlegfizetési lehetőség biztosítása az alvállalkozó részére, hiszen előlegfizetés esetében nem áll rendelkezésre teljesítésigazolás, valamint a részszámlázás önkéntes biztosítása az alvállalkozó részére, ahol szintén nem áll teljesítésigazolás rendelkezésre.
Közös ajánlattétel esetén a gyakorlatban előfordulhat az is, hogy a közös ajánlattevők között létrejött együttműködési megállapodás rendezi a számlabenyújtási szabályokat, az ellenszolgáltatásból való részesedés mértékét, akár úgy is, hogy a közös ajánlattevőket képviselő közös ajánlattevő „egyszemélyben” jogosult eljárni, és gyakorlatilag a többi közös ajánlattevő között egy második lépcsőben osztja szét az ellenszolgáltatás összegét, vagy az ellenszolgáltatás mértéke nem igazodik a teljesítéshez. Az együttműködési megállapodás e szabályozása jogszerűségének megítélése problematikus. A fenti kifizetési szabályozás szóhasználata („ajánlattevőként szerződő felek”, „összes ajánlattevőként szerződő fél”) egyértelműen utal arra, hogy valamennyi ajánlattevőnek nyilatkozni kell, számlát benyújtani, számukra az ellenszolgáltatást kifizetni, amelyből a saját részről bevont alvállalkozóikat kifizetni kötelesek.
Alvállalkozók bevonását korlátozó rendelkezések
A 2020. szeptemberi számban megjelent cikkben összefoglaltuk azokat az eseteket, amikor a közbeszerzési és egyéb ágazat-szakmai jogszabályi környezet előírásai, az ajánlatkérő és az ajánlattevő eljárási cselekményei, az általuk hozott döntések, és az ezek eredményeként kialakult végleges feltételek (közbeszerzési dokumentumok, ajánlat) be- és körülhatárolják, hogy alvállalkozó a szerződés teljesítésébe egyáltalán bevonható-e, a már bevont alvállalkozó mellőzhető-e, lecserélhető-e más alvállalkozóra, avagy új alvállalkozó bevonható-e. Az alvállalkozókkal kapcsolatos jogsértések egy része ezeknek a korlátozó rendelkezéseknek a megsértéséből ered.
A korlátozó rendelkezések közül, kiemelt fontosságukra tekintettel, azokat említjük meg még egyszer, amikor a jogsértés a fogalmilag alvállalkozónak is minősülő személyek/szervezetek azon csoportjával függ össze, amelyeknek részvétele a szerződés teljesítésében kötelező, illetve mellőzésük vagy cseréjük feltételekhez van kötve.
A szerződés teljesítésében kötelezően részt vevők köre
A szerződés teljesítésében résztvevők közül a Kbt. 138. § (2)-(4) bekezdéseiben nevesített három szerepkör, a kapacitást biztosító személy/szervezet, az ajánlat értékelésekor meghatározó személy/szervezet és az alvállalkozók egymástól eltérő funkcióval bíró kategóriák. Míg az előbbi két kategória a közbeszerzési eljárásban betöltött szerepük (előbbi az alkalmasság igazolása, utóbbi az ajánlat nyertessége) miatt bírnak jelentőséggel a szerződés teljesítése szakaszában azzal, hogy kötelező részvételükkel az ajánlattevő teljesítése az ajánlat tartalma szerint biztosított legyen, addig az alvállalkozói kategória a szerződés teljesítésében résztvevők közül kiemelt csoport.
Ahogy az alábbi ábra is mutatja, a három nevesített csoport részben fedheti egymást, de el is különülhet egymástól.
Szerződés teljesítésében kötelező résztvevők egymáshoz való viszonya
A kategorizálás eredményeként előfordulhat, hogy egy személy/szervezet több szerepkört tölt be a szerződés teljesítése során, de az is előfordulhat, hogy az egyes szerepkörei megváltoznak.
Ennek leggyakoribb esete a szakemberhez köthető. Gyakori műszaki alkalmassági követelmény az olyan szakemberrel való rendelkezés, aki valamilyen szakmai tapasztalattal bír. Ezzel egyidejűleg sok esetben odaítélési szempontként megjelenik az alkalmassági követelménynek való megfelelésére bemutatott szakember többlet szakmai tapasztalatának értékelése. Amennyiben az ajánlattevő az alkalmassági követelmény tekintetében kapacitást biztosító személyt/szervezetet von be és egyúttal nyertes ajánlattevő lesz az értékelési szempontok szerint, akkor a Kbt. 138. § (2) és (4) bekezdése alapján ennek a személynek/szervezetnek a részvétele kötelező a szerződés teljesítésében, mellőzése feltételhez kötött. Ugyanakkor esetében az alvállalkozói minőség vizsgálatát is szükséges elvégezni, hogy az adott személyre/szervezetre figyelembe venni szükséges rendelkezések teljes köre megállapítható legyen. A szerepkörök megváltozásának egyik esete pedig, hogy az ajánlattevő munkavállalóként foglalkoztatja tovább a szakembert. Másik jellegzetes eset, amikor a gyártó kapacitást biztosító szervezetként lép fel pl. referenciaigazolás rendelkezésre bocsátásával. A gyártó a Kbt. 138. § (2) bekezdés alapján köteles részt venni a szerződés teljesítlsében, ugyanakkor az alvállalkozói fogalom elemei nem biztos, hogy fennállnak.
A Kbt. szerződés teljesítésében résztvevők körére vonatkozó korlátozó és engedő szabályok hivatottak megelőzni azt a jelenséget, amikor a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában az ajánlat nyertessége érdekében tett „drága és minőségi” vállalások a szerződéskötéssel „költségtakarékos” teljesítési megoldásokká próbálnak átalakulni. Erre legjobb példa, ha az alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében vagy értékelési szempontra megnevezett szakember részvételét, aki jelentős szakmai tapasztalattal és képzettséggel rendelkezik, a szerződés teljesítési szakaszában nem igazán akarja az ajánlattevő igénybe venni. A jogsértések tehát sok esetben abból erednek, hogy a szerződő felek nem tartják be az egyes szerepkörökhöz (pl. Kbt. 65. § (7), (9)-(10) bekezdésekben, a Kbt. 138. § (2) és (4) bekezdésekben) meghatározott feltételrendszert.
A kapacitást biztosító személy/szervezet a kötelezettségvállalása tartalmának, illetve a jogszabályi előírásnak megfelelően, az ajánlat értékelése során meghatározó körülménynek minősülő személy/szervezet a közbeszerzési dokumentumokban, az ajánlatban vagy a jogszabályban foglaltaknak megfelelően köteles részt venni a teljesítésben. Amennyiben a szerződés teljesítésében való részvételüket az ajánlattevő mellőzni kívánja, akkor a Kbt. 138. § (2) és (4) bekezdések alapján köteles az ott szabályozott feltételrendszer teljesülését az ajánlatkérő részére dokumentumokkal igazolni, enélkül a szerződés teljesítésében való részvételük nem mellőzhető és helyettük más nem vonható be.4 A Kbt. 138. § (2) bekezdés alapján az alkalmassági követelménynek való megfelelést, a Kbt. 138. § (4) bekezdés alapján szervezet esetében a jogutódlást, személy esetében az egyenértékűséget kell igazolni. A Kbt. 138. § (2) és (4) bekezdés alapján bevont „új” személyek/szervezetek esetében vizsgálni kell az alvállalkozói fogalom fennállását, amennyiben pedig alvállalkozónak minősülnek, akkor alkalmazni kell az alvállalkozók bejelentésére vonatkozó, Kbt. 138. § (3) bekezdés szerinti szabályokat is. Bár kizárólag a Kbt. 138. § (4) bekezdés tartalmaz hozzájárulási kötelezettséget (jogosultságot) ajánlatkérő számára, ugyanakkor mégis köteles meggyőződni arról, hogy a fenti feltételek teljesülnek-e.
A bevonási kötelezettséget és korlátokat tartalmazó rendelkezéseket az ajánlatkérő is megsértheti, bár e tekintetben jóval kevesebb példa található. A gyakorlatban az szokott előfordulni, hogy az ajánlatkérő minden alvállalkozó, további közreműködő bevonását az engedélyéhez, hozzájárulásához köti, mintegy mérlegelési és döntési jogot fenntartva magának az alvállalkozói bevonást illetően, vagy az ajánlatkérő megpróbálja leszabályozni a munkavállaló alkalmazásának kötelezettségét. Ezen cselekmények jogszerűségének megítélése az adott beszerzés jellegétől függ, egyedi esetekben lehet elfogadható (pl. nemzetbiztonság vagy személyi szolgáltatás).
Összeférhetetlenség, többes megjelenés tilalma
A 2020. szeptemberi számban megjelent cikkben az alvállalkozók bevonására vonatkozó döntést korlátozó tényezőként megemlítettük a Kbt. 25. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályokat, illetve a Kbt. 36. § (1) bekezdés szerinti többes megjelenés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket is. A témakört nem ismételjük meg, de a szabályozási környezet ismertetésének teljessége kedvéért és a kiemelt fontossága miatt említés szinten itt is nevesítjük.
A Kbt. 25. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok nemcsak az ajánlattevőre, hanem az alvállalkozóra is vonatkoznak, a Kbt. 36. § (1) bekezdés szerinti többes megjelenés tilalma pedig az ajánlattevő másik ajánlatban való alvállalkozóként történő megjelenését szabályozza.
Az összeférhetetlenségi szabályok alapján, azon gazdasági szereplő tekintetében, amelyet az ajánlattevő be kíván vonni a szerződés teljesítésébe, ugyanúgy figyelembe kell venni az objektív és szubjektív korlátokat, amelyek az ajánlatkérő oldalán való részvételt a közbeszerzési eljárás előkészítésében és a közbeszerzési eljárás lefolytatásában, illetve az ajánlattevő oldalán az alvállalkozóként való megjelenést nem engedik; továbbá ugyanúgy alkalmazni kell az ajánlatkérő összeférhetetlenségre vonatkozó megelőzési kötelezettségét, a nyilatkozattételi szabályokat, illetve az összeférhetetlenség alóli kivételeket. A Kbt. 36. § (1) bekezdés a verseny tisztasága alapelv érdekében az ajánlattevő szerepkörének megsokszorozásának tilalmát szabályozza: a közbeszerzési eljárásban egy ajánlattevő nem jelenhet meg alvállalkozóként egy másik ajánlatban, részajánlattétel esetén ugyanazon rész tekintetében. A 2020. szeptemberi számban megjelenő cikkben pedig kifejtettük azt a gyakori kérdést, hogy „másik ajánlattevő” a szerződés-teljesítési szakaszban beléphet-e alvállalkozóként, illetve az eredményről szóló tájékoztató megjelenésének milyen kulcsszerepe van a jogszerűség megítélésében.5 A Kbt. 36. § (2)-(3) bekezdésekben foglalt bejelentési kötelezettség a Gazdasági Versenyhivatal részére az alvállalkozó oldalán fellépő okok alapján is fennáll.
Elvárások és jogkövetkezmények
Az alvállalkozókkal kapcsolatos szabályok betartása ugyanolyan közbeszerzési kötelezettségnek minősül a közbeszerzés szereplői, elsődlegesen az ajánlattevő, az alvállalkozó és az ajánlatkérő számára, mint bármely más közbeszerzési előírás teljesítése.
Az alvállalkozói szabályok megszegésének megítélésével kapcsolatban az a súlyosbító körülmény, hogy a jogsértések többsége nem reparálható. Míg egy ajánlattételi vagy egy bírálati szakaszban a jogsértés orvoslása könnyebb egy közbeszerzéstől való visszalépés vagy újrabírálat útján, a szerződés teljesítésébe már bevont alvállalkozók esetében, ha az alvállalkozói minőség megállapítása helytelen vagy a bejelentési kötelezettség teljesítése elmaradt, illetve az alvállalkozó nem felel meg az előírt feltételeknek, a jogsértés már nem reparálható. Gondoljunk csak arra az egyszerű esetre, hogy az alvállalkozó a bejelentését megelőzően már megkezdte tevékenységét, vagy a bevonási korlátot meghaladó mértékben került sor alvállalkozó bevonásra. Ezért a várható jogkövetkezmények is súlyosabbak.
Ajánlatkérőt a Kbt. 142. § (1)-(2) bekezdések alapján a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elv érvényesítése érdekében ellenőrzési és dokumentálási kötelezettség terheli a szerződéses kötelezettség teljesítésére és a szerződéstől eltérő teljesítésre is a szerződés teljes időtartamára vonatkozóan, azaz minimálisan a szerződés létrejöttétől a szerződés teljesítésének befejezéséig.6 A Kbt. 142. § nem tartalmaz rendelkezéseket az ellenőrzés, illetve dokumentálás konkrét módjára, követelményeire, de az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie szükséges a közbeszerzési szabályok, illetve szerződéses rendelkezések betartását, így a szerződés teljesítésében résztvevők körére vonatkozó szabályok betartását is. E szabályok érvényesítése érdekében az ajánlatkérőnek a közbeszerzés tárgyától, a szerződés jellegétől függően ki kell alakítania a folyamatokat, és ezekhez biztosítania kell azokat a személyi-tárgyi-pénzügyi erőforrásokat, amelyekkel a szerződéses és közbeszerzési kötelezettségek teljesítését nyomon követheti, a szükséges eljárási cselekményeket megteheti, adott esetben beavatkozhat a jogsértés megelőzése vagy elhárítása érdekében.
Építési beruházás megvalósítása esetén az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés e) pontja, illetve az Építési beruházási rendelet 27. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő vagy a nevében eljáró személy, szervezet köteles ellenőrzést végezni az építési napló alapján, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.7 Az építési napló az építési beruházások teljesítésének egyik alapdokumentuma, tartalmazza a résztvevőket, a tevékenységeket és az eseményeket. Így az építési napló bejegyzéseit össze lehet vetni a közbeszerzési kötelezettségekkel, az ajánlatkérő részére a közbeszerzési kötelezettségek teljesítése kapcsán eljuttatott dokumentumokkal (pl. új alvállalkozó bevonása). Építési beruházások esetében gyakori, hogy az ajánlatkérő „más” személy, szervezet közreműködését veszi igénybe a nevében történő eljárásra, pl. beruházás-lebonyolító, műszaki ellenőr. Közreműködők igényvétele esetén a velük kötött szerződésben fontos arról rendelkezni, hogy a közreműködő az ajánlatkérő nevében eljáró személynek, szervezetnek minősül-e, és az ajánlatkérőt terhelő ellenőrzési és dokumentálási kötelezettség milyen mértékben terheli. Ha a szerződés ezt nem rendezi, akkor továbbra is az ajánlatkérőre hárul a kötelezettség „fizikai” teljesítése a jogi kötelezettség mellett.8 Építési beruházás esetében tehát az alvállalkozói bevonás ellenőrzésének nevesített eszköze az építési napló, azonban ez nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérőnek kizárólag az abban foglaltakra kell támaszkodnia, és csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdés szerinti kötelezettségek betartását kell ellenőriznie, hiszen számos más szabály is létezik (pl. Kbt. 138. § (4) bekezdés, kifizetési szabályok, bevonási korlátok).
Az ajánlatkérőnek a Kbt. 142. § alapján meg kell tennie a szükséges cselekményeket az ajánlattevő felé, ha az ellenőrzés és dokumentálás során jogsértést észlel. Amennyiben az ajánlatkérő elmulasztja a Kbt. 142. §-ban foglalt ellenőrzési, dokumentálási és szankcionálási kötelezettségét, akkor közbeszerzési jogsértést követ el.9 Többszörösen aláhúzva ki kell emelni azonban, hogy az ajánlatkérő Kbt. 142. § szerinti kötelezettségei nem mentesítik az ajánlattevőt a közbeszerzési kötelezettségeinek teljesítése alól, alappal nem hivatkozhat arra, hogy az ajánlatkérő figyelmetlen volt. Mindkét szerződő felet egyformán terheli kötelezettség. Bár többször emlegettük az ajánlatkérő ellenőrzési és dokumentálási kötelezettségét, de valójában ezek a kötelezettségek az ajánlattevőt – sőt magát az alvállalkozót – is terhelik, mint ahogy az ajánlatkérőt is terheli az ajánlattevőre vonatkozó kötelezettségek betartatása. Mit értünk ezalatt? Az alvállalkozói minősítés megítélése elsődlegesen az ajánlattevő feladata, hiszen ő van annak az ismeretnek a birtokában, hogy kivel milyen tevékenységet, milyen kezdéssel kíván végeztetni. Ugyanakkor az ajánlatkérőnek is tisztában kell lenni azzal, hogy a beszerzési igényének teljesítése milyen erőforrásokat igényel(het), és ismerve az ajánlattevő céginformációit (pl. beszámoló, létszámadatok), de akár az ajánlat egyes részeiből következtetni lehet „más” személyek, szervezetek megjelenésének szükségességére és máris hiányolni lehet az alvállalkozó bejelentését. Az alvállalkozóként fellépő gazdasági szereplővel szemben pedig jogos elvárás lehet a bejelentésére való nyomatékos rákérdezés.
Az ajánlatkérő a rá háruló ellenőrzési kötelezettségével ugyanakkor nincs könnyű helyzetben.
Külső szemlélő számára felfoghatatlan, hogy a szerződésekkel kapcsolatban miért pont az alvállalkozókkal kapcsolatos jogsértések a legjellemzőbbek a szerződésmódosítás mellett.10 Az ajánlattevők az ajánlatukban gond nélkül bemutatják a pénzügyi-műszaki-szakmai kompetenciájukat, részletesen ecsetelik az árösszetevőket, árképző tényezőiket, feltárják kapcsolati rendszerüket, azonban a szerződés teljesítése során egyébként „fizikailag” észrevehető „más” személyeket, szervezeteket mégis titkolják. Nem tudni készült-e tanulmány arra vonatkozóan, hogy a „közbeszerzés” és „alvállalkozás” kifejezések együttes használata - mintegy pavlovi reflexként - miért vált ki titkolózási ingert. Persze elméletek vannak. Pedig ma már a gazdasági élet felépítése, a beszerzések komplexitása, a szakosodás, az erőforráshiány és egyéb üzleti megfontolások teljesen elfogadottá teszik az alvállalkozók bevonását, sőt, ma már az a gyanút keltőbb viselkedés, ha egy összetettebb beszerzés teljesítése során nincs bejelentett alvállalkozó. Ajánlatkérő pedig a közfeladat végzése mellett az ellenőrzési és egyéb kötelezettségeivel terhelten, sok esetben titkosszolgálati módszereket kénytelen bevetni, és munkaruházaton, berendezéseken, gépjárműveken lévő feliratokból, keletkező dokumentumokból (pl. szállítólevél) vagy éppen a leveleken lévő logókból próbál következtetni „más” személy/szervezet jelenlétére, esetleg kérdezz-felelekkel („Te ki vagy?”) rájönni, hogy az adott személy nem ismeri a fővállalkozót. És ez nem jó egyik oldalnak sem, sőt a közérdeknek sem, mert ahelyett, hogy a beszerzés eredményessége irányába törekedne valamennyi szereplő, negatív jelenségeket szül és erőforrásokat (ember, idő, pénz,) emészt fel a „játék”.
Az alvállalkozói szabályok megsértése számos jogkövetkezménnyel járhat.
A közbeszerzési eljárás során ugyanúgy eredményezheti az ajánlat érvénytelenségét, ha az alvállalkozóval kapcsolatos dokumentumok hibásak vagy hiányoznak, az alvállalkozóval szemben kizáró ok áll fenn vagy a kizáró ok a közbeszerzési eljárásban következik be, de akár a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét is okozhatja az alvállalkozóval kapcsolatos eljárási cselekmény. A szerződés teljesítése szakaszában az alvállalkozóval kapcsolatos szabályok megsértése nemcsak önmagában közbeszerzési jogsértés, hanem szerződésszegésnek, legtöbb esetben súlyos szerződésszegésnek is minősül, így a közbeszerzési jogkövetkezményekkel és a polgári jogi jogkövetkezményekkel is szembesül az ajánlattevő. Közbeszerzési jogkövetkezmény az ajánlattevő számára a Kbt. 142. §-ban foglalt szankcionálási, bejelentési szabályok alkalmazása eredményeként a Közbeszerzési Hatóság honlapján megtalálható nyilvántartásokba bekerülés, egyes kizáró okok bekövetkezése, amely a további közbeszerzési eljárásokon való részvételt teszi lehetetlenné nemcsak ajánlattevői, hanem alvállalkozóként, illetve alkalmassági igazolásában résztvevő szervezetként az abban foglalt időtartamra, további jogkövetkezmény pedig a Kbt. 143. § (2) bekezdés szerinti felmondási, illetve elállási lehetőség az ajánlatkérő számára. A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés összes körülményének mérlegelése mellett a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben bírságot szab(hat) ki. Polgári jogi jogkövetkezmény a szerződésszegési, szerződésmegszüntetési szabályok alkalmazása, amelyek mellett pénzügyi jogkövetkezményekre is sor kerülhet akár kötbér (pl. meghiúsulási), akár kártérítés formájában.
Az alvállalkozók szabályozásával kapcsolatos jogsértések gyakoribb előfordulásai (különösen a bejelentés elmulasztása) az ajánlattevői oldalon azt sugallják, hogy az ajánlattevők egy részében még mindig nem tudatosult, hogy a szerződéses szakaszban elkövetett közbeszerzési és/vagy szerződéses kötelezettségek (jelen esetben az alvállalkozói szabályok) megsértése milyen súlyos jogkövetkezményekkel járhat nemcsak az adott szerződés vonatkozásában, és nemcsak bírság formájában, hanem akár a közbeszerzési piactól történő elzárást is eredményezheti rövidebb-hosszabb időtartamra. Így bár a Kbt. legutóbbi módosítása 11 2021. február 1-jétől hatályon kívül helyezte a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pont szerinti kizáró okot, de a Kbt. továbbra is tartalmaz szerződésszegéssel kapcsolatos más kizáró okokat (Kbt. 63. § (1) bekezdés). Vajon megéri-e?
Sok esetben tapasztalható, hogy az ajánlattevői oldal is „takarékosan bánik” a közbeszerzési szakértelem bevonásával a szerződéskötési, szerződésteljesítési szakaszban, pedig a közbeszerzési szabályozás összetettsége ma már indokolttá teszi a közbeszerzési szakértelem állandó jelenlétét. Az ajánlattevői oldalon is ugyanolyan komplex jogismeretre van szükség ahhoz, hogy az ágazat-szakmai megfelelésen túl a közbeszerzési cselekménysorozat is jogszerű legyen. Az ajánlattevői oldalon kisebb az idő-, a személyi- és pénzügyi erőforrásráfordítási hajlandóság arra a célra, hogy a közbeszerzési szakértelem biztosított legyen a közbeszerzés komplex rendszerében való készségszintű működésre. A képzett és gyakorlott közbeszerzők ajánlattevői oldalon való megjelenését nem erősíti az sem, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói státuszt nem lehet ajánlattevői oldalon végzett tevékenységgel elérni, mintha sugallani akarnánk az ajánlattevői oldal közbeszerzési világának alacsonyabb rendűségét, pedig csak ebből a most tárgyalt egyetlen közbeszerzési jogintézményből, az alvállalkozásból is látszik, hogy a „másik oldal” sincs mindig könnyű helyzetben az eljárási cselekményre irányuló döntéshozatal során a jogszerűség biztosítása érdekében.
A Kbt. 142. § új megközelítési módot követel meg valamennyi szereplő részéről. Míg korábban az egyes szakértelmek között kvázi felosztottak voltak a szerződés létszakaszai (szerződéskötéskor a jogi szakértelem, teljesítés során a műszaki szakértelem, a teljesítés végén a pénzügyi szakértelem szerepe), addig ma már a szerződéses szakaszra vonatkozó összetett közbeszerzési szabályok, a Közbeszerzési Hatóság ellenőrzési jogköre, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződéssel összefüggően kibővült jogosítványai, valamint az alapelvek nyilvánvalóvá teszik, hogy a szerződés teljesítésének szakaszában mindkét oldal részéről folyamatosan és egyidejűleg szükséges a többféle megfelelő szakértelem biztosítása a jog- és szerződésszerűség betartása és betartatása érdekében.
Zárószó
Az összesen négy részből álló cikksorozatban különböző szempontok alapján közelítettük meg az alvállalkozás jogintézményét: egyrészt az alvállalkozók igénybevételére vonatkozó lehetőségeket és korlátokat tártuk fel, másrészt az alvállalkozói minősítés összetett kérdéseit, végül az alvállalkozás szabályozási környezetének legfontosabb rendelkezéseit és gyakorlati alkalmazásait ismertettük.
Az alvállalkozás nem pusztán egy közbeszerzési jogintézmény, hanem a gazdasági élet egyik alapvető és szükségszerű mozgatórugója. A gazdaság élet komplexitása magával hozta, hogy a gazdasági élet szereplői különböző megfontolásokból megosztják maguk között a közbeszerzési szerepköröket, a szerződésben való részvétel jellegét és mértékét. Az alvállalkozás közbeszerzési szabályozása is ezt a komplexitást tükrözi és egyszerre több célt próbál megvalósítani, a mikro-, kis- és középvállalkozások „helyzetbe hozásától” és támogatásától, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás kötelezettségén keresztül, a szerződés teljesítésében résztvevők átláthatóságának és a szerződés teljesítésének biztosításáig.
A célunk volt annak kiemelése is, hogy a közbeszerzésben résztvevőknek a közbeszerzés bármely szakaszában meghozott döntései, a végzett eljárási cselekmények hatással és következményekkel vannak egymásra, illetve a közbeszerzési szereplőként fellépő vagy a jövőben fellépni kívánó személyek/szervezetek pedig képet kapjanak a jogintézményről, a gyakorlatban felmerülő esetleges jogalkalmazási nehézségekről, a gyakori hibás cselekményekről annak érdekében, hogy a közbeszerzésben való részvételük sikeres (mondhatni érvényes és eredményes), a közbeszerzési jogsértés megelőzhető és a közbeszerzési szerződés teljesítése pedig szerződésszerű legyen. Nem titkolt célunk volt az is, hogy rávilágítsunk a közbeszerzési szakértelem fontosságára a szerződés teljesítési szakaszában is, hiszen a közbeszerzési szabályok is fontos eszközei a nemzetgazdasági célok érvényesítésének.
Releváns jogesetek példatár
Alvállalkozó kifizetési folyamata
D.171/14/2020.
D.49/10/2020.
D.462/22/2019.
D.11/26/2019.
D.400/4/2018.
D.300/10/2018.
D.263/8/2018.
D.254/4/2018.
D.238/14/2018.
D.237/14/2018.
D.664/16/2017.
D.189/19/2017.
D.658/12/2016.
Bevonási korlátok – bevonási kötelezettség
D.421/10/2020.
D.334/22/2020.
D.47/12/2020.
D.443/12/2019.
D.28/8/2019.
D.408/11/2018.
D.400/4/2018.
D.285/16/2018.
D.284/16/2018.
D.283/16/2018.
D.282/15/2018.
D.281/16/2018.
D.263/8/2018.
D.196/8/2018.
D.163/17/2018.
D.162/36/2018.
D.161/21/2018.
D.134/19/2018.
D.109/24/2018.
D.664/16/2017.
Ajánlatkérő ellenőrzési kötelezettsége
D.421/10/2020.
D.334/22/2020.
D.171/14/2020.
D.462/22/2019.
D.558/12/2019.
D.443/12/2019.
D.299/13/2018.
D.285/16/2018.
D.284/16/2018.
D.283/16/2018.
D.282/15/2018.
D.281/16/2018.
D.280/8/2018.
D.279/8/2018.
D.263/8/2018.
1 D.49/10/2020. határozat alapján a „haladéktalan” szó „azonnaliságot” fejez ki.
2 L. a példatárban felsorolt jogesetek, pl. D.171/14/2020., D.49/10/2020., D.310/10/2018., D.254/7/2018., D.238/14/2018.
3 L. a példatárban felsorolt jogesetek, pl. D.49/10/2020., D.254/7/2018. D. 89/5/2019., D.189/19/2017.
4 L. példatárban felsorolt esetek, pl. D.421/10/2020., D.334/22/2020., D.47/12/2020., D.196/8/2018., D.163/17/2018.
5 L. D.443/12/2018.
6 L. a példatárban felsorolt jogesetek, pl. D.171/14/2020.
7 L. pl. D.558/12/2019.
8 L. pl. 462/22/2019., D.421/10/2020.
9 L. a példatárban felsorolt jogesetek, pl. D.279/8/2018., D.280/8/2018., D.299/13/2018., D.443/12/2018.
10 Közbeszerzési Hatóság a 2019. évi beszámolója 68. oldal.
11a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXVIII. törvény.