Kérdések és válaszok

1. Az Állami Számvevőszék idén ünnepelte megalapításának 150. évfordulóját. Hogyan emlékezett meg a Számvevőszék e jubileumi évfordulóról?

A 2020-as év különleges esztendő volt az Állami Számvevőszék életében. Ez akkor is igaz, ha a világjárvány átírta az előzetes terveinket. 150 esztendővel ezelőtt, 1870-ben jött létre az első független magyar Állami Számvevőszék. Az ÁSZ az Országgyűlés független pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerveként másfél évszázada a közpénzek őre.  Talán nem annyira közismert, hogy már az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során megfogalmazódott egy olyan intézmény felállításának a szükségessége, amely függetlenül felügyeli, elszámoltatja a kincstárt és a köz javára azt nyilvánossá teszi. Ennek megfelelve az 1848. évi III. törvénycikkely rögzítette először a magyar országgyűlés költségvetési jogát. Mindez gyakorlatilag megalapozta a független közpénzügyi ellenőrzés kialakítását, az Állami Számvevőszék létrehozását. Az 1848-49-et követő két évtized viharos történelmi eseményei megakadályozták a zárszámadási jog teljes körű gyakorlását, az 1867-es kiegyezés azonban új korszakot nyitott és egyre világosabbá vált, hogy a magyar országgyűlés megfelelő támogatás nélkül nem képes költségvetési kontrollt gyakorolni. A felismerést tettek követték, és 1869. november 16-án Gróf Lónyay Menyhért előterjesztette javaslatát az országos főszámvevőszék felállítására. A törvényjavaslat 1870 tavaszán megkezdett vitája 1870. június 21-én zárult le, amikor kihirdették a főrendi házban az Állami Számvevőszék felállításáról és hatásköréről rendelkező törvénycikket. Ezzel – több mint 22 évvel az 1848-as áprilisi törvények elfogadása után – végre létrejött az első önálló magyar Állami Számvevőszék – korabeli néven Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék – Gajzágó Salamon vezetésével. Az új intézmény – a mai Számvevőszékhez hasonlóan – a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a közpénzekkel, közvagyonnal való gazdálkodást. A független Számvevőszék működését az 1947-es kékcédulás választást követően 1949-ben a kommunisták rendeletileg megszüntették. Ezzel mintegy négy évtizeden keresztül nem volt független közpénzügyi ellenőrzés Magyarországon. Az Állami Számvevőszék 40 év után, 1989. október 23-án jött létre újra a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásával egyidejűleg, működését pedig hivatalosan 1990. január 1-jén kezdte meg ismét. Mindez azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék 150 éve a közpénzek őre és 30 éve a magyar demokrácia pénzügyi garantőre.

Amint arra már utaltam, a pandémia átírta az előzetes terveinket, ugyanakkor a lehető legméltóbban ünnepeltük meg a kettős évfordulónkat: sokat dolgoztunk. Rendkívül fontosnak tartom, hogy az Állami Számvevőszék a világjárvány időszakában is ellátta az Alaptörvényben és a törvényekben meghatározott feladatait. Biztosítottuk az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző funkcióját, illetve nagy hangsúlyt helyeztünk a védekezésben érintett szervezetek – például önkormányzatok, kórházak, szociális és köznevelési intézmények, egyéb költségvetési, illetve államháztartáson kívüli szervek – aktív támogatására. Emellett nemzetközi konferenciákat, szemináriumokat, munkacsoportüléseket, képzéseket, tudásmegosztó rendezvényeket szerveztünk, természetesen az online térben.

Azzal ünnepeltünk, hogy átadtuk, megosztottuk a tudásunkat, tapasztalatainkat. Azt gondolom, hogy ezzel értéket teremtettünk, hiszen a koronavírus-járvány időszakában aktívan járultunk hozzá a közpénzügyek fejlesztéséhez és támogattuk a jól irányított államot. Alkalmazkodtunk a megváltozott körülményekhez és az adott helyzetből hoztuk ki a legjobbat. A látszólagos hátrányból, előnyt kovácsoltunk. Úgy vélem mindez méltó volt az Állami Számvevőszék történelméhez.

2. Tíz éve irányítja az Állami Számvevőszéket. Elégedett-e az eddigi eredményekkel, melyek voltak a legnagyobb kihívások a 10 év alatt?

Tíz év hosszú idő. 2010 júliusában azzal a jelmondattal léptem be az Állami Számvevőszék székházának kapuján, hogy a rend értéket teremt! Ma is mély meggyőződéssel vallom, hogy a közpénzügyek fejlesztéséhez alapvetően a szabálykövető és integritáselvű, etikus működésen keresztül vezet az út. A munkánk lényege tehát, hogy a tények rögzítésével, a bizonyítékokra alapozott, objektív számvevőszéki értékelésekkel előmozdítsuk a közpénzügyek átláthatóságát és hozzájáruljunk a jól irányított államhoz.

Az elmúlt mintegy tíz esztendőben az Állami Számvevőszék a működési folyamatait, illetve szervezeti struktúráját illetően alapvető megújuláson ment keresztül. Ez magában foglalta a módszertanok folyamatos fejlesztését, a belső folyamatok átalakítását a tervezéstől egészen a hasznosulásig, valamint a minőségbiztosítás, a munkaszervezés újragondolását és megerősítését. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott az Állami Számvevőszék – a közpénzt felhasználókat támogató – tanácsadó, tudásmegosztó tevékenysége, ami annak is köszönhető, hogy az ÁSZ a működési folyamatait átható digitális átállást hajtott végre.

Az eredményeket nyilvánvalóan lehet számszerűsíteni. 2010 előtt a Számvevőszék évente néhány száz szervezetnél végzett ellenőrzést, míg idén ez a szám meghaladja az ezerötszázat, jövőre pedig várhatóan a nyolcezret is átlépi majd. Mindez az elmúlt években megkezdődött dinamikus hatásnövekedést jelzi, ami egy szisztematikus fejlesztési folyamat eredménye. Az elmúlt években elvégzett szervezeti, szakmai, módszertani, illetve technológiai fejlesztések mind ahhoz járultak hozzá, hogy az Állami Számvevőszék képes legyen válaszokat adni a 21. század, vagyis a digitalizáció korának kihívásaira. Mindez azt is eredményezte, hogy felkészülten fogadtuk a világjárványt, képesek voltunk proaktívan reagálni a váratlan változásokra. Azt hiszem, talán erre vagyok a legbüszkébb.

Az alkalmazkodóképességünkre. Vezető kollégáimmal, illetve a számvevőszék minden munkatársával együtt olyan szervezetet hoztunk létre, és olyan szervezetet működtetünk, amely képes volt alkalmazkodni a gyökeresen megváltozott körülményekhez. Rendkívül rugalmasan reagáltunk a világjárvány okozta változásokra.

3. Milyen további tervei, megvalósításra váró elképzelései vannak?

Folyamatosan fejlődnünk kell és tovább kell növelnünk a hatásunkat. Olyan változás zajlik körülöttünk, amelyet talán nem is tudunk felfogni. Turbulens folyamatok kellős közepében vagyunk, ami nagy kihívást jelent, ugyanakkor hatalmas lehetőségeket is tartogat számunkra. 20-25 ezer olyan szervezet van Magyarországon, amelyik valamilyen jogcímen közpénzt kap, vagy közvagyont kezel, tehát az Állami Számvevőszék értékelheti a gazdálkodását. Ha pedig a különböző adókedvezményeket, egyéb juttatásokat is ide számoljuk, akkor több százezerre tehető a potenciális ellenőrzöttek köre. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezekhez a számokhoz teljesen más módszertani és technológiai megközelítésre van szükség. Olyan, alapvetően monitoring típusú és a digitalizációban rejlő lehetőségeket kihasználó megközelítésre, amely exponenciálisan megnöveli a számvevőszéki ellenőrzések hatását. Ezek a változások már zajlanak, ugyanakkor még rengeteg lehetőség rejlik bennük.

Mondok egy példát. Magyarországon 3197 önkormányzat és 1284 önkormányzati hivatal működik. 2010-ig az ÁSZ évente mintegy 40-50 önkormányzatnál végzett ellenőrzést, ezt a számot a hagyományos ellenőrzési módszerekkel 2010 után is csak néhány százra tudtuk növelni évente. Könnyű kiszámolni, hogy ezzel a ritmussal több évtizedbe is a beletelhetett volna mire minden önkormányzathoz, illetve önkormányzati hivatalhoz eljutunk. Azt persze fontos hozzátenni, hogy a pénzügyi finanszírozás és a kezelt közvagyon tekintetében az önkormányzatok között jelentős különbségek vannak, ami nyilvánvalóan a közpénzügyi kockázataikat, így az ellenőrzés rendszerességének szükségességét is befolyásolja. Ezért 2010 után elsősorban arra törekedtünk, hogy beazonosítsuk ezeket a kockázatokat, és azoknál az önkormányzatoknál végezzünk ellenőrzéseket, ahol ezek nagyobb mértékben jelentkeznek. Így 2011 után elvégeztük a Főváros, a kerületek, a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok és több tucat város gazdálkodásának értékelését. A legnagyobb önkormányzatokat ellenőrzés alá vontuk. Emellett olyan monitoring típusú ellenőrzési módszereket dolgoztunk ki, amelyekkel egyidejűleg több száz önkormányzat pénzügyi és vagyongazdálkodási kockázatait értékelhetjük. Ez a módszertani és technológiai fejlesztési folyamat vezetett oda, hogy jelenleg folyamatban van – és várhatóan 2021 első negyedévében lezárul – a 3197 önkormányzat és 1284 önkormányzati hivatal – tehát az összes magyarországi település – integritásának, vagyis korrupció elleni védettségének értékelése. Mindez azért is rendkívül időszerű, mert a szabálykövetésnek és a rendezettségnek a koronavírus világjárvány időszakában különösen nagy jelentősége van. A rendszerszintű értékeléssel tehát az Állami Számvevőszék hozzájárul a megnövekedett korrupciós kockázatok elleni eredményes védekezéshez, illetve az átláthatósághoz, ami mind a tízmillió magyar állampolgár, illetve minden helyi lakos alapvető érdeke. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az önkormányzatok esetében az elmúlt évek szisztematikus ellenőrzései tették lehetővé az integritás kontrollrendszerek monitoring értékelését. Ezt a módszertant alkalmazzuk majd további központi költségvetési szerveknél, illetve a nemzeti tulajdonú gazdasági társaságoknál is. Ezáltal pedig nagyságrendekkel tudjuk növelni a hatásunkat.

4. Az Állami Számvevőszék az Ön irányítása alatt mind szervezetileg, mind működését tekintve teljesen átalakult. Az ÁSZ sajátos szervezetének és működésének kialakításánál honnan, milyen mintákból merített ihletet? Milyen szempontokra volt tekintettel?

Több mint három évtizede foglalkozom szervezetfejlesztéssel. Amikor 2010 júliusában az Országgyűlés megválasztott az Állami Számvevőszék elnökévé néhány hét után szembesültem azzal, hogy az intézménynél olyan szervezeti és működési struktúra volt, ami nem segítette a hatékony és eredményes működést. Egy klasszikus hierarchikus államigazgatási szervezetet láttam, amelyben egyes szervezeti egységek, ellenőrzési szakterületek gyakorlatilag egymástól elkülönülten működtek évtizedes rutinokat használva. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ekkor már több mint fél éve elsőszámú vezetők, elnök és alelnök nélkül működött az Állami Számvevőszék, ami nyilvánvalóan negatívan befolyásolta a mindennapi szervezeti és döntési folyamatokat. Ráadásul – hogy még egy tényezőt említsek –, ekkor éppen csak túl voltunk a 2008-ban Magyarországra is begyűrűző pénzügyi válság megrázkódtatásain, társadalmi és gazdasági krízis volt hazánkban, aminek a megoldásához egy teljesen más szemléletű számvevőszékre is szükség volt.

Azonnal láttam tehát, hogy egy teljesen új szervezeti formát, működési struktúrát kell létrehozni, ehhez pedig az üzleti világban már bevált jó gyakorlatokat is érdemes felhasználni. Ennek a folyamatnak nagy lökést adott még a 2012. január 1-től hatályos új Alaptörvény, ami minden közpénzből működő szervezet számára előírja a célszerű és eredményes működést, aminek értelemszerűen hatékonysággal kell párosulnia. Az új számvevőszéki törvény pedig – az ÁSZ függetlenségének egyik biztosítékaként – az elnök számára önálló szervezetalakítást, illetve kiszámítható gazdálkodási körülményeket biztosít.

Tehát minden amellett szólt, illetve minden adott volt ahhoz, hogy Warvasovszky Tihamér alelnök társammal – aki idén nyáron kezdte meg nyugdíjas éveit – hozzákezdjünk az ÁSZ teljes szervezeti és működési megújításához. Egy, az üzleti világban már ismert és kipróbált, ám a magyar államigazgatásban még nem alkalmazott, úgynevezett mátrix-szervezetet hoztunk létre. Ebben a munkavégzés projekt elven történik. Kétharmadával csökkentettük a szervezeti egységek számát 2012 végéig. A vezetői szintek racionalizálásra kerültek. A szervezet hierarchiája ezáltal „laposabbá” vált, a szakmai területen részben megszűnt az osztályszerkezet. Létrejöttek funkcionális, illetve támogató területek. Kontrolling és monitoring rendszereket vezettünk be a belső folyamatok követésére, és teljesen megújítottuk a belső szabályozásunkat. Ezáltal növelni tudtuk a szervezetünk külső és belső reagáló-képességét. A számvevőszék rugalmas, hozzáadott értéket teremtő, rendszerezett folyamatok alapján működő szervezetté vált. A feladatokhoz igazodó erőforrás-gazdálkodás érdekében egy rugalmas rotáció alapú erőforrás-elosztást alakítottunk ki, ami azt biztosítja, hogy az egyes feladatok ellátására a rendelkezésre álló legmegfelelőbb szakembert irányítsuk.

Meggyőződésem, hogy a szervezeti megújítás megindítása tette képessé az intézményünket a folyamatos építkezésre, valamint a változó jogi, gazdasági és társadalmi környezet kihívásainak való megfelelésre. Visszatérve egy korábbi kérdéshez: 2010-ben a szervezetfejlesztéssel indítottuk el azt a komplex változási folyamatot, amelynek köszönhetően most, egy évtizeddel később, képesek vagyunk hozzáadott értéket teremteni.

5. Az ellenőrzést végző szervezetektől általában egyfajta iránymutatást is várnak az ellenőrzöttek, melynek igénye különösen egy-egy jogszabály változásakor erősödhet fel. Találkoznak-e ezzel a jelenséggel, és ha igen, milyen módon reagálnak a felmerülő igényekre?

Bátran mondhatom, hogy az ÁSZ viszonyítási ponttá vált, érezhető a hatásunk. Sosem szabad szem elől tévesztenünk ugyanakkor, hogy kinek dolgozunk. Az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve vagyunk. Elsődleges feladatunk tehát, hogy a Parlamentnek visszajelzést, értékelést adjunk az általa hozott jogszabályok – ideértve az Alaptörvény rendelkezéseit is – betartásáról, a közpénzt használó, közvagyont kezelő szervezetek körében. Az Állami Számvevőszék célja a közpénzügyi helyzet javítása, amelyhez minden esetben a bizonyítékokra alapozott ellenőrzési megállapítások adják a kiinduló alapot. Mindez azt jelenti, hogy a számvevőszéki ellenőrzések célja alapvetően nem a hibakeresés, vagy az elmarasztalás, hanem a közpénzügyek fejlesztése, az ellenőrzések hasznosulása az ellenőrzött szervezetek szintjén és rendszerszinten egyaránt. Az ÁSZ minden esetben nemzetközi standardokat irányadónak tekintve, nyilvános ellenőrzési módszertan szerint értékeli az ellenőrzött szervezeteket. Az ellenőrzésvezetőink a megállapításaikat minden esetben az ellenőrzött szervezetek által szolgáltatott dokumentumokra, bizonyítékokra alapozzák, vagyis tények alapján dolgozunk.

Természetesen a jogszabályok minőségével, a végrehajtásukkal, vagy éppen a végre nem hajtásukkal kapcsolatos tapasztalatokról is tájékoztatjuk a jogalkotókat. Jogszabály értelmezéseket ugyanakkor nem adunk ki, ezt egy alkotmánybírósági határozat nem is teszi lehetővé az ÁSZ számára. Ezzel szemben egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk a törvényben meghatározott, az ellenőrzött szervezeteket támogató tanácsadó tevékenységünkre. Ennek keretében számos termékkel, kezdeményezéssel támogatjuk az ellenőrzött szervezeteket, illetve a jól irányított államot. Elemzéseket készítünk, tudásmegosztó konferenciákat, szemináriumokat, vezetőképzéseket szervezünk. Önteszteket, illetve jó gyakorlatokat teszünk közzé, az ellenőrzéseinkből fakadó esettanulmányokat dolgozunk fel. Nagy figyelmet fordítunk a nyílt és közérthető kommunikációra, a folyamatos társadalmi tájékoztatásra. Támogatjuk az értékelt szervezeteket abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben hasznosítani tudják a munkánkból következő tapasztalatokat.

Mindig azt mondjuk: mi tükröt tartunk az ellenőrzött szervezetek elé. A vezetők döntő többsége belenéz ebbe a tükörbe, és amennyiben szabálytalanságot, hiányosságot lát benne, hozzákezd ezek kijavításához. Így hasznosul a munkánk. Természetesen mindig vannak olyanok, akik nehezebben azonosulnak azzal, hogy a rend értéket teremt. Ilyen esetben rendelkezésre állnak olyan eszközök, amelyekkel ezeket a vezetőket is jó irányba tudjuk terelni.

 

6. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb ellenőrző szerve, ugyanakkor más feladatokra is felhatalmazást kapott az Országgyűléstől. Az egyik legnagyobb ívű kezdeményezése, amelyhez a Közbeszerzési Hatóság is csatlakozott, az Antikorrupciós Kerekasztal. Melyek azok a nem kifejezetten ellenőrzési feladatok, amelyekben küldetést vállalt a Számvevőszék?

A tanácsadó, tudásmegosztó tevékenységünk célja a támogatás, amelyhez egyrészt az Alaptörvény előírásai, másrészt az Országgyűlés által az elmúlt években hozott, az ÁSZ számára további feladatokat megfogalmazó határozatok jelentenek iránymutatást. Az integritásközpontú szervezeti kultúra terjesztése, a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés; az etikus közpénzügyi vezetőképzés alapjainak lefektetése és elindítása; az ellenőrzést, illetve felügyeleti tevékenységet végző szervezetek módszertani fejlesztése; a magyar társadalom gazdálkodási tudatosságának fejlesztése és pénzügyi biztonságának erősítése, vagy a digitalizáció elterjesztése a közszférában mind-mind olyan küldetések, amelyek közvetve és közvetlenül is hozzájárulnak ahhoz, hogy az Alaptörvény közpénzügyi fejezetének előírásai betölthessék szerepüket.

 

7. Mivel foglalkozik legszívesebben szabadidejében? / Hogyan pihen ki egy fárasztó munkahetet?

Sokat dolgozom, ugyanakkor tudatosan figyelek arra, hogy ki tudjak kapcsolódni. Vallom, hogy kellenek az olyan időszakok, vagy időtöltések, amikor az ember ki tud szakadni a hétköznapokból. Szándékosan nem mondtam „szürke” hétköznapokat, hiszen a munkával töltött napok minden eseményét nagy izgalommal és érdeklődéssel élem meg. Nagyon élvezem a különböző szakmai kihívásokat, azt, hogy a szakértő kollégáimmal közösen megtaláljuk a jó válaszokat a felmerülő kérdésekre. Nagyon inspirál a közös munka és jó érezni, hogy fontos, amit csinálunk, hogy hatásunk van a közpénzügyekre, figyelem irányul a munkánkra. A feltöltődés ugyanakkor legalább ilyen fontos.

Nagyon szeretek utazni, felfedezni a világot, megismerni más kultúrákat, ezt azonban az utóbbi egy évben maximum a virtuális térben tehetem meg. Meggyőződésem, hogy a fizikai aktivitás a kulcs a szellemi frissesség megőrzéséhez, ezért rendszeresen teniszezem és a kollégáimmal bowling csapatunk is van. A bowling egy nagyon összetett játék. Látszólag egyszerű, hiszen egy golyót elgurítva kell tíz bábut ledönteni. Ez egyszer talán mindenkinek sikerülhet, szokták mondani: mindenkinek benne van a kezében egy „strike”. Az igazi kihívás az, hogy egymás után többször, sorozatban sikerüljön ledönteni a tíz bábut. A sikert a magas szintű teljesítmény folyamatos fenntartása jelenti. Ehhez pedig nagy precizitás, kiélezett figyelem, pontosan begyakorolt mozdulatok, valamint komoly fizikai állóképesség kell. Mindemellett – amennyiben versenyen veszünk részt – tudni kell kezelni az ezzel járó nyomást, amihez nagy önfegyelemre van szükség. Stresszhelyzetben kell jól teljesíteni. A bowling egyszerre kapcsol ki, mozgat meg és tölt fel. Néhány éve találtam rá, de egyre nagyobb élvezettel művelem. Nem utolsósorban az ember játék közben barátokkal, kollégákkal van együtt, kötetlen körülmények között. Sajnos a járvány a közösségi programokat lehetetlenné teszi, így rendszeres sétával, kirándulással pótolom a kieső testmozgást. Emellett, ha tehetem, akkor olvasok, illetve színházba, koncertekre, különböző kulturális programokra járok. Ez utóbbiakat szintén az online térben követem ezekben a hónapokban.