A határozattal érintett tárgyak: Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 79. § (1) bekezdését, az ajánlatkérő tájékoztatásában nem elegendő az érvénytelenség tényének közlése, az érvénytelenség lényeges indokát is meg kell adni az érintett ajánlattevőre vonatkozóan.
Tényállás
Az ajánlatkérő (egyetem) a Kbt. Második Része szerinti nyílt eljárást indított informatikai, elektronikus eszközök árubeszerzés tárgyában, melynek ajánlati felhívását 2020. január 17-én adta fel az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel érdekében.
Az ajánlati felhívás tartalmazta a közbeszerzés meghatározását, a részekre vonatkozó információkat, mely szerint a beszerzés részekből áll.
A szerződés időtartama 2 hónapban került meghatározásra.
A közbeszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos.
A felhívás VI.3) További információk pontjában az ajánlatkérő az alábbiakat is előírta: 14. Az ajánlat részeként be kell nyújtani a megajánlott rész tekintetében az „Arazotabla_..._informatikai_eszkozok_II.xlsx” megnevezésű excel fájl kitöltött példányát, aláírt példányát „.pdf” formátumban, és szerkeszthető „.xls”, vagy „.xlsx” példányát, továbbá be kell nyújtani a megajánlott termékek részletes műszaki paramétereit tartalmazó, a közbeszerzési dokumentumok között kiadott műszaki adatlapok kitöltött és cégszerűen aláírt példányát minden ajánlati rész esetében.
Az ajánlatkérő a felhívás mellé dokumentációt is készített, melyben egyebek mellett rögzítette a felhívás kiegészítéseként:
« Az ajánlattevőnek az ajánlat részeként be kell nyújtania a megajánlott termékek részletes műszaki leírását az Ajánlatkérő által meghatározott táblázatos formátumban (műszaki adatlapban), cégszerű aláírással ellátva .pdf formátumban, és szerkeszthető word formátumban egyaránt.
Az ajánlattevőnek az ajánlat részeként be kell nyújtania a megajánlott termékek részletes termékismertetőjét, és/vagy gyártói adatlapját, amely alapján a műszaki leírásnak való megfelelőség igazolható. Amennyiben a műszaki leírásnak való megfelelőség igazolására alkalmas angol és/vagy magyar nyelvű gyártói adatlapok, és/vagy termékismertetők korlátozás és regisztráció nélkül, díjmentesen, online bárki számára hozzáférhetőek, úgy e tekintetben elegendő az online elérhetőség (pontos(!) URL) megadása az ajánlatban. Ajánlattevőnek a termékismertetők, és/vagy gyártói adatlapok online elérhetőségéről az ajánlat részeként benyújtott műszaki adatlapban nyilatkoznia kell.
Jelen eljárásban irányadó a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) és (5) bekezdése, amely szerint a műszaki leírásban szereplő bármely szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést is érteni kell, akkor is, ha az kifejezetten nem kerül feltüntetésre. A műszaki leírásban szereplő, meghatározott gyártmányra, típusra történő hivatkozások – a Kbt. 117. § (7) bekezdése alapján – a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történtek.
Ajánlatkérő a meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dolgokkal mindenben egyenértékű megajánlást is elfogad, amely maradéktalanul kielégíti a műszaki leírásban meghatározott paramétereket.»
A dokumentációban az ajánlatkérő megadta az ajánlatokban kötelezően csatolandó dokumentumok listáját.
Az ajánlatkérő megtartotta az ajánlatok bontását, melynek során ismertette, hogy a jogorvoslattal érintett 4. részre 5 ajánlat érkezett, többek között a kérelmező nyújtott be ajánlatot.
A kérelmező az ajánlatában a 4. részre csatolta a megajánlott termékek részletes műszaki leírását.
Az ajánlatkérő felvilágosítás kérésében kérte a kérelmezőt, hogy tételesen mutassa be, hogyan felel meg a megajánlott termék az ajánlatkérő által a közbeszerzési dokumentumok módosítása körében kiadott módosított műszaki adatlapban rögzített műszaki előírásoknak [pl. Homogén asztali konfiguráció (brand gyártó által összeszerelt)].
A kérelmező határidőre benyújtotta a felvilágosítását, melyben többek között előadta, hogy a megajánlott termékek gyártója a kérelmező, amely brand gyártónak minősül.
A homogenitás egyrészt az egyes típusokon belül is biztosított - azonos alkatrészekből álló, egyforma gépek - másrészt a 4. és 6. tételsoron szereplő eszközök is ugyanazon gyártótól származó, azonos márkájú PC-k.
Az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, melyre az alábbi indokolást adta:
« Az ajánlat nem felel meg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek, tekintettel arra, hogy a 6. és 8. tételek tekintetében általa megajánlott termékek esetében nem állapítható meg, hogy megfelelnek a műszaki leírásban előírt paramétereknek (homogén termékekből és brand gyártó által összeállított).
Az érvénytelenítés jogcíme:
e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. »
Az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint a 4. részben az igazolások benyújtására hívta fel a jelen ismertetés szerint E Kft.-t és M Zrt.-t.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező vitatta az ajánlatkérő érvénytelenségről hozott döntését.
Az 1. kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 79. § (1) bekezdését, az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról nem adott részletes indokolást, az indokolásából nem állapítható meg, hogy pontosan melyik tételnél mi az érvénytelenné nyilvánítás indoka, miért nem homogén (azonos) egy-egy termék, és miért nem tekinti brand gyártónak a kérelmező cégét.
A 2. kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását alaptalanság miatt.
Az egyéb érdekelt észrevétele
Az egyéb érdekelt E Kft. előadta, hogy szakmai oldalról az 1. kérelmi elemben írtakkal egyetért. Az érvénytelenítő indokolás valóban nem kellően részletes, abból az érvénytelenítés valós oka nem állapítható meg.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek helyt adott, és az 1. kérelmi elem körében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 79. § (1) bekezdését, a 2. kérelmi elem tekintetében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 71. § (10) bekezdését, a Kbt. 69. § (1), (2) bekezdését, ezért megsemmisítette az ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről szóló döntését, és az ezt követő jelen közbeszerzési eljárásban hozott valamennyi döntését.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 500.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása az 1. kérelmi elem tekintetében az alábbiakat tartalmazta:
A jelen jogorvoslati eljárásban a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontjában, 2020. január 17-én hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
A jogorvoslati kérelem 1. eleme alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 79. § (1) bekezdését.
A Kbt. 79. § (1) bekezdésének kógens szabályozása az ajánlatkérő írásbeli tájékoztatási kötelezettségét írja elő többek között az ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról, és annak részletes indokáról. Nem elegendő tehát az érvénytelenség tényének közlése, az érvénytelenség részletes indokát is meg kell adni az érintett ajánlattevőre vonatkozóan a Kbt. alapelveinek érvényesülését is biztosító garanciális okokból. Ez a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenség esetén az érvénytelenség okának és a közbeszerzési eljárás feltételeinek, valamint a jogszabályoknak az ütköztetését foglalja magában.
A konkrét esetben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről szóló közlése nem felelt meg a Kbt. 79. § (1) bekezdésének.
Az ajánlatkérő indokolása a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségre tekintettel nem tartalmazta az érvénytelenség okának és a közbeszerzési eljárás feltételeinek, valamint a jogszabályoknak az ütköztetését.
Az ajánlatkérői indokolás nem egyértelmű, általánosságban hivatkozik a műszaki leírásban előírt paramétereknek való nem megfelelőségre. Az ajánlatkérő megjelölte ugyan zárójelben a „homogén termékekből és brand gyártó által összeállított” kitételt, amelynek alapján az ajánlatkérő műszaki előírása és az érvénytelenségről szóló indokolásban írtak általánosságban azonosíthatók.
Az érvénytelenné nyilvánításban foglaltak a „brand” előírás tekintetében tekinthetők egyértelműnek, azonban azt, hogy a „homogén” előírásnak miért nem felel meg az ajánlat, részletesen nem fejtette ki az ajánlatkérő, nem tudható, hogy mit ért nem „homogén termékek” alatt, továbbá a zárójelben szereplő „brand gyártó által összeállított” kitétel is értelmezhetetlen. Az érvénytelenség indokolása alapján nem egyértelmű, hogy mi a műszaki leírásnak való nem megfelelés oka, hogy:
1. mint kérelmező cég nem brand-ként szerelte össze a terméket, vagy
2. az összeállított gép nem minősül homogénnek.
Az 1. eset a márkajelzés problémájára vonatkozik, míg a 2. eset azon nem egyértelmű és indokolatlan előírás ajánlatkérői megkövetelését jelentené, hogy csak olyan számítógép konfigurációt fogadna el, ahol a számítógépháztól, a tápegységeken, RAM-okon sorban a processzorig minden elem egy azonos gyártótól származik.
A fentiek alapján a Döntőbizottság az 1. kérelmi elem körében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 79. § (1) bekezdését.
A jogorvoslati kérelem 2. eleme alapján a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját a kérelmező ajánlatának az érvénytelenné nyilvánításával.
A Kbt. rendelkezései alapján a Kbt. 69. § (1) bekezdése szerint az elbírálás során az ajánlatkérőnek teljeskörűen meg kell vizsgálnia az ajánlatok érvényességét, hogy az adott ajánlat megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat érvénytelen.
A Kbt. kógens szabályozása alapján az ajánlatkérő az ajánlat érvényességének megítélése során a közbeszerzési dokumentumokhoz és a jogszabályokhoz kötött, a közbeszerzési dokumentumokban előírtakon nem terjeszkedhet túl. A bírálat során hiány, hiányosság, vagy nem egyértelműség esetén az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1)-(10) bekezdését köteles alkalmazni.
Az ajánlatkérőnek az érvényességi feltételeket úgy kell meghatároznia, hogy arra az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
Az ajánlat akkor érvénytelen, ha nem felel meg a felhívásban, a közbeszerzési dokumentumokban vagy a jogszabályban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő által egyértelműen ki nem nyilvánított követelményt nem teljesítő ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani nem lehet.
Az érvénytelenségről az ajánlatkérő a Kbt. 79. § (1) bekezdésének megfelelő indokolást köteles adni, az ajánlatkérő döntésének jogszerűsége az indokolásban foglaltak alapján vizsgálható.
A konkrét esetben a Döntőbizottság az 1. kérelmi elem vizsgálatánál megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 79. § (1) bekezdését, melynek alapján az érvénytelenség nem megfelelő indokokolása alapján a kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről szóló eljárást lezáró döntés jogszerűsége nem vizsgálható.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban benyújtott észrevételében a Kbt. 79. § (1) bekezdése szerinti jogsértését nem mentheti ki, az észrevételében foglalt utólagos indokok nem fogadhatók el a Kbt. 79. § (1) bekezdése szerinti indokolásnak.
A Döntőbizottság az 1. kérelmi elem vizsgálatánál rögzítette az ajánlatkérő Kbt. 79. § (1) bekezdése szerinti indokolásának nem egyértelműségét, melynek alapján az indokolás nem elfogadható, nem tudhatók az érvénytelenség tényleges műszaki indokai, nem történt meg az érvénytelenség okának és a közbeszerzési eljárás feltételeinek, valamint a jogszabályoknak az ütköztetése.
A Döntőbizottság az érvénytelenség megfelelő indokolása esetén kerül abba a helyzetbe, hogy vizsgálni tudja az ajánlatkérő döntése és a kérelmező azzal kapcsolatos nyilatkozata, a felek bizonyítékai alapján az ajánlatkérő döntésének a jogszerűségét.
A Döntőbizottság ugyanakkor a fentiek tükrében értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező helytállóan hivatkozott a kérelmező cégre vonatkozó márkára és az ezzel a márkajelzéssel készített számítógépekre vonatkozó jogorvoslati eljárásokban hozott joggyakorlatra.
A kérelmező az ajánlatában a brand gyártót, és a homogén asztali konfigurációt az ajánlatában feltüntette, a felvilágosításában annak műszaki tartalmát megadta.
Az ajánlatkérő a Kbt. 79. § (1) bekezdése szerinti érvénytelenségről szóló indokolásában általánosságban hivatkozott a műszaki nem megfelelőségre, a homogén termékekre és a brand gyártó általi összeállításra, az indokolás alapján azonban nem tudható, hogy az ajánlatkérő a kérelmező felvilágosítással kiegészített ajánlatát miért, milyen műszaki indokok alapján nem fogadta el a műszaki leírásban előírtak alapján, a Döntőbizottság rendelkezésére álló adatok alapján a műszaki leírásból az érvénytelenség nem levonható.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem 2. eleme alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 71. § (10) bekezdését, a Kbt. 69. § (1), (2) bekezdését.
Az 1. kérelmi elemre vonatkozó határozat ellen keresetet nem nyújtottak be, az E Kft. a 2. kérelmi elemre vonatkozó döntés ellen kért bírósági felülvizsgálatot.