2020. II. évfolyam 9. szám
2020.II.évfolyam 9. szám 3-4. oldal

Interjú Dr. Juhász Rolanddal, a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjával

kép

Kérdések és válaszok

1. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől, mint a Kbt. szerinti állami vagyon felügyeletéért felelős minisztertől 2019. szeptemberében kapott kijelölést, hogy részt vegyen a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács munkájában. Hogyan fogadta a felkérést, és melyek azok az érdekek, melyeket képviselni és hangsúlyozni kíván a Tanácsban?

A miniszter asszonytól kapott felkérést örömmel fogadtam. Az általam irányított államtitkárság portfóliójába állami társaságok széles köre tartozik, amelyek napi szinten foglalkoznak olyan közbeszerzéssel, melyek tárgya sokszínű. Közbeszerzési szakjogászként ráadásul magam is szakértője és érdeklődője vagyok a területnek, így külön öröm, hogy az új megbízatásom összecseng a szakmai preferenciáimmal.

Kiemelten fontos számomra, hogy az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok kölcsönös és előremutató párbeszédet folytassanak nemcsak egymással, hanem az állami szféra minden szereplőjével a hatékony működés érdekében, törekedve a szinergiák kihasználására. A társaságok világában szerzett gyakorlati tapasztalatokat igyekszem beépíteni a Tanács jogalkalmazást segítő munkájába, emellett fontosnak tartom, hogy a társaságok még naprakészebbek legyenek a közbeszerzés területén.

 

2. Önéletrajzában szerepel a közbeszerzési szakjogászi oklevél megszerzése. Mikor és minek a hatására kezdett érdeklődni e terület iránt?

A közbeszerzési szakjogász képzés nagyon vonzónak tűnt számomra, szerettem volna mélyebben megismerni egy olyan területet, amely viszonylag ritka és kevesen foglalkoznak vele. Akkori főosztályvezetőként szakmai elvárásom is volt, hogy az irányításom alá tartozó közbeszerzési osztály miatt is megismerjem a területet, illetve visszatérhettem, ha csak rövid időre is, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre.

 

3. Ön az elmúlt években munkájából adódóan a hazánkban zajló fejlesztési területeket közelről is figyelemmel kísérhette, tapasztalt-e nehézségeket a közbeszerzési eljárások lefolytatása és a fejlesztések ütemezésének összehangolása terén? Milyen megoldások jelentettek könnyítést ebben?

Az előkészítési szakasz fontosságát szeretném kihangsúlyozni, többször szembesültünk a becsült érték és a beérkezett ajánlatok jelentős különbségével. Fontos, hogy az ajánlatkérők az erőforrásaikat már az eljárás megindítása előtt optimalizálják, illetőleg a szerződések teljesítése során is elvárás a folyamatos partnerség. Bármely szakaszról is legyen szó, a megfelelő együttműködés és információ-áramlás kiemelten fontos. Emellett a műszaki tartalmat készítő, Magyarországon egyedülállóan magas szintű tudással és tapasztalattal rendelkező szakemberek is nélkülözhetetlenek.

 

4. A közbeszerzési piac 2019-ben immár harmadik éve magas szinten teljesített mind az eljárások számát, mind értékét tekintve, de a 2020-as világjárvány hatására mind a fejlesztések, mind az ezek folyamán nélkülözhetetlen közbeszerzések megtorpanása prognosztizálható. Hogyan látja ezeket a hatásokat?

Tagadhatatlan, hogy megtorpanás tapasztalható a fejlesztések és a közbeszerzések terén, de optimista vagyok és bízom benne, hogy az év második felében új lendületet vesznek az eljárások és a fejlesztések. Reményeim szerint a szerződések teljesítését sem érintette jelentős értékben és a beruházások nem szenvednek hátrányt. A járvány hatására adaptált jogszabályok segítséget nyújthatnak az eljárásban szereplőknek, a Tanács és a Hatóság is mindent megtesz a korábbi volumen mielőbbi visszaállítására.

 

5. Mi a véleménye a fenntarthatósági szempontok elterjesztésének fontosságáról?

Magam is törekszem a fenntarthatósági szempontok minél szélesebb körben történő alkalmazására. A környezetvédelemmel, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fejlesztéseket, beruházásokat a szívügyemnek tekintem és ezekre az általam irányított államtitkárságon is kiemelt figyelmet fordítanak. A közbeszerzési eljárásokban egyre nagyobb szerepet kapnak a zöld szempontok, mind az eljárás lefolytatása, mind pedig a beszerzési tárgyhoz kapcsolódó elvárásokban, különösen a beruházások megvalósításánál az építési és bontási hulladék újrafelhasználása, a csökkentett anyag- és energiafogyasztás és a károsanyag-kibocsátás, illetőleg az egyes tanúsítványok rendelkezésre állása is. A portfóliónkba tartozó társaságok közbeszerzési eljárásaiban mind az értékelési szempontok esetében, mind a szerződéses feltételeknél célom, hogy egységes gyakorlatként kerüljenek beépítésre, tovább erősítve az állami tulajdonban lévő társaságok együttműködését.

 

6. Véleménye szerint a következő 2-3 évben milyen meghatározó tendenciák szűrődnek át a közbeszerzések piacára? Milyen fontos jelenségekre hívná fel akár a szabályozói akár a jogalkalmazói oldal figyelmét?

Tény, hogy az eljárások és a fejlesztések száma folyamatosan növekszik. Az elektronikus közbeszerzési rendszer folyamatos fejlesztése, jogalkalmazók által tett észrevételek rendszeres nyomon követése és integrálása az egész közbeszerzési szféra gördülékenyebb tevékenységét segítheti. Ezen felül természetesen a fenntarthatósági szempontok további népszerűsítését sem lehet elégszer hangsúlyozni. A Tanács tagjaként bízom abban, hogy munkámmal elősegítem a joggyakorlat átadását.

 

7. Mivel foglalkozik legszívesebben szabadidejében? / Hogyan pihen ki egy fárasztó munkahetet?

A családom körében igyekszem feltöltődni, sokat utazunk, mely a kislányom születésével új kihívások elé állít, illetve amikor csak tehetem, hódolok kedvenc sportomnak, a vízilabdának.