2020. II. évfolyam 8. szám
2020.II.évfolyam 8. szám 3-5. oldal

Interjú Rigó Csaba Balázzsal, a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács alelnökével

Kérdések és válaszok

1. Hosszú évek óta végzi munkáját a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban, hiszen a Közbeszerzési Hatóság elnökévé választása előtt is delegált volt, majd a Közbeszerzési Hatóság elnökeként töltötte be a Tanács elnöki posztját, a Gazdasági Versenyhivatal élére történt kinevezését követően pedig a Tanács alelnökeként tevékenykedik. Milyen célokat tűzött ki korábban és most milyen célokat szeretne megvalósítani? Esetleg van-e konkrét elvárása a Tanács munkájával szemben?

2010 óta vagyok a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagja. A Megyei Jogú Városok Szövetsége delegált a Tanácsba 2010 nyarán dr. Gyimesi Endre polgármester úr javaslatára. Polgármester úrral akkoriban már hosszú évek óta együtt munkálkodtunk Zalaegerszeg fejlődéséért és neki köszönhetem, hogy belecsöppentem a közbeszerzések világába. Mindez hazánk Európai Uniós csatlakozásakor történt 2004-ben, amikor Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy döntött, hogy felállítja a Beszerzési Testületét és rám bízza annak vezetését. Ez a munka egészen 2010 végéig tartott, amikor Orbán Viktor Miniszterelnök úr kinevezett a Zala Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottá. Az önkormányzatban, majd a területi államigazgatásban eltöltött évek során ajánlatkérői közbeszerzési tapasztalatokat szereztem, melyeket kezdettől fogva jól tudtam hasznosítani a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban is, mely testület az elnökévé választott 2015. október 21-én. Mivel a Tanács elnöke egyben a Közbeszerzési Hatóság elnöke, így 2015. november 20-tól a hatóság főállású vezetőjeként tűzhettem ki olyan célokat, amelyeket az elmúlt közel 6 esztendőben végre tudtunk hajtani a munkatársaimmal közösen. Mindvégig azért is dolgoztam, hogy a Közbeszerzési Hatóság egy olyan független nemzeti állami hivatal legyen, amelyik a kötelező feladatain túl számos önkéntes vállalással segíti elő a közbeszerzési szereplők munkájának hatékonyságát. Fő célkitűzés volt a megelőzés, a világos innovatív kommunikáció és annak elérése, hogy a jogsértéseket inkább kerüljék el az ajánlatkérők és az ajánlattevők annak érdekében, hogy kevesebb jogorvoslati eljárásra legyen szükség. A fenti célok ma is érvényesek, azokon folyamatosan lehet munkálkodni. A Tanáccsal szemben sosem volt és ma sincs konkrét elvárásom. Inkább mindig azt kerestem, hogy miképpen könnyíthetem meg a delegált tanácstagok munkáját. E miatt is állítottuk fel a Tanács alatt működő szakmai munkacsoportokat, melyek üléseire rendszeresen meghívjuk a közbeszerzési intézményrendszer más fontos tapasztalt szereplőit, többek mellett a Gazdasági Versenyhivatalt, a Miniszterelnökséget, az Állami Számvevőszéket, az EUTAF-ot és a KEHI-t. A közös munka után kiérlelt előterjesztések kerülhetnek a Tanács elé, ezáltal hatékonyabb az ott zajló munka.

2. A Gazdasági Versenyhivatal élén milyen stratégiai szemléletváltást kíván megvalósítani és milyen eszközökkel szeretne élni ezek életre hívásában?

Elengedhetetlennek tartom a versenyhivatali eljárások gyorsítását, a szervezet működésének innovatív megújítását, a Gazdasági Versenyhivatal társadalmi elismertségének növelését. A fogyasztók jogos elvárása, hogy a hatóság a reagáló képességét növelje, a megnövekedett panaszokat gyorsabban kezelje és olyan digitális megoldásokat vezessen be, amely előtt a piac is kalapot emel. Az átadás-átvételi eljárás során szerzett ismeretekre alapozva párhuzamosan több eszközt is bevetettem. Ezek között megtalálhatók személyügyi döntések, feladat újraelosztás, szervezeti átalakítás, az eljárásrendek hatékonyabbá tétele, a hazai és nemzetközi kommunikáció fejlesztése, valamint a GVH arculatának megújítása. Mivel munkámat a koronavírus-járvány kellős közepén kezdtem meg, ezért első lépésként azonnali intézkedéseket hoztam annak érdekében, hogy a GVH segítse a magyar nemzetgazdaság szereplőit a járvány okozta negatív gazdasági hatások hatékonyabb kezelésében. A védekezés szakaszában a GVH útmutatást adott ki a piaci szereplők számára a magyar versenyjoggal összhangban álló magatartásokról, továbbá több ún. sweep-et is végrehajtott. Például a munkatársak átfésülték a vírusellenesnek hirdetett termékeket kínáló web áruházak oldalait.

3. A GVH-hoz rendszeresen érkeznek közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos panaszok, bejelentések. Közbeszerzési tapasztalatai mennyiben jelentenek előnyt ezekben az ügyekben? A GVH vizsgálatai során milyen tipikus közbeszerzési jogsértésekre derül fény?

Szívesen segítem személyesen is ezt a munkát. Ugyanakkor az bölcs dolog, hogy a panaszok vagy bejelentések kezelését a jogalkotó nem egy emberre bízza. A Gazdasági Versenyhivatalban a panaszok vagy bejelentések kezelésével külön ügyfélszolgálat és szakembergárda foglalkozik. Ők a konkrét eset sajátosságait megvizsgálva döntik el, hogy mely hatóságnak van dolga az üggyel, felmerül-e versenyjogi jogsértés gyanúja. Amennyiben felmerül ilyen gyanú, akkor a GVH vizsgálatot indít. Ha nem merül fel versenyjogi probléma, de más jogsértést észlelünk, akkor jelzéssel élünk az illetékes hatóság vagy hatóságok felé. Ha például közbeszerzési jogsértés gyanúját tapasztaljuk, akkor megkeressük a Közbeszerzési Hatóságot. A Közbeszerzési Hatósággal kötött együttműködési megállapodásunkat frissítettük, amelynek keretében nem csupán az ügyáttétel gyorsul, hanem a két független állami szerv közötti információ cseréje is. Közbeszerzési jogsértések egész tárháza derülhet ki, ha valaki nem a jogkövető magatartás szerint jár el. A teljesség igénye nélkül tipikus közbeszerzési jogsértésre utaló jel az ajánlattevők közötti bármilyen megállapodásra utaló hivatkozás, vagy arra utaló kijelentés, hogy valamelyik ajánlat színlelt. Az sem szerencsés, ha a versenytársak, netán az ajánlatkérő megbeszéléseket tartanak az ajánlattételi határidőt megelőzően. Komoly gyanúra adhat okot, ha az ajánlatok szinte egy időben kerülnek feltöltésre, netán még azonos hiba is tetten érhető az ajánlatokban és még sorolhatnám.

4. A GVH elnökeként tanácskozási joggal részt vesz a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs munkájában. A Gazdasági Versenyhivatal mivel járul hozzá a Törzs által kitűzött célok eléréséhez?

A Kormány a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hátrányos hatásainak enyhítése, illetve elhárítása érdekében a 297/2020. (VI. 24.) Korm. rendeletben szabályozza a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs munkáját, melyet személyesen Pénzügyminiszter úr vezet. A Gazdasági Versenyhivatal a Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése értelmében az Operatív Törzs ülésein tanácskozási joggal vehet részt, mely feladatot jómagam látok el úgy, hogy munkámat egy GVH-n belüli szakértői csoport segíti. Egyrészt a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs elé terjesztett javaslatokat véleményezzük versenyjogi szempontból, másrészt önálló javaslatokat is megfogalmazunk. Eddig 15 bürokráciacsökkentő javaslatot nyújtottam be a Gazdaságvédelmi Operatív Törzsnek és újabbak előkészítésén is dolgozom.

5. A GVH a piaci szereplők közötti tisztességes verseny korlátozása ellen lép fel, hogyan tud mégis hozzájárulni az átlátható és felelős közpénzfelhasználáshoz?

A versenytörvény hatálya és a GVH hatásköre a közbeszerzési kartellekre is kiterjed. A közpénzből megvalósított közbeszerzések esetén előforduló összehangolt magatartások felderítésével a GVH is hozzá tud járulni a felelős közpénzfelhasználáshoz. A versenyszempontok és a versenyjogi szabályok érvényesítésének az adófizetők forrásainak hatékony felhasználásában is fontos szerepe van. Általában is igaz, hogy a verseny a vevők és fogyasztók legjobb barátja. A közbeszerzésekben esetlegesen előforduló kartellek duplán hátrányosak, hiszen nem csak a beszerzés bekerülési költségét növelhetik meg, hanem sok esetben drágább fenntartáshoz és magasabb működési költségekhez is vezet. Arról nem is beszélve, hogy ha bebizonyosodik a közbeszerzési kartell gyanúja, akkor az eljárás alá vont vállalkozásokra akár a közbeszerzésektől való eltiltás is várhat. A közbeszerzési eljárásban elkövetett jogszerűtlen magatartások kárt okozhatnak a kedvezményezett ajánlatkérőnek is, hiszen a szabálytalanul felhasznált támogatást korrekcióval sújthatja a támogató.

6. Ön programozó matematikusként és programtervező matematikusként végzett az ELTÉ-n. Pályája során érezte-e már, hogy informatikus szemmel közelít egy probléma megoldásához? Milyen pluszt adott ez a tudás?

Reál beállítottságú ember vagyok, ami gyorsan kiderült, mert kisiskolásként szerettem a számtant, majd később a matematikát. Nagyon szerettem programozni, amíg szoftvereket fejleszthettem. A „prog-mat”-os szemlélet bizonyosan segített a későbbi munkáimban is. A programozás kreatív tevékenység, amelynek eredményeként olyan szoftver születik, aminek hibátlanul kell működnie. Az alapos, precíz tervezés, a mindenre kiterjedő tesztelés a garanciája annak, hogy a felhasználók szeressék majd a terméket. Aki ilyen munkára vállalkozik, az hozzászokik az élet más területén is a strukturális gondolkodáshoz és problémamegoldáshoz. Én minden feladatban meg tudom találni a szépséget és az életben felmerülő kihívások jórészét a problémafelvetés - megoldási javaslat(ok) – diszkusszió (lehetséges kockázatok) – konklúzió módszer mentén igyekszem megoldani. Ha mindezt csapatban, kiváló munkatársakkal együtt tehetem, akkor külön öröm számomra.

7. Mivel foglalkozik legszívesebben szabadidejében? / Hogyan pihen ki egy fárasztó munkahetet?

Szabadidőmben igyekszem a szeretteimmel foglalkozni. Egy fárasztó munkahetet sportolással, kirándulással, zenehallgatással és olvasással pihenek ki.