The protection of the business secret in the public procurement regulation
Címszavak: közbeszerzés, üzleti titok, magántitok, transzparencia, nyilvánosság
Absztrakt
Az elmúlt években megjelenő jogalkotási tendencia abba az irányba mutat, hogy az Európai Unióban és hazánkban is felismerésre került annak fontossága, hogy az információszabadság, a magántitok védelme, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítását megalapozó hatékony szabályozási környezet nélkül nem adható megfelelő válasz napjaink digitális forradalmára, melyet elsősorban az adat- és információéhség hajt. A folyamat részeként született meg hazánkban az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény,1 mely hatálybalépését követően már külön ágazati törvényként vonja védelem alá a gazdaság szereplőinek ilyen módon azonosítható szellemi tulajdonait. Mindeközben jogos elvárás a társadalom részéről, hogy a közvagyon felhasználása olyan keretek között történjen, amely bárki számára könnyen, nyilvános formában ellenőrizhető. Ezen elvárások metszetében találhatjuk a közbeszerzési szabályozásban az üzleti titok intézményét, mely gyakorlati alkalmazásának finomhangolása az elmúlt évek jogszabályváltozásaira tekintettel jelenleg is zajlik a közbeszerzési gyakorlatban. Ennek fejleményeit kívánom részletesen kifejteni jelen cikkben.
Abstract
The legislative trend of the past few years in the European Union and Hungary could be interpreted as the recognition of the importance of freedom of information, protection of private data and public access to data of public interest. Without an effective regulatory environment, there can be no adequate response to today’s digital revolution, which is driven primarily by a hunger for data and information. As part of the process, Hungary implemented the new European directive through act LIV of 2018 on the protection of business secrets, which, after its entry into force, protects the intellectual property of economic operators. At the same time, it is a legitimate expectation of our society that the use of public funds should take place within a framework that ensures the publicity of the data and information, and contributes to transparency so that these processes can be supervised by the society. In the middle of these expectations we can find the institution of business secrets in public procurement regulation. The application of this institution during the public procurement processes is currently under alignment as a result of the legislative changes in the recent years. I would like to explain these developments in detail in this article.
Alapelvek ütközése
Magyarország Alaptörvényének VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Ezen rendelkezést tekinthetjük általános kiindulópontnak jogrendszerünkben az információszabadság és az adatvédelem intézményeinek, továbbá tartalmilag alkotmányos alapjognak tekinthető akár a gazdasági szereplők magántitkaihoz fűződő védelem, így az üzleti titok is.2 Az alaptörvény 39. cikkének (2) bekezdése rögzíti, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. A közbeszerzési eljárásokban megjelenő üzleti titok intézményét övező kérdések jobb megértéséhez is megfelelő kiindulópont lehet a fenti két alaptörvényi rendelkezés, hiszen kijelenthető, hogy az üzleti titok esetében is a nyilvánosság és az adatok védelméhez fűződő alapelvek közötti egyensúlyt kell megteremteni. Mindezt a közbeszerzési eljárások jogalkalmazóinak egy olyan jogszabályi környezetben szükséges megtenniük, ami az elmúlt tíz évben folyamatosan változott az irányadó uniós, és annak átültetése révén a hazai anyagi és eljárásjogban, és ennek révén áttételesen a közbeszerzési szabályrendszerben is. A piac szereplői mindent elkövetnek magántitkaik megőrzése érdekében, hiszen ezek nyilvánosságra kerülése esetén versenytársaik hozzáférhetnek olyan információkhoz, adatokhoz, melyek megőrzésén adott esetben versenyelőnyük is múlhat. Mivel hazánkban az állam számít a legnagyobb megrendelőnek, ezért a fenti két alaptörvényi rendelkezés gyakran konfliktusba kerül egymással az így létrejött gazdasági kapcsolatok során. Mindez abban ragadható meg legjobban, hogy a gazdaság szereplői az állammal való gazdasági kapcsolatukat, és így a közbeszerzési eljárásokban megjelenő információkat üzleti titoknak, míg az állami, önkormányzati szervek, és a közbeszerzések ajánlatkérői3 közérdekű adatoknak szeretnék tekintetni. 4
A nyilvánosság, mint a közbeszerzési törvény alapelve
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (1) bekezdése alapelvként rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. A nyilvánosság biztosítása közbeszerzési eljárásokban nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy a közpénz felhasználásával összefüggő adatok bárki számára hozzáférhetőek legyenek, ezáltal garantálva, hogy csak olyan szerződés által kerüljön sor a közpénzek felhasználására, melynek megkötéséhez vezető eljárás lefolytatására a közbeszerzési törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó jogszabályok tiszteletben tartásával került sor. Tekintettel arra, hogy az üzleti titok közbeszerzési eljárásnál egy gazdasági szereplő ajánlata tekintetében értelmezhető, ezért annak körében kell a nyilvánosság elvét vizsgálni, hogy mennyiben korlátozható egy ajánlat tekintetében a nyilvánosság és átláthatóság elve. A közbeszerzési eljárások adatainak jelentős része a Kbt. által meghatározott különböző platformokon nyilvánosan elérhető,5 ezért az üzleti titok helyes meghatározása kiemelten fontos annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők magántitkai és a nyilvánosság közötti egyensúly fennálljon. Az üzleti titok alapelvi védelme a tételes közbeszerzési jogból nem vezethető le, ugyanakkor több uniós döntés elismerte annak alapelvi védelmét.6
Az állami szervezetekről illetve az önkormányzatokról, bővebben a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérő szervezetekről7 elmondható, hogy a közvagyon felhasználása során ők hivatalból kötelesek nyilvánossá tenni erről adatokat, információkat. Azonban nem csak e szervezeteket terhelheti ilyen kötelezettség, hanem a velük szerződő gazdasági szereplőket is, akik a közvagyonból való ellenszolgáltatásért cserében végeznek tevékenységet, így ebben a körben ők is nyilvános adatszolgáltatásra kötelesek bizonyos körben. Kiemelten fontos lehet így az üzleti titok védelmét övező következetes és a jogalkalmazók számára világos gyakorlat kialakítása, hiszen a közbeszerzési eljárásoknál szembesülni szükséges azon problémával, hogy a piaci szereplők nem feltétlenül osztanának meg például érzékeny, vagyoni értékkel bíró információt a nyilvános felületeken. A Közbeszerzési Döntőbizottság D. 553/32/2013. számú határozatában a közérdekű adatok, és a gazdasági szereplők magántitkait egyértelműen elkülönítette a nyilvánosság szempontjából. Hivatkozott határozat indokolása a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi Kbt.) 80. § (3) bekezdésében hivatkozott, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerinti közérdekű adatok8 kapcsán azt a megállapítást tartalmazza, hogy azok nem azonosíthatóak a gazdasági szereplő üzleti tevékenységét érintő adatokkal. A hivatkozott határozat szerint külön kezelendő a nyilvánosság szempontjából az államháztartás alrendszerébe tartozó szervezetek tevékenysége a gazdaság szereplőinek gazdasági, üzleti tevékenységhez kapcsolódó műszaki, illetőleg kereskedelmi titokra vonatkozó szabályozástól.
Az üzleti titok védelmének története a hazai közbeszerzési szabályozásban
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi Kbt.) 4. § 37. pontja az értelmező rendelkezések között vezette be az üzleti titok fogalmát, mely szerint üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)–(3) bekezdésében így meghatározott fogalom. A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a 81. § (2) bekezdésében úgy határozta meg az üzleti titok fogalmát, miszerint annak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult – ide nem értve a magyar államot – jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A Ptk. 81. § (3) bekezdése meghatározza azon közérdekű adatok körét, melyek nem minősülhetnek üzleti titoknak, így az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adatok nem részesülhetnek a magántitok védelmében, továbbá azon adatok sem, amelyek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. A 2003. évi Kbt. üzleti titok fogalmának meghatározásával hagyományt teremtett abból a szempontból, hogy a jogalkotó nem gyártott külön terminus technicust az üzleti titok szerepének közbeszerzési szabályrendszerben ellátott funkciójának betöltésére, hanem mindig hivatkozásként utal annak éppen aktuális jogági forrására.
A gazdasági szereplők üzleti titkainak védelmével párhuzamosan szintén megjelent a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő igény. A 2003. évi Kbt. 99/A. § (2) bekezdése szerint a szerződés – a 73. § (1) bekezdése szerinti részei kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével – nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. E szabályt, továbbá a (3) bekezdést a nyertes ajánlatra is alkalmazni kell, ha az a szerződés mellékletét képezi. A 2003. évi Kbt. 73. § (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy az ajánlattevő az ajánlatában elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A 2003. évi Kbt. (2)-(3) bekezdéseiben szerepeltette az üzleti titokká nyilvánítás tilalmi körét is. A (2) bekezdés értelmében az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A (3) bekezdés szerint nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak.
A 2011. évi Kbt. 80. § (1) bekezdésében foglaltak alapján jelentős módosításként értékelhető, hogy elődjénél jóval részletesebben igyekszik meghatározni azokat a követelményeket, melyek alapján a gazdasági szereplő, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A 2011. évi Kbt. 80. § (1) bekezdése szerint az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok az Info tv. 27. § (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket. A 2011. évi Kbt. hatálybalépésétől csak olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát nem voltak jogosultak az ajánlattevők megtiltani, amely a 71. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre került. Ezen megoldás teret biztosított az ajánlattevők számára olyan gyakorlat kialakításához, amely során a fenti rendelkezésen kívül valamennyi információ tekintetében széleskörűen alkalmazásra került az arra való hivatkozás, hogy ajánlatuk, részvételi jelentkezésük üzleti titkot tartalmaz.9
A 2011-es Kbt. hatályba lépését követően, a polgári jog magyarországi revíziója eredményeképpen megszületett a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), mely a korábbi megoldáshoz hasonlóan az üzleti titok védelmét a "személyek joga" részben helyezte el, ezzel megtartva a korábbi szabályozás azon gyakorlatát, hogy az üzleti titok a személyhez fűződő jogok között kerül szabályozásra. A Ptk. 2:47. § (1) bekezdése értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. A (2) bekezdés ehhez kapcsolódóan rögzíti, hogy az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá.
A hatályos Kbt. megalkotásakor a jogalkotó a kodifikáció során nem csupán a jogszabályi hivatkozást vette át a Ptk.-ból, hanem két további konjuktív feltételt is támasztatott az üzleti titokká nyilvánítás alkalmazhatóságához.10 A Kbt. 44. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A visszaélésszerű alkalmazás elkerülése érdekében a Kbt. 44. § (1) bekezdése bevezette, hogy gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. A Kbt. 44. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat, cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat, d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak, e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak.
Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény és a Kbt. viszonya
A nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv) az Európai Parlament és a Tanács által 2016. június 8. napján került elfogadásra. Az Irányelv magyar jogba való átültetéséről a hazai törvényalkotás az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (a továbbiakban: üzleti titok védelméről szóló törvény) segítségével gondoskodik. Az üzleti titok védelméről szóló törvény indokolása szerint az Irányelv elfogadásával törekszik az Európai Unió arra, hogy az üzleti titok védelmét szolgáló szabálykörnyezet tagállamok közötti egységesítésével ösztönözzék a belső piacon a határokon átívelő innovációs tevékenységet, mindemellett megfelelő védelmet biztosítsanak az üzleti titok eltulajdonítására irányuló – az unión belülről vagy kívülről kezdeményezett – tisztességtelen magatartások megelőzése érdekében. A jogszabály mind az üzleti titokhoz kapcsolódó anyagi jogi fogalomrendszer átalakításával, illetve új eljárásjogi részletszabályok megteremtésével igyekszik biztosítani annak jelen kor kihívásaira is válaszolni képes védelmét. Az Irányelv átültetése során a jogalkotó arra a megállapításra jutott, hogy új fogalomrendszer, valamint a megváltozott eljárásjogi szabályok megbontanák mind a Ptk., mind pedig a Pp. dogmatikai egységét, melynek elkerülése érdekében, továbbá az Irányelvben foglalt szabályok hatékony érvényesítése érdekében egy külön jogszabály megalkotása szolgáltatta a megoldást.11 Az üzleti titok védelméről szóló törvény fontos újításaiként említhető az iratbetekintés, a tárgyaláson való részvétel és az ideiglenes intézkedések vonatkozásában bevezetett új eljárásjogi szabályok, mely a Pp. eljárási szabályainál az üzleti titok védelme érdekében szigorúbb feltételeket támaszt. Természetesen az üzleti titok védelméről szóló törvény elfogadásával megtörtént a Kbt. módosítása is, a Kbt. 44. § (1) bekezdésében foglalt jogszabályi hivatkozás módosításával. Az üzleti titok védelméről szóló törvény 1. § (1) bekezdése értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.
A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény ugyan nem hivatkozik rá, de az üzleti titok védelméről szóló törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározza azt is, hogy mi nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének a törvény alkalmazásában. Így nem illeti meg védelem ha annak megszerzése a) a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás által, b) nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen megszerzett termék, illetve jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata, elemzése vagy tesztelése révén - feltéve, hogy az üzleti titok megszerzőjét nem terhelte az üzleti titok megszerzésére vagy megőrzésére irányuló korlátozás, különösen titoktartási kötelezettség -, c) a védett ismeret körébe tartozó műszaki ismeretek és megoldások kivételével a munkavállalóknak vagy a munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz és a konzultációhoz való jogának a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, a szükséges mértékben történő gyakorlása során, vagy d) egyéb, a jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethető, az adott helyzetben általában elvárható magatartás útján valósul meg. Az 5. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés d) pontja szerinti megszerzésnek minősül az üzleti titoknak harmadik személytől kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen és ellenérték fejében történő megszerzése. Nem minősül továbbá az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének az 5. § (3) bekezdése szerint a) a jogszerűen megszerzett üzleti titok munkavállaló által a munkavállalók képviselője számára történő felfedése, ha a felfedés a munkavállaló vagy a képviselő tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának gyakorlása céljából a jog gyakorlásához szükséges mértékben történt, b) ha az üzleti titok megszerzése, illetve az ügyben eljárni jogosult szerv számára történő felfedése jogszabálysértés vagy az üzleti tisztesség általános követelményeibe ütköző magatartás megelőzése, elkerülése, következményeinek elhárítása vagy csökkentése céljából, a közérdek védelmében, a cél által indokolt terjedelemben történik, c) ha az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény írja elő, vagy teszi lehetővé. Az új kivételi körök kapcsán kérdésként merülhet fel az, hogy az eljárás ajánlatkérője részéről mennyiben elvárható magatartás annak vizsgálata, hogy a kivételi körbe foglalt feltételek valóban fennállnak-e, valamint az is kétséges, hogy elegendő lenne e az üzleti titok védelméről szóló törvényre történő hivatkozás a Kbt. 73. § (1) bekezdés f) pont szerinti érvénytelenségének megállapítása érdekében. A nyilvánosság, átláthatóság korlátozásának nem megfelelő gyakorlatát jelentheti az üzleti titok kiterjesztő értelmezése, éppen ezért az érvényesség ebben a körben való mérlegelése kapcsán álláspontom szerint figyelembe kell venni az üzleti titok védelméről szóló törvény kivételi köreit is.
Az üzleti titok közbeszerzési eljárásban való alkalmazásának indokolása
A Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás kapcsán a jogalkotó mindössze annyit határoz meg, hogy az nem kerülhet az általánosság szintjén megfogalmazásra, így természetesen az sem elegendő, ha az indokolás visszahivatkozza a jogszabályszöveget. Az indokolás tartalmi követelményei tekintetében a helyes gyakorlat kialakításában a jogalkalmazók az üzleti titok védelméről szóló törvényre, továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlatára támaszkodhatnak. Jelenlegi szabályozási környezetben is alkalmazandó az Európai Bíróság C-266/99. számú ítéletben rögzített megállapítása, mely szerint az információszabadság biztosítása miatt a közérdek, és a gazdasági szereplő érdeke mérlegelését az illetékes hatóság előtti minden egyedi esetben el kell végezni.12 A D.31./14.2020. sz. határozatban tetten érhető a Döntőbizottság azon egységes irányba mutató gyakorlata, mely szerint a titokgazdának az elérendő eredmény tekintetében kell igazolnia azt, hogy az információ nyilvánosságra hozatala számára milyen sérelemmel járna. Ennek mentén tehát nem elfogadható, ha a gazdasági szereplő az árindokolásában olyan árképző tényezőt nyilvánít üzleti titokká, mely a közbeszerzés tárgya miatt nem tekinthető jelentős tényezőnek, ezáltal annak mások általi megismerése sem okozhatna sérelmet a jövőben. A D.12/21/2018. számú határozat indokolása szerint nem állapítható meg közvetlen kapcsolat tervezési szolgáltatás kapcsán igénybe vett eszközök, így például gépjármű típusokra, mint olyan árképző tényezőkre való hivatkozás, melyek nyilvánosságra kerülésük esetén ajánlattevő üzleti titkának sérelmével járna. A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanis egy tervezési szolgáltatási szerződés esetében nem képezhet jelentős értéket a teljesítéshez alkalmazott technológia, eszközökre fordított költség. A határozat arra vonatkozó megállapítást is tartalmaz, hogy egy jól körülhatárolható adatkört érintő üzleti titkot nem lehet kiterjesztően értelmezni, és az alapján a teljes adattartalmat üzleti titokká nyilvánítani. A határozat szerint a Kbt. 44. § (1) bekezdése kiemeli, hogy az üzleti titkot elkülönítetten kell elhelyezni, mely azt a jogalkotói szándékot támasztja alá, amely gátolni kívánja a teljes terjedelmű védett adattá minősítést. A határozat indokolása értelmében a Döntőbizottság nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy az ajánlattevők ajánlatuk, árindokolásuk, kiegészítő árindokolásuk teljes egészét vagy bizonyos, jól körülhatárolt elemeit üzleti titokká minősítsék, ha annak indokai konkrét, objektív alapokon nyugszanak, és valamennyi eleme tekintetében elkülöníthető, és azonosítható az adattartalom nyilvánosságra kerülése esetén eredményként keletkezett aránytalan sérelem. A D.31/14/2020. számú ügyben a Döntőbizottság szerint elfogadható volt a titokgazda indokolása, ugyanis a megajánlott díjtételek esetében azonosítható volt a munkabér-, anyag- és eszközköltségekhez fűzött szöveges indokolás, illetve az annak alátámasztása érdekében benyújtott kalkuláció. Kérelmező vitatta fenti ügyben, hogy a titokgazda olyan különleges adatot, információt osztott volna meg árindokolásában, mely kimerítette volna az üzleti titok védelméről szóló törvény által ekként meghatározott fogalmat. A Döntőbizottság azonban nem osztotta kérelmező álláspontját, mivel értelmezése szerint az üzleti titok védelméről szóló törvény szerinti üzleti titok köre jóval tágabb a know-how-nál és a védett ismeretnél.13 A Döntőbizottság D. 522/24/2019. határozata számos olyan tényezőt említ, amelyre ajánlattevő a nyilvánosság korlátozásának indokaként hivatkozhat. A határozat szerint a Kbt. 44. § (1) bekezdésének megfelelő indokolás bemutatja, hogy a titokgazda milyen anyagi, technikai, szellemi ráfordításokat eszközölt annak kidolgozásához, kifejlesztéséhez, megismeréséhez, felfedezéséhez, alkalmazásához, továbbá azt is szükséges kifejtenie ajánlattevőnek, hogy a nyilvánosságra hozatal következtében milyen jellegű, vagy nagyságrendileg mekkora kárt realizálna. Az indokolás alátámasztása érdekében a titokgazda hivatkozhat szerződéses, vagy jogszabályon, hatósági döntésen alapuló kötelezettségeire, amelyek megkövetelik a védetté nyilvánított információ, adat titokban tartását. A Döntőbizottság szerint fennállhat a korlátozás indoka akkor is, ha az olyan hátrányos jogkövetkezményekre, szankciókra való utalást tartalmaz, amelyek a titoktartás megsértése következtében a gazdasági szereplővel szemben alkalmazhatóak lesznek. Hivatkozhat ajánlattevő ezen túlmenően arra is, hogy a nyilvánosságra hozatal következtében milyen előnyökre tehetne szert versenytársa az információ segítségével, a nyilvánosságra hozatal a piaci verseny szempontjából milyen és mekkora hátránnyal járna számára. A D. 522/24/2019. számú határozat további támpontot is nyújthat a gyakorlat számára, ugyanis a határozat szerint a titokgazdának aránytalan érdeksérelmet szükséges igazolnia indokolásában. A határozat szerint a titokgazdának be kell mutatnia azt az ok-okozati kapcsolatot, mely alapján az adat, információ nyilvánosságra hozatala számára közvetlen érdeksérelemmel jár.
Az adott helyzetben elvárhatóság követelménye
Az üzleti titok védelméről szóló törvény 1. § (1) bekezdés utolsó fordulata korábban nem jelent meg az üzleti titok fogalmának jogszabályi elemeként.14 Ennek értelmezéséhez a D.522/24/2019 számú határozat nyújt segítséget. Eszerint nem állapítható meg az adott helyzetben elvárható magatartás a titokgazda részéről, ha olyan adat, vagy információ nyilvánosságra hozatalát tiltja meg, amely nyilvánosságra hozatala egyébként a közbeszerzésben nem tiltható meg. A követelmény tekintetében az is elvárás, hogy a titokgazda mindent tegyen meg az információ nyilvánosságra kerülése elkerülése érdekében. A D.68/15/2019. számú döntésében a Döntőbizottság rámutatott arra, hogy az iparűzési adóra való hivatkozás az üzleti titokká nyilvánítás tilalma körébe tartozik, hiszen ennek indokként történő feltüntetése a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdéseibe ütközik, továbbá az üzleti titok védelméről szóló törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott adott helyzetben elvárhatóság feltétele sem teljesülhet, ha a titokgazda adóalapra és annak kulcsára hivatkozik, hiszen ezek könnyen hozzáférhető, más forrásból a törvény erejénél fogva nyilvánosan hozzáférhető adatnak minősülnek a titokgazda versenytársai számára is.
Érvénytelenség, mint jogkövetkezmény az üzleti titok alkalmazása kapcsán
A Kbt. 73. § (1) bekezdés fa) pontja alapján az ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, ha valamely adatot ajánlattevő a 44. § (2)-(3) bekezdéseibe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja, valamint az fb) pont szerint szintén érvénytelen az ajánlat, ha a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő. Az érvénytelenség, mint jogkövetkezmény Kbt.-ben való rögzítése világos helyzetet teremt abban, hogy milyen eljárási cselekmény alkalmazására köteles ajánlatkérő abban az esetben, ha ajánlattevő jogszerűtlen módon élt az üzleti titok alkalmazásával a közbeszerzési eljárásban. Nem volt azonban ez mindig így. A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.619/2011/5. számú ítéletében ugyanis például kimondta, hogy „az ajánlattevőnek az üzleti titok védelme érdekében tett intézkedése magának az ajánlatnak az érvénytelenségét nem vonja maga után”. A Döntőbizottság gyakorlatában később az ítélet nyomán hasonló megállapításra jutott.15 A hatályos szabályozás azonban áttöri a korábbi szabályozásban megjelenő bizonytalanságot, az érvénytelenség mint lehetséges jogkövetkezmény alkalmazásával. Az üzleti titok miatti érvénytelenség „sui generis” érvénytelenségi okká válásával ezzel egyértelművé vált a jogalkalmazók számára, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazandó abban az esetben, ha az üzleti titokká nyilvánítás feltételei nem állnak fenn.
Az üzleti titok védelme szerződés közzététele, iratbetekintés esetén
A Kbt. 43. § (1) bekezdés b) pontja alapján a szerződést a szerződéskötést követően haladéktalanul szükséges közzétenni a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (CoRe). Tekintettel arra, hogy az üzleti titkot tartalmazó rész mind papír alapon, mind pedig az EKR-en keresztül elkülönítve marad, ezért az üzleti titkot tartalmazó elkülönített részt a szerződéskötést követően sem szükséges nyilvánossá tenni. A Kbt. 45. § (2) bekezdésében is biztosítja azt, hogy a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről, valamint tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd és innovációs partnerség esetén az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások és párbeszéd menetéről szóló tájékoztatásával ajánlatkérő ne sértse a gazdasági szereplő üzleti titokhoz fűződő érdekeit. A Kbt. 45. § (1) bekezdése szerint az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés megküldését követően legfeljebb tíz napon belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének - ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is - üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az EKR rendszer a Kbt. szabályainak való megfelelése érdekében lehetőséget biztosít arra, hogy ilyen jellegű adat, vagy információ feltöltése során lehetőség legyen az üzleti titok jelleg jelzésére, melynek következtében iratbetekintés során egyértelmű, hogy a dokumentumok között mely minősül üzleti titoknak és mely tehető hozzáférhetővé.16 Az üzleti titok védelméről szóló törvény alapján ajánlatkérő a gazdasági szereplő üzleti titkának nem megfelelő kezelése által megsértheti az üzleti titokhoz fűződő jogot, ugyanis a 6. § (1) bekezdése szerint az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul felfedi. Jogkövetkezményként így fennáll az üzleti titok védelméről szóló törvény 7. § (1) bekezdésében foglalt szankció bíróság általi alkalmazása. Ajánlatkérővel szemben így elvi lehetőségként akár alkalmazhatóvá válna az a) pont szerinti jogkövetkezmény, amely a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől helyezi kilátásba, valamint az f) pont szerinti szankció, mely a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása érdekében alkalmazható.
Az üzleti titok megjelenése a versenypárbeszédben
Versenypárbeszéd lefolytatása során a Kbt. 92. § (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában az ajánlattevő által benyújtott megoldási javaslatnak tartalmaznia kell annak meghatározását, hogy a megoldási javaslat mely része képez üzleti tikot. A Kbt. nem tartalmaz az eljárásfajtánál arra való utalást, hogy ajánlattevőnek indokolási kötelezettsége lenne abban a vonatkozásban, hogy az üzleti titokká nyilvánítást szükséges-e indokolni a megoldási javaslat benyújtásakor, azonban a Kbt. 94. § (2) bekezdése alkalmazásában az érintett résztvevők hozzájárulását meg kell kérni, mielőtt megoldási javaslatukat felhasználják a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakításához. A bekezdésnek megfelelően így maga a résztvevő döntheti el, hogy milyen minőségű és mértékű információk felhasználását teszi lehetővé a közbeszerzési eljárásban. Magyarázatot adhat az üzleti titokká nyilvánítás indokolására vonatkozó előírás hiányára azon körülmény, mely szerint a versenypárbeszéd során ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként folytatja a párbeszédet, így biztosított a diszkréció, továbbá a Kbt. 94. § (2) bekezdésének megfelelően az ajánlattevő hozzájárulása nélkül semmilyen információ nem osztható meg a többi résztvevővel.17
Az üzleti titok kezelése a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásában
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában gondoskodik az Általános Közigazgatási Rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § (2) bekezdésében foglaltak megtartásáról, és döntésének szerkesztése során a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntése indokolása során a határozatában nem hoz nyilvánosságra olyan elemet, mely sértené az üzleti titokkal rendelkező gazdasági szereplő érdekeit. A Kbt. 161. § (4) bekezdése rögzíti, hogy a tárgyalás nyilvános. Azonban a főszabálytól a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból vagy a fél indokolt kérelmére eltérhet, és végzésével az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kizárja, ha minősített adat védelmében, üzleti titok vagy törvényben meghatározott más titok megőrzése érdekében ez indokolt. A Kbt. fenti rendelkezése összhangban van az üzleti titok védelméről szóló törvény 12. § b) pontjával mely szerint a bíróság az üzleti titok védelme érdekében elrendelheti a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosság kizárását, valamint a tárgyaláson való részvételi jog és az e tárgyalásokról készített jegyzőkönyvhöz való hozzáférési jog korlátozását. A jegyzőkönyvhöz való hozzáférési jog korlátozása kiterjed a jegyzőkönyv megtekintésére, átvételére, valamint a jegyzőkönyvről másolat, vagy kivonat készítésére. A Kbt. 162. § (1) bekezdése értelmében az ügyfél az eljárás megindításától számított tizedik napig, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos jogorvoslati eljárásban az eljárás megindításától számított harmincadik napig, a Közbeszerzési Hatóság képviseletében eljáró személy az eljárás során bármikor, betekinthet a közbeszerzési eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. Az iratbetekintés korlátját a Kbt. 162. § (2) bekezdése tartalmazza, miszerint az ajánlatkérő, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező üzleti titokra történő hivatkozás esetén indokolt kérelmében kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak. Ha az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező meghatározott iratokat elkülönített módon, üzleti titokként helyezett el az ajánlatában, részvételi jelentkezésében, vagy a közbeszerzési eljárás során általa benyújtott egyéb irat tekintetében kérte annak üzleti titokként történő kezelését, a (3) bekezdés értelmében azt úgy kell tekinteni, hogy ezen iratok vonatkozásában kérte az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását. A Közbeszerzési Döntőbizottság a (4) bekezdés értelmében köteles megvizsgálni, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a kérelemről való döntéssel egyidejűleg – amennyiben az adott esetben értelmezhető – kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. A C-450/06. Warec ügyben18 az Európai Bíróság rámutatott az üzleti titok szerepének azon jelentőségére, melynek segítségével megelőzhető az, hogy ajánlattevő, vagy részvételre jelentkező gazdasági szereplő a közbeszerzési eljárások biztosította garanciális eszközökkel visszaélve versenytársaik védett ismereteihez hozzáférjenek. Elvi szinten kihasználva a közbeszerzési eljárások különböző intézményei által nyújtott lehetőséget, akár az is megvalósulhat, hogy a rosszhiszemű ajánlattevő csak azért nyújt be tartalmilag hiányos és kifogásolható ajánlatot, hogy versenytársa árképzéséhez jogosulatlanul hozzáférjen például iratbetekintés alkalmával. Nélkülözhetetlen tehát, – és ezt a Warec ügyben született ítélet is leszögezi –, hogy a jogorvoslati eljárásban részt vevő fél információhoz való hozzáférési joga egyensúlyban álljon a másik fél üzleti titok védelméhez fűződő jogával. A Warec ügyben a bíróság így rámutatott arra, hogy az üzleti titok védelmével – melyet természetesen ajánlatkérő egyedi ügyben arányosan alkalmaz – megelőzhető a sikertelen ajánlattevők rosszhiszemű jogorvoslati kérelme, amelyet kizárólag azét kezdeményeznek, hogy versenytársaik üzleti titkait megismerhessék.
Összegzés
Az üzleti titok védelméről szóló törvény szerinti fogalomrendszer, illetve azon körülmény, hogy az általa védett adatok, információk külön törvényben, egységes szerkezetbe foglaltan kerülnek elfogadásra, segítséget nyújthat a közbeszerzési eljárás jogalkalmazóinak a helyes, egységes gyakorlat kialakításához, továbbá a Kbt. 44. § (1) bekezdés szerinti indokolás elkészítéséhez. Ennek körében különös körültekintéssel kell eljárni mind ajánlatkérői, mind ajánlattevői oldalról, hiszen az üzleti titok közbeszerzési eljárásban való alkalmazásával párhuzamosan megvalósul a Kbt. egyik alapelvének korlátozása is.
1 A törvény a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelv átültetése érdekében született meg.
2 Kovács András György: Az üzleti titok védelméhez való jog gazdasági elemzése 68. o. – Verseny és Szabályozás 2009. http://econ.core.hu/file/download/vesz2009/02_titok.pdf.
3 A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 5. §-a szerinti szervezetek.
4 Kovács András György: az üzleti titok védelméhez fűződő jog gazdasági elemzése 69.o. – Verseny és szabályozás 2009. http://econ.core.hu/file/download/vesz2009/02_titok.pdf.
5 A Kbt. 40. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett egységes, EKR igénybevételével kell lebonyolítani. A 41. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kommunikáció - ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik - az EKR-ben történik.
6 Az Európai Bíróság két ítéletében is 53/85. sz., AKZO Chemie és AKZO Chemie UK kontra Bizottság ügyben 1986. június 24-én hozott ítélet (EBHT1986., 1965. o.) 28. pontját, valamint a C-36/92. sz., SEP kontra Bizottság ügyben 1994. május 19-én hozott ítélet (EBHT1994., I-1911. o.) 37. pontját] az üzleti titok védelmét alapelvként ismerte el.
7 A Kbt. 5. §-ában határozza meg az ajánlatkérő szervezetek körét.
8 A 2011. évi CVIII. törvény alapján közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
9 Dr. Dudás Gábor, Az üzleti titokkal kapcsolatos szabályozás alakulása a hazai közbeszerzésekben –¬ Közbeszerzési Szemle 2017 /6.
10 Dr. Dudás Gábor, Az üzleti titokkal kapcsolatos szabályozás alakulása a hazai közbeszerzésekben –Közbeszerzési Szemle 2017/6.
11 Üzleti titok védelméről szóló törvényjavaslathoz benyújtott miniszteri indokolás. 20. o. https://www.parlament.hu/irom40/18315/18315.pdf.
12 dr. Dezső Attila (szerk.) Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez, , 2016, Wolters Kluwer Kft., Kbt. 44. §-hoz fűzött magyarázat.
13 „Az Irányelv az üzleti titok fogalma alatt két kategóriát különböztet meg, az üzleti információt és a know-how-t. A védett ismeret tehát az Irányelv olvasatában – ahogy a korábbiakban a Ptk.-ban is – az üzleti titok egy alfaja, ennek megfelelően az Irányelv normaszövege, illetve jelen jogszabály nem nevesíti külön a knowhow-ra vonatkozó szabályokat, illetve a fogalom-meghatározás is csupán az üzleti titok fogalmától eltérő, speciális fogalmi elemeket rögzíti, az üzleti titok további követelményei pedig a védett ismeret tekintetében is irányadóak.” Üzleti titok védelméről szóló törvényjavaslathoz benyújtott miniszteri indokolás. 24. o. https://www.parlament.hu/irom40/18315/18315.pdf.
14 Az üzleti titok védelméről szóló törvényjavaslathoz benyújtott miniszteri indokolás szerint a titkosság fogalma két elemből áll: a belső titkosságból, és a külső titkosságból. A belső titkosság azt jelenti, hogy az adott információhoz a nyilvánosság tagjai nem férnek hozzá, míg a külső titkosság értelmében a jogosult a titokban tartáshoz az adott helyzetben általában elvárható magtartást tanúsította. Üzleti titok védelméről szóló törvényjavaslathoz benyújtott miniszteri indokolás. 23. o. https://www.parlament.hu/irom40/18315/18315.pdf.
15 Dr. Dudás Gábor, Az üzleti titokkal kapcsolatos szabályozás alakulása a hazai közbeszerzésekben –Közbeszerzési Szemle 2017/6.
16 dr. Tátrai Tünde: A Kbt. 44. §-ához fűzött kommentár, dr. Kugler Tibor (lektor), dr. Hubai Ágnes és dr. Tátrai Tünde (szerk.), A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény kommentárja – V. fejezet 221. o., Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2019.
17 dr. Dezső Attila (szerk.), Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez, Budapest, 2016, Wolters Kluwer Kft.,Kbt. 91-93. §-hoz fűzött magyarázat.
18 Az Európai Bíróság C 450/06. sz. ügyben hozott ítélete http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=71573&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=7637017.