Kérdések és válaszok

1. 2019 novembere óta vesz részt a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által kijelölt személy. Hogyan fogadta a felkérést és milyen célokat szeretne megvalósítani tanácstagként?

Rendkívül megtisztelő számomra, hogy a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagja lehetek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal képviselőjeként elkötelezett híve vagyok annak, hogy a közbeszerzési törvény által meghatározott jogszabályi keretek mentén a szervezet a rendelkezésre álló erőforrások alapján a kormányzati és gazdasági elvárásokra való tekintettel minél hatékonyabban lássa el feladatait. Ajánlatkérői oldalról a tagság lehetőséget ad a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, hogy a szakterületen, egyes eljárások tekintetében felmerülő gyakorlati megoldások kialakításában részt vegyen, jogszabály-módosítást javasoljon. Ezen felül a Tanács kiváló szakmai fórum, mely lehetőséget biztosít a folyamatos egyeztetésre, információcserére.

2. A NAV központi irányításának főigazgatójaként milyen szakmai célokat, szempontokat, prioritásokat képvisel a szervezetben?

Tavaly március óta a NAV Gazdálkodási- és Humánigazgatási Szakfőigazgatója, majd 2020. április 15-étől gazdasági vezetőjének feladat- és hatáskörét a Központi Irányítás főigazgatójaként gyakorlom. Felelős vagyok a NAV gazdasági szervezete által végzett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért, valamint a gazdasági szakterület jogszerű működésének ellenőrzéséért.

2019. január 1-jétől a kötelezettségvállalások megtételére és a költségvetési maradványok felhasználására új szabályok érvényesek, ebből következően a kötelezettségvállalások tervezésénél és végrehajtásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy azok kifizetése minden esetben az esedékesség szerinti év költségvetését terhelje. A központi költségvetési szerveknek főszabály szerint működési (pl.személyi juttatásból, dologi kiadásból származó) maradványuk nem lehet. A felhalmozási célú (pl. beruházás, felújítás) kiadásnak lehet kötelezettségvállalással terhelt maradványa a kifizetés elhúzódása esetén, amelyet tárgyévet követő év december 31-éig lehet felhasználni.

Elsődleges szervezeti gazdálkodási cél tehát, hogy a közbeszerzési-, beszerzési-, projekt- illetve pénzügyi szakterület egységes irányításával hatékonyabbá, illetve gazdaságosabbá váljon a NAV tevékenységének ellátásához, működtetéséhez biztosított előirányzatok felhasználása.

Közbeszerzési szempontból komoly kihívást jelent a naprakész, széleskörű, átfogó tudás megszerzése, a folyamatos változások lekövetéséhez igazodó helyes jogalkalmazás, melyben nagy segítséget nyújtanak számunkra a Közbeszerzési Hatóság, illetve a Tanács jogalkalmazást segítő dokumentumai.

Az említett célok elérését a forrásfelhasználáshoz kötött, jogszabályoknak megfelelő beszerzési-, közbeszerzési folyamatok pontosabb előkészítése, tervezése is szolgálja. A szervezeti stratégiai célok megvalósulását eredményező beszerzési-, közbeszerzési folyamatok során a terv adatokat minél hamarabb tény adatokkal szükséges korrigálni, mely a kötelezettségvállalási szabályok változására tekintettel várhatóan a tárgyévi források teljes körű felhasználását eredményezi.

Ennek érdekében a gazdasági szakterület stratégiai céljai között szerepel a NAV tervezési, illetve beszerzési/közbeszerzési folyamataihoz kapcsolódó, a vezetői döntéseket támogató új kontrolling rendszer kialakítása, amelynek megvalósítása már folyamatban van. Az informatikai támogatással egy zárt rendszerben nyomon követhetővé válik a kötelezettségvállalás teljes folyamata az igény felmerülésétől kezdve egészen a beszerzett eszköz, szolgáltatás nyilvántartásba vételéig, illetve a rendszerből való kivezetéséig, azaz megvalósítható a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség hármasa, optimális erőforrás-felhasználás mellett.

3. A NAV eljárásai mely pontokon találkoznak a közbeszerzések világával, egy-egy közbeszerzés lebonyolításával?

A NAV, mint központi költségvetési szerv a működésének biztosítása, a szakmai feladatainak ellátása érdekében évente több beszerzési és közbeszerzési eljárást folytat le. Mint Ajánlatkérő a 2015. évi CXLIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján tartozik a Kbt. hatálya alá.

Tekintettel a szervezet méretére, valamint a NAV-nál alkalmazott központi gazdálkodási rendszerre, a sokrétű feladat ellátására az itt jelentkező igények nagy többségének becsült értéke eléri, illetve meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, így közbeszerzési eljárások lefolytatásával van lehetőség teljesíteni a beszerzési igényeket legyen az árubeszerzés, szolgáltatás vagy építési beruházás.

A Kbt.-n kívül azonban a különféle beszerzési igények teljesítése, a beszerzés módjának meghatározása érdekében több jogszabály (törvény, kormányrendelet, stb.) alkalmazása is szükséges egy-egy eljárás kiírása során. Ilyenek például a teljesség igénye nélkül:

−    Az értékhatár alatti beszerzések, melyek lefolytatása esetében a 459/2016. (XII.23.) Korm. rendelet alkalmazása az irányadó.

−    A védelmi és biztonsági beszerzések (2016. évi XXX. tv.).

−    A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó igények: irodaszerek, papíripari termékek, utazás szervezések, üzemanyag, gépjárművek (A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat-és hatásköréről szóló 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet;).

−    Informatikai fejlesztések, szolgáltatások, informatikai eszköz beszerzések (a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII.27.) Korm. rendelet).

−    Rendezvények, PR termékek szolgáltatások (A Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet;)

−    A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről szóló 9/2011. (III.23.) BM rendeletben meghatározott termékek.

 

4. Figyelemmel az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló 2014/55/EU irányelv rendelkezéseire, 2019. április 18-ától a Kbt. szerint az ajánlatkérők számára – a Kbt. 5. § (2) és (4) bekezdésben foglalt ajánlatkérők kivételével – kötelező mindazon elektronikus számlák befogadása, amelyek megfelelnek az EN 16931-1:2017 számú európai szabványnak és az Európai Bizottság által e szabványhoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistának. Általában a gazdasági szereplőknek/gazdálkodó szervezeteknek milyen kötelezettségeik vannak az elektronikus számlák befogadásával kapcsolatban, indokolt-e a különbségtétel ajánlatkérő és ajánlatkérő között?

Az elektronikus számlázás gyakorlata a gazdasági szereplő döntésétől függ. A Héa-irányelv és az Áfa tv. azzal összhangban lévő rendelkezései alapján főszabály szerint a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő akkor köteles befogadni az elektronikus számlát, ha az elektronikus számla alkalmazásába beleegyezett. Az ilyen termékbeszerzőnek, szolgáltatás igénybevevőnek a kapott számlát elektronikusan kell megőriznie, mely utóbbi kapcsán alkalmaznia kell a digitális archiválás szabályairól szóló 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet előírásait. Ez a szabályozás minden elektronikus számlára vonatkozik, függetlenül attól, hogy az elektronikus számla befogadója egy piaci cég vagy egy államigazgatási szereplő (ajánlatkérő).

A 2014/55/EU irányelv és annak magyar jogbeli megjelenése az állami oldal, mint speciális gazdasági szereplő vonatkozásában, jogszabállyal adja meg a hozzájárulást az olyan elektronikus számla befogadásához, ami megfelel a vonatkozó szintaxislistának.

A Kbt. 27/A. §-a feltehetően a 2014/55/EU irányelv 7. cikkével összhangban határozta meg azoknak a szereplőknek a körét, akik ajánlatkérőként kötelesek fogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amik megfelelnek a vonatkozó szintaxislistának. A Kbt. 5. § (2) és (4) bekezdése alá tartozó ajánlatkérők – támogatásból megvalósuló, uniós értékhatár alatti beszerzést végzők és a közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vállalók – számára a többi gazdasági szereplőhöz hasonlóan, az elektronikus számlázásba való beleegyezésük esetén bocsátható ki elektronikus számla.

 

5. A közismert és futótűzként terjedő elektronikus számlázóprogramokkal kiállított számlák esetén valószínűsíthető-e, hogy technikai, szabvány-megfelelési akadálya nincs az elektronikus számlák befogadhatóságának?

Az elektronikus számlák világában számtalan technológiai megoldás, illetve szabvány létezik, ezeknek még a számát is lehetetlen meghatározni. Különösen nem áll rendelkezésre megbízható és pontos adat az egyes szabványok elterjedtségéről. A kérdésben szereplő értelemben nem létezik elektronikus számla szabvány. Az Európai Unióban éppen az említett jogszabály az első alkalom, amikor állami szabályozás megnevez konkrét szabványt, de ez sem kizárólagosan értendő. A jogszabály azt írja elő, hogy az ezen szintaxislistán szereplő elektronikus számla szabványt az állami oldalnak el kell fogadnia elektronikus számlaként.

6. Ezúton is szeretnénk gratulálni az elektronikus számlázáshoz kapcsolódó legújabb fejlesztésükhöz, a mobilapplikáción keresztül elérhető számlázó programhoz. Miben látja a fejlesztés legnagyobb előnyét, a siker kulcsát?

2020. július 1-jétől változtak az online számlaadat-szolgáltatás szabályai, így ettől az időponttól bővült azon számlák köre, amikről adatot kell szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.

Az új mobilalkalmazás a webes Online Számlázó program mobil kliense, ami a NAV saját fejlesztése, letöltése és használata teljesen ingyenes. Mivel a számlázó programban rögzített számlaadatok tárolása nem a felhasználó okostelefonján, hanem felhőben valósul meg, ezért a mobilapplikáció használatához aktív internet hozzáférés szükséges.

A mobilapplikáció funkciói majdnem lefedik az Online Számlázó program webes felületén használható és elérhető funkciókat. Az appon keresztül a felhasználónak lehetősége van többek között számla, előlegszámla kiállítására, a kiállított számla módosítására, érvénytelenítésére forinttól eltérő pénznemben rögzített ellenérték számlázására, vagy kényelmi funkcióként partner- illetve terméklista alkalmazására.

A kiállított számla az appon és az Online Számlázó program webes felületén is bármikor visszakereshető és PDF formátumban megtekinthető. Az alkalmazással papíralapú és elektronikus számla is kiállítható. Az elektronikus számla a számlakibocsátó készüléke által ismert és támogatott csatornákon keresztül helyben, a számla kiállítása után azonnal továbbítható a vevő részére például Airdropon, MMS üzenetben, e-mailben, Viber üzenetben, Facebook messengeren keresztül vagy bármely, a mobil készülék által ismert és támogatott platformon. A program az elektronikus számlát fokozott biztonságú aláírással látja el.

A mobiltelefonnal történő számlakiállítás egyszerűsíti a több helyszínen szolgáltatást nyújtó, folyamatosan úton, mozgásban lévő szolgáltatók számlakibocsátását, számlakezelését. Kiváló megoldás az online adatszolgáltatással kapcsolatban folyamatosan naprakész információkra igényt tartó cégvezetők, illetve a fiatal, jellemzően a mobilkészüléken ügyet intéző vállalkozók számára. A mobilalkalmazással a NAV-hoz beküldött számlaadat-szolgáltatások állapota, valamint a kimenő és bejövő számlák lekérdezése bármikor, bárhol, a mobiltelefonról, pár gombnyomással megtekinthető és elérhető.

 

7. Mivel foglalkozik legszívesebben szabadidejében? / Hogyan pihen ki egy fárasztó munkahetet?

Szabadidőmet legszívesebben a családommal és a barátaimmal töltöm. Nagyon szeretek utazni, kirándulni, túrázni, természetet járni.