2020. II. évfolyam 6. szám

D.38/10/2019.

A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában ismertetett jogesetek a közbeszerzési igényét megvalósító ajánlatkérőnek az alkalmassági feltételek és az értékelési szempontrendszer meghatározására vonatkozó kötelezettségével kapcsolatosak. Az alkalmassági és az értékelési szempontrendszer a közbeszerzési eljárások központi feltételei, amelyek az adott szerződés teljesítésére ténylegesen képes ajánlattevő és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását szolgálják a beszerző ajánlatkérő számára.

A határozattal érintett tárgyak: Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 65. § (5) bekezdését azzal, hogy a műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelményeként az adott közbeszerzés értékének 75 %-át meghaladó mértékű referencia meglétét írta elő a felhívásban. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 76. § (6) bekezdés a) pontját, mivel az értékelési alszempontot nem a beszerzés tárgyához kapcsolódóan határozta meg.

Tényállás

Az ajánlatkérő (helyi önkormányzat) 2017. december 22-én indította meg a Kbt. 113. § (1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárását kültéri és beltéri játékok beszerzésére óvoda és bölcsőde részére árubeszerzés tárgyában. Az eljárást megindító felhívást kilenc gazdasági szereplő részére küldte meg közvetlenül.

A felhívásban – többek között – az alábbi információk szerepeltek.  
Az ajánlatkérő a felhívás 3. pontjában, két részajánlati körben rendelkezett a közbeszerzés tárgyáról és mennyiségéről.
Az ajánlatkérő rögzítette, hogy a 2. részajánlat vonatkozásában a játékok telepítése is a nyertes ajánlattevő feladata, így az is az ajánlat részét kell, hogy képezze.

Az ajánlatkérő felhívta ajánlattevők figyelmét, hogy az eljárás során csak új termék ajánlható meg. A termékek részletes leírását a közbeszerzési dokumentumok műszaki fejezete tartalmazta. Az ajánlatkérő rögzítette továbbá, hogy a 2. részajánlat esetén a játékoknak meg kell felelniük a játszótéri eszközök biztonságáról szóló 78/2003 (XI. 27.) GKM rendelet és a játszótéri eszközök, játszószerek és azok telepítésével kapcsolatos (biztonságtechnikai) követelményeket meghatározó MSZ EN 1176 és az MSZ EN 1177 szabványoknak.

A felhívás tartalmazta, hogy az ajánlatkérő adásvételi szerződést kíván kötni.
Az ajánlatkérő a felhívásban kizárta a többváltozatú ajánlat tételének lehetőségét, míg a részekre történő ajánlattételt biztosította.
Az ajánlatkérő a felhívásában az alábbiak szerint rendelkezett az ajánlatok értékelési szempontjáról:

A 2. részajánlat esetén:
Az ajánlatok értékelési szempontja: a legjobb ár-érték arány a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján:

kép

A játék meghibásodása esetén a hibabejelentéstől számítva a hibaelhárítás megkezdésének időtartama (egész óra min. 1, max 12 óra): a bírálati részszempont esetében a szempont szerinti legjobb (legkevesebb idő) ajánlat a maximális 10 pontot kapja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva, a fordított arányosítás módszerével számolja ki a pontszámokat az ajánlatkérő. Az 1 óra, vagy az annál alacsonyabb megajánlás a maximális 10 pontot kapja. A megajánlás 12 óra időtartamnál magasabb nem lehet, a 12 óránál magasabb megajánlás az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után.

Az értékelés képlete (fordított arányosítás):

P= (A legjobb / A vizsgált) x (Pmax – Pmin) + Pmin

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma

Pmax: a pontskála felső határa

Pmin: a pontskála alsó határa

A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (legalacsonyabb érték)

A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

A beszerezni kívánt árukat érintően rendelkezik-e legalább 2 saját gyártású termékcsaláddal (saját gyártású termékcsalád: Olyan játszótéri eszközök csoportja, melyekre vonatkozóan a pályázó ellenőrzési jegyzőkönyv által igazoltan legalább négy játszótéri eszköz esetében gyártóként szerepel.) (igen/nem): amennyiben ajánlattevő a beszerezni kívánt árukat érintően rendelkezik legalább 2 saját gyártású termékcsaláddal az ajánlat a maximális 10 pontot kapja, amennyiben ajánlattevő a beszerezni kívánt árukat érintően nem rendelkezik legalább 2 saját gyártású termékcsaláddal, abban az esetben a minimális pontszámot kapja a pontkiosztás módszere szerint.

A felhívásban szerepeltek az alkalmassági követelmények, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és megkövetelt igazolási mód, a következők szerint:

1. részajánlat esetén:

Műszaki, illetve szakmai alkalmasság - Az alkalmasság minimum követelményei
M1: Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított 36 hónapban

összesen legalább 1 db, a közbeszerzés tárgya (beltéri játékok szállítása) szerinti referenciával, amely legalább nettó 2.200.000.- Ft értékű.

Műszaki, illetve szakmai alkalmasság - Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:
M1: Ajánlattevőnek az ajánlathoz csatolnia kell az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszafelé számított 36 hónap legjelentősebb szállításainak ismertetését figyelemmel a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pont, valamint a 21. § (1a) bekezdésben foglaltakra. Az előírt alkalmasság a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a 23. §-ban foglalt nyilatkozattal vagy igazolással az alábbi tartalommal teljesíthető:

• a szerződést kötő másik fél megnevezése, elérhetőségei;

• a szállítás tárgya;

• teljesítés ideje (kezdő és befejező időpont);

• az ellenszolgáltatás összege;

• nyilatkozat arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt.

A 2. részajánlat esetén:

Gazdasági és pénzügyi alkalmasság - Az alkalmasság minimum követelményei
P.1.: Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik érvényes játszótéri eszközök kivitelezésére/gyártására vonatkozó, legalább 10 millió Ft/év mértékű felelősségbiztosítással.
Gazdasági és pénzügyi alkalmasság - Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:

P.1.: Az ajánlattevőnek a 321/2015 (X.30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésének d) pontja alapján az ajánlathoz csatolnia kell a felelősségbiztosításának fennállását igazoló biztosítási kötvényt vagy a felelősségbiztosítás érvényességét igazoló fedezetigazolás egyszerű másolatát.

Az ajánlatkérő a felhívásban nyilatkozott, hogy a közbeszerzés Európai Unióból származó forrásból támogatott.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely egyebek mellett tartalmazta a közbeszerzési műszaki leírást.
Az ajánlattételi határidőre két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatkérő és a jelen ismertetés szerint P Kft. (a továbbiakban: egyéb érdekelt), aki a közbeszerzési eljárás nyertese lett, az adásvételi szerződéseket megkötötték.

A hivatalbóli kezdeményezés

Az 1. kezdeményezési elem körében a hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy az ajánlatkérő az 1. részajánlat becsült értékét 2.851.373.-Ft-ban határozta meg. A felhívás 12. M.1. pontjában alkalmassági feltételként 2.200.000.-Ft értékű minimum referencia meglétét írta elő. A referencia mértéke nem felel meg a Kbt. 65. § (5) bekezdésében írt mértéknek, mivel túllépi a becsült érték 75 %-át.

A 2. kezdeményezési elem körében rámutatott, hogy a 2. részajánlat P.1. alkalmassági feltételben  a gyártói/kivitelezői felelősségbiztosítás megléte egy adásvételi szerződésben, amely szerelési, telepítési elemeket is tartalmaz, nem felel meg a Kbt. 65. § (3) bekezdése szerinti azon feltételnek, hogy az alkalmassági feltételt a közbeszerzés tárgyára kell korlátozni és legfeljebb a szükséges mértékig írható elő.

A kezdeményezés 3. eleme szerint a szabályozás hiányára is tekintettel nem állapítható meg, hogy a 2. részajánlat esetében a 2. értékelési alszempontként előírt szempont a teljesítés színvonalát emelné, a szemponthoz rendelt súlyszám pedig nem áll arányban annak tényleges jelentőségével, ezért az előírás nem felel meg a Kbt. 76. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltaknak.

Az ajánlatkérő észrevétele

Az ajánlatkérő kérte a jogsértés hiányának a megállapítását.

A Döntőbizottság döntése és annak indokai

A Döntőbizottság a határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő az 1. kezdeményezési elem körében megsértette a Kbt. 65. § (5) bekezdését, a 3. kezdeményezési elem körében megsértette a Kbt. 76. § (6) bekezdését.
A Döntőbizottság a 2. kezdeményezési elem körében a jogsértés hiányát állapította meg.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 200.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása a következőket tartalmazta:

Az ajánlatkérő 2017. december 22-én indította meg a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett közbeszerzési eljárását, ezért a Döntőbizottság a Kbt. e napon hatályos rendelkezései alapján vizsgálta a hivatalbóli kezdeményezést.

A Döntőbizottságnak az 1. kezdeményezési elem kapcsán abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy az ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 65. § (5) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a felhívás 12. pontjában az M.1. alkalmassági feltétel körében 2.200.000.-Ft mértékű referencia meglétét írta elő.

A Kbt. 65. § alapján az ajánlatkérők a gazdasági és pénzügyi helyzetre, a műszaki és szakmai alkalmasságra, valamint különféle nyilvántartásokban való szereplésre, engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre vonatkozóan alkalmassági követelményeket határozhatnak meg az ajánlattételhez. E rendelkezés célja az, hogy az ajánlatkérő meggyőződhessen arról, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződést az eljárás résztvevői közül mely szervezetek képesek teljesíteni, és olyan ajánlattevőt válasszon ki a közbeszerzési eljárásban, aki alkalmas a szerződés teljesítésére.

A Kbt. 65. § (5) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a megkövetelhető referencia az adott közbeszerzés értékének legfeljebb 75%-át elérő mértékű lehet.

A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok vizsgálata alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő az 1. részajánlat becsült értékét – a Kbt. 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül – 2.851.373.-Ft-ban állapította meg. A Kbt. 65. § (5) bekezdés alapján így az ajánlattevőktől megkövetelhető referencia mértéke legfeljebb 2.138.529.-Ft lehetett volna.

A Döntőbizottság vizsgálta a közbeszerzési dokumentumokat és megállapította, hogy az ajánlatkérő a felhívásban az 1. részajánlati körben az M.1. alkalmassági feltételhez rendelt minimumkövetelmény kapcsán legalább 2.200.000.-Ft értékű, beltéri játékok szállítására vonatkozó referenciát követelt meg.  

A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő arra vonatkozó előadását, amelyben elismerte, hogy az M.1. alkalmassági feltétel körében a referencia mértékét a becsült érték 77 %-ában határozta meg, de álláspontja szerint ezzel nem sérült azon jogalkotói törekvés, hogy olyan gazdasági szerelők is részt vehetnek a közbeszerzési eljárásban, akik még nem valósítottak meg a közbeszerzés tárgyával megegyező nagyságú projektet, de egyébként képesek a teljesítésre.

A Kbt. eltérést nem engedő módon szabályozza, hogy az alkalmassági követelményeket legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékben lehet előírni, amely az adott közbeszerzés értékének legfeljebb 75%-át elérő mértékű lehet, ami jelen esetben 2.138.529.-Ft lehetett volna. Az ajánlatkérő a Kbt. 65. § (5) bekezdésében foglaltakat nem tartotta meg, amikor a 2.200.000.-Ft nagyságrendű referencia meglétét írta elő.

A Döntőbizottság a fentiek alapján az 1. kezdeményezési elem körében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 65. § (5) bekezdésében foglaltakat.

A Döntőbizottságnak a 2. kezdeményezési elem körében abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy az ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 65. § (3) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a 2. részajánlat P.1. alkalmassági feltételeként előírta, hogy az ajánlattevő rendelkezzen 10 millió Ft/év mértékű, a kivitelezésre/gyártásra vonatkozó felelősségbiztosítással.

A Döntőbizottság vizsgálta a rendelkezésre álló közbeszerzési dokumentumokat és megállapította, hogy az ajánlatkérő a 2. részajánlat becsült értékét 19.396.808.-Ft-ban állapította meg.

A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő mind a felhívásban, mind a közbeszerzési műszaki leírásban úgy rendelkezett, hogy a 2. részajánlat körében az ajánlattevő feladata a kültéri játékok szállítása mellett azok telepítése is. A Döntőbizottság álláspontja szerint a 2. részajánlati kör többféle beszerzési tárgyat foglal magában, ezért vegyes beszerzésnek tekintendő. A kültéri játékok szállítása a Kbt. 8. § (2) bekezdés szerinti árubeszerzésnek, míg telepítésük és összeszerelésük a Kbt. 8. § (3) bekezdés szerinti építési beruházásnak minősül (45,25 egyéb építési szakmunkák: alapzat építése, a cölöpverést is beleértve, 45,21 általános építési és mélyépítési munkák: előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása).

A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-ának megfelelően járt el, amikor a közbeszerzési dokumentumokban előírta a felelősségbiztosítás meglétét a kültéri játszótéri eszközök telepítéséhez kapcsolódóan. A Döntőbizottság rögzítette továbbá, hogy a kezdeményezésben kifogásolt alkalmassági feltétel előírására az ajánlatkérőnek a 321/2015. Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján jogszerűen lehetősége van. A felelősségbiztosításra vonatkozó alkalmassági feltétel előírása megfelelt a Kbt. 65. § (3) bekezdésében szereplő feltételeknek is, az ugyanis nem korlátozta vagy zárta ki az esélyegyenlőségre, az egyenlő bánásmódra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek érvényesülését az eljárásban, az ajánlatkérő az előírást a beszerzés tárgyára korlátozta, továbbá a felelősségbiztosítás vonatkozásában előírt 10 millió Ft/év nagyságrend a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékű feltételnek minősül, figyelemmel a 2. részajánlati kör 19.396.808.-Ft becsült értékére. A Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérő arra vonatkozó álláspontját, amely szerint a kültéri játékok telepítésével összhangban áll a felelősségbiztosítás előírása, mivel az a beszerzés tárgyát képező kültéri játékok telepítéséhez kapcsolódik.

A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a 2. kezdeményezési elem vonatkozásában a jogsértés hiányát állapította meg.

A Döntőbizottságnak a 3. kezdeményezési elem kapcsán abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy az ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 76. § (6) bekezdés a) pontját azzal, hogy a 2. részajánlati kör vonatkozásában 2. számú értékelési alszempontként előírta a játék meghibásodása esetén a hibabejelentéstől számítva a hibaelhárítás megkezdésének az időpontját.

Az értékelési szempontokkal kapcsolatos, taxatív követelmények a Kbt. 76. § (6) bekezdésében találhatók. A Kbt. 76. § (6) bekezdés a) pont alapján az értékelési szempontoknak elsődlegesen a szerződés tárgyával, illetve a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk. Az ajánlatkérőnek tehát ebből fakadóan az általa beszerezni kívánt beszerzési tárgyra tekintettel kell meghatároznia az alszempontokat és az e körben értékelésre kerülő tartalmi elemeket. Az ajánlatkérő további kötelezettsége, hogy az értékelési szempontokat egyértelműen és objektív szempontokra alapítva határozza meg, annak érdekében, hogy az ajánlattevők egyenlő feltételek mentén nyújtsák be ajánlataikat, amelyek így összehasonlíthatóak lesznek egymással.

A Döntőbizottság vizsgálta a rendelkezésre álló közbeszerzési dokumentumokat és megállapította, hogy az ajánlatkérő a 2. részajánlati kör keretében kültéri játékok beszerzését és azok telepítését kívánta megvalósítani.

Az ajánlatkérő a felhívásban a 2. részajánlat esetében 2. értékelési alszempontként határozta meg „A játék meghibásodása esetén a hibabejelentéstől számítva a hibaelhárítás megkezdésének időtartama (egész óra min. 1, max. 12 óra)” feltételt 20-as súlyszámmal.

A hibaelhárítás megkezdésének időtartama értékelési alszempont a szerződés tárgyához nem kapcsolódik, ugyanis az ajánlatkérő sem a hibaelhárítási kötelezettség teljesítésének feltételeiről, sem a jótállással kapcsolatos rendelkezésekről nem szólt a közbeszerzési dokumentumban.

A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a szerződéstervezetben nem rendelkezett a hibaelhárítási kötelezettség feltételeiről, annak jellegéről, a kötelezettség fennállásának időtartamáról, a kijavítás módjáról, tehát annak részletes szabályairól.

Az ajánlatkérő a szerződéstervezetben, a szerződés tárgyára vonatkozó 1. pontban rögzítette, hogy a nyertes ajánlattevő feladata, hogy a szerződés tárgyát képező, az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott követelményeknek megfelelő, az óvoda és bölcsőde korszerűsítéséhez kapcsolódó eszközöket a nyertes ajánlatban szereplő áron saját költségére, az ajánlatkérő székhelyére hiánytalanul leszállítja és telepíti.

Az ajánlatkérő a szerződés egyéb rendelkezésekről szóló részében az alábbiakról rendelkezett.
9.4. Eladó a nyertes ajánlatában foglaltakkal összhangban vállalja, hogy az általa leszállított valamely termék meghibásodása esetén a hibaelhárítást legkésőbb .... órán belül megkezdi.

A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett, 2. számú értékelési alszemponttal kapcsolatos szabályozás hiányára tekintettel az ajánlattevők számára nem volt világosan megítélhető, hogyan kell az ajánlatukat benyújtani, ugyanis a vizsgált 2. számú alszempont körében az ajánlatkérő olyan tényezőt határozott meg, amely nem függ össze a beszerzés tárgyával, sem a szerződés feltételeivel.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján, a 3. kezdeményezési elem kapcsán megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 76. § (6) bekezdés a) pontját, mivel a vizsgált 2. értékelési alszempontot nem a beszerzés tárgyához kapcsolódóan határozta meg.