2020. II. évfolyam 5. szám
Letöltés
2020.II.évfolyam 5. szám 59-63.oldal
DOI: 10.37371/KEP.2020.5.3

A 2019-ben lebonyolított egyajánlatos eljárások statisztikai adatai

Címszavak: közbeszerzés, statisztika, egyajánlatos eljárások, eljárásrend

A közbeszerzési eljárások során különös figyelmet fordítanak azokra az eljárásokra, amelyekben csak egy ajánlat érkezik a felhívásra. Most ezeket az eljárásokat vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről.1
Az egyajánlatos eljárások száma 2019-ben 1692 db volt, ami az összes eredményes2 közbeszerzési eljárás 17,2 százaléka. Az egyajánlatos eljárások értéke 644,6 Mrd forint, ami az összes eredményes közbeszerzés értékének 18,8 százalékát tette ki. (1. ábra)


1 A Közbeszerzési Hatóság által alkalmazott (az eljárások eredményéről szóló tájékoztató hirdetmények adataira épülő) eljárásalapú statisztikai módszer az egyes statisztikai mutatókban eltéréseket okozhat szerződésalapú számításokhoz képest.
2 A keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárásokat nem tartalmazza.


Az egyajánlatos eljárások számát tekintve a nemzeti, míg értékét tekintve az uniós eljárásrend volt többségben. Számszerűen ez 1030 db nemzeti és 662 db uniós eljárást jelent, 101,0 Mrd forint nemzeti és 543,6 Mrd forint összegben.

A 3. ábrán látható az egyajánlatos eljárások megoszlása az ajánlatkérő szervezetek típusai 3 szerint. A legtöbb közbeszerzést (465 db) a regionális és helyi szintű szervezetek bonyolították le 84,2 Mrd forint értékben. Ezt követték az egyéb kategória 418 db 125,2 Mrd forint értékű közbeszerzései. Harmadik helyen szerepeltek a közjogi szervezetek közbeszerzései (383 db, 81,0 Mrd Ft). Őket követték a közszolgáltatók eljárásai (183 db, 291,4 Mrd Ft). A támogatott szervezetek mind értékben, mind számban az ötödik (137 db, 42,6 Mrd Ft), a központi szintű ajánlatkérők vagy szervezetek közbeszerzései a hatodik helyet foglalták el (106 db, 20,3 Mrd Ft).


3A hatályos Kbt. rendelkezéseinek megfelelően megállapítható, hogy a Közbeszerzési Hatóság vonatkozó nyilvántartása és adatbázisa az ajánlatkérők által megküldött, majd a Közbeszerzési Hatóság által közzétett hirdetményekben rögzített releváns információkon alapul, így statisztikáink alapját az ajánlatkérők által megküldött hirdetmény-tartalmak képezik. Ez az ajánlatkérők besorolására vonatkozó információk esetén is igaz, ami indokolja az „egyéb” kategóriába tartozó szervezetek magas számát.


Az uniós eljárásrendű egyajánlatos eljárások számának 18 százaléka volt hirdetmény nélküli tárgyalásos, ez az eljárások értékének 9 százaléka. Az eljárások számának 63 százaléka nyílt eljárás volt, ehhez az eljárások értékének 70 százaléka tartozott. A harmadik legjellemzőbb a tárgyalásos eljárástípus volt, az eljárások számának 13,9, értékének 16,2 százaléka. (1. táblázat)

A nemzeti eljárásrendű egyajánlatos eljárások között a legjellemzőbb a Kbt. 113. § szerinti nyílt eljárás tavaly számarányát tekintve az eljárások 50, értékét tekintve az eljárások 36 százaléka. Ezt követi számarány tekintetében a Kbt. 115. § szerinti nyílt eljárás 24 százalékkal, melynek értéke 19 százalék. Számát tekintve a Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti eljárás 10 százalékkal, értékét tekintve a nyílt eljárás 27 százalékkal található a harmadik helyen. (2. táblázat)

Az egyajánlatos hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a két eljárásrendben 176 db volt. Ennek legnagyobb része (127 db, 28,9 Mrd Ft) a szolgáltatásokhoz kapcsolódott. Ezen belül 64 db (15,5 Mrd Ft) eljárás esetén a szoftverekhez kapcsolódó szellemi tulajdonjog indokolta a HNT-t, 19 eljárás (2,2 Mrd Ft) pedig valamilyen újság vagy adatbázis előfizetése volt. A 6 db építési beruházás tárgyú HNT (13 Mrd Ft) esetében 5 esetben az indok egy korábbi beruházáshoz kapcsolódó kiegészítő beruházás volt. Az árubeszerzések száma ebben a kategóriában 43 darab volt (12.6 Mrd Ft értékben), ebben a csoportban festményektől kezdve speciális gépekig számtalan különböző tétel található.

Az egyajánlatos eljárásokban 2290 vállalkozással kötöttek szerződést. (A szám azért több, mint az eljárások száma, mert több olyan eljárás volt, ahol nem egy, hanem több vállalkozás is osztozott a munkán.) A vállalkozások nagy része a KKV szektorba tartozott (88,5%). Ezen belül 86 adószámos magánszemély és egyéni vállalkozó, 784 db mikro-, 764 db kis- és 393 db közepes vállalkozás volt. A nagyvállalatok száma 167 darabot tett ki, külföldi székhelyű vállalkozás 92 db volt, és 4 db olyan szervezet, amelyek nem tekinthetők vállalkozásnak (4. ábra). Arról nem áll rendelkezésre pontos adat, hogy az eljárások értéke hogyan oszlott meg a fenti kategóriák között, mert azokban az eljárásokban, ahol több nyertes ajánlattevő volt (pl. konzorcium), nem pontosan ismert, hogy miként oszlottak meg a nyertesek között az egyes feladatok és az elnyert összeg.

Az elnyert egyajánlatos eljárások nagyjából egyformán oszlottak meg a különböző szerződéstípusokon belül. 616 db árubeszerzésre vonatkozó eljárás volt 263,7 Mrd Ft értékben. Az építési beruházások száma 427 db, értéke 194,9 Mrd Ft volt 2019-ben. A szolgáltatásoknál ezek az adatok a következőképp alakultak: 649 db és 186 Mrd Ft. (5. ábra)


A 3. táblázat bemutatja hogyan alakult az egyajánlatos eljárások száma és értéke a különböző értéksávokban. Az egy eljárásra jutó érték a következőképp alakult: 50 millió Ft alatt 26,3 millió Ft, 50-200 millió Ft között 94,4 millió Ft, 200 millió és 1 milliárd Ft között 419,1 millió Ft, 1 milliárd Ft felett a 450,3 milliárd forint. Az összes egyajánlatos eljárásra vetítve az egy eljárásra jutó érték 381 millió forint volt 2019-ben. Az 50 millió Ft alatti és az 50-200 millió Ft közötti szerződéskötéseknél az árubeszerzések és a szolgáltatások tették ki az eljárások háromnegyedét. A 200 millió és 1 milliárd forint közötti közbeszerzéseknél a szolgáltatások domináltak (40,3%), míg az árubeszerzés és az építési beruházás kb. 30-30 százalékot tett ki. Az 1 milliárd forint felett az eljárások számát tekintve kb. 40-40 százalék volt az építési beruházások és a szolgáltatások aránya.

A finanszírozási forma (6. és 7. ábra) szerint nagyobb részben hazai forrásból finanszírozták az egyajánlatos közbeszerzéseket, amelyek értékének 190,7 Mrd forintjához volt köthető európai uniós forrás.  Az európai uniós finanszírozású egy ajánlatos közbeszerzések közül 140 Mrd forintnyi érték köthető külföldön bejegyzett vállalkozásokhoz. A külföldi székhelyű vállalkozások az összes egyajánlatos eljárások körében összességében 169,6 Mrd forintot nyertek el.


Az erre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódik európai uniós forrás (az adatok tehát nem a közbeszerzési eljárásokban felhasznált európai uniós források támogatási intenzitását mutatják).


Ha az egyajánlatos eljárások megoszlását az ajánlatkérők székhelye szerint Magyarország térképére helyezzük, azt látjuk, hogy az egyajánlatos eljárások számának 51, értékének 66 százaléka (862 db, 424,4 Mrd Ft) Budapestre összpontosul. Az eljárások számát tekintve a fővárost Pest megye követi (114 db), majd Csongrád megye (69 db) és Hajdú-Bihar megye (60 db) következik. Az eljárások között volt egy olyan, amelyiket külföldről (Brüsszel) bonyolítottak, 8,5 millió forint értékben. Az eljárások értéke szerint a második helyen Csongrád megye (39,2 Mrd Ft) áll. Őt követi Veszprém megye (27,6 Mrd Ft), majd Tolna megye (25,8 Mrd Ft).