2020. II. évfolyam 4. szám

Interjú Dr. Virág Rudolffal, a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjával

Kérdések és válaszok

1. 2020 márciusától második alkalommal kapott kijelölést, hogy a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban képviselje a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara érdekeit. Az érintett kamarák delegáltjaként melyek azok az érdekek, prioritások, melyeket hangsúlyozni és képviselni kíván a Tanács tagjaként?

A hatályos Kbt. előkészítése során mind a Magyar Mérnöki Kamara (MMK), mind a Magyar Építész Kamara egyik törekvése volt, hogy képviseletük a Közbeszerzési Tanácsban (KBT) biztosított legyen. A törvény erre lehetőséget adott azzal, hogy a két kamarát egy fő képviselheti. Ezt a két kamara úgy oldotta meg, hogy kétévenként váltva biztosítják a képviseletet. Így most ismét az MMK-n a sor. Természetesen bármelyik kamara adja éppen a képviselőt, a képviselő minden KBT ülés napirendjére kerülő előterjesztéssel kapcsolatban kikéri a másik kamara véleményét, álláspontját és azt kötelességszerűen képviseli a tanács ülésén.

Mint a KBT tagja, alapvető feladatom, hogy az építészek és a szaktervező mérnökök érdekeit képviseljem. Mindkét kamara tagjai alapvetően érdekeltek abban, hogy a tervezési tevékenység a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá a közbeszerzés tárgyát képező beruházások minőségi előkészítéséhez, tervezéséhez, kivitelezéséhez.

Mindkét kamara nevében hangsúlyozni szeretném, hogy a megfelelő előkészítés – és ennek kiemelkedően fontos elemeként a tervezés minősége – alapvetően a megrendelő érdeke. Természetesen a hivatását szakmai lelkiismerete és legjobb tudása szerint gyakorló építész, szakági tervező és szakértő mérnök is érdekelt a tervezés jó minőségű megvalósításában. Ez azonban a megrendelő és a majdani üzemeltető legalapvetőbb érdeke. Az előbbiekből következően minden olyan szabályozási elemet – annak megőrzését vagy előállítását – támogatok, amely a beruházások jó előkészítését és a tervezés minőségét segíti és ellenezni fogok minden olyan változást, amely ezt nehezíti.

 

2. Korábban, 2016-2017-re is megbízást kapott a fenti delegáló szervektől a Tanácsban való munkára. Melyek voltak azok a célok, prioritások, amelyek mellett kiállt a Tanácsban, és ezekből melyeket tudott megvalósítani?

Az előző időszaki KBT-tagság során alapvető feladatnak tekintettem, hogy megőrződjenek a törvényi szabályozás fontos elemei, amelyeknek kialakítására és elfogadására a törvény koncepciójának és szövegének, valamint több végrehajtási rendeletének előkészítése közben törekedtünk. Ezek közé tartozott a csak ár alapú ajánlatkérés tilalma a tervezésre vonatkozó ajánlatkérések körében, a műszaki egyenértékűség alkalmazásának lehetősége, valamint a tervezés és a kivitelezés együttes ajánlatkérésének kivételessége.

Kétségtelen, hogy nem alakult ki e szabályok alkalmazásának differenciált gyakorlata, ugyanakkor meggyőződésem, hogy az ajánlatkérő elemi érdeke e szabályok minél teljesebb érvényesülése.  

Mindezek miatt negatív irányú változásnak tekinthető, hogy az elmúlt két év során (éppen a legutóbbi törvénymódosításkor) felvetődött  a csak ár alapú ajánlatkérés kifejezett tilalmának megszüntetése, továbbá egyes beruházási kategóriákban (már korábban) egyedi döntéssel lehetségessé vált az un. Design & Build kivételességének mellőzése, azaz lehetséges a tervezésre és kivitelezésre vonatkozó egységes ajánlatkérés.

 

3. A Magyar Mérnöki Kamara főtitkáraként a kamarai tag mérnökök munkájának és működésének megkönnyítését célzó modernizációs programot fogalmazott meg: névjegyzéki egyszerűsítést, az elektronikus ügyintézés kibővítését, a kamarai továbbképzések elterjesztésének felgyorsítását, a tervezési segédletek és kézikönyvek elektronikus formában való hozzáférhetőségét, mobil applikáció kifejlesztését. Mikor jelölték ki ezeket a célokat, és hogy állnak a megvalósítással? Ön szerint melyek most a mérnöki-műszaki tevékenységeket érő legnagyobb kihívások?

A kamara tagjairól szóló nyilvántartása közhiteles. A közhitelesség biztosítása a területi kamarákkal közös feladat. A kamara azonban ezen túlmenően a tervező munkákra igényt tartó állampolgárok, szervezetek, gazdasági társaságok számára is szolgáltatni kíván annak érdekében, hogy azok mielőbb megtalálhassák a szándékolt építkezéshez, beruházáshoz szükséges – akár legközelebbi – tervező mérnököt. Ezt szolgálja a névjegyzékhez kapcsolódó földrajzi keresőprogram.

A kamara minden tagja rendelkezik egy QR kódot tartalmazó Mérnök kártyával. Ez egyrészt egyszerűvé teszi a kamarai tagság igazolását, másrészt igazolja a tag jogosultságát azokra a – gépjármű vásárlástól, mobiltelefon és bankszámla szerződésen át szakmai felelősségbiztosításig terjedő – kedvezményekre, amelyek a kamara által kötött megállapodások alapján tagjait megilletik.

A kamara – a területi kamarákkal együttesen – évente több ezer mérnök kötelező továbbképzését biztosítja. E törvényi feladat mellett azonban egyre több energiát és időt fordít arra, hogy tagjai a lehető legpiacképesebb tudással rendelkezzenek. Ezt szolgálják az utóbbi években egyre népszerűbb mesteriskolák. Ezek látogatói komoly eséllyel léphetnek piacra az olyan keresett szakterületeken, mint az informatikai projekt ellenőr vagy a beruházáslebonyolító. Az ajánlatkérők számára fontos információ lehet, hogy a mesteriskolát végzettek tanúsítványt kapnak, amely magas színvonalú képzettségüket és gyakorlottságukat szavatolja.

A kamara évek óta működtet olyan pályázati rendszert, amelynek eredményeként módszertani útmutatók készülnek a mérnöki munkák hétköznapi segédleteiként. Ezek egy része kézikönyvként lát napvilágot, zöme azonban a kamara honlapján is megtalálható és letölthető, a kézikönyvek egy része műszaki felsőoktatásban is használatos segédanyag.

A Magyar Mérnöki Kamara – egy váratlanul kialakult helyzet miatt – kénytelen volt 2018. nyarának végén egyik pillanatról a másikra átvenni a Mérnök Újság szerkesztését és kiadását az addig ezt végző szervezettől. A Mérnök Újság ikonikus jelentőségű kommunikációs eszköz a kamarában: ezzel minden kamarai tag találkozik. A kamarával egyidős újság túlzás nélkül identitási ügynek tekinthető. A kamara közvetlen szerkesztéssel modernizálta a lap formátumát és tartalmát, a lapot web felületen is hozzáférhetővé tette. A kamara kialakított egy olyan összefüggő kommunikációs rendszert, amelynek a Mérnök Újság mellett és azzal összehangoltan része egy rendszeresen megjelenő hírlevél, a közösségi médiában való megjelenés és a jelenleg kifejlesztés alatt álló, a kommunikációs tartalmakhoz és a nyilvántartáshoz való hozzáférést biztosító applikáció.

Ugyanilyen fontosnak tekintjük, hogy a kamara az országos médiában is gyakrabban jelen legyen és sokak számára tegye elérhetővé a mérnöki tevékenységgel kapcsolatos információkat. Erre – szerencsére ritkán – olyan alkalom is adódik, mint a néhány hónapja történt albániai földrengés, amelyet követő kormányzati felkérésre 24 órán belül mintegy félszáz tagunk jelentkezett segítségnyújtásra, amelyben két turnusban többen részt is vettek.

 

4. Véleménye szerint a különféle mérnöki vállalkozások számára mely közbeszerzési rendelkezések a leginkább meghatározóak, és a vállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételét hogyan, mi könnyítené meg?

Fontos a mérnökök számára, hogy az ajánlatkérő pontosan vegye figyelembe az alkalmassági minimumkövetelmények tekintetében a szakmagyakorlási jogosultság szabályait. Mivel ez nincs minden esetben így, komoly segítség a korrekcióra, hogy évek óta sikeresen alkalmazzuk az előzetes vitarendezési eljárás szabályait, ezek tehát beváltnak tekinthetők.

Bár ritkán kerül alkalmazásra, de továbbra is rendkívül fontosnak tartjuk a műszaki egyenértékűségre vonatkozó szabályozást. Erre alapozva is sikerrel jártunk komoly értékű közbeszerzési eljárással kapcsolatos vitarendezés során.

A tervezőirodák visszajelzései alapján általában – de a C19 vírus okozta járvány időszakának tapasztalatai alapján különösen – előrelátható, hogy az ajánlati biztosítékadásra vonatkozó szabályok körében bizonyos könnyítésekre lesz szükség.

Továbbra is a tervezés minőségének – ezzel pedig az ajánlatkérő érdekei védelmének – egyik alapeleme a tervezés és a kivitelezés együttes ajánlatkérésének kivételessége. Ez az intézmény alapvetően szükséges és a lazítására irányuló szabályozásváltozásokat (bármilyen ismert szükségletek indukálják is) nem a minőségi tervezés és a megrendelői-ajánlattevői érdekek javára tett lépésnek tekinthetjük.

 

5. Az elmúlt években legnagyobb változást a környezetbarát szemlélet mind hangsúlyosabbá válása jelenti, és ennek megvalósításában óriási szerepe van a műszaki, mérnöki munkának. Ön szerint ezeknek a változásoknak milyen és mekkora szerepe lehet a zöld vagy innovatív szempontok alkalmazására a közbeszerzési eljárások során?

Az MMK 21 szakmai tagozattal rendelkezik az akusztikától kezdve a vízgazdálkodási és vízépítési tagozatig bezárólag. Természetesen ezek között található a környezetvédelmi tagozat, de a környezetbarát szemlélet nyilvánvalóan a munka része kell legyen az erdő-és agrármérnökök, az épületgépészek vagy a geodéták munkájában ugyanúgy, mint az egészségügyi műszakiak vagy a tűzvédelmi tagozat tevékenységében.

Tapasztalataink szerint a közbeszerzés során akkor van legnagyobb esély arra, hogy a mérnökök tapasztalatai és tudása – így a környezetbarát ismeretek és hozzáállás – beépülhessen a közbeszerzésbe, ha annak előkészítése során, az ajánlat összeállítása keretében időben és érdemben igénybe vesszük az ajánlat tárgya szerinti szakterület mérnökeit.

 

6. Területi államigazgatásért felelős helyettes államtitkárként és a jelenlegi kamarai posztján szerzett tapasztalatai alapján milyen fontos üzeneteket adna át a közbeszerzési szakmának, milyen fontos jelenségekre hívná fel akár a szabályozói akár a jogalkalmazói oldal figyelmét?

Negyedszázados kormányzati jogszabályelőkészítésből és szervezési munkából természetesen sokféle – imitt amott már-már anekdotikus – tapasztalat ered.

Ezek közül kiemelhető, hogy sokkal inkább kellene vigyázni a szabályozás mennyiségére és – ettől elválaszthatatlanul – annak minőségére. A dereguláció első – és talán legfontosabb – szabálya kell(ene) legyen, hogy csak azt szabályozzuk, amit feltétlenül szükséges. A szabályozás minősége pedig erősen függ attól, hogy megfelelő mennyiségű kapacitás és idő jut-e a minőségi kodifikációra. Ez utóbbival igen sok gyakorlati jogértelmezési probléma lenne elkerülhető vagy könnyebben feloldható.

A tartalom minősége jelentős mértékben függ attól, hogy mennyire sikerül az előkészítésbe bevonni a leginkább érintett véleményhordozó szervezeteket. Ilyen szempontból példamutatónak értékelhető az a mód, ahogyan a jelenlegi közbeszerzési törvény koncepciójának, normaszövegének és végrehajtási rendeleteinek 2014-2015. évi előkészítése lezajlott.

A szikárabb szabályozás ugyanakkor célratörő, eredményre koncentráló állami-közigazgatási szervezeti munkát igényel. Minden szabályozás annyit ér, amennyi képes megvalósulni belőle és ebbe az is beletartozik, hogy a tömeges önkéntes jogkövetés mellett világos állami – közigazgatási fellépés legyen képes biztosítani a hatályos jog érvényesülését az önkéntes jogkövetés hiánya esetén is. Generációkra kiható üzenete van annak, hogy az állam, a közigazgatás ezt a funkcióját milyen mértékben képes betölteni.

Végül – Bismarckra hivatkozva – egyet kell érteni azzal, hogy a kulcselem a jól képzett és feladatkörének elkötelezett tisztviselő: Ahogy a „Vaskancellár” mondta: egy rossz szervezet is jól működik jó köztisztviselőkkel és egy jó szervezet is rosszul működik rossz köztisztviselőkkel. Minden leegyszerűsítés ellenére a kulcselem az ember.

 

7. Speciálisan a mérnöki vállalkozásokat hogyan érintette a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti, támogatott szervezetekre vonatkozó rendelkezések megváltozása, illetőleg volt-e más módosítás (pl. árak elsődleges értékelési szempontként való minősítése), amelynek nagy hatása volt ezen vállalkozások ajánlattevői fellépésére? Könnyítést vagy szigorítást jelentett-e ez a gyakorlatban?

Komoly aggodalmat váltott ki a mérnökirodák között, hogy megszűnik a csak ár alapú ajánlatkérés tilalma. Ismert volt, hogy sok példa utalt az áron túli tényezők megállapításának nehézségeire. Mindazonáltal egyelőre bizonytalan, hogy az alacsony árak megalapozottságának megállapítására szolgáló kritériumok önmagukban beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket.

Kétségtelen, hogy a közbeszerzési értékhatárok emelkedése gyorsíthatja az előkészítési folyamatokat. Ugyanakkor e cégeknek – a közbeszerzéstől független, tehát nem e jogterületen kezelendő problémaként – az elmúlt időszakban szembe kellett nézniük a piaci területük meghatározott tevékenységeinek (beruházáselőkészítés-és lebonyolítás, műszaki ellenőrzés, műszaki vezetés) központosításából adódó piac szűküléssel. Ez több céget hátrányosan érintett, mivel ennek következményeként piacot – vagy az adott szerződésen belül pozíciót – veszítenek (ez utóbbi esetben alvállalkozók vagy többedik alvállalkozók lesznek).

 

8. Mivel foglalkozik legszívesebben szabadidejében? / Hogyan pihen ki egy fárasztó munkahetet?

Évtizedek óta évi egy – kivételesen kettő – hét szabadságra jutott időm és inkább szabály, mint ritkaság az átdolgozott hétvége.

Úgy érzékelem, hogy van egy – nem túl széles – réteg az országban, amelynek ez az életmódja. Ezt tapasztalom például, amikor - korai órában munkába autózva a pesti rakparton - látom a minisztériumi államtitkári dolgozószobában világító lámpát, amely a késői hazatérés idején ugyanúgy világít. Így – úgy tűnik, nem csak nekem – rövid a pihenésre kiszorítható idő. A hétvégékbe azért igyekszem beleerőltetni a szülői ház és kertjének gondozását is.

Ha mégis sikerül szabadidőt kiszakítani, legszívesebben utazásra, természetjárásra és olvasásra fordítom. Régi vágyam, hogy kiülhessek két hétre egy sátor elé a tengerpartra és elolvashassam azt a tíz-tizenöt könyvet, amelyekkel már évtizedek óta adós vagyok magamnak.