Kérdések és válaszok

1. 2015 novembere óta vesz részt a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban, mint a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt személy. Hogyan fogadta a felkérést, és melyek voltak azok az érdekek, amelyeket hangsúlyozni és képviselni kívánt a Tanács tagjaként?

A kamarai munkában, mint választott tisztségviselő 1994 óta dolgozom. Megtiszteltetésnek és elismerésnek tekintettem a felkérést. Szakmai tapasztalatomat az építőipar területén szereztem, hiszen mérnöki pályám kezdete óta ebben az ágazatban dolgozom, és a közbeszerzés bevezetése óta, ezen feltételek alkalmazásával veszünk részt az építőipari pályázatokon. Tehát mondhatom, jól ismerem a közbeszerzés alapjait. Fontosnak ítélem meg, hogy a gyakorlatban jól alkalmazható közbeszerzési törvény legyen érvényben. Legyen minden érdekelt számára értelmezhető, betartható, és szolgálja a legjobb ajánlat kiválasztását, a verseny tisztaságát.

2. Az érintett kamarák delegáltjaként melyek voltak azok a célok, prioritások, amelyek mellett kiállt a Tanácsban, és ezekből melyeket tudott megvalósítani?

Mint kamarai delegált első sorban az ajánlatadói oldal szempontjait helyezem előtérbe.
Az ajánlatadói oldal felkészültsége széles skálán mutatható be. Így biztosítani kell a törvény értelmezhetőségét a mikro, kis, és közép vállalatok számára is. Ebbe a körbe tartozó vállalatok szakmai felkészültsége megfelel a gazdasági kihívásoknak, alkalmasak a feladatok teljesítésére, de jogi és pénzügyi tanácsadásra van szükségük érvényes ajánlataik elkészítéséhez, melyet külső erőforrásból tudnak megoldani. Kiemelt figyelmet fordítottam a kiadott útmutatók megalkotására, és annak vitája során képviselt javaslatokra.

 

3. Számottevő érdekképviseleti tapasztalattal rendelkezik, hiszen közel 30 éve tagja, 2008-től pedig elnöke a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, a Csongrád Megyei Építéstudományi Egyesület elnöke. E mellett építőipari-kivitelezési profilú cége van. Melyek az építési-kivitelezési szakmával járó időszerű nehézségek, kihívások, és véleménye szerint mely kihívásokra legsürgetőbb/legszükségesebb reagálni?

Valóban több évtizedes érdekképviseleti tapasztalattal rendelkezem. Az építőipar egy olyan ágazat, amely előre jelzi a jövő gazdaságának várható változásait.
A mi ágazatunkban jelennek meg leghamarabb a válságra utaló jelek. Igaz fordítva is, mert a fellendülés jelei a beruházásokon keresztül ebben a szektorban jelentkeznek először. Azok a vállalkozások, vállalatok tudnak több évtizeden keresztül versenyben megmaradni, akik megfelelő szakmai felkészültséggel reagálnak a piac kihívásaira. Van stratégiájuk, jövőképük, tervük a megvalósításhoz. Technológia fejlesztés nélkül nincs versenyképes építőipari jövőkép.

 

4. Ön sikeres vállalatvezető, aktív a piaci szereplők szakmai érdekképviseletében és a közelmúltban megmérettette magát polgármester-jelöltként is. Ezekből a tevékenységekből szerzett tapasztalatai alapján milyen fontos üzeneteket adna át a közbeszerzési szakmának, milyen fontos jelenségekre hívná fel akár a szabályozói akár a jogalkalmazói oldal figyelmét?

A kampány időszakában időnként felvillant bennem a fejlesztések bemutatása alkalmával, hogy esetleg egyszer átkerülhetek az ajánlatkérői oldalra. A kutató helyek, intézmények tekintetében, egy, a kutatási tevékenységet támogató jogszabályi környezet, valamint útmutató megalkotása fontos, de a szakmai vitában nem lehet a kutatási munka állandó ismeretlen változására hivatkozni. Az önkormányzatoknak nem kis nehézséget okoz a közbeszerzési törvény alkalmazása mellett, a versenyhelyzet fenntartása és átláthatósága, a helyi vállalkozások segítése mellett. Szintén az útmutatók alkalmazása adhat iránymutatást a jövőbeni jó alkalmazást illetően.

5. Ön elkötelezett lokálpatrióta hírében áll. Mit tapasztalt, az elsődleges vidéki jelenlét nehézséget vagy könnyebbséget jelent-e a közbeszerzési eljárásokban való részvételt illetően?

A közbeszerzési eljárások, a törvény alkalmazása, szerintem nem földrajzi elhelyezkedés függő. Vidéken viszont jobban figyelemmel kísérik a versenytársak a pályázatok részleteit, mind ajánlatadás szakaszában, mind pedig a megvalósítás során. A régiók építőipari szereplői igyekeznek megtartani a területi piacukat, ezért élénkebb a figyelem a versenyszabályok betartását illetően.

6. Ébren töltött idejének körülbelül hány százalékában vállalatvezető és -tulajdonos, szakmérnök, érdekképviseleti vezető, Tanácstag, hány százalékot jelent a politikai szerepvállalással, valamint a kikapcsolódással töltött idő? Mi jelenti az Ön számára a legkedvesebb kikapcsolódást?

Nehéz kérdés, abban a tekintetben, hogy az arányok változnak, mert minden megbízatásban, az adott feladat kapcsán igyekszem a legjobb teljesítményt nyújtani. A hetemet, azon belül a napjaimat mindig megtervezem. Ami legnagyobb arányban változik a tervhez képest az a szabadidő, mert ennek rovására megy, ha bármely elfoglaltság több időt vesz igénybe az előre tervezetthez képest. Így időnként változnak az arányok. Ha például veszünk egy év időtartamot, akkor mint cégvezető és szakmérnökként 42%-át fordítom ezen feladatra az ébren töltött időből. Érdekképviseletre 18%, Közbeszerzés tanácstagsággal összefüggésben 4%, politika 14%, szabadidő, kikapcsolódás 22%.
A családom jelenti a legfontosabb szabadidő eltöltést, majd a barátaim, illetve velük szervezett programok, tenisz, horgászat.