2019. I. évfolyam 12. szám

D.12/14/2019. számú határozat

A végzéssel érintett tárgyak: Jog- vagy jogos érdeksérelme egy közbeszerzési eljárás során annak a gazdasági szereplőnek keletkezhet, amelynek valós célja, szándéka a közbeszerzési szerződés elnyerése. A jogorvoslati jog érvényesítése nem járhat azzal a következménnyel, hogy azt a kérelmező visszaélésszerűen alkalmazza.

Tényállás

Az ajánlatkérő (közjogi szervezet) sportuszoda kiviteli terveinek elkészítése szolgáltatás megrendelése tárgyában a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárását 2018. december 6-án indította meg.

A felhívás tartalmazta a kötelező tartalmi elemeket, a dokumentáció rögzítette a szerződéstervezetet.
Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő meghatározta az ajánlatok benyújtásának határidejét.

A kérelmező két alkalommal kiegészítő tájékoztatást kért az ajánlatkérőtől az engedélyezési tervdokumentációra vonatkozó szerzői jogokkal kapcsolatban.
Az ajánlatkérő módosította a felhívását és a dokumentációt. Az engedélyes tervdokumentációt „pdf” formátumban rendelkezésre bocsátotta, valamint a szerzői jogok megszerzése tekintetében nyilatkozatmintát adott ki.

A jogorvoslati kérelem

A jogorvoslati kérelmében a kérelmező azt sérelmezte, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmeire az ajánlatkérő nem adta meg a Kbt. 56. § (2) és (5) bekezdésének megfelelő tájékoztatást.

Az ajánlatkérő észrevétele

Az ajánlatkérő észrevételében elsődlegesen a kérelmező ügyfélképességének hiányában az eljárás megszüntetését kérte.

A Döntőbizottság döntése

A Döntőbizottság végzésével a jogorvoslati eljárást megszüntette a kérelmező ügyfélképességének hiányában.
A végzés indokolása szerint:

A Kbt. meghatározza azokat a kereteket, amelyek lehetővé teszik a közbeszerzési szabályok megsértése miatt a jogorvoslati eljárások lefolytatását. A jogalkotó nem biztosította a feltétel nélküli jogorvoslati kezdeményezési jogot, hanem meghatározta azt, hogy mely személyek, szervezetek jogosultak kérelmezni, kezdeményezni a jogorvoslati eljárást. A jogalkotó nem önmagában érdekeltséget kívánt meg az ügyfélképességi minősítéshez, hanem olyan érdekeltséget, amely jogosnak minősíthető és ezen jogos érdeksérelemnek közvetlennek kell lennie.

A közvetlen érdeksérelemnek az ajánlattétel előtti szakaszban is fenn kell állnia.
Jog- vagy jogos érdeksérelme egy közbeszerzési eljárás során annak a gazdasági szereplőnek keletkezhet, amelynek valós célja, szándéka a közbeszerzési szerződés elnyerése, amely cselekvéseit, a konkrét közbeszerzési eljárás során e célra tekintettel és e célnak alárendelten végzi, magatartásából látható, hogy a jogszabályi keretek között mindent megtesz e cél elérése érdekében.

A Kbt. kógens, a Kbt. 2. § (7) bekezdésében előírtak alapján a jogorvoslati eljárás során valamennyi gazdasági szereplő köteles a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával eljárni.

A kiegészítő tájékoztatás jogintézménye elősegíti a kellően pontosan, meghatározott részvételi és ajánlattételi feltételek megismerését, segíti a megfelelő ajánlattételt. A Kbt. 56. § (2) bekezdése a hatékony eljárás biztosítása érdekében meghatározta azt az időtartamot, amelyen belül az ajánlatkérőnek az ajánlattevői kérdésre választ kell adnia. A jogalkotó rögzített időpontként a jogszerű válaszadás legkésőbbi időpontját állapította meg, azonban hangsúlyos szerepe van azon jogalkotói feltételnek is, mely szerint a kiegészítő tájékoztatást „a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül” kell megadni.

A kérelmező ugyan észlelte, hogy a közbeszerzési dokumentumok módosítása részben az általa feltett kérdésekre reflektált, ennek ellenére az ajánlatkérő nem adta meg a formális kiegészítő tájékoztatást, a bontásig terjedő 18 nap időtartam alatt nem kereste az ajánlatkérőt, nem hiányolta az állítása szerint az ajánlattételhez feltétlenül szükséges kiegészítő tájékoztatást, az ajánlatkérői mulasztást semmilyen módon nem kérte számon, a tájékoztatás pótlólagos megadását egészen a jogorvoslati kérelem benyújtásáig nem tartotta szükségesnek. A kérelmező a bontásig nem sérelmezte azt, hogy nem kapta meg azokat az információkat, amelyek az állítása szerint az ajánlattétel lehetőségének reális megítéléséhez, az ellenszolgáltatás megalapozott kalkulációjához és egyáltalán annak eldöntéséhez szükségesek, hogy az ajánlatkérő által kialakított ajánlatadási és szerződéses feltételrendszer okoz-e jogsérelmet a kérelmezőnek.

Az ésszerű határidőn belül történő kiegészítő tájékoztatás jogszabályi fordulatával semmiképpen sem egyeztethető össze, hogy a kérelmező ilyen hosszú ideig késlekedett az információk megszerzésével, különös figyelemmel arra, hogy a Kbt. 56. § (2) bekezdése a válaszadás legkésőbbi időpontjaként a konkrét esetben az ajánlattételi határidő lejárta előtti legkésőbb 6. napot írta elő végső határidőként. A kérelmező legkésőbb ekkor tudomást szerzett arról, hogy az ajánlatkérő törvénysértően mulasztott. A bontásig rendelkezésre álló 6 napban sem tett azonban a kérelmező semmit annak érdekében, hogy a megfelelő ajánlat összeállítását előmozdítsa. Ellenben várt még 15 napot a jogorvoslati kérelem benyújtásáig.

A kérelmező az ajánlattételi határidő elteltéig nem kereste meg a jogosultat az engedélyes tervdokumentáció szerzői jogai ellenértékének megállapítása érdekében, holott kifejezett és egyértelmű ajánlatadási feltétel volt az, hogy annak értékét az ajánlati árba be kell építeni és abban külön meg kell jeleníteni.

A közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő célja, joga, jogos érdeke, hogy a beszerzési igénye megvalósítása érdekében szerződést kössön. Az eljárásban ajánlatot benyújtó ajánlattevőknek pedig céljuk, joguk, jogos érdekük, hogy nyertes ajánlattevőként kiválasztásra kerüljenek, jogosulttá váljanak a szerződés megkötésére, a teljesítésre. Ennél fogva nem hagyhatók figyelmen kívül az ajánlatkérő és az eljárásban ajánlatot benyújtó két ajánlattevő szempontjai sem az eredményes közbeszerzési eljárás lefolytatására.

A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy a kérelmező nem kifogásolta a felhívás és a dokumentáció előírásait.
A fentiekre tekintettel a tárgybani esetben nem állapítható meg a kérelmező jogos érdekének közvetlen sérelme, veszélye, nem áll fenn a Kbt. 148. § (2) bekezdésében megkövetelt ügyfélképessége.