Kérdések és válaszok

1. 2017 februárja óta vesz részt a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban, mint a Gazdasági Versenyhivatal elnöke által kijelölt személy. Melyek azok az érdekek, melyeket hangsúlyozni és képviselni kíván a Tanács tagjaként?

A Kbt. már a törvény alapelvei között nevesíti a verseny tisztasága, átláthatósága és nyilvánossága, mint a közbeszerzési eljárások során érvényesítendő egyik kiemelt alapelv fontosságát, mellyel egyúttal az ajánlatkérők tekintetében aktív közreműködést, míg az ajánlattevők oldalán passzív, különösen a verseny tisztaságát sértő magatartástól való tartózkodást követel meg az alapelv minden körülmények között történő érvényre juttatása érdekében. A tiszta és befolyástól mentes versenyfeltételek biztosítása és azok érvényre juttatása még az egyszerű piaci viszonyok között is jelentős és közös érdekünk, ennek kiemelt jelentősége azonban hatványozottan érvényesül akkor, amikor egyes beszerzések lebonyolítására és szerződések odaítélésére közpénzek felhasználásával kerül sor. A verseny tisztaságának és torzítástól mentességének jelentőségét a jogalkotó tovább hangsúlyozta akkor, amikor a szabadon választható kizáró okok közül kötelezően alkalmazandó kizáró okként rendelte alkalmazni, ha egy ajánlattevő tekintetében bizonyítható, hogy versenykorlátozó magatartást tanúsított, illetve erre irányuló jogsértő magatartásban vett részt.

A Gazdasági Versenyhivatal, mint a piaci verseny fenntartására és a tiszta verseny biztosítására törvény által hivatott hatóság képviselőjeként a Tanácsban folytatott tevékenységem és érdekérvényesítésem középpontjában természetesen a tisztességes piaci magatartás előmozdítása, a szabad, befolyástól mentes és lehető legszélesebb körben érvényesülő piaci verseny előmozdításának közbeszerzési eljárások során való ösztönzése áll.

 

2. A GVH elnökének delegáltjaként melyek voltak azok a célok, prioritások, amelyek mellett kiállt, és ezekből melyeket tudott megvalósítani?

Álláspontom szerint a tiszta versenyfeltételek biztosítása alapvetően proaktív és megelőző fellépéssel, azaz a közbeszerzési eljárásokra irányadó olyan jogszabályi keretrendszer kialakításával biztosítható leginkább, mely a legkevésbé korlátozó és minden tekintetben nyílt, az ajánlattevői részvétel ösztönzésével valósulhat meg. Ennek érdekében mind a Tanács, mind pedig a Tanács keretében működő munkabizottság szakmai tevékenysége során aktívan részt veszek az esetleges törvénymódosítások alapvetően versenyszempontú észrevételezésében.

 

3. A Versenytükör című folyóiratban rendszeresen publikál cikkeket, melyekben jogesetek feldolgozásán keresztül a jogfejlődés irányait elemzi. Egyik cikke épp a fenntarthatósági szempontok és a fundamentális versenyjogi szabályok viszonyát veszi górcső alá. Mi a véleménye a fenntarthatósági szempontok elterjesztésének fontosságáról? Hogyan látja ezt megvalósulni a közbeszerzési piacon?

Véleményem szerint a mai gazdasági, társadalmi, szociális helyzetben és a fenyegető akut környezetvédelmi kérdések és problémák megoldásakor elsősorban a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő és érvényre juttató megoldási javaslatokat kell előnyben részesíteni annak érdekében, hogy a társadalmi, szociális, gazdasági és környezetvédelmi szempontok, valamint az innováció és a circular economy támogatásával, megvalósításával hosszú távon is a jövő generáció érdekeit szolgálhassuk. Ezen társadalmi elvárás megfogalmazódik a jogágak és a jogalkalmazás terén is, így elkerülhetetlen a fenntarthatósági szempontok jogrendszerünkbe történő átültetése és annak aktív támogatása, valamint mindennapi alkalmazása is.

Bár a versenyjog és a versenyjogi hatósági jogalkalmazás a maga nemében egy igen sajátos, alapvetően valamely jogsértő magatartással szembeni utólagos szankció alkalmazásán alapuló jogterület, azonban még a versenyjogi jogszabályok is ismerik és elismerik azt, hogy bizonyos, egyébként alapvetően a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalmába ütköző magatartások esetén is felmerülhetnek olyan körülmények, melyek az ún. fenntarthatóságot célzó megállapodások esetén lehetővé teszik azok versenyjogi szabályok alóli mentesítését. A fenntarthatósági szempontokat érvényre juttató nemzetközi és hazai versenyjogi jogalkalmazási gyakorlat jelenleg bontogatja szárnyait, azonban szilárdan állítható, hogy a közbeszerzési jogalkalmazás terén már évek óta igen hangsúlyosan jelen van a zöld, szociális és innovatív megoldási javaslatok közbeszerzési eljárásokban történő alkalmazása.

A fenntarthatósági szempontok közbeszerzési eljárásokban történő érvényre juttatásának fontossága az európai uniós jogalkalmazásban elméleti szinten már igen korán megjelent, és annak gyakorlati megvalósulása terén is komoly előrelépések tapasztalhatóak. Ami a magyar viszonyokat érinti, álláspontom szerint mind a jogalkotó, mind pedig a Közbeszerzési Hatóság kiemelt jelentőséget tulajdonít e kérdésnek, melyet mi sem igazol jobban, hogy a Közbeszerzési Hatóság a „Fenntartható közbeszerzések éve” jegyében a 2018-as évet teljes egészében e kiemelt témának szentelte, valamint e munkáját tovább folytatja a „Fókuszban az innovatív közbeszerzések” program égisze alatt 2019-2020-ban is, melynek során számos konferencia megrendezésével és figyelemfelhívó, ismeretterjesztő program megvalósításával kívánta és kívánja az ajánlatkérők figyelmét a fenntarthatósági és innovatív szempontokat előnyben részesítő közbeszerzési eljárások lefolytatására irányítani. Ami a Tanács tevékenységét illeti, az elmúlt pár évben a Közbeszerzési Hatóság magas színvonalú előkészítő munkájának, valamint az érintett szervezetekkel történő közös munkája eredményeként a Tanács számtalan, a jogalkalmazást elősegítő útmutató, ˗ így különösen az életciklusköltség-számítási módszertanokról, valamint a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló  útmutató ˗ kibocsátásával kívánta elősegíteni és ösztönözni az ajánlatkérőket abban, hogy közbeszerzési eljárásaik tervezésekor és azok lebonyolításakor valamely zöld, szociális, innovatív vagy környezetvédelmi szempontot is érvényre juttassanak. Természetesen a fejlődésnek még itt is van tere, hiszen bár az előző évekhez képest például 1.7 %-al nőtt a környezetvédelmi szempontot is tartalmazó, nemzeti eljárásrendben lefolytatott eljárások száma, azonban ez az eljárások teljes számára vetítve azért tartogat még fejlődési potenciált magában. Azonban hiszem, hogy a Közbeszerzési Hatóság és a Tanács elkötelezettsége továbbra is töretlen marad a fenntarthatósági szempontok széles körben történő alkalmazása és érvényre juttatása érdekében.

 

4. Ön szerint a közbeszerzési törvény által meghatározott célkitűzések (verseny tisztasága, átláthatóság, esélyegyenlőség stb.) összeegyeztethetőek-e átfogó közbeszerzési stratégia követésével, mely pl. zöld, szociális vagy innovációs célok mentén priorizál? Mennyire számít versenykorlátozó hatásúnak egy kijelölt stratégia követése?

Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy a fenntarthatósági célok minden jogterületen történő érvényre juttatása olyan közös és kiemelt érdekünk, mely érdekében bizonyos esetekben igenis háttérbe kell szorítanunk más, egyébként hasonlóan fontos alapelvek érvényesülését. A Kbt. alapelvként rögzíti a verseny tisztaságának, az átláthatóságnak, az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség követelményének a fontosságát, ugyanakkor a törvény preambulumában a jogalkotó hangsúlyozottan megjeleníti azt a követelményt is, hogy a közbeszerzési szabályok alkalmazásakor a közpénzek hatékony felhasználásán túl lehetőség szerint érvényre kell juttatni a környezetvédelem és a szociális célkitűzések érvényesülését is. Az alapelvek között a törvény nem tesz különbséget, azok között nincs jogszabályi hierarchia, így jogalkotói elvárás, hogy ezek egymás mellett és egy időben a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljenek. Természetesen ez a közbeszerzési gyakorlatban jelentheti azt, hogy a zöld, szociális vagy innovációs célokat előnyben részesítő közbeszerzési stratégia követése esetlegesen más alapelv, akár az esélyegyenlőség biztosítása, akár a széles körben érvényesülő szabad verseny alapelvének alárendelt szerepével, vagy annak sérelmével járhat, ugyanakkor ezt az érdeksérelmet ellensúlyoznia kell a fenntartható közbeszerzési stratégia eredményeként más területeken realizálódó össztársadalmi és gazdasági előnyöknek. Mint már említettem, esetről esetre a versenyjogi rendelkezések is lehetővé teszik az egyébként versenykorlátozó célú- illetve hatású olyan megállapodások szankciók alóli mentesülését, melyek alapvetően hozzájárulnak a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához abban az esetben, ha az ebből származó eredmények meghatározó része a fogyasztóknál, azaz társadalmi szinten realizálódik.

 

5. Melyek voltak azok a közbeszerzésekkel kapcsolatos nehézségek, amellyel a GVH-nál eltöltött pályafutása során találkozott, vagy amellyel a közigazgatás szervezetei szembesülnek? Véleménye szerint milyen megoldási javaslatok vethetőek fel ezekre a problémákra?

Az egyes versenyfelügyeleti eljárások nyomán a Gazdasági Versenyhivatal látkörébe került közbeszerzési eljárások kapcsán azt tapasztaljuk, hogy még mindig hangsúlyos probléma az ajánlattételi felhívások túlspecifikálása, illetve olyan gazdasági- és műszaki tartalom, valamint elvárt mértékű referencia meghatározása, amely óhatatlan és akaratlanul is a potenciális ajánlattevői kör szűkülését eredményezi. Véleményem szerint az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárásaik tervezésekor ˗ természetesen amennyiben ezt a beszerzés természete is lehetővé teszi ˗ a lehető legnagyobb pontossággal meg kell határozniuk azt, hogy mit kívánnak beszerezni, azzal szemben milyen minimum technikai feltételeket támasztanak és ehhez mekkora forrás áll rendelkezésükre. Ezt követően az ajánlatkérőknek az ajánlattevőkkel szemben támasztandó pénzügyi-gazdasági és műszaki-technikai feltételek és elvárt mértékű referencia meghatározásakor kizárólag a legszükségesebb, a szerződés teljesítése érdekében mindenképpen indokolt mértékre kellene szorítkozniuk annak érdekében, hogy az ajánlattételre sok ajánlattevő részvétele mellett, valós versenyfeltételek között kerüljön sor.

További nehézségként értékelhető, hogy bár a Kbt. előírja az ajánlatkérők számára, hogy jelzéssel éljenek a Gazdasági Versenyhivatal irányába abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárásaik során a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalmába ütköző magatartás lehetséges megvalósulását észlelik, azonban könnyen belátható, hogy maga a szabályozás is kontraproduktív, hiszen az ajánlatkérőknek nyilvánvalóan nem áll érdekében a jelzés megtétele, mivel ez esetben veszélybe kerül eljárásuk eredményes végkimenetele, mely a beszerzés elhúzódásával, illetve a költségvetési források felhasználásának elvesztésével járhat. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy a jelzés megtétele nemcsak a Gazdasági Versenyhivatal, hanem az ajánlatkérők érdeke is, hiszen a hatósági jogalkalmazás megkönnyítésén túl végső soron azzal az eredménnyel jár, hogy az ajánlatkérő a valós versenyfeltételek keretében megállapított versenyző áron jut a beszerezni kívánt termékhez vagy szolgáltatáshoz, mely hosszú távon a közpénzek leghatékonyabb felhasználását eredményezi.

 

6. Mivel foglalkozik legszívesebben szabadidejében? Hogyan pihen ki egy fárasztó munkahetet?

Amennyiben erre lehetőségem van, úgy szabadidőmet legszívesebben sportolással, zenetanulással és olvasással töltöm, egy fárasztó munkahét levezetésként pedig a hétvégéken leginkább a családom és barátaim társaságában eltöltött aktív pihenéssel töltődöm fel.