2018-ban az összes eredményesen zárult közbeszerzési eljárás 17,6%-kal volt több, mint a 2017. évben, miközben 19,6%-kal múlta felül a 2016. évi darabszámot. Az eljárások értékét tekintve a 2017. évhez képest 9,2%-os csökkenés volt megfigyelhető tavaly, ugyanakkor 2018-ban 64,1%-kal volt nagyobb a közbeszerzések értéke a 2016. évihez képest. Miközben az eljárások számában mérsékelt növekedés volt tapasztalható az elmúlt 3 évben, a közbeszerzések értéke jelentősen megemelkedett 2016-ról 2017-re (1622,8 Mrd Ft-tal), ami 80,8%-os növekményt jelentett (1. ábra).
A közbeszerzéseket eljárásrendenként vizsgálva megállapítható, hogy 2016-2018 között több, mint a duplájára nőtt a nemzeti eljárásrenden belül a közbeszerzések értéke (404,7 Mrd Ft-ról 930,1 Mrd Ft-ra), mialatt az uniós eljárásrendben a növekedés mértéke ugyanebben az időszakban összességében kb. másfélszeres volt (1602,4 Mrd Ft-ról 2364,1 Mrd Ft-ra). Az eljárások számát tekintve a nemzeti eljárásrendben 10%-os bővülés volt tapasztalható 2016-2018 között, miközben az uniós eljárásrendű közbeszerzések száma 62,7%-kal emelkedett. Az egyes évekhez tartozó eredményes eljárásokon belül az uniós eljárásrendű közbeszerzések számának aránya csekély mértékben növekedett (6,5 százalékponttal), értékarányuk pedig összességében enyhén csökkent (8 százalékponttal) 2018-ban a 2016. évhez képest, ami a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések értékének növekedését vonta maga után (1. táblázat).
Az eljárásokat a beszerzés tárgya szerint vizsgálva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egy adott évben az összes eljáráson belül az árubeszerzések és a szolgáltatások1 közbeszerzéseinek aránya folyamatosan csökkent, miközben az építési beruházások aránya jelentős mértékben növekedett (2. ábra). Az eljárások értékét tekintve hasonló helyzet áll fenn, ugyanakkor a szolgáltatások közbeszerzéseinek értékaránya 2017-ről 2018-ra enyhe növekedést mutatott (3. ábra).
1 A szolgáltatás kategóriája magába foglalja a szolgáltatási koncessziót is.
Amennyiben az adott éven belüli arányok helyett az eljárások tényleges darabszámát vesszük alapul, kimutatható, hogy az árubeszerzések változása volt összességében a legkisebb mértékű, miközben a szolgáltatások közbeszerzéseinek száma 2016 óta egyre kevesebb. Az építési beruházások növekedése az eljárások számából is egyértelműen kirajzolódik, ugyanakkor a hozzájuk kapcsolódó közbeszerzések értéke több, mint a két és félszeresére nőtt 2016-ról 2017-re (886,9 Mrd Ft-ról 2309 Mrd Ft-ra), ami csak 10,7%-kal esett vissza 2018-ban (4. ábra). A szolgáltatásokhoz köthető eljárások értéke 2016-óta csekély mértékű emelkedést mutat (2 év alatt 111,7 Mrd Ft-tal lett nagyobb), az árubeszerzések értéke pedig a 2017. évi növekedést követően megközelítőleg a 2016. évi szintre (599 Mrd Ft-ra) esett vissza 2018-ban.
Az építési beruházásokat összehasonlítva a V4 országok adataival kimutatható, hogy az egy adott éven belüli eljárások arányát tekintve Magyarországot 2016-ban még Szlovákia és Csehország is megelőzte, majd 2017-ben már a V4-ek közül a 2. legnagyobb arány tartozott hazánkhoz, a tavalyi évben pedig már a közbeszerzések megközelítőleg fele építési beruházáshoz kapcsolódott, ami messze a legmagasabb arányt jelentette a V4 országok közül. Lengyelországban az építési beruházások aránya közel azonos szinten volt 2016 és 2018 között, miközben Csehországban és Szlovákiában folyamatosan csökkent az építési beruházások hányada az említett időszakban (5. ábra). Az építési beruházások értékét figyelembe véve megállapítható, hogy Magyarország 2016-ban, 2017-ben, és 2018-ban is megelőzte a visegrádi országokat, miközben Csehországban az építési beruházások értékének aránya a 8,4 százalékpontos növekedés után jelentős visszaesést mutatott. A 2016-2018 közötti időszakban Szlovákiában folyamatosan csökkent, miközben Lengyelországban konstans emelkedett az építési beruházások értékéhez tartozó hányad (6. ábra).
A kis- és középvállalkozások által elnyert közbeszerzések száma 2018-ban 662 db-bal volt magasabb, mint 2016-ban, az eljárások értéke pedig több, mint a duplájára növekedett 2016-ról 2018-ra. Ez azt jelentette, hogy azon eljárások értéke, amelyben a nyertes ajánlattevő kkv volt, 825,9 Mrd Ft-ról 1911,5 Mrd Ft-ra emelkedett, ami az eljárások értékarányában közel másfélszeres növekedést tett ki. A 2016-2018 közötti időszakban a nemzeti eljárásrenden belül a nyertes kkv ajánlatot tartalmazó eljárások értéke szintén több, mint a duplájára nőtt (317,2 Mrd Ft-ról 715 Mrd Ft-ra), ami az egyes évek közbeszerzéseihez viszonyított értékarányt tekintve csökkenést jelentett (7. ábra). Ezzel ellentétben az uniós eljárásrenden belül a kkv-k által elnyert eljárások szám- és értékarányt tekintve is növekedtek 2016 és 2018 között (8. ábra), méghozzá úgy, hogy a nyertes kkv ajánlatot tartalmazó eljárások darabszáma és értéke is megduplázódott az említett időszakban.
Az európai uniós forrást felhasználó közbeszerzések2 száma hozzávetőlegesen megháromszorozódott a 2016-2018 közti időszakban (1398 db-ról 4882 db-ra), miközben értékük körülbelül két és félszer lett nagyobb (599,3 Mrd Ft-ról 1596,8 Mrd Ft). Ezzel összefüggésben az EU forrást felhasználó eljárások számának és értékének aránya az egyes éveken belül folyamatos növekedést mutatott. Ez mind a nemzeti (9. ábra), mind az uniós (10. ábra) eljárásrenden belül igaznak bizonyult, előbbi esetén több, mint háromszoros, utóbbi esetén pedig megközelítőleg négy és félszeres volt a növekedés mértéke az eljárások számát tekintve. Azon eljárások értéke, amelyben európai uniós támogatást használtak fel, a nemzeti eljárásrendben megnyolcszorozódott (68,3 Mrd Ft-ról 576,6 Mrd Ft-ra), az uniós eljárásrendben pedig megduplázódott (531 Mrd Ft-ról 1020,2 Mrd Ft-ra) a 2016-2018 közti időszakban.
2 Az erre vonatkozó adatok – amelyek az eredménytájékoztató hirdetményekben található „a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos” mező alapján – azt mutatják, hogy a közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódott európai uniós forrás (az adatok tehát nem a közbeszerzési eljárásokban felhasznált európai uniós források támogatási intenzitását mutatják).
Az ajánlatkérők régiója szerint3 vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy 2016-2018 között a közbeszerzések számának és értékének megoszlása a tercilisek alapján kialakított csoportok szerint évenként eltérő volt Magyarország vidéki régiói között, miközben a főváros meghatározó szerepe konstans maradt. 2018-ban a Közép-, Dél-, és Nyugat-Dunántúlon kevesebb eljárást bonyolítottak le, mint az észak- és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi régiókban (11. ábra). 2017-ben ugyanakkor a közép-dunántúli régióhoz köthető közbeszerzések száma meghaladta az észak-alföldit, miközben a többi térség jelentősége hasonló volt, mint 2018-ban (12. ábra). A 2016. évben a dél-dunántúli régió ajánlatkérőihez tartozó közbeszerzések száma meghaladta a közép-dunántúli térségét, miközben az Észak- és Dél-Alföldön továbbra is jelentős mértékű eljárást bonyolítottak le (13. ábra). A közbeszerzések értéke a 2016-2018 közti időszakban Magyarország vidéki régiói között viszonylag egyenletesen oszlott meg.
3A közbeszerzési eljárások teljesítésének helye nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők régiójával, így a 11. ábrán szereplő adatok a magyarországi régiókban lebonyolított eljárásokra vonatkoznak.
Az eredményesen zárult közbeszerzések negyedévenkénti megoszlását szemléltető 14. ábra adatai alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a 2016., 2017., és a 2018. évben nem mutatkozott jelentős eltérés az egyes negyedévek között az eljárások számát illetően. Legegyenletesebben a 2016. évben oszlottak meg az eredményesen zárult közbeszerzések, a legnagyobb eltérések az egyes negyedévek között pedig 2017-ben voltak. Az eljárások értéke alapján viszont a 2018. év volt az, ahol a legnagyobb differencia mutatkozott negyedéves bontásban (az I. és a IV. közti eltérés 14,9 százalékpont volt), miközben a közbeszerzések értékének arányai a 2017. évben közelítettek leginkább egymáshoz a negyedéves összehasonlítások alapján.
