Interjú Dr. Móricz Zsolttal

Kérdések és válaszok

1. 2019. februárja óta vesz részt a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban, mint a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt személy. Hogyan fogadta a felkérést és milyen célokat szeretne megvalósítani tanácstagként?

Végzettségem szerint jogász és üzemgazdász vagyok – ez utóbbit mezőgazdasági szakon végeztem és munkám során is kötődtem a területhez, pl. Concordia Közraktár gazdasági igazgatójaként dolgoztam.

Közbeszerzésekkel foglalkozó szakemberként megtiszteltetésnek éreztem a felkérést. Egy szakember számára úgy vélem, hogy annál nagyobb megtiszteltetés talán nem is létezik, mint amikor egy adott szakma legfelsőbb szakmai fórumán képviselheti azon szektor, nevezetesen az agrárium érdekeit, amely a szívéhez a legközelebb áll és amely érdekképviselete iránt mélyen elkötelezett.

A felkérést követően megfogalmazódtak bennem azon célkitűzések, amelyek elérésében kívánok működésem alatt munkálkodni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegáltjaként természetszerűleg a közbeszerzési eljárásokban a kereskedelmi és agrárszektorból származó ajánlattevőként résztvevő gazdasági szereplők érdekképviseletére kívánok fókuszálni, amely mellett fokozott figyelmet fordítok az agrárszektorból származó, a minisztérium által támogatott szervezetként ajánlatkérővé váló őstermelőkre, gazdákra, agrártermeléssel foglalkozó gazdasági szereplőkre. Továbbá az agrárszektorra hatást gyakorló klasszikus ajánlatkérők közbeszerzésekben történő szerepvállalásáról sem szabad megfeledkezni.

Én azért ide sorolnám még az önkormányzatokat is, hiszen a vidékfejlesztési programokból ők is aktívan kiveszik a részüket annak minden kötelezettségével, így a közbeszerzéssel is.

 

2. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegáltjaként melyek azok az érdekek, melyeket hangsúlyozni és képviselni kíván a Tanács tagjaként?

A fentiekben hivatkozott felsorolt szereplőkhöz kapcsolódóan határolom be azon érdekköröket, amelyeket hangsúlyozni és képviselni kívánok.

A közbeszerzési eljárásokban az agrárszektorból származó ajánlattevőként résztvevő gazdasági szereplők tekintetében jelentős kérdéskörnek tartom az ajánlattétellel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentését, az ún. ajánlattételi hajlandóság növelését, amelyhez álláspontom szerint a minél szélesebb körű tájékoztatás lehet a garancia. Továbbá hangsúlyozni kívánom ezen ajánlattevők számára, hogy milyen jelentőséggel bírhat egy adott közbeszerzési eljárásban történő ajánlattétel során a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező tanácsadó bevonása.
Nagy szerepet vállalok ezen okoknál fogva a Tanács munkabizottsági tevékenységében, ahol módomban áll tevékenyen elősegíteni ezen célok elérését.

Az agráriumból származó Kbt. 5. § (2)-(3) bekezdései szerinti támogatott szervezetek érdekképviseletére fokozott figyelmet fordítok. Mint ismert, ezek a gazdasági szereplők jellemzően a Vidékfejlesztési Program uniós támogatásnyújtása által válnak ajánlatkérővé, amely azt jelenti, hogy olyan őstermelők, gazdák, mezőgazdasággal foglalkozó cégek kerülnek a Kbt. személyi hatálya alá, amelyek általában korábban semmilyen formában nem szereztek tapasztalatot a közbeszerzések területéről. Jelentős feladatnak tartom ezen vállalkozások támogatását abban, hogy sikeres közbeszerzési eljárásokat tudjanak lefolytatni annak ellenére, hogy a fő profilukhoz képest számukra teljesen ismeretlen szakterületen, a közbeszerzésekben kell helytállniuk. Az agrárium fejlődése számára pedig rendkívül nagy jelentőséggel bír a Vidékfejlesztési Program forrásainak szabályszerű lehívása, amelynek kardinális kérdése a vonatkozó közbeszerzési eljárás jogszerűsége és sikere.
Nyomon kívánom továbbá követni az agrárszektorhoz tartozó önkormányzatok, klasszikus ajánlatkérők tevékenységét is tekintettel arra, hogy annak hatása sem mellőzhető az agrárium és a vidékfejlesztés szempontjából.

Az önkormányzati fejlesztések legalább olyan fontosak az agrárium számára, hiszen megkönnyítik a piacra jutás, termelés feltételeit.

Az önkormányzati beruházások, közbeszerzések, elszámolások egyszerűsítése, gyorsítása szintén feladatomat képezi.

 

3. Mely szervezetek előtt és milyen fórumokon látja el az agrárium képviseletét?

Személy szerint az Agrárminisztérium egyik vállalatának felügyelőbizottsági elnökeként is dolgozom, a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos döntéseket segítem.

Cégemmel az Agrárminisztérium közbeszerzési eljárásait tanácsokkal és konkrét eljárások bonyolításával segítem. Ez rendkívül felelősségteljes és sokrétű tevékenység, amely az időm nagy részét leköti.

Emellett természetesen a minisztérium háttérintézményeinek és kamarai tagoknak is állok rendelkezésére a szakmai fórumokon személyesen is.

 

4. Nagy szerepe volt a Közbeszerzési Hatóság agráriumra fókuszáló szeptemberi konferenciájának életre hívásában. Az agrárügyekért felelős tárca megbízottjaként hogyan tudja még az agrárszektor érdekeit érvényesíteni?

Úgy gondolom, hogy azáltal, hogy a hazai közbeszerzési rendszer átláthatóságának, hatékonyságának javításán általánosságban véve tevékenykedünk, az agrárszektor is profitál. Személy szerint az agrárszektor érdekeinek érvényesítését oly módon tudom még megvalósítani, hogy minél szélesebb körből gyűjtöm be a tapasztalatokat, információkat a közbeszerzések szereplőitől, valamint mint gyakorló felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó személyes szakmai tapasztalataim alapján feltárom az egyes problémaköröket és azok kapcsán megoldási javaslatokkal élek mind a Tanács, mind annak munkabizottsági ülésein.

A konferencia az egyik olyan fórum, ahol az ismeretterjesztés megvalósult és a kérdések találkoztak a válaszokkal. A résztvevők nagy száma és a felmerülő szakmai kérdések sokasága azt bizonyítja, hogy szükség van az ilyen konferenciákra, rendezvényekre. Én bízom benne, hogy lesz folytatása és tudunk még közös rendezvényeket szervezni a Hatósággal.

 

5. Mint gyakorlati szakember – felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsdó – mi a véleménye a hazai közbeszerzések nehézségeiről, melyek az agrárszektort is érintő fő problémák?

Számos konkrét problémával találkozunk a szabálytalanságok során. Alapvetően párhuzamot lehet vonni a közbeszerzések általános nehézségei és az agrárszektort érintő fő problémák között.

Kiemelném a közbeszerzésekkel járó adminisztratív terhek csökkentésének problémáját, amely kapcsán az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer bevezetése révén mérföldkőhöz ért a szakma. Bár a 2018-ban történő bevezetés óta már majd másfél év telt el, a gyakorlati problémák megszüntetése, a rendszer fejlesztése továbbra is kiemelt cél. A rendszer fejlesztése egy folyamat, amelyen a résztvevőknek együtt szükséges ténykedniük.

További típus probléma például a közbeszerzési eljárások során az építési beruházás, illetve árubeszerzés tárgyú eljárások keverése, összemosása, ami szintén elkerülhető a megfelelő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonásával.

 

6. Speciálisan az agráriumot érintette-e a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti, támogatott szervezetekre vonatkozó rendelkezések megváltoztatása, illetőleg volt-e más módosítás, amely nagy hatással volt az agrárszektor beszerzéseire? Könnyítést vagy szigorítást jelentett-e ez a gyakorlatban?

Rendkívül jelentős hatással volt az agárszektorra a Kbt. 5. § (3) bekezdésének alkalmazásához fűződő értékhatár megemelése. Ezen módosítás leginkább a Vidékfejlesztési Program uniós támogatásából részsülő agrárszereplőket érintette előnyösen azáltal, hogy közbeszerzési kötelezettségük megszűnt árubeszerzés, szolgáltatás esetében az uniós értékhatár alatti, építési beruházások esetén pedig a 300 millió Ft összeghatár alatti beszerzések tekintetében. Ezen módosításnak – mondjuk ki, könnyítésnek – nagyon jó visszhangja volt a szektorban természetszerűleg, és valljuk be, az értékhatár megemelése időszerű volt.

A további módosítások tekintetében elmondható, hogy a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás jól vizsgázott, ezen eljárásfajta igencsak népszerű. Nagy könnyítést jelent, hogy alkalmassági követelmények kiírása nélkül megvalósítható ezen típusú eljárás.

Összességében elmondható, hogy a módosítások sokkal inkább a könnyítés irányába mutatnak, mint a nehezítés felé. Álláspontom szerint a módosítás a tekintetben sikeres volt, hogy ahol kellett – és az uniós irányelvet is figyelembe véve lehetséges volt – könnyítéseket, egyszerűsítéseket eszközölt, viszont a szükséges és kellő szigor fennmaradt.

 

7. Mivel foglalkozik legszívesebben szabadidejében? Hogyan pihen ki egy fárasztó munkahetet?

A hétvégéket – van egy kis tanyám és ott töltöm a szabad levegőn. Horgászat, néha vadászat főleg a fő program, így gyorsan eltelik a hétvége.