2018-ban az összes eredményesen zárult közbeszerzési eljárás körülbelül fele (47,1%-a, 4882 db) kapcsolódott európai uniós támogatáshoz,1 ami az eljárások értékét tekintve is igaznak bizonyult (48,5%-kal, 1596,8 Mrd Ft). Ezen eljárásokon belül a kkv-k 77%-ban voltak nyertes ajánlattevők, ami a közbeszerzések értékét tekintve 61,8%-os (986,3 Mrd Ft) hányadot jelentett. Az EU-s finanszírozáshoz kötődő eljárások megközelítőleg felét (51,2%) a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le, közel egynegyedét (23,6%) pedig támogatott szervezetek, a többi ajánlatkérő 10%-nál kisebb arányt alkotott. A közjogi szervezetekhez kapcsolódott az EU-s finanszírozású eljárások értékének hozzávetőleg fele (789,8 Mrd Ft), a támogatott szervezetekhez (284,2 Mrd Ft) és a regionális/helyi szintű ajánlatkérőkhöz (279,5 Mrd Ft) pedig körülbelül egyötöde.
1 Az erre vonatkozó adatok – amelyek az eredménytájékoztató hirdetményekben található „a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos” mező alapján – azt mutatják, hogy a közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódott európai uniós forrás (az adatok tehát nem a közbeszerzési eljárásokban felhasznált európai uniós források támogatási intenzitását mutatják).
Az 1. táblázatban operatív programok szerint vizsgálva az adatokat látható, hogy 2018-ban a Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódott a legtöbb EU-s finanszírozású eljárás, ezt követte a Vidékfejlesztési Program (VP) és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP). Az imént felsorolt három kezdeményezés együttesen alkotta 2018-ban az EU-s támogatást tartalmazó eljárások közel háromnegyedét, a közbeszerzések értéke alapján ugyanakkor megközelítőleg egyharmados arányt tettek ki. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) eljárásainak értéke volt a legnagyobb (443,6 Mrd Ft), miközben a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (KEHOP) kötődött a második legmagasabb értékarány (15,4%, 246,3 Mrd Ft). A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz (GINOP) az eljárások megközelítőleg tizede tartozott, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) és a Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) pedig a közbeszerzések száma és értéke alapján is relatív kis hányadot tett ki 2018-ban.
Az 1. ábrán látható, hogy a nemzeti eljárásrenden belül az eljárások hozzávetőleg fele kapcsolódott európai uniós támogatáshoz, ami értékarányt tekintve 62-%-ot jelentett. Az uniós eljárásrenden belül a közbeszerzések mindössze negyede kötődött EU-s finanszírozáshoz, ami az összes uniós eljárásrendű közbeszerzés értékének 43,1%-át alkotta. 2018-ban tehát a nemzeti eljárásrendű és európai uniós finanszírozást felhasználó közbeszerzések relatív több, kisebb értékű eljárásból tevődtek össze, miközben az uniós eljárásrendben az EU-s finanszírozást tartalmazó eljárások kevesebb, de nagyobb értékű közbeszerzéseket foglaltak magukba. Ezt támasztják alá a 2. ábrán szereplő adatok is, amelyek alapján az EU-s támogatást tartalmazó eljárásokon belül 87,1%-ot tettek ki a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések, miközben ezen eljárások értéke körülbelül egyharmada volt az összes EU-s finanszírozású eljárás értékének. Emellett az uniós eljárásrendű közbeszerzések 12,9%-os hányadához 63,9%-os értékarány tartozott az európai uniós támogatást felhasználó eljárásokon belül.
A 3. ábrán lévő adatok az operatív programok szerinti megoszlást mutatják a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések szerint, amelyekben a TOP és VP projektekhez kapcsolódó eljárások száma és értéke is együttesen közel kétharmados hányadot tett ki 2018-ban. Jelentősnek bizonyultak még az EFOP projektek, amelyekhez az EU-s támogatást felhasználó nemzeti eljárásrendű közbeszerzések 12,6%-a tartozott, nem sokkal megelőzve a GINOP (10,1%) projekt eljárásait. A KEHOP projektek értéke a nemzeti eljárásrenden belül a harmadik legnagyobb arányt alkotta (13,3%, 76,6 Mrd Ft), alig meghaladva a GINOP projekt közbeszerzéseinek értékét (71,8 Mrd Ft, 12,5%). Az egyéb operatív programok, mind a KÖFOP, IKOP, vagy VEKOP az eljárások száma és értéke alapján is 5%-nál kisebb hányadot jelentettek 2018-ban a nemzeti eljárásrendű közbeszerzéseken belül.
Az EU-s támogatást felhasználó uniós eljárásrendű közbeszerzések megközelítőleg negyede (23,4%) az EFOP-hoz kötődött, nem sokkal megelőzve a GINOP (22,3%) valamint a KEHOP (19,7%) eljárásait. A TOP, KÖFOP, és IKOP projektek a közbeszerzések számát tekintve kevésbé bizonyultak jelentősnek az uniós eljárásrenden belül, ugyanakkor az IKOP közbeszerzésekhez nagyobb érték kapcsolódott (440,7 Mrd Ft, 43,2%), mint a KÖFOP, EFOP, GINOP, KEHOP és TOP projektekhez együttesen. Az egyéb kezdeményezések, mint például a VEKOP, VP, RSZTOP (Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program) vagy a CEF (Európai Hálózatfejlesztési Eszköz) együttes értéke 17,3%-ot tett ki, miközben eljárásaik száma kevésbé volt számottevő (13,2%) az uniós eljárásrendű EU-s forrást tartalmazó közbeszerzéseken belül (4. ábra).
Az európai uniós finanszírozású projektekhez kapcsolódó közbeszerzések negyedéves megoszlását szemlélteti az 5. ábra, amely adatai alapján viszonylag egyforma arányok figyelhetők meg az 5 leggyakrabban előforduló operatív program tekintetében. Összességében a KEHOP, GINOP, EFOP, VP, és TOP esetén a legkevesebb eljárás a január-március közötti időszakban zárult 2018-ban, miközben a július-szeptember közti hónapok alatt fejezték be a legtöbb hozzájuk kapcsolódó közbeszerzést, nem sokkal meghaladva csak az április-június közti időszakot. Az imént említett 5 operatív program közül az EFOP volt az, amely esetén az egy negyedévre jutó eljárások száma a legmagasabb (34,5%) és a legalacsonyabb (13,4%) arányú volt. Amennyiben az európai uniós támogatást felhasználó operatív programok értékét vesszük figyelembe 2018-ban, a negyedévenkénti megoszlás hasonló arányokat mutat, mint az eljárások száma esetén, ugyanakkor az április-június közti időszak volt az, amikor az 5 leggyakrabban előforduló operatív programhoz kapcsolódó közbeszerzések értéke a legnagyobbnak bizonyult.
Értékkategóriák szerint vizsgálva az adatokat arra a következtetésre jutunk, hogy az EU-s forrást tartalmazó eljárások sok, relatív kis értékű közbeszerzéshez kapcsolódtak 2018-ban. A 100 millió forintot el nem érő eljárások az EFOP projektek megközelítőleg háromnegyedét (75,5%) tették ki, legalacsonyabb hányadban (45,3%) pedig a KEHOP projektek esetén fordultak elő. Ez utóbbi EU-s finanszírozáshoz kötődő program esetén a 100 millió és 1 milliárd forint közötti összértékű közbeszerzések aránya (41,9%) nem sokkal maradt el a 100 millió forint alatti kategóriától, ami hasonló módon volt érvényes a GINOP projektekre is. Az 1 milliárd forint feletti összértékű közbeszerzések az imént említett KEHOP projektek esetén fordultak elő a leggyakrabban (12,8%), amelyek nagyobb hányadot tettek ki, mint a TOP, VP, EFOP, és GINOP kezdeményezések 1 milliárd forint feletti eljárásai együttesen. A TOP projektekhez kötődő EU-s finanszírozású közbeszerzések megközelítőleg kétharmada 100 millió forint alatti összértékkel bírt, és egyharmaduk volt 100 millió és 1 milliárd forint közötti (6. ábra).
Az európai uniós forrást felhasználó eljárások megoszlását szemlélteti a magyarországi megyék tekintetében a 7. ábra, ahol az ajánlatkérők régiója szerinti csoportosítás alapján kerültek rendszerezésre az adatok. A legtöbb EU-s finanszírozású eljárás 2018-ban az észak-alföldi (921 db) és a közép-magyarországi (894 db) régióhoz volt köthető, ugyanakkor jelentős számban fordultak elő közbeszerzések a dél-alföldi (718 db) és az észak-magyarországi (634 db) régiókban is. A dunántúli térségekben összességében az európai uniós támogatást felhasználó közbeszerzések megközelítőleg egyharmadát bonyolították le (1415 db), amelyen belül a dél- és közép-dunántúli régiók aránya majdnem azonos volt, nem sokkal meghaladva a nyugat-dunántúli térség eljárásainak hányadát. Az európai uniós finanszírozást tartalmazó közbeszerzések értékének megoszlása Magyarországon kevésbé volt annyira egyenletes, mint az eljárások száma alapján vett arányok, ugyanis többnyire a közép magyarországi régióhoz volt köthető ezen közbeszerzések értéke. Ehhez kapcsolódóan azonban érdemes megemlíteni, hogy az EU-s finanszírozású eljárások teljesítésének helye nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők régiójával, így a 7. ábrán szereplő adatok a magyarországi régiókban lebonyolított eljárásokra vonatkoznak.
A beszerzés tárgya szerint elemezve az adatokat megállapítható, hogy 2018-ban az európai uniós támogatást felhasználó közbeszerzések a legtöbb esetben és a legnagyobb értékében az építési beruházásokhoz kötődtek, továbbá az árubeszerzések meghaladták a szolgáltatásokkal2 kapcsolatos közbeszerzéseket mind az eljárások száma és értéke alapján. Az egyes projekteket figyelembe véve a 8. ábrán látható adatok azt mutatják, hogy az építési beruházások közel fele (51,5%) a TOP projektekhez tartozott, miközben hozzávetőleg egynegyedes arányt (25,6%) tettek ki a VP projektek esetén. A legtöbb árubeszerzés (37,4%) a GINOP operatív programhoz kötődött, megközelítőleg negyedük (23,5%) pedig az EFOP-hoz tartozó projektek részeként valósult meg 2018-ban. A szolgáltatások közül az EFOP bizonyult a legjelentősebbnek az európai uniós forrást felhasználó eljárások számát tekintve (36,9%-os aránnyal), miközben minden tizedik szolgáltatással kapcsolatos EU-s finanszírozású közbeszerzés a TOP operatív programhoz kapcsolódott.
2 A szolgáltatások kategóriája magába foglalja a szolgáltatási koncessziót is.
Az eljárások értékét tekintve az építési beruházásokon belül az IKOP eljárásai voltak a legszámottevőbbek (32,4%-kal), miközben a TOP operatív programhoz tartozó közbeszerzések is jelentős hányadot alkottak (22,7%). Az árubeszerzéseken belül a legnagyobb értékarányt (41,8%) a GINOP eljárásai jelentették, ami közel duplája volt a VP operatív programhoz tartozó közbeszerzések értékének (19,9%). Az EFOP és a KEHOP projektek hozzávetőleg azonos hányadot (11,5%) tettek ki a 2018-ban megvalósult európai uniós finanszírozású árubeszerzéseken belül. A szolgáltatásokkal kapcsolatos eljárások értékének körülbelül negyede (24,6%) az EFOP-hoz tartozott, miközben a többi kategóriához képest viszonylag egyenletes eloszlást mutattak az egyes operatív programokhoz tartozó eljárások értékeinek adatai. A CEF, TOP, és VP kezdeményezések kevésbé bizonyultak jelentősnek az EU-s forrást felhasználó szolgáltatásokon belül (értékarányuk összesen 4,1%-ot tett ki), a KÖFOP, IKOP, KEHOP és GINOP projektekhez tartozó közbeszerzések pedig a 10,7% - 18,5% közötti értékarány sávjába tartoztak.
A 10. ábrán az európai uniós támogatást felhasználó 2018. évi közbeszerzések operatív programok szerinti csoportosítása látható az eljárások hossza (időtartama) szerint, ahol a közbeszerzési napok száma az eljárás megindításának dátumától (az ajánlati/részvételi felhívás közzétételétől) az eredménytájékoztató hirdetmény közzétételének dátumáig kerültek figyelembe vételre. Az eljárások a KEHOP projektek esetén tartottak a legtovább, nem sokkal meghaladva a GINOP és az EFOP projektek közbeszerzéseinek időtartamát. Viszonylag rövid idő alatt bonyolították le 2018-ban ugyanakkor a VP és TOP eljárásait, amelyek esetén a 60 napnál rövidebb időtartam alá eső közbeszerzések a legnagyobb arányt alkották a többi operatív program közül. A legjellemzőbb ugyanakkor a 60 – 120 nap közötti időintervallum volt 2018-ban az európai uniós forrást felhasználó közbeszerzések esetén.