Interjú Schulcz Péterrel, a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjával

1961. január 06-án születtem Balassagyarmaton, ahol alap és középfokú iskoláimat végeztem. A katonaévek után a Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem építészmérnöki diplomát 1985-ben, s ebben az évben dolgozni is kezdtem Budapesten, a TTI, (Tervezésfejlesztési és Típustervezési Intézetben). Ebben az időben már párhuzamosan dolgoztam a MAKÓNA Kisszövetkezetben is, mint alapító tag és tervező. Rövid, másfél évnél alig hosszabb idő után Szegedre költöztem, megnősültem, két gyermekem született, akik már önálló felnőtt életüket élik.
Szegeden 1986-tól dolgozom folyamatosan, először a KÉSZ Kisszövetkezet (KÉSZ KFT, majd Holding Zrt jogelődje) alapító tervezőjeként, majd önálló tervezőként, illetve saját cégem megalapítása után, saját tervező irodám vezetőjeként. Irodám nem nagy létszámmal dolgozik, de állandó munkaellátottsággal, építészeti, illetve generál tervezési feladatokat lát el. Tervezési munkáink szerteágazóak, de elsősorban lakó és ipari épületek tervezésével foglalkozunk.
Az építészet áthatja mindennapjaimat, a pihenési időmben is megtalál, a nagyon kedvelt kikapcsolódásom, a magashegyi túrázás és az országúti kerékpározás során is felkeresem a környező építészeti értékeket és szívesen fényképezem a kulturális értékeket. A szabadidőmben leginkább olvasok és sportolok, teljesítmény túrákon és versenyeken indulok („ember a gáton” - 70 km éjszakai túra, „Kinizsi 100”, Fighter Run, Spartan, ferrata, stb.). A tervezői munkám mellett szakmapolitikai feladatokat látok el. 2013-ban a Csongrád Megyei Építész Kamara elnökének választottak, mely tisztségben a második ciklusomat töltöm, 2017. őszén az országos kamara, a Magyar Építész Kamara elnökségi tagjai közé kerültem. Feladataim közé tartozik a kamara közbeszerzési munkacsoportjának vezetése, a MÉK Nonprofit Kft. felügyelő bizottságának elnöki munkája, és 2018. márciusától a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara delegáltjaként a Közbeszerzések Tanácsa tagjaként képviselem a kamarák és a szakma érdekeit. 2019. márciusától Kiskunfélegyháza főépítészi feladatait is ellátom.

Kérdések és válaszok

1. 2018. márciusa óta vesz részt a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban, mint a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara által kijelölt személy. Hogyan fogadta a felkérést és milyen célokat szeretne megvalósítani tanácstagként?

A kamarák felkérése után megtisztelve éreztem magam, hogy az építőipari tervezői szakmát képviselhetem országos szinten a Közbeszerzési Hatóság keretén belül működő Tanácsban. A felkérés kissé váratlanul ért, annak ellenére, hogy előző években már részt vettem a közbeszerzési törvény módosításának előkészítésében, a kamaránk részéről. Tanácstagként szeretném mélyebben megismerni a közbeszerzés mechanizmusát és a mérnökök érdekeinek képviselete során a most véleményem szerint hátrányos helyzetének javítását tartom célnak. Fontosnak tartom, hogy a magyar építőipar teljesítményéhez méltó elismerést kapjanak a tervezésben, előkészítésben és kivitelezésben tevékenykedő építészek és mérnökök. Hiszen a beruházások minősége a színvonalas mérnöki teljesítmények nélkül nem érhető el.

 

2. Az érintett kamarák delegáltjaként melyek azok az érdekek, prioritások, melyeket hangsúlyozni és képviselni kíván a Tanács tagjaként?

A kamarák delegáltjaként szeretném előtérbe helyezni a tervezés és a mérnöki beruházás előkészítés szakaszának a közbeszerzési folyamatokon belüli külön kezelését. Az alkotó, kreatív folyamatokban hátrányos árverseny elsőségének visszaszorítását.
 

3. A Csongrád Megyei Építészkamara elnökeként, a Magyar Építész Kamara nonprofit gazdasági társaságának felügyelőbizottsági tagjaként bizonyára nagyobb rálátása van a szakmával járó nehézségekre és az építészeket érő kihívásokra. Véleménye szerint mely kihívásokra legsürgetőbb/legszükségesebb reagálni?

A szakmánk az utóbbi 2-3 évben a legnagyobb kihívások elé került. A felpörgő építésgazdaság, a munkaerőhiány, mely a kivitelezésben érezteti legjobban hatását, a tervezői feladatok végrehajtására is kihat. A tervezőirodák az elmúlt évtizedekben atomizálódtak. A legtöbb iroda nagyon kis létszámmal dolgozik, 75-80 %-a 1 fős. A feladatok ellátása viszont nagyobb szervezettséget és háttérbázist igényel, amit a kicsi irodák képtelenek biztosítani. Az irodák létszámának növelése nélkül a tervezői munka minősége nem emelhető, ami igényli a pénzügyi erőforrások növelését is. Az irodáknak a digitalizált rendszerek működésére is fel kell készülniük, ami igen költségigényes. Ennek megteremtéséhez a társadalomnak és a politikának is fel kell ismernie a magasabb díjazás szükségességét. A siker kulcsa az előkészítés minőségében rejlik.

 

4. 2018-ban az építési beruházások az összes közbeszerzési eljárás mintegy felét, a közbeszerzési eljárások értékének pedig majd kétharmadát tették ki. Milyen szempontokat tart legfontosabbnak akkor, amikor közpénzből valósulnak meg építési beruházások?

A közbeszerzésekkel elnyert és megvalósított beruházások során a közpénz hatékony felhasználását tartom a legfontosabbnak. Ez az időszak vissza nem térő alkalom az ország életében. Ennek előfeltétele az alapos és időben előkészített műszaki és beruházási terv, a megfelelően feltöltött és felépített adatbázis, mely árakról, erőforrásokról kellő és részletes információt nyújt az előkészítéshez. Elengedhetetlen a résztvevők közötti arányos díjazás kialakítása. Ezzel elkerülhető lenne a terv és a megvalósulás közötti hatalmas szakadék, amely a ráfordítási időben és a bekerülési költségekben tapasztalható.

 

5. Az elmúlt években az építésügy terén óriási változásokat tapasztalhattunk mind a szabályozást illetően, mind technológiailag, emellett a környezetbarát szemlélet mind hangsúlyosabbá válik. Ön szerint ezeknek a változásoknak milyen és mekkora szerepe lehet a zöld vagy innovatív szempontok alkalmazására a közbeszerzési eljárások során?

A munkaerő és a korlátos energiafelhasználás szükségessé teszi, hogy a szempontok a közbeszerzések folyamatában is erőteljes figyelmet kapjanak. A környezetbarát energiafelhasználás nem csak a beruházás megvalósítása során fontos, hanem a nagyobb költségigényű, időben hosszabban lefolyó üzemeltetés során is. A beruházások idejének csökkentése is költség és energiamegtakarítást hozhat. Ezért előtérbe kerülnek a részben vagy egészben iparosított előkészítő munkák és anyagok, a digitalizált tervezés, gyártás és kivitelezés szervezés összehangolása.

 

6. Ön építészként aktívan gyakorolja szakmáját, ajánlattevői oldaláról volt-e közbeszerzésekkel kapcsolatos pozitív vagy negatív tapasztalata?

A tervezői szakma szempontjából a közbeszerzések folyamata nem előnyös. Kezdeti fázisban egy még nem létező gondolat, terv versenyeztetése folyik, árverseny keretében. Könnyen belátható, hogy a szellemi munka minősége nem elsődlegesen ár kérdése. Sőt az ár csökkentése, versenyeztetése erősen ellen hat a minőségi elvárások teljesülésének. Ennek a negatív folyamatnak a problémáival gyakran fordulnak hozzám kollégáim és én is tapasztalom. A legfontosabb feladatnak e visszaható, fékező tényező hangsúlyának csökkentését tartom.

 

7. Mivel foglalkozik legszívesebben szabadidejében? / Hogyan pihen ki egy fárasztó munkahetet?

Szabadidőmben sokat járom a hegyeket, nekem ez jelenti a teljes kikapcsolódást. Szeretem a Felvidék magyar történelmi örökségének felderítését, a hosszú túrák megtételét. A helyi kultúrák felfedezését, étkezési szokásainak megismerését, borvidékeinek kitapasztalását. Ha nem adódik mód az országon kívüli intenzív, mozgással egybekötött pihenésre, (kerékpár, túra, hegymászás, síelés) akkor gyakran az országon belül wellness pihenés közben olvasással, zenehallgatással töltöm az időmet.