Interjú Dr. Kretter Diánával, a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjával

Kérdések és válaszok

1. 2018 júliusa óta vesz részt a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban, mint a közbeszerzésekért felelős miniszter által kijelölt személy. Hogyan fogadta a felkérést és milyen célokat szeretne megvalósítani tanácstagként?

A közbeszerzésekért felelős miniszter által delegált tagként örömmel és lelkesedéssel kapcsolódtam be a Tanács munkájába, hiszen a törvény által deklarált feladatai révén a Tanács olyan szakmai fórum, ahol a közbeszerzési eljárásokban érintett szereplők képviselői megjelennek, lehetőséget biztosítva a folyamatos szakmai kommunikációra, információcserére. A Tanácsban betöltött szerepemet illetően két alapvető fontosságú célkitűzést emelnék ki. Egyrészről a Tanács tagjai által képviselt szakterületek, szervek gyakorlati tapasztalatai, valamint a jogalkotás közötti aktív kölcsönhatás megteremtésével törekszem a felelősségi körömbe eső szakterület érdekeit képviselni a kormányzati munkában. Másrészről az Európai Bizottságtól, Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságtól származó, joggyakorlatot alakító elvárásokat igyekszem közvetíteni a közbeszerzési piac valamennyi résztvevője, de különösen az ajánlatkérők felé annak érdekében, hogy hazánk képes legyen a lehető leghatékonyabban felhasználni a rendelkezésre álló uniós forrásokat. Minden erőmmel azon dolgozom, hogy ezen célkitűzések megvalósulhassanak, melyhez a jelenlegi intézményi struktúrában a Tanács munkájának szükségességéhez aligha férhet kétség.

 

2. A közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkárként bizonyára sokféle elvárással találkozik a közbeszerzések lefolytatására vonatkozó kívánatos változtatásokat illetően. Ön szerint a szabályozó-ajánlatkérő-ajánlattevő érdekháromszöget a tanácsi részvétel újabb pólussal egészíti-e ki vagy esetleg ezek közül az egyik oldal szempontjait hangsúlyosabban kell-e figyelembe venni tanácstagként, mint a kormányban folytatott munka során?

Elvárások helyett inkább kreatív ideákat és jó szándéktól vezérelt javaslatokat említenék, melyekkel gyakran találkozom a mindennapi munkám során. Természetesnek tartom, hogy a közbeszerzési eljárások szereplői eltérő érdekek mentén, különböző szempontrendszer szerint közelítik meg a közbeszerzési szakterületet. Az én feladatom és felelősségem a közbeszerzési eljárások lefolytatásának törvényességét, az átláthatóságot, a verseny tisztaságát, valamint a hatékony közpénz-felhasználást biztosítva oly módon képviselni a közbeszerzési szakterületet, hogy az egyes szereplők érdekeinek érvényesítése körében hatékony egyensúly valósulhasson meg. Mindez pedig a politikai, gazdasági és társadalmi környezet dinamikus változása mellett folyamatos párbeszéd meglétét igényli a közbeszerzési piac szereplőivel, melynek egyik leglényegesebb fóruma a Tanács.

 

3. Ön szerint a közbeszerzési törvény által meghatározott célkitűzések (verseny tisztasága, átláthatóság, esélyegyenlőség stb.) összeegyeztethetőek-e egy átfogó közbeszerzési stratégia alkotással, vagy a stratégia már prioritásokat teremt, ezáltal pozitívan megkülönböztet.

A kérdés kapcsán említett alapelveknek három funkciója van: a jogalkotót orientálja, a létező szabály helyes értelmezésének irányt szab, a nem létező (részlet)szabályt, mint általános magatartási norma, pótolja. A jogszabályi alapelvektől tehát nem lehet eltérni, így minden stratégiát a törvény és az irányelvi alapelvek és célkitűzések mentén kell kialakítani, arra kell felépíteni, majd pedig megvalósítani. E körben szükséges hangsúlyozni, hogy az alapelveket, amelyek tehát meghatározó jelentőségűek, az uniós jog figyelembe vételével kell értelmezni, hiszen a közbeszerzési jog része a harmonizált uniós jognak. A napi szintű ellenőrzési tevékenységünk jelentős részben ennek az elvárásnak az „aprópénzre váltása”, az alapelveknek megfelelő jogalkalmazás közvetítése. Ezzel is összefügg, hogy a közbeszerzési szakemberek folyamatos képzése a Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárság stratégiai fontosságú ágazatai közé tartozik.

 

4. A közbeszerzések terén elégedett-e az elektronikus adminisztráció jelenlegi szintjével, vagy látja-e szükségességét további fejlesztésnek? Mely elemeket tart fontosnak elektronikusan végrehajtani a közbeszerzési eljárás során, és véleménye szerint a piaci szereplők lépést tudnak-e majd tartani a digitalizációval?

Az elektronikus közbeszerzési rendszer kialakítása uniós irányelv által előírt kötelezettsége volt hazánknak.
Kiemelt célom ezen a területen a több mint egy év alatt beérkezett felhasználói tapasztalatok összegezését követően a rendszer továbbfejlesztése illetve a rendszerben rejlő lehetőségek minél teljesebb kihasználásának elősegítése, amelyek még inkább elősegítik majd a közbeszerzési eljárások egyszerűsítését, az adminisztratív terhek további csökkentését, az ellenőrzési folyamatok racionalizálását, a közbeszerzésekben meglévő piaci trendek felmérését és azonosítását, a döntéshozók támogatását.
Mindezek természetesen forrás- és időigényes fejlesztéseket tesznek szükségessé, amelyek szakmai elkötelezettséget is jelentenek azok megvalósítása mellett, ám az intézkedésekbe fektetett erőforrások megtérülése remélhetőleg rövidtávon is gyorsan láthatóvá fog majd válni. További prioritásként szerepel az EKR továbbfejlesztésével összefüggésben többek között a rendszer még inkább felhasználóbaráttá tétele, az e-számlázási modul továbbfejlesztése oly módon, hogy az EKR az e-számlázásban központi elosztó szerepet ellátó (ún. HUB) rendszerré váljon, továbbá az e-közigazgatásban már meglévő adatbázisok EKR-rel történő összekapcsolása útján annak elérése, hogy – az ajánlatkérők vagy gazdasági szereplők által már korábban megtett nyilatkozatok, vagy az állami rendszerekben elérhető tényeket igazoló nyilvántartások adatainak rendelkezésre állása miatt – ne legyen szükség a közbeszerzési eljárások legsúlyosabb adminisztratív terheit jelentő igazolások és nyilatkozatok külön beszerzésére és benyújtására.

 

5. A közbeszerzési szakpolitika terén milyen egyéb változások várhatóak a következő 2-3 évben, melyek a legfőbb kihívások?

A közbeszerzés, mint az uniós jog és a világkereskedelmi egyezmények által jelentős mértékben meghatározott jogterület kettős céljának (ti. a közpénzek hatékony felhasználását szolgáló, nyilvánosan ellenőrizhető, tisztességes versenyeztetés alkalmazása és az Európai Gazdasági Térségen belül a piacok kölcsönös megnyitása) elérését szolgáló szabályozási, intézményi, infrastrukturális feltételrendszer az állam oldaláról hazánkban alapvetően biztosított. A hatékonyság növelése érdekében természetesen folyamatosan szükséges stratégiai intézkedéseket tenni a gyengeségek kiküszöbölése, az erősségek fokozása és a lehetőségek hatékony kihasználása terén.


A XXI. századi magyar közbeszerzési modell elemei különösen, de nem kizárólagosan az alábbiak lehetnek:
- a lehető legegyszerűbb, legrugalmasabb szabályozási környezet, amely teljes mértékben megfelel az uniós tagságból fakadó kötelezettségeknek,
- a szereplők stratégiailag használják a közbeszerzési eszközrendszert környezettudatos, innovatív, szociális szempontokat érvényesítő beszerzések megvalósítására,
- biztosított legyen a KKV-k bekapcsolódásának elősegítése workshopok, EKR bemutatók stb. útján,
- az EKR a lehető leginkább felhasználóbarát módon kerüljön kialakításra biztosítva az egyszerű kezelhetőséget, a hibázási lehetőségek minimumra csökkentését, adott esetben a mesterséges intelligencia körébe tartozó fejlesztési elemek alkalmazásával stb.

 

6. Hogyan esett a választása a jogi pályán belül a közbeszerzési szakterületre, illetőleg akkoriban milyen elképzelései, ambíciói voltak ezen a területen?

A jogi diploma megszerzését követően ügyvédjelöltként helyezkedtem el egy főként polgári jogi területre, ugyanakkor közbeszerzésekre is szakosodott ügyvédi irodában. Itt kerültem kapcsolatba a közbeszerzési joggal, és kezdtem el közbeszerzésekkel foglalkozni, elsősorban ajánlatkérői oldalon. Különösen a jogterület komplexitásából fakadó kihívások és az elvégzett munka eredményeként többnyire kézzelfogható, egy-egy nagyobb közösség, vagy a társadalom szélesebb körének életét jobbá tevő eredmények (produktumok) voltak azok az impulzusok, melyek végül a szakmai elköteleződésemet eredményezték a szakterület iránt.

 

7. Véleménye szerint vezetővé választásnál más-más szempontok esnek-e latba férfi és női vezető esetén, amely alapján bizalmat szavaznak részére?

Nem gondolom, hogy a Magyarországhoz hasonló XXI. századi modern demokráciákban a vezetők kiválasztása körében a nemek közötti különbségtételnek lenne bármilyen relevanciája. Helyettes államtitkárként a magam részéről a szakmai felkészültséget, a munka iránti alázatot és a vezetői kvalitások meglétét tartom lényeges szempontnak, úgymint az adott szervezet (feladat) iránti elköteleződés, felelősségtudatos döntési képesség, valamint az érzelmi és értelmi intelligencia megfelelő aránya.

 

8. Mivel foglalkozik legszívesebben szabadidejében? Hogyan pihen ki egy fárasztó munkahetet?

A szabadidőmet többnyire a családom és a barátaim társaságában töltöm. Amennyire időm engedi, leginkább modern kori történelmi témájú könyvek olvasásával kapcsolódom ki.