A kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásainak néhány főbb statisztikai adata 2018-ban

2018-ban az összes eredményesen zárult közbeszerzési eljárás megközelítőleg háromnegyedét (74,3%-át, 7702 db), értékének pedig 58%-át (1911,5 Mrd Ft) nyerték el kis- és középvállalkozások. Európai uniós1 forrás a kkv-k által elnyert eljárások közel feléhez kapcsolódott az eljárások számát (48,8%) és értékét (51,6%) tekintve is. Azon eljárások esetén, ahol a kkv-k nyertes ajánlatot nyújtottak be, egy eljárásra átlagosan 6,4 ajánlat jutott a 2018. évben.
Az ajánlatkérők típusa szerint a nyertes kkv-t tartalmazó eljárások közül a legtöbb a regionális/helyi szintű ajánlatkérőkhöz tartozott 42,6%-os aránnyal, őket követték a közjogi szervezetek (14,5%) valamint a támogatott szervezetek (14,4%), amelyek aránya közel azonos volt. Az egyéb ajánlatkérőkhöz tartozó eljárások száma 12,2%-os arányt tett ki, nem sokkal megelőzve a központi szintű ajánlatkérőket (10,6%) valamint a közszolgáltatókat2 (5,7%). Az eljárások értékét tekintve ugyanakkor a közjogi szervezetekhez tartozó közbeszerzések tették ki a legnagyobb hányadot (31%), a kkv-k által elnyert eljárások értékének megközelítőleg egyharmadát alkotva. Ezután következtek a regionális/helyi szintű ajánlatkérők 21,6%-os értékaránnyal, miközben a támogatott szervezetek (14,9%), egyéb ajánlatkérők (13,5%), a központi szintű ajánlatkérők (10,3%), és a közszolgáltatók (8,7%) sorrendje megegyezett azzal, amit az eljárások száma alapján vett arányok mutattak (1. táblázat).


1  Az erre vonatkozó adatok – amelyek az eredménytájékoztató hirdetményekben található „a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos” mező alapján – azt mutatják, hogy a közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódott európai uniós forrás (az adatok tehát nem a közbeszerzési eljárásokban felhasznált európai uniós források támogatási intenzitását mutatják).
2  Az ajánlatkérők közül közszolgáltatónak tekintjük azokat, amelyek a hirdetményben az ajánlatkérő típusára vonatkozó megjelölés alapján magukat ebbe a kategóriába sorolják be, vagy közszolgáltatókra vonatkozó hirdetményt tesznek közzé.


2018-ban a kkv-k a legtöbb esetben építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásokat nyertek el (54,1%), ezt követték az árubeszerzések (26,6%), valamint a szolgáltatások3 (19,3%). Az eljárások értékét tekintve is a legnagyobb hányadot (59,7%, 1141,3 Mrd Ft) az építési beruházások tették ki, miközben a kkv-k által elnyert szolgáltatások értékének aránya (22,3%, 427,2 Mrd Ft) meghaladta a kkv-khoz kötődő árubeszerzések értékarányát (17,9%,
343 Mrd Ft). Az 1. ábrán látható adatok alapján a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzési eljárások tárgya szerinti megoszlás 2018-ban hasonló volt, mint az összes 2018-as eredményes eljárás esetén.
Európai uniós forrás a kkv-k által elnyert építési beruházások 61,2%-ához kötődött, értékalapon pedig megközelítőleg kétharmados arányt tettek ki (67,4%), így az európai uniós finanszírozások jelentősége az építési beruházások esetén volt a legnagyobb a nyertes kkv-t tartalmazó eljárások esetén. A szolgáltatásokon belül a nyertes kkv ajánlatot tartalmazó közbeszerzések 38,1%-a kapcsolódott EU forráshoz, értékarányt tekintve pedig 32,2%-ot alkottak, megelőzve az EU finanszírozott kkv-s árubeszerzéseket, amelyek eljárásainak száma 29%-os hányadot, értékük pedig a többi beszerzési tárgyhoz képest a legalacsonyabb 23,2%-ot jelentette.

 

 


3A szolgáltatás kategóriája magában foglalja a szolgáltatási koncessziót is.


 

 

A nyertes kkv ajánlatot tartalmazó európai uniós finanszírozású közbeszerzések közül a legtöbb (1422 db) a Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódott, ezt követték a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) kötődő eljárások (755 db), majd az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) projektjei (540 db). A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz (GINOP) 420 db EU finanszírozású eljárás kapcsolódott, amelyet kkv nyert el, továbbá jelentősnek bizonyult még a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (KEHOP) kötődő kkv-s közbeszerzések nagysága is (362 db). A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), vagy a Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) kkv-k által elnyert eljárásai 5%-nál kisebb arányt tettek ki az európai uniós forrást tartalmazó közbeszerzéseken belül (3. ábra).

A nyertes kkv ajánlatot és EU finanszírozást tartalmazó eljárások értékének körülbelül egynegyede a Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz tartozott (25,1%), nem sokkal megelőzve az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program eljárásainak értékarányát (22,4%). A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz és a Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó eljárások értékaránya közel azonos volt (14,8% valamint 14,5%), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program valamint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program projektjeihez tartozó kkv-k által elnyert közbeszerzések értékaránya ugyanakkor kevésbé volt számottevő (9% és 6,6%). A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program és a Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program értékaránya 5%-nál kisebb volt a nyertes kkv ajánlatot tartalmazó EU finanszírozású közbeszerzési eljárásokon belül.

 

2018-ban a kkv-k által elnyert eljárások megközelítőleg háromnegyede (76,2%) nemzeti eljárásrendhez kötődött (4. ábra), értékarányt tekintve ugyanakkor az uniós eljárásrendű közbeszerzések alkottak nagyobb hányadot 62,6%-al (1196,5 Mrd Ft). A nemzeti eljárásrenden belül a kkv-k hozzávetőleg kétharmados arányban (67,8%) az építési beruházásoknál bizonyultak nyertes ajánlattevőnek, ami az eljárások értékét tekintve is kimagaslóan a legnagyobb arányt jelentette (82,9%). Az uniós eljárásrenden belül a kkv-k által elnyert eljárások fele (50%) árubeszerzésekhez kapcsolódott, amelyet a szolgáltatások (39,8%) valamint az építési beruházások (10,2%) követtek, ugyanakkor az eljárások értékét tekintve az uniós eljárásrenden belül is az építési beruházások tették ki a legnagyobb hányadot (45,9%). Európai uniós forrás a nemzeti eljárásrenden belül a kkv-k által elnyert közbeszerzések közel feléhez (55,3%) kapcsolódott, az uniós eljárásrenden belül ez az arány viszont alacsonyabbnak bizonyult, 28,1%-ot alkotva.

Az ajánlatkérők régiója szerint vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a legtöbb közbeszerzést, ahol kkv-k nyújtottak be nyertes ajánlatot, a közép-magyarországi térségben bonyolították le (az eljárások 38,2%-át), a vidéki régiók közül pedig Észak-Alföldhöz (13%) köthető a legtöbb kkv által elnyert eljárás. Ezután következik viszonylag kis eltéréssel Dél-Alföld (10,9%), valamint Észak-Magyarország (9%), miközben az eljárások számát tekintve majdnem azonos aránnyal rendelkezett Közép-Dunántúl (8,4%) és Dél-Dunántúl (8,3%). A Nyugat-Dunántúlon a kkv-k által elnyert közbeszerzések 7,8%-át bonyolították le az ajánlatkérők 2018-ban.

Az eljárások értékét tekintve Közép-Magyarország (58,7%) után az észak-alföldi (7,9%), dél-alföldi (6,8%), valamint dél-dunántúli (5,8%) régiók ajánlatkérőihez kapcsolódó kkv-s közbeszerzések voltak a legjelentősebbek, miközben Magyarországon belül viszonylag egyenletesen oszlott meg a nyertes kkv ajánlatot tartalmazó eljárások értéke. A közép-dunántúli ajánlatkérők által lebonyolított közbeszerzések értékének aránya 4,9%-ot tett ki, ettől mindössze 0,2 százalékponttal volt kevesebb a nyugat-dunántúli közbeszerzések értékaránya (4,7%), ami majdnem azonos volt az észak-magyarországi régió 4,3%-os hányadával. Az imént felsorolt kkv-s eljárások teljesítésének helye ugyanakkor nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők régiójával, így a fenti adatok a magyarországi régiókban lebonyolított 2018. évi közbeszerzési eljárásokra vonatkoznak (5. ábra).

 

Az kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárások megoszlása negyedévenként viszonylag egyenletesnek bizonyult, amit a 6. ábrán lévő oszlopdiagramok is mutatnak. A negyedévek között fennálló legnagyobb eltérés az eljárások számának arányát tekintve 15,8 százalékpont volt, miközben az I. és IV. negyedévben némileg kevesebb kkv-s eljárás zárult, mint az április és szeptember közötti időszakban. Az eljárások értékét tekintve a III. negyedév mutatkozott a legjelentősebbnek, viszont a 2018. évi nyertes kkv ajánlattal rendelkező eljárások értékének aránya (28%) július és szeptember között megközelítőleg ugyanakkora volt, mint az I. negyedévben (27,6%). A legalacsonyabb értékarány (19,4%) az október és december közti időszakhoz köthető, miközben a II. negyedévben mindössze 3 százalékponttal volt kevesebb a kkv-k által elnyert közbeszerzések értékének hányada a III. negyedévhez képest. Az eljárások számának aránya ugyanakkor csak 2018 II. negyedévében volt magasabb, mint az eljárások értékaránya, tehát az április és június közötti időszakban relatív több, kisebb értékű kkv-s eljárás zárult eredményesen.

 

A nyertes kkv ajánlattal rendelkező eljárásokat értékkategóriák szerint vizsgálva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy 2018-ban azon eljárások száma volt a legnagyobb (4739 db, 61,5%-os arányt alkotva), amelyek értéke kevesebbnek bizonyult 100 millió forintnál, tehát a kkv-khoz köthető eljárások az egész évet tekintve sok, viszonylag kis értékű közbeszerzéshez kapcsolódtak (7. ábra). Ugyanakkor a kkv-k által elnyert, 100 millió és 1 milliárd forint közötti eljárások száma is jelentősnek mutatkozott (2678 db, 34,8%-os aránnyal), miközben az 1 milliárd forint feletti kkv-s eljárások mindössze 285 db-ot tettek ki, ami a közbeszerzések számát tekintve 3,7%-os arányt jelentett.