Kérdések és válaszok

1. 2019. februárja óta vesz részt a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban, mint a Miniszterelnökség építészetért és építésügyért felelős helyettes államtitkára. Hogyan fogadta a felkérést és milyen célokat szeretne megvalósítani tanácstagként?

Természetesen örültem a felkérésnek, nagyon megtisztelőnek érzem. A Tanácsban lehetséges a tapasztalatok megosztása szakma és a kormányzat között. Ez a visszacsatolás, kölcsönhatás nagy segítséget jelent a munkámban. Tanácstagként ugyanazokat a célokat szeretném megvalósítani, amelyeket helyettes államtitkárként megfogalmaztam öt éve. A mottónk korszerű építésügy és minőségi építészet.

2. Az építéssel kapcsolatos ügyek a Miniszterelnökséghez valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető miniszterhez tartoznak. Melyek azok az érdekek/ prioritások, melyeket hangsúlyozni és képviselni kíván a Tanács tagjaként?

A korszerű építésügy gyors, ügyfélbarát ügyintézést jelent. Azért dolgozunk, hogy az építési beruházások túlszabályozott jogi környezetét egyszerűsítsük. A közbeszerzéseknél is fontos, hogy az alapos előkészítés mellett ne maradjon felesleges bürokratikus elem az eljárásban. Az építészeti minőség képviselete a másik fontos zászlóshajója a munkámnak. Feladatunk a Kárpát-medence építészeti értékeinek megóvása, továbbörökítése, gondoljunk itt többek között az anyaghasználatra, szín és formavilág megőrzésére. Az építési beruházások közbeszerzésével kapcsolatos kormányrendeletben már megjelenik a legalacsonyabb ár egyedüli értékelésének tilalma, vagyis az új uniós közbeszerzési irányelvekkel összhangban az eljárásban a legjobb ár-érték arány mellett a minőség alapú kiválasztás szempontjainak is érvényre kell jutnia.

3. Az építésügyek terén óriási változások tapasztalhatók mind a szabályozást illetően, mind pedig technológiailag. Ön szerint ezeknek az újdonságoknak milyen és mekkora szerepe lehet a közbeszerzések zöldebbé vagy innovatívabbá tételében?

A technológiai fejlődés valóban óriási változást eredményezett mind a beruházók, mind a tervezők illetve a kivitelezők életében. Ezek az újdonságok azonban csak akkor tudnak mindannyiunk hasznára válni, ha nyitottak vagyunk az innovációra, fejlődésre és a változásra. Az építőipar fellendülése pedig csak minőségi garanciák kikötésével együtt lesz alkalmas arra, hogy a régi építészeti hagyományainkat megőrizzük és az új innovációval összehangolva fejlesszük településeink, régióink arculatát.

4. 2018-ban az építési beruházások az összes közbeszerzési eljárás mintegy felét, a közbeszerzési eljárások értékének pedig majd kétharmadát tették ki. Született-e vagy van-e folyamatban olyan új/ építésügyet érintő stratégia, amelynek kihatása lehet a közbeszerzésekre is?

A bürokráciacsökkentés egy folyamatos törekvés, amellyel kapcsolatban mindig van mit jobbítani. A digitális fejlesztések terén nagyot léptünk előre, az építésügyben ma már 22 féle igazgatási ügytípus intézhető elektronikusan. Az építésügyi ügyintézés egy közös online felületre került, amely elérhető minden résztvevő számára. Arra kell törekednünk, hogy az állami ügyintézés minél egyszerűbb és átláthatóbb legyen.

5. Ön hosszú éveken keresztül építészként dolgozott a magánszektorban, most pedig szakpolitikai oldalról a megrendelők elképzeléseit, igényét kell ésszerű mederben tartania. Milyen szempontok mentén szokott dönteni, amikor a szakma merészebb álmait, vagy éppen masszív költségoptimalizációs törekvését megpecsételheti egy-egy szakpolitikai döntés?

Minőségi követelmények érvényesülését próbálom képviselni minden fórumon, márciustól már az örökségvédelmi és világörökségi szabályozás területén is.

6. Mivel foglalkozik legszívesebben szabadidejében? / Hogyan pihen ki egy fárasztó munkahetet?

Sportolok, ha tehetem, futok és falat mászok.