Az építési beruházások közbeszerzési eljárásainak néhány főbb statisztikai adata 2018-ban

2018-ban az összes eredményesen zárult közbeszerzési eljárás 52,2%-át (5 411 db), értékének pedig 62,6%-át (2 061,4 Mrd Ft) tették ki építési beruházások, ami azt jelenti, hogy az eljárások számát és értékét tekintve is a legnagyobb arányt az építési beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások alkották. 2017-hez képest az építési beruházások számának aránya nőtt (8,7 százalékponttal), értékarányuk pedig alacsony mértékben csökkent (mindössze 1 százalékponttal). Az építési beruházásokon belül az eljárások megközelítőleg háromnegyedét (77,1%) kis- és középvállalkozások nyerték el, ami az összes építési beruházás értékének valamivel több, mint felét jelentette (55,4%). Európai uniós forrás az eljárások 60,5%-ához kapcsolódott, ami értékalapon közel kétharmados arányt (64,1%) jelentett.

Az ajánlatkérők típusa szerinti besorolás alapján (1. ábra) kimutatható, hogy 2018-ban a legtöbb esetben (62%) regionális/helyi szintű ajánlatkérők folytatták le az eredményes közbeszerzési eljárásokat az építési beruházások tekintetében, őket követték a támogatott szervezetek (17,6%), valamint a közjogi szervezetek (7,7%) és egyéb ajánlatkérők (6,7%), akik hasonló aránnyal rendelkeztek. A központi szintű ajánlatkérők aránya az építési beruházásokon belül mindössze 4%-ot tett ki, a közszolgáltatók1 pedig a legkisebb, 2%-os hányadot alkották.


1  Az ajánlatkérők közül közszolgáltatónak tekintjük azokat, amelyek a hirdetményben az ajánlatkérő típusára vonatkozó megjelölés alapján magukat ebbe a kategóriába sorolják be, vagy közszolgáltatókra vonatkozó hirdetményt tesznek közzé.


Az eljárások értékét tekintve a legnagyobb arány az építési beruházásokon belül a közjogi szervezetekhez kapcsolódott (49,2%), megelőzve a regionális/ helyi szintű ajánlatkérőket (21,9%) és a támogatott szervezeteket (13%). Az egyéb ajánlatkérők (7,4%) és a közszolgáltatók (5,3%) értékaránya csak kis mértékben tért el egymástól, a legkisebb hányadot (3,2%) pedig központi szintű ajánlatkérők alkották.

Az építési beruházásokon belül az eredményesen zárult, keretmegállapodás megkötésére nem irányuló eljárások jelentős hányadban nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzések alapján valósultak meg, értékük aránya ugyanakkor megközelítőleg egyharmad-kétharmad arányban kötődött nemzeti- és uniós eljárásrendű közbeszerzésekhez (2. ábra).

A nemzeti eljárásrenden belül az építési beruházások 65,5%-ot tettek ki (5 130 db), értékük aránya pedig még ennél is magasabb, 81,6% volt (759,4 Mrd Ft).

Azon eljárások, amelyekben nyertes ajánlattevőnek kis- és középvállalkozás bizonyult, 77,7%-ban fordultak elő (3 984 db), értékük aránya közel azonos mértékben 78%-ot tett ki (592,6 Mrd Ft) a nemzeti eljárásrendű építési beruházásokon belül (3. ábra). Európai uniós forrás az eljárások 61,2%-ához kötődött (3 138 db), értékalapon pedig hasonló arányt (62,6%) alkottak ezen eljárások a nemzeti eljárásrendű építési beruházásoknál.

Az uniós eljárásrenden belül a közbeszerzési eljárások mindössze 11%-a kapcsolódott építési beruházásokhoz
(281 db), értékük aránya azonban 55% volt (1 302 Mrd Ft). A kis- és középvállalkozások az uniós eljárásrendű építési beruházásokon belül az eljárások megközelítőleg kétharmadát nyerték el (66,2%), melyek értékének aránya 42,1% volt (548,7 Mrd Ft). Európai uniós forrás az eredményesen zárult közbeszerzési eljárások körülbelül feléhez (48,7%) kapcsolódott az uniós eljárásrendű építési beruházásokon belül, értékük aránya 65% volt (846,6 Mrd Ft).

Az ajánlatkérők régiója szerint az építési beruházások eljárásainak száma Közép-Magyarországon volt a legnagyobb (megközelítőleg az eljárások egynegyedét kitéve), azonban a vidéki régiók aránya is jelentős mértékűnek bizonyult. A fővárosi vonzáskörzet után Észak-Alföldön bonyolították le a legtöbb építési beruházás tárgyú közbeszerzést (17,5%), amelyet Dél-Alföld (12,8%), valamint Észak-Magyarország (12%) követett majdnem azonos aránnyal. Az építési beruházások Magyarországon belüli viszonylag egyenletes eloszlásának tényét támasztja alá továbbá az, hogy Közép-, Nyugat-, és Dél-Dunántúlon a közbeszerzési eljárások arányának eltérése legfeljebb 1,3 százalékpont volt.

Megyék szerint vizsgálva az adatokat, a 4. ábráról látható, hogy Pest megye (24%) után Szabolcs-Szatmár-Bereg (7,8%), Borsod-Abaúj-Zemplén (7,5%), Hajdú-Bihar (5,5%), Bács-Kiskun (4,6%) és Győr-Moson-Sopron (4,5%) megyékben volt a legmagasabb az eredményesen zárult, építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások aránya. Nem sokkal maradt el ugyanakkor Békés (4,3%), Jász-Nagykun-Szolnok (4,2%), Fejér (4,1%), Csongrád (3,9%), Baranya (3,8%), és Veszprém megye (3,4%), melyek arányai az eljárások számát tekintve csekély eltérést mutattak. A fennmaradó megyék (Somogy, Komárom-Esztergom, Vas, Heves, Tolna, Zala, Nógrád) tekintetében az egy megyére jutó építési beruházások számának aránya átlagosan 2,6% volt. Az építési beruházások egyenletes eloszlása Magyarország vidéki részein a megyék szerinti vizsgálat alapján is kimutatható, a 4. ábrán az eljárások száma alapján vett csoportosítások láthatók, 3 eltérő skála megjelölésével.

Az építési beruházások értékét tekintve az eltérések Magyarország régiói között némileg számottevőbbnek bizonyultak 2018-ban, ugyanis Közép-Magyarországon bonyolították le az ajánlatkérők az eredményesen zárult eljárások értékének 61%-át. Ezt követte Észak-Alföld (7%) és Dél-Alföld (6,2%), amelyek értékaránya közel azonos volt. Közép-Dunántúlhoz az építési beruházások értékének 5,4%-a köthető, miközben Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, és Nyugat-Dunántúl értékaránya nem sok különbséget mutatott (megközelítőleg 4,2%). A fővárosi vonzáskörzettől eltekintve tehát Magyarország vidéki régióiban az építési beruházások értéke viszonylag egyenletesen oszlott meg.

Az ajánlatkérők régiója szerinti adatok alapján Pest megye értékaránya (61%) volt a legnagyobb, amelyet Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,9%), Hajdú-Bihar (2,8%), Borsod-Abaúj-Zemplén (2,7%), Csongrád (2,7%), és Fejér megye (2,5%) követett közel azonos hányaddal. Az építési beruházások értéke 28,2 – 50,4 Mrd Ft között mozgott Tolna, Békés, Komárom-Esztergom, Baranya, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyékben, ami az 5. ábrán látható középső skála értékeit jelenti, 1,4 – 2,4 % közötti értékarányt alkotva. Jász-Nagykun-Szolnok, Veszprém, Heves, Somogy, Vas, Zala és Nógrád megyék csoportját figyelembe véve az egy megyére jutó építési beruházások értékének aránya átlagosan 1%-ot tett ki, ami 8 – 26,9 Mrd Ft közötti összeget jelentett. A 4. és 5. ábrát összehasonlítva látható, hogy az építési beruházások számának és értékének megoszlása Magyarországon az ajánlatkérők régiója szerint eltérő képet mutatott 2018-ban, ugyanakkor vannak olyan megyék (pl. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest), amelyek mindkét jelzőszám tekintetében számottevő hányaddal rendelkeztek. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy az építési beruházások teljesítésének helye nem mindig egyezik meg az ajánlatkérők régiójával, így a 4. és 5. ábrán az adott megyében lebonyolított közbeszerzések adatai szerepelnek.

Az építési beruházások közbeszerzési eljárásai a Közös Közbeszerzési Szójegyzék2 (CPV) alapján többféle csoportokba sorolhatók, amelyhez a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása3 (NACE Rev.) ad iránymutatást. 2018-ban a legtöbb építési beruházás teljes vagy részleges szerkezetek magas- és mélyépítéséhez kötődött (70,8%), mint például épületek, utak, hidak, és vasutak kivitelezése. Ezt követték a befejező építések (14,1%) pl. vakolás, nyílászáró csere, padlóburkolás, vagy tatarozás. Az épületgépészeti szerelések aránya 12,6% volt, ami például villamossági-, víz-, és gázvezetékek építését, vagy szigetelési munkákat jelentett. A legkisebb hányadot az építési területek előkészítése alkotta (2,5%), mint például alapok ásása, építmények elbontása, vagy a tereprendezési munkák elvégzése (6. ábra).


2  Az ajánlatkérők a Közös Közbeszerzési Szószedet (CPV) kódbesorolásait az Európai Bizottság „Közbeszerzés az Európai Unióban: Útmutató a közös közbeszerzési szószedethez (CPV)” ismertetője szerint végzik el.
3  Az Eurostat és az Európai Bizottság gazdasági tevékenységekre vonatkozó statisztikai osztályozása (Nace Rev. 1) az építési beruházásokat összesen 5 csoportba és 17 osztályba sorolja.


Az építési beruházásokon belül értékalapon a legnagyobb arányt szintén a teljes vagy részleges szerkezetek magas- és mélyépítése jelentette (82,8%), miközben az épületgépészeti szerelések értékaránya volt a második legmagasabb (11%), megelőzve a befejező építések összértékének hányadát (5,1%) és az építési területek előkészítését is (1,1%). Az építési beruházások esetén tehát az eljárások számát és értékét tekintve is jelentősen kiemelkedtek az épületszerkezetek magas- és mélyépítésű munkái, amelyekről a továbbiakban még részletesebb kimutatások szerepelnek a hozzájuk kapcsolódó adatok vizsgálatához.

A nemzeti eljárásrendű építési beruházások a legtöbb esetben és a legnagyobb értékben épületek (2 069 db, 357,6 Mrd Ft) és utak (919 db, 123,6 Mrd Ft) kivitelezéséhez kötődtek, azonban utánuk a (hő)szigetelési munkák (343 db) fordultak elő a leggyakrabban, az eljárások értéke alapján 32,7 Mrd Ft-ot alkotva. A szakipari tevékenységek (mint például fűtéskorszerűsítés, víztisztító üzemek kivitelezése, kútfúrások) eljárásainak száma (334 db) nem sokkal maradt el a hőszigetelésektől, értékük azonban jóval magasabbnak bizonyult (73,4 Mrd Ft). Ez után következtek a nagyjavítások és felújítások (301 db), valamint a nyílászáró cserék (259 db), értékük 37,3 Mrd Ft és 31,8 Mrd Ft volt. A villamossági munkák (például huzalok és kábelek beszerelése, vagy riasztók, liftek, antennák kialakítása) a nemzeti eljárásrenden belül 186 db-ot tettek ki 23,3 Mrd Ft értékben, nem sokkal megelőzve a tetők készítését (160 db, 14,5 Mrd Ft összértékben), valamint az épületek bontását, amely eljárásainak száma 125 db volt, 17,4 Mrd Ft összértékben. A vízi létesítmények (pl. gátak, csatornák) kivitelezése, a vízvezetékek szerelése, a festési munkák, továbbá a padló- és falburkolások az eljárások számát és értékét tekintve is közel azonos mértékben viszonylag kis hányadot alkottak a nemzeti eljárásrendű építési beruházásokon belül (7. ábra).

Az uniós eljárásrendben a 8. ábra adatai alapján az épületek, sportlétesítmények, közutak és vasutak kivitelezése számított a legjelentősebbnek mind az eljárások számát és értékét tekintve, a két kategória együttes értékaránya több mint ötszöröse volt az uniós eljárásrenden belüli többi építési beruházásnak. Az eljárások számát tekintve az épületek kivitelezése megközelítőleg a duplája, a közutak, vasutak, és sportlétesítmények (pl. futópályák) építése pedig körülbelül 36 százalékponttal volt magasabb, mint az összes többi építési kategória munkálatai. Az uniós eljárásrenden belül tehát viszonylag kevés, ellenben nagy értékű építési beruházás valósult meg 2018-ban.

A teljes vagy részleges szerkezetek magas- és mélyépítési munkáinak részletes adatait szemlélteti az 1. táblázat, amely alapján kimutatható, hogy az építési beruházások iménti csoportján belül a lakó- és középületek kivitelezéséhez köthető eljárások száma (1 657 db) volt a legnagyobb, ugyanakkor az eljárások értékét tekintve az útépítések álltak az első helyen (634,9 Mrd Ft). A két építési alosztály az összes magas- és mélyépítési munka megközelítőleg felét tette ki 2018-ban, az eljárások számát és értékét tekintve is. Jelentősnek bizonyult még a cső- és távvezetékek építése (327 db, 144,9 Mrd Ft összértékben), valamint a vasútépítések, amelyek értékaránya 9,2%-ot alkotott. A többi alosztály 5%-nál kisebb arányt tett ki az eljárások száma és értéke alapján is. A magas- és mélyépítési munkák jelentőségét mutatja továbbá, hogy a táblázatban szereplő 8 alosztályhoz (amely nem fedi le a csoporthoz tartozó összes kategóriát, pl. szakipari tevékenységeket, vízi létesítmények vagy tetők építését) a 2018. évi építési beruházások 59,3%-a, értékének pedig közel háromnegyede (76%) kapcsolódott.

A 9. ábra adatai alapján kimutatható, hogy a kis- és középvállalkozások az építési beruházások különféle csoportjain belül jelentős mértékben nyertek el építési beruházásokat, tehát többféle típusú építkezésben is nagy arányban vettek részt. A legjelentősebbnek számító magas- és mélyépítési munkák valamivel több, mint fele (52,1%) kis- és középvállalkozásokhoz volt köthető 2018-ban, miközben értékük közel háromnegyede (75,8%) kapcsolódott olyan közbeszerzési eljáráshoz, amelynek a nyertese kkv volt. Az épületgépészeti szerelések esetén a kkv-k részaránya még ennél is magasabb volt, ugyanis az eljárások 70,3%-át, értékének pedig közel négyötödét (81,2%) nyerték el. A kkv-k jelentősége ugyanakkor a befejező építések esetén volt a legnagyobb, mivel az eljárások háromnegyedénél (75%) nyújtottak be nyertes ajánlatot, ami a befejező építések értékének 81,1%-át tette ki.

2018-ban az építési beruházások közbeszerzési eljárásainak megoszlása negyedévenként viszonylag egyenletesnek bizonyult, amit a 10. ábrán lévő oszlopdiagramok is mutatnak. A negyedévek között fennálló legnagyobb eltérés az eljárások számának arányát tekintve 8,2 százalékpont volt, miközben az I. és IV. negyedévben némileg kevesebb építési beruházás valósult meg, mint az április és szeptember közötti időszakban. Az eljárások értékét tekintve az I. negyedév mutatkozott a legjelentősebbnek, ugyanis a 2018. évi építési beruházások értékének aránya (39,3%) január és március között megközelítőleg dupla akkora volt, mint a többi negyedév adata egyenként. A legalacsonyabb értékarány (17,3%) az október és december közti időszakhoz köthető, miközben a III. negyedévben 5,8 százalékponttal nőtt az építési beruházások értéke az előző negyedévhez képest. Az eljárások számának aránya ugyanakkor csak 2018 I. negyedévében volt alacsonyabb, mint az eljárások értékaránya, tehát a január és március közötti időszakban relatív kevesebb, nagy értékű építési beruházás közbeszerzési eljárása zárult eredményesen.

Az építési beruházásokat értékkategóriák szerint vizsgálva megállapítható, hogy 2018-ban azon eljárások száma volt a legnagyobb (3 090 db, 57,1%-os arányt alkotva), amelyek értéke kevesebbnek bizonyult 100 millió forintnál, tehát az építési beruházások sok, viszonylag kis értékű közbeszerzéshez kapcsolódtak (11. ábra). A 100 millió és 1 milliárd forint közötti építési beruházások eljárásainak száma is ugyanakkor jelentősnek mutatkozott (2 086 db, 38,6%-os aránnyal), miközben az 1 milliárd forint feletti építési beruházások mindössze 235 db-ot tettek ki, ami az eljárások számát tekintve 4,3%-os arányt jelentett.