Interjú Dr. Matyasovszki Tündével, a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjával

1. 2019 februárja óta vesz részt a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által kijelölt személy. Hogyan fogadta a felkérést és milyen célokat szeretne megvalósítani Tanácstagként?

Megtisztelőnek éreztem és érzem a felkérést. A tanácstagi szerep lehetőséget ad a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak arra, hogy a közbeszerzési szabályozás mellett a szakterületen felmerülő gyakorlati megoldások kialakításában közvetlenül részt vegyen, az egyes eljárásokban felmerült kérdések, észrevételek alapján jogszabály-módosítást javasoljon vagy szorgalmazza a szabályozás és a gyakorlat összevezetését, összehangolását.

2. A NAV központi irányításának egyik vezetőjeként munkája során bizonyára rendkívül sokféle szempontot és tevékenységet kell összehangolnia. Mit gondol, a Tanács munkájában való részvétel újabb kihívások elé állítja-e ezen a téren?

A feladat új kihívás és egyben új lehetőség is a számomra. Lehetőség arra, hogy ismereteimet bővítsem, a tanácstagok véleményét, javaslatait megismerve az adott témát más megközelítésben, szemlélettel is áttekintsem, megvizsgáljam.

3. A NAV elnökének delegáltjaként melyek azok az érdekek, melyeket hangsúlyozni és képviselni kíván a Tanács tagjaként?

Tanácstagként elsődlegesen az ajánlatkérői oldal kihívásaira, felvetéseire, esetenként nehézségeire szeretném felhívni a figyelmet. A közbeszerzési szabályokat gyakorlatban alkalmazó szerv képviselőjeként úgy ítélem meg, hogy tapasztalataimmal – különösen a szabályozásnak a gyakorlatba történő átültetésével kapcsolatban – tudom segíteni a Tanács munkáját.

4. Mint stratégiai projekt koordinációért felelős szakfőigazgató, Ön szerint a közbeszerzési törvény által meghatározott célkitűzések (verseny tisztasága, átláthatóság, esélyegyenlőség stb.) hogyan egyeztethetőek össze egy átfogó közbeszerzési stratégia alkotással?

Az említett célkitűzések a közbeszerzések alapelveit jelentik. A stratégiaalkotás a szervezet rövid, közép és hosszú távú céljainak és a célokhoz rendelt – általában éves – konkrét, részletező feladatok meghatározását jelenti figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, külső hatásokra (kormányzati és gazdasági elvárásokra, trendekre, nemzetközi folyamatokra) és a szervezet megvalósításhoz rendelkezésre álló kapacitására. A célfeladatok megvalósításának egy központi eleme (és feltétele) a beszerzési rendszer, benne a közbeszerzési folyamatokkal. A stratégiai célok és a megvalósítás tervezésekor egyaránt figyelni és számolni kell a közbeszerzési előírásokkal, a külső engedélyezési folyamatokkal és természetszerűleg az egyes eljárástípusokhoz tervezhető határidőkkel azért, hogy a stratégiai célkitűzések határidőben, eredményesen megvalósíthatók legyenek. A közbeszerzési eljárások során az alapelvek tiszteletben tartása alapvető szempont, a stratégia sikerének egyik alappillérét alkotják a jól tervezett és ütemezetten lefolytatott közbeszerzési eljárások.

5. Melyek voltak azok a közbeszerzéssel kapcsolatos nehézségek, amellyel a NAV-nál eltöltött pályafutása során találkozott vagy amellyel a közigazgatás szervezetei szembesülnek? Véleménye szerint milyen megoldási javaslatok vethetők fel ezekre a problémákra?

Ajánlatkérőként komoly feladatot jelent a naprakész tudás megszerzése: a piac átfogó ismerete, a széleskörű jártasság, a piaci mozgásokkal szükségszerűen együtt járó változások folyamatos követése, a piac és a termékkörök változásainak, valamint a megújuló informatikai megoldások és technológiák ismerete. A közbeszerzést folytatóknak már az eljárás előkészítésekor azonosítaniuk, ismerniük kell nagy pontossággal azokat az elvárásokat, minimum-követelményeket, amelyekkel a beszerezni kívánt terméknek vagy az igénybe venni tervezett szolgáltatásnak rendelkeznie kell. Gyakorlatunkban esetenként találkozunk az ellenőrző szervek eltérő jogértelmezésével, azonos témakörben egymással nem mindenben egybeeső gyakorlatával. Nehézséget okozhat, hogy nem mindig rendelkezik az ajánlatkérő a követelmények teljesítéséhez szükséges útmutatással. Az útmutatás, iránymutatás témakörében jelent segítséget, támogatást a mindenki számára elérhető, elektronikusan kereshető Közbeszerzési Értesítő Plusz kiadvány. Az informatikai és technológiai kihívások említésékor nem feledkezhetünk meg az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) működésével felmerülő új kihívásokról mind az ajánlatkérő szervezetek, mind az ajánlattevők oldalán. A rendszer fejlesztése folyamatos, finomhangolása egyre nagyobb mértékben szolgálja mindkét oldal felhasználóinak igényeit, azonban még ki kell alakítani a problémamentes használat, a gyors áttekinthetőség, az egyértelmű megoldások feltételeit.

6. Kimagasló, példamutató szakmai tevékenységéért 2018. október 23-án Varga Mihály Pénzügyminiszter úrtól Lónyay-díjban részesült, amelyet nyilvánvalóan számos sikeresen megoldott szakmai feladat előzött meg. Melyek azok az eredmények, amelyekre a legbüszkébb?

Szerencsésnek tartom magam, mert pályafutásom során, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogelődjénél kezdtem, több szakmai területtel megismerkedhettem és kipróbálhattam magam, lehetőségem volt és van jelenleg is jól képzett, felkészült, emberileg és szakmailag is kiváló kollégákkal és vezetőkkel együtt dolgozni. Több ízben kaptam olyan feladatot, beleértve a jelenlegi munkakörömet is, ahol a megvalósítást – a jogszabályok és szervezet adta keretek között – magam, a saját elképzeléseim szerint végezhettem és ahhoz megkaptam vezetőim maradéktalan támogatását. 

7. Véleménye szerint melyek azok a tulajdonságok, amelyre egy nőnek szüksége van az előmenetelhez, illetőleg női vezetőként mit gondol, vezetővé választásnál mi határozza meg a kinevező személy női vezetőbe vetett bizalmát?

Több tulajdonság, képesség és magammal szembeni elvárás jut eszembe a kérdéssel kapcsolatban, de egyik sem köthető azon tényhez, hogy feladataimat nőként, női vezetőként látom el. Elhivatottság, következetesség, egyenesség és precizitás nélkül nem tudom elképzelni sem a munkám, sem a magánéletem, ezek azok az alapértékek, amelyek komoly feladatokhoz és megbecsüléshez vezettek.

 

8. Mivel foglalkozik legszívesebben szabadidejében? / Hogyan pihen ki egy fárasztó munkahetet?

Talán meglepő, hogy az elméleti munkavégzés és az ügyiratok tömege után és ellenére is a legpihentetőbb számomra az olvasás, amelyben régimódi vagyok, papíralapon szeretem mind a könyveket, mind a sajtótermékeket elolvasni. A táskámban mindig tartok könyvet és a tömegközlekedés „adta” időt kihasználva is folyamatosan olvasok.