A szolgáltatások közbeszerzési eljárásainak néhány főbb statisztikai adata 2018-ban


2018-ban az összes eredményesen zárult közbeszerzési eljárás 19,5%-át (2 019 db), értékének pedig 19,2%-át (632,9 Mrd Ft) tették ki szolgáltatások.1 Az eljárások értékét tekintve elmondható, hogy az építési beruházások után a legnagyobb arányt a szolgáltatásokhoz kapcsolódó közbeszerzések jelentették. 2017-hez képest a szolgáltatások számának aránya csökkent (6,8 százalékponttal), értékarányuk viszont nőtt (3,3 százalékponttal). A szolgáltatásokon belül az eljárások közel háromnegyedét (73,6%-át) kis- és középvállalkozások nyerték el, ami az összes szolgáltatás értékének megközelítőleg kétharmadát (67,5%) jelentette (1. táblázat).
Az ajánlatkérők típusa szerint vizsgálva az adatokat kimutatható, hogy 2018-ban a legtöbb esetben közjogi szervezetek (26,7%) folytatták le az eredményes közbeszerzési eljárásokat a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, őket követték a regionális/helyi szintű ajánlatkérők (23,6%),valamint a központi szintű- (17,8%) és egyéb ajánlatkérők (16,8%), akik hasonló aránnyal rendelkeztek.


A közszolgáltatók2  számának aránya a szolgáltatásokon belül 10,7%-ot tett ki, a támogatott szervezetek pedig a legkisebb, 4,4%-os hányadot alkották. Az eljárások értékét tekintve a legnagyobb arány a szolgáltatásokon belül szintén a közjogi szervezetekhez kapcsolódott (25,5%), megelőzve az egyéb ajánlatkérőket (19,2%) és a közszolgáltatókat (18,8%). A regionális/helyi szintű- (18,3%) és a központi szintű ajánlatkérők (17,3%) értékaránya hasonló mértékűnek bizonyult, a legkisebb hányadot (0,9%) a támogatott szervezetek alkották.


1A szolgáltatás kategóriája magában foglalja a szolgáltatási koncessziót is.

2Az ajánlatkérők közül közszolgáltatónak tekintjük azokat, amelyek a hirdetményben az ajánlatkérő típusára vonatkozó megjelölés alapján magukat ebbe a kategóriába sorolják be, vagy közszolgáltatókra vonatkozó hirdetményt tesznek közzé.


 A szolgáltatásokon belül az eredményesen zárult, keretmegállapodás megkötésére nem irányuló eljárások megközelítőleg fele-fele arányban nemzeti- és uniós eljárásrend szerinti közbeszerzés alapján valósultak meg, értékük aránya ugyanakkor jelentős hányadban az uniós eljárásrendű közbeszerzésekhez kötődött (1. ábra).

 A nemzeti eljárásrenden belül a szolgáltatások 13,2%-ot tettek ki (1 032 db), értékük aránya pedig 5,4% volt (49,8 Mrd Ft). Azon eljárások, amelyekben nyertes ajánlattevőnek kis- és középvállalkozás bizonyult, 73,3%-ban fordultak elő (756 db), értékeik aránya 76,8%-ot tett ki (38,3 Mrd Ft) a nemzeti eljárásrendű szolgáltatásokon belül (2. ábra). Európai uniós forrás az eljárások 32,8%-ához kötődött (339 db), értékalapon pedig közel egynegyedes arányt (23,3%) alkottak ezen eljárások a nemzeti eljárásrendű szolgáltatásoknál. Az uniós eljárásrenden belül a közbeszerzési eljárások 38,9%-a szolgáltatásokhoz kapcsolódott (987 db), értékük aránya 24,7% volt (583,1 Mrd Ft). A kis- és középvállalkozások az uniós eljárásrendű szolgáltatásokon belül az eljárások 73,9%-át nyerték el (729 db), melyek értékének aránya 66,7% volt (388,9 Mrd Ft). Európai uniós forrás az eredményesen zárult közbeszerzési eljárások körülbelül ötödéhez (20,6%) kapcsolódott az uniós eljárásrendű szolgáltatásokon belül, értékük aránya 14,9% volt (86,7 Mrd Ft).

A szolgáltatások közbeszerzési eljárásai a Közös Közbeszerzési Szójegyzék3 (CPV) alapján különféle kategóriákba sorolhatók, amelyhez a Központi Termékosztályozás4 (CPC) ad iránymutatást. 2018-ban a legtöbb szolgáltatás építészethez kötődött (20,7% - például talajfelmérések, tervezőmérnöki munkák, műszaki ellenőrzések), ezt követték az informatikai szolgáltatások (13,7% - például szoftverfejlesztés, számítógépes rendszerek üzemeltetése, adattárolás). A karbantartások és javítások (12,7%), valamint a hulladékkezelések (11,2% - amely kategóriába beletartoznak például a parkrendezések, utcatisztítások, vagy a környezetvédelmi munkák) száma is jelentősnek bizonyult. A többi kategória 10%-nál kisebb arányt képviselt, mint például a kiadói- és nyomdai munkák, az egészségügyi- és szociális szolgáltatások, a nyomozási- és biztonsági tevékenységek (ez alá tartozik a portaszolgálat, őrzési feladatok ellátása), a pénzügyi szolgáltatások (például biztosítás), vagy az oktatások és szakképzések (3. ábra).

A szolgáltatásokon belül értékalapon a legnagyobb arányt a hulladékkezelések jelentették (18,2%), nem sokkal megelőzve az építészeti szolgáltatásokat (16,4%). Ezután következtek a karbantartások és javítások (13,5%), valamint az informatikai szolgáltatások (11,1%). Az eljárások értéke alapján 10%-nál kisebb arányt képviselő kategóriák közé tartoztak többek között a szállodai- és éttermi szolgáltatások (például rendezvényeken étel felszolgálása, szálláshely biztosítása), a reklámtevékenységek (ami főként hirdetések feladására vonatkozik), a szárazföldi szállítás (beleértve a járműkölcsönzést is), a jogi szolgáltatások (például dokumentáció hitelesítés, jogi tanácsadások) vagy a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatások.
A nemzeti eljárásrendű szolgáltatások a legtöbb esetben építészeti tevékenységhez kötődtek (166 db), az eljárások értékét tekintve viszont 4,2 Mrd Ft-ot alkottak.

Az informatikai szolgáltatások beszerzése nem sokban maradt el (144 db), értékük azonban magasabbnak bizonyult (5,5 Mrd Ft). Közel azonos számban fordultak elő hulladékkezelések (100 db) valamint karbantartások és javítások (98 db), értékalapon is azonos nagyságrendet képviselve (4 Mrd Ft).  Az egészségügyi- és szociális szolgáltatások száma a nemzeti eljárásrenden belül nem sokban tért el az oktatási- és szakképzésektől (67 db és 65 db), értékalapon viszont 0,8 Mrd Ft különbség volt köztük. A legnagyobb értékben (8,6 Mrd Ft) biztonsági szolgáltatások kerültek beszerzésre, a hozzájuk tartozó eljárások száma 57 db volt (4. ábra).


3 Az ajánlatkérők a Közös Közbeszerzési Szószedet (CPV) kódbesorolásait az Európai Bizottság „Közbeszerzés az Európai Unióban: Útmutató a közös közbeszerzési szószedethez (CPV)” útmutatója szerint végzik el.
4 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének központi termékosztályozása (CPC) a szolgáltatásokat összesen 26 kategóriába sorolja.


Az 5. ábra adatai alapján az uniós eljárásrenden belül szintén az építészeti munkákhoz kapcsolódó szolgáltatások kerültek a legtöbb esetben beszerzésre (251 db), értékük azonban csak a második legmagasabb volt a többi kategóriához képest (99,5 Mrd Ft). Az eljárások számát tekintve ezután következtek a karbantartási és javítási munkák (158 db), valamint az informatikai szolgáltatások (133 db), melyek értéke 81,5 és 64,5 Mrd Ft-ot tett ki az összes uniós eljárásrendű szolgáltatáson belül. A hulladékkezeléshez kötődő munkák száma szintén jelentősnek bizonyult (127 db), miközben a szállodai- és éttermi-, a biztonsági-, a reklám-, valamint a pénzügyi szolgáltatások száma 50-nél is kevesebb volt. A közbeszerzési eljárások értékét figyelembe véve az uniós eljárásrendben belül ugyanakkor a hulladékkezelési szolgáltatások 111,4 Mrd Ft-tal számítottak a legmagasabbnak, megelőzve ezzel az informatikai szolgáltatásokat (64,5 Mrd Ft), továbbá a karbantartási és javítási munkákat is (81,5 Mrd Ft). A többi kategória 50 Mrd Ft-tól kisebb értékarányt tett ki, mint például a szállodai- vagy éttermi szolgáltatások (42,4 Mrd Ft), a reklámtevékenységek (38,1 Mrd Ft), vagy pénzügyi szolgáltatások (29,7 Mrd Ft).

A kis- és középvállalkozások által elnyert szolgáltatások egynegyede (25,1%) építészethez kapcsolódott, a legnagyobb értékarányt alkotva (6. ábra). Az informatikai szolgáltatások kkv-k általi elnyerése 13,5%-ot tett ki (értékarányuk 10,4% volt), a karbantartások és javítások pedig az eljárások számát és értékét tekintve is 12,2%-ot jelentettek. A szolgáltatásoknál nyertes kkv-k eljárásai között a hulladékkezelési tevékenységek csupán 11,9%-ot alkottak, ezen eljárások értékének aránya a kkv-k által elnyert összes szolgáltatáson belül 12,4% volt.

A nemzeti eljárásrenden belül a kis- és középvállalkozások által elnyert szolgáltatásoknál
19%-ban építészethez köthető tevékenységek szerepeltek, ezt követték az informatikai szolgáltatások (14,3%), a hulladékkezelési munkák (10,7%) valamint a karbantartások és javítások (9%). A többi szolgáltatáshoz kapcsolódó kategória, mint például az oktatások és szakképzések, a kiadói- vagy nyomdai-, illetve a szárazföldi szállítási szolgáltatások 10%-nál kisebb arányt tettek ki. Amennyiben az eljárások értékének arányait vesszük figyelembe a nemzeti eljárásrend alá tartozó nyertes kkv-hoz köthető szolgáltatásoknál, az informatikai-, az egészségügyi-, valamint a szállodai- és éttermi szolgáltatások aránya közel azonos volt (megközelítőleg 10,5%), miközben a biztonsági szolgáltatások értéke bizonyult a legnagyobbnak (21,5%-os aránnyal).

Az uniós eljárásrenden belüli szolgáltatásoknál, ahol a nyertes ajánlattevő kis- és középvállalkozás volt, az építészethez kötődő eljárások szám- (31,3%) és értékaránya (23,4%) volt a legmagasabb, miközben a karbantartások és javítások (amelyek az eljárások 15,5%-ához, értékalapon 12,7%-hoz kötődtek) nem sokkal előzték meg a hulladékkezelési- és informatikai szolgáltatásokat. Az imént felsorolt négy kategória a kkv-k által elnyert uniós eljárásrendű szolgáltatások 72,7%-át tették ki az eljárások száma alapján, míg értékalapon szintén jelentősnek mondható, közel kétharmados arányt alkottak (59,3%).

A 7. ábrán lévő oszlopdiagramok alapján az látható, hogy 2018-ban a szolgáltatások közbeszerzési eljárásainak megoszlása negyedévenként viszonylag egyenletesnek bizonyult, ami az eljárások értékét tekintve is igaznak mondható. Mindazonáltal az I. negyedévben volt a szolgáltatások száma és értéke a legmagasabb, a IV. negyedévben pedig a legalacsonyabb, miközben az eltérések mértéke csupán 10 százalékponton belül volt. A szolgáltatások értékaránya az I. és III. negyedévben volt csak némileg magasabb, mint az adott negyedévek eljárásszámának aránya.

A szolgáltatásokat értékkategóriák szerint vizsgálva megállapítható, hogy 2018-ban azon eljárások száma volt a legnagyobb (1 360 db, megközelítőleg kétharmados arányt alkotva), amelyek értéke kevesebbnek bizonyult 100 millió forintnál, más szóval a szolgáltatások sok, viszonylag kis értékű közbeszerzéshez kapcsolódtak (8. ábra). A 100 millió- és 1 milliárd forint közötti szolgáltatások eljárásainak száma 547 db volt (közel egynegyedes arányban), miközben az 1 milliárd forint feletti szolgáltatások eljárásai mindössze 112 db-ot tettek ki, ami 5,5%-os arányt jelentett.

Az ajánlatkérők régiója szerint a szolgáltatások közbeszerzési eljárásainak száma és értéke a vidéki régióktól jelentősen eltérve Közép-Magyarországon volt a legnagyobb (megközelítőleg kétharmados arányt alkotva). A fővárosi régió után a Dél-Alföldön valósult meg a legtöbb szolgáltatáshoz kapcsolódó közbeszerzés (128 db), amelyet a Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl követett közel azonos mértékben (117 db és 116 db eljárással), nem sokkal megelőzve az észak-alföldi régiót (111 db). A Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon 86 db és 74 db közbeszerzési eljárás valósult meg szolgáltatásokkal összefüggésben, a hozzájuk tartozó értékek mindössze 12,6 Mrd Ft és 7,2 Mrd Ft voltak. A vidéki régiók közül az eljárások értékét tekintve Észak-Alföld bizonyult a legjelentősebbnek 46,7 Mrd Ft-tal, miközben a dél-alföldi és a dél-dunántúli térségekben beszerzett szolgáltatások értéke majdnem azonos volt (23,7 Mrd Ft és 23,5 Mrd Ft). Ettől kevéssel maradt csak el a nyugat-dunántúli régió, ahol 21,9 Mrd Ft értékben szereztek be szolgáltatásokat 2018-ban.