Kérdések és válaszok

1. 2019. februárja óta vesz részt a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban, mint az Állami Számvevőszék elnöke által kijelölt személy. Hogyan fogadta a felkérést és milyen célokat szeretne megvalósítani tanácstagként?

Számomra nagy megtiszteltetést jelent, hogy az Állami Számvevőszék elnöke engem kért fel a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban az ÁSZ képviseletére, ezért örömmel mondtam igent a felkérésre.

Miután a közbeszerzések során közpénzek elköltése történik, kiemelten fontos az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása és az integritás elveinek érvényesülése a közbeszerzési folyamatban. Ezeknek az elveknek a megvalósításában szeretnék közreműködni a Tanács tagjaként.

Munkámban támaszkodni tudok majd az Állami Számvevőszék széleskörű ellenőrzési tapasztalataira, elemzéseire.

2. Az Állami Számvevőszék elnökének delegáltjaként melyek azok az érdekek, melyeket hangsúlyozni és képviselni kíván a Tanács tagjaként?

A közbeszerzések jelentős súllyal szerepelnek a hazai közpénzek felhasználásában. A közszféra meghatározó módon ezen a csatornán keresztül jut hozzá a működéséhez szükséges árukhoz és szolgáltatásokhoz. A nemzeti integritás szintje szempontjából tehát döntő jelentőségű a közbeszerzések integritása.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzései ezen a területen is segítik az átláthatóságot, és az elszámoltathatóságot, a közpénzekkel és a közvagyonnal való gazdálkodást, ami sok hasznosítható tapasztalatot eredményez.

Fontos kiemelni a szabályszerűségi követelmények érvényesülését a közszféra közbeszerzési gyakorlatában, ami az átláthatóság mellett hatékonyabb és eredményesebb közpénzfelhasználást eredményez.

A Közbeszerzési Tanács tagjaként végzendő munkámban fontosnak tartom azoknak a jóirányú változásoknak a továbbvitelét, támogatását, amelyek a közbeszerzések integritásának további erősítését szolgálják.

 

3. Az Állami Számvevőszék Integritás Projektjének korábbi vezetőjeként mi a véleménye a hazai közbeszerzések integritási helyzetéről, mit tart a legnagyobb kockázatnak?

A közbeszerzések sajátossága, hogy a közszféra a magánszféra által nyújtható szolgáltatások megrendelőjeként jelenik meg. A köz és a magánszféra találkozása a szakirodalom szerint eredendő korrupciós kockázatot jelent, amely kockázatot a különféle veszélyeztetettséget növelő tényezők - például a közbeszerzési érték nagysága, vagy a közbeszerzési eljárást végző intézmény működési jellemzői, stb - tovább fokozhatnak.

Az ÁSZ integritás felmérései eredményeinek  elemzése során arra jutottunk, hogy a közbeszerzés  a közszféra olyan tevékenysége, amelyben a nagyobb intézményi mérettel együtt járó magasabb szintű kontroll kiépítettség nem ellensúlyozza a nagyszámú közbeszerzéssel járó kockázatot. Erősebb hatásként jelentkezhet az, hogy hány darab eljárás esik egy intézményre és az, hogy mennyire erős a verseny, mint önmagában az ajánlatkérő intézmény mérete és összetettsége.

A közbeszerzési eljárás során a Közbeszerzési Döntőbizottság által történt elmarasztalásról szóló válaszok előfordulásából kiindulva a közbeszerzések szabályossága tekintetében veszélytényező az egy intézmény által bonyolított eljárások darabszáma. Felmérési eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a sok közbeszerzést lefolytató szervezeteknél megtalálható szaktudás nem ellensúlyozza a nagyszámú eljárással járó kockázatot.

Az uniós értékhatárt elérő közbeszerzéseket lefolytató intézményeknél több közbeszerzési elmarasztalásról és megtámadásról szóló válasz fordult elő. A nagyobb, és többet költő intézmények eljárásai elmarasztalásának valószínűségét az uniós eljárások lefolytatásával együttjáró ismeret és gyakorlat tehát nem mérsékli, a megtámadások esélyét pedig minden bizonnyal növeli a magasabb szerződési érték.

Noha a hazai közintézmények közbeszerzéseiben összességében a verseny erőssége általában jónak mondható, a nagyszámú és nagyértékű közbeszerzést folytató intézmények esetében a verseny erősség fokozása tovább csökkentheti az integritás kockázatokat.

 

 

 

4. Az Állami Számvevőszék 2018-ban hetedik alkalommal folytatta le Integritás felmérését azzal a céllal, hogy visszajelzést adjon a közszféra korrupciós veszélyeztetettségéről, valamint a korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló kontrollok kiépítettségéről. Melyek voltak a tavalyi év felmérésének a legfontosabb megállapításai, tanulságai?

Valójában a 2018-ban elvégzett integritás felmérésünk – amelyet már új formában bonyolítottunk le –  a sorban már a nyolcadik integritás felmérésünk volt, ennek eredményei hamarosan megjelennek. Azt követően a tanulságokat szívesen megosztom az olvasókkal.

 

5. Az Állami Számvevőszék 2011 óta végzi Integritás felmérését. Milyen folyamatok, tendenciák rajzolódnak ki a közszféra integritási helyzetét vizsgálva az elmúlt 7 évben?

Az ÁSZ 2011-ben indította el a közintézmények integritását vizsgáló és fejlesztő kérdőíves kutatását, melynek hétéves felmérési időszaka 2017-ben zárult le. Az integritás kultúrájának meghonosítására, elterjesztésére és erősítésére vonatkozó, elkötelezett számvevőszéki szerepvállalás eredményét jelzi, hogy a felmérésben 2017-ben minden eddiginél több, összesen 3346 szervezet vett részt – azaz a válaszadók száma 2011 óta megháromszorozódott.

A kutatás eredményei bizonyították, hogy a felmérésben való részvétel önmagában is erősíti az integritás tudatosságot; azoknál az intézményeknél, amelyek legalább öt alkalommal részt vettek a kutatásban, a kockázatokat mérséklő kontrollok kiépítettségét jelző mutató több mint 12 százalékponttal magasabb, mint az egyszer résztvevők kontrollszintje. A felmérés igazolta, hogy az integritás kultúrájának megteremtéséért az elmúlt években indított átfogó, számos közintézmény együttműködésével zajló kezdeményezések eredményeként Magyarország ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető, ha az integritás alapú megközelítésről, az integritásirányítási rendszer kiépítéséről esik szó.

Az általános trendek azt mutatják, hogy a 15 vizsgált intézménycsoport átlagában a kiinduló helyzethez képest az eredendő korrupciós kockázatok szintje 6 százalékponttal, a veszélyeztetettséget növelő tényezők mértéke pedig 7 százalékponttal csökkent, míg a  kontrollok szintje egy százalékkal emelkedett. A kockázati és kontrollindexek alakulására hatással voltak az intézményrendszert érintő változások (strukturális átalakítások, jogállásváltozás, feladatkör bővülés/csökkenés). Ugyanakkor a két kockázati index nagyobb mértékben csökkent, mint amennyire az a felmérésbe belépő intézmények hatásával magyarázható lenne. Az indexek változása tehát azt mutatja, hogy a hazai közintézmények integritás kockázatainak trendszerű, tartós csökkenése mellett, a kontrollkiépítettség átlagos szintje nem csökkent, így mérséklődött a kontrollal le nem fedett kockázatok aránya, vagyis rendszerszinten javult az integritás szintje.

Az Állami Számvevőszék által végzett Integritás felmérések eredményei azt mutatják, hogy az integritás alapú gondolkodás, és az annak való megfelelés igénye a közszféra intézményeinek széles körében megjelent. A szemlélet elterjedését érzékelteti az integritás fogalmának megtestesülése országgyűlési és kormányhatározatokban, illetve jogszabályokban.

Ugyanakkor látni kell azt is, hogy, bár az integritás szemlélet megszilárdult, az integritás szemlélet terjedése közintézményenként, szektoronként változó képet mutat. Vannak olyan terültek, ahol szükség van a fejlődésre. Az integritás ugyanis nem korlátozódhat csupán a kormányzati szervezetekre. A nemzeti integritás és a közbizalom szempontjából meghatározó szerepe van a közszolgáltatást nyújtó közintézményeknek. Jelentős nemzeti vagyon fölött diszponálnak a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok is. Ez utóbbi szervezetek integritását az Integritás Projekt 2016 óta méri fel.

 

 

6. Álláspontja szerint mely területeken lehetne még lépéseket tenni a hazai integritási helyzet erősítése érdekében?

A pozitív folyamatok mellett természetesen egy sor területen tere van még az integritás kockázatok további csökkentésének és még inkább a kontrollok (köztük a „lágy”, jogszabály által nem kötelezően előírt kontrollok) alkalmazásának.

Ezek közül két területet röviden be is mutatnék. Az egyik a közszolgáltatások nyújtása, a másik pedig külső szakértők alkalmazása.
A közszolgáltatások integritás szempontú elemzése a közbizalom szempontjából is kiemelten fontos. A közszolgáltatások kapcsán jelentős korrupciós veszélyek jelenhetnek meg, mivel az állampolgárok érdekeltek abban, hogy ezeket a szolgáltatásokat a legjobb feltételekkel tudják igénybe venni.

A hatósági jogkörrel rendelkező szervezeteknél a korrupciós kockázatok vonatkozásában elsősorban az egyedi mérlegelésen alapuló döntési jogkör és méltányosság gyakorlása igényel figyelmet. További kockázat, ha a hatósági tevékenység körében engedélyezési, ellenőrzési, szabálysértési jogkört, illetve szakhatósági véleményezést gyakorolnak.

Egy sor integritás kontroll segítségével csökkenthetők ezek a kockázatok, ezek közül csak kettőt említenék itt meg: az egyik a méltányossági jogkör gyakorlása kritériumainak nyilvánosságra hozása, a másik példám az ajándékok, meghívások, utazások elfogadására vonatkozó szabályzat létrehozása, amely szintén csökkentheti a korrupciós kockázatokat.

A szakértői munka esetében kockázatot jelent, hogy nehezen ellenőrizhető a szakértő bevonásának indokoltsága, az ellenszolgáltatás érdemi tartalma, és gyakran a szakértői tevékenység piaci ára sem határozható meg egyértelműen. A felmérések eredményei alapján kutatásunk ezért vizsgálta a szakértők alkalmazásának, valamint a szakértők alkalmazására vonatkozó szabályzat, mint kontrolleszköz elterjedtségét. Az integritás  felmérés eredményei szerint a közintézmények körében – a rend- és honvédelem intézményei kivételével – egyik területen sem jellemző, hogy a szakértők igénybevételével arányosan rendelkeznének a szakértők alkalmazására vonatkozó szabályzattal. A közszféra intézményei között tehát intenzíven elterjedt gyakorlat a külső szakértők megbízása, ugyanakkor az ezzel járó kockázat tudatosításában, illetve a veszélyeztetettség mérséklésében majdnem mindenhol jelentős a lemaradás.

 

7. Nem csak hazai szakemberként elismert, hanem korábban külszolgálatban, Magyarország athéni nagykövetségén is dolgozott. Mire emlékszik vissza legszívesebben a szakdiplomataként töltött időszakból?

Az athéni magyar kereskedelmi szolgálatot vezettem diplomataként, és a kint töltött öt év alatt sikerült a Görögországba irányuló magyar exportot megháromszorozni. Miután a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erősítése volt a legfontosabb feladatom, ezt emelném ki.

Emellett részt vehettem olyan Magyarország szempontjából fontos diplomáciai esemény lebonyolításában is, mint hazánk Európai Unióhoz való csatlakozási szerződésének aláírása Athénban a görög uniós elnökség alatt.

De örömmel emlékszem vissza arra is, hogy megválasztottak az athéni Gazdasági Diplomaták Klubja elnökének, illetve arra is, hogy közreműködhettem az athéni olimpián a magyar sportolók számára nyújtott szervezési munkákban.

 

 

8. Számos nyelven, olaszul, angolul, görögül, oroszul és németül is beszél. Amikor nem szakmai kérdésekkel foglalkozik, mivel tölti még szívesen szabadidejét a nyelvtanulás mellett?

Jelenleg az általam beszélt nyelvek „erősorrendje” a következő: legerősebb az angol, majd következik a görög, orosz, német és olasz.

Ennyi nyelvet persze szinte képtelenség szinten tartani, ezért igyekszem minden nap legalább olvasni valamit - főként híreket - idegennyelven.

Emellett rendszeresen sportolok valamit, persze csak hobbi szinten, és szívesen utazok, illetve veszek részt túrákon.