Az árubeszerzésekhez köthető eredményesen zárult közbeszerzési eljárások néhány főbb statisztikai adata 2018-ban

2018-ban az összes eredményesen zárult közbeszerzési eljárás 28,3%-át (2 931 db), értékének pedig 18,2%-át (599,9 Mrd Ft) tették ki árubeszerzések. Az eljárások darabszámát tekintve elmondható, hogy az építési beruházások után a legtöbb eljárás az árubeszerzésekhez kapcsolódott. 2017-hez képest az árubeszerzések számának aránya csökkent (1,8 százalékponttal), akárcsak az értékarányuk (2,1 százalékponttal). Az árubeszerzéseken belül az eljárások 69,8%-át (2 047 db) kis- és középvállalkozások nyerték el, ami az összes árubeszerzés értékének 57,2%-át (343 Mrd Ft) jelentette.

Az ajánlatkérők típusa szerint vizsgálva az adatokat kimutatható, hogy 2018-ban a legtöbb esetben közel azonos arányban a regionális/helyi szintű ajánlatkérők (19,9%) és a közjogi szervezek (19,6%) folytatták le az eredményes közbeszerzési eljárásokat árubeszerzésekhez kapcsolódóan. Az egyéb ajánlatkérők számának aránya az árubeszerzéseken belül 18,8% volt, a támogatott szervezetek (15,5%) és a központi szintű ajánlatkérők (15,8%) hasonló aránnyal rendelkeztek, a közszolgáltatók pedig a legkisebb, 10,4%-os arányt alkották. Az eljárások értékét tekintve ugyanakkor a legnagyobb arány az árubeszerzéseken belül a közszolgáltatókhoz kapcsolódott1 (23,5%), közel azonos mértékben a közjogi szervezetekkel (22,4%). A központi szintű ajánlatkérők (15%), a támogatott szervezetek (15,1%), és az egyéb ajánlatkérők (15,5%) értékaránya hasonló mértékűnek bizonyult, a legkisebb hányadot (8,5%) a regionális/helyi szintű ajánlatkérők alkották.

Az összes árubeszerzésen belül az eljárások 56,8%-a nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzéshez kapcsolódott, értékük aránya pedig 20,2%-ot tett ki. Az uniós eljárásrenden belüli árubeszerzések értékének aránya megközelítőleg négyszerese volt a nemzeti eljárásrendűekhez képest.

A nemzeti eljárásrenden belül az árubeszerzésekhez kötődő eljárások 21,3%-ot tettek ki (1 665 db), értékük aránya pedig 13% volt (120,9 Mrd Ft). Azon eljárások aránya, amelyben a nyertes ajánlattevőnek kis- és középvállalkozás bizonyult, 68% (1 132 db), értékeik aránya 69,6%-ot tett ki (84,1 Mrd Ft) a nemzeti eljárásrendű árubeszerzéseken belül. Európai uniós forrás az eljárások 46,5%-ához kapcsolódott (774 db), érték alapon pedig közel háromnegyedes arányt (74%) alkottak ezen eljárások a nemzeti eljárásrendű árubeszerzéseknél.

Az uniós eljárásrenden belül a közbeszerzési eljárások fele (50%) árubeszerzésekhez kapcsolódott (1 266 db), értékük aránya 20,3% volt (479 Mrd Ft). A kis- és középvállalkozások az uniós eljárásrendű árubeszerzéseken belül az eljárások 72,3%-át nyerték el (915 db), melyek értékének aránya 54% volt (258,9 Mrd Ft). Európai uniós forrás az eredményesen zárult közbeszerzési eljárások közel negyedéhez (23%) kapcsolódott az uniós eljárásrendű árubeszerzéseken belül, értékük aránya 18,1% volt (86,9 Mrd Ft).

Az árubeszerzésekhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások a Közös Közbeszerzési Szójegyzék2 (CPV) alapján különféle áruosztályokba3 sorolhatók, amelyhez a Kombinált Nomenklatúrák magyarázata ad iránymutatást. 2018-ban a legtöbb árubeszerzés a gépek és mechanikus berendezések, villamossági cikkek, valamint ezek alkatrészei tekintetében valósult meg (31,6%). Ezt követték a vegyipari termékek (14,9%), az ásványi termékek (12,3%), az optikai-, mérő-, precíziós-, orvosi készülékek, valamint ezek kellékei (11,5%), végül pedig a járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések (11,3%). A többi árubeszerzéshez kapcsolódó közbeszerzés áruosztályonként 5%-nál is kisebb arányt képviselt, mint például a papírból és kartonból készült áruk, a műanyagból és gumiból készült termékek, a textiláruk, vagy a növényi termékek.

Az árubeszerzéseken belül értékalapon a legnagyobb arányt szintén a gépek és mechanikus berendezések, villamossági cikkek, valamint ezek alkatrészei jelentették, (28,2%), nem sokkal megelőzve az ásványi termékeket (26,9%). Ezután következtek a járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések (16,1%), a vegyipari termékek (11,7%), az optikai-, mérő-, precíziós-, orvosi készülékek, valamint ezek kellékei (6%). Az árubeszerzéseken belüli eljárások értéke alapján 5%-nál kisebb arányt képviselő áruosztályok közé tartoztak többek között a műanyagból és gumiból készült termékek (2,7%), a növényi termékek (1,4%), az állati eredetű termékek (1,3%), és a textiláruk (1,2%).

 

A nemzeti eljárásrendű árubeszerzéseken belül a legtöbb esetben gépek és mechanikus berendezések, villamossági cikkek, valamint ezek alkatrészei kerültek beszerzésre (38,3%), az eljárások értékét tekintve is a legnagyobb arányt alkották (65,1%). Az optikai-, mérő-, precíziós-, orvosi készülékek, valamint ezek kellékei közel azonos arányban fordultak elő a vegyipari termékekkel (hozzávetőleg 11%-ban), értékalapon is közel azonos arányt képviselve (megközelítőleg 4,5%). Az ásványi termékek beszerzése 10%-os arányt jelentett (értékalapon 4,9%-ot), a járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések aránya pedig 9,6% volt (értéküket tekintve 4,8%).

Az uniós eljárásrendű árubeszerzéseken belül szintén a gépek és mechanikus berendezések, villamossági cikkek, valamint ezek alkatrészei kerültek a legtöbb esetben beszerzésre (22,9%), értékük aránya azonban nem volt a legmagasabb a többi áruosztályhoz képest (18,9%). Ezt követték a vegyipari termékek (19,2%) és az ásványi termékek (15,4%), melyek értékének aránya 13,4% és 32,5% volt, tehát az ásványi termékek értékaránya volt a legnagyobb az uniós eljárásrendű áruszerzéseken belül. A járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések beszerzéséhez kötődő eljárások száma 13,4%-ot tett ki, értékalapon viszont a második legnagyobb arányt alkották (19,1%). Az optikai-, mérő-, precíziós-, orvosi készülékek, valamint ezek kellékei az uniós árubeszerzéseken belül az eljárások számarányát tekintve 12,5% volt, értékarányuk 6,4%-ot tett ki.

 

A kis- és középvállalkozások által elnyert árubeszerzéseken belül az áruosztályok szerint közel egyharmados arányban (32,8%) az eljárások a gépek és mechanikus berendezések, villamossági cikkek, valamint ezek alkatrészeinek beszerzéséhez kötődtek, a legnagyobb értékarányt képviselve (34,5%). A vegyipari termékekhez kapcsolódó eljárások aránya 17,4% volt (értékarányuk 17,5%), az optikai-, mérő-, precíziós készülékek, valamint ezek kellékei az eljárások számát tekintve 14,2%-ot tettek ki (értékarányban 9,4%-ot). Az árubeszerzéseknél nyertes kkv-k eljárásai között a járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések beszerzése 11,6% volt, ezen eljárások értékének aránya a kkv-k által elnyert összes árubeszerzésen belül 15,5%-ot jelentett.

 

 

A nemzeti eljárásrenden belül a kis- és középvállalkozások által elnyert árubeszerzéseknél 40,4%-os arányban gépek és mechanikus berendezések, villamossági cikkek, valamint ezek alkatrészei szerepeltek, 13,2%-ot tettek ki az optikai-, mérő-, precíziós készülékek, valamint ezek kellékei a vegyipari termékekkel együtt, továbbá 10,3%-ot a járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések. Amennyiben az eljárások értékének arányait vesszük figyelembe az iménti négy áruosztály esetén, a sorrend megegyező.

Az uniós eljárásrenden belüli árubeszerzéseknél, ahol a nyertes ajánlattevő kis- és középvállalkozás volt, a gépek és mechanikus berendezések, villamossági cikkek, valamint ezek alkatrészeihez kötődő eljárások szám- (23,5%) és értékaránya (24,4%) nem sokkal haladta meg a vegyipari termékekét (amelyek az eljárások 22,6%-ához, értékalapon 21,5%-hoz kötődtek). Az optikai-, mérő-, precíziós készülékek, valamint ezek kellékei 15,5%-ban fordultak elő, (értékarányban 10,6%), a járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések beszerzése 13,2%-ot tett ki (értékalapon viszont a harmadik legmagasabb, 18,9%-ot jelentették).

Az áruosztályok besorolásától valamivel részletesebb áttekintést nyújt a közbeszerzési eljárások tárgyáról a kombinált nomenklatúra magyarázatában szereplő árucsoportok szerinti bontás. Ez alapján az összes árubeszerzés tekintetében a vegyipari termékeken belül legnagyobb arányban (75,2%) a gyógyszeripari termékek beszerzése valósult meg, melyek értéke az összes vegyipari terméken belül 82,1%-os arányt alkotott. A gépek és mechanikus berendezések, villamossági cikkek, valamint ezek alkatrészein belül 83,1%-os arányban kerültek beszerzésre mechanikus- (pl. mezőgazdasági-, ipari,-), és 16,9%-os arányban elektromos gépek vagy alkatrészeik. A járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések beszerzéseit 66,4%-ban (értékarányban 65,3%-ban) alkották olyan áruk vagy termékek, amelyek nem vasúti forgalomhoz kötöttek (a vasúti járművek beszerzése 28,5%-os arányt tett ki, értékalapon pedig 32,1%-ot). Az ásványi anyagok beszerzésének közel felét (46,5%) ércek és energetikai fűtőanyagok alkották (értékalapon 56,2%-ot), az ásványi tüzelőanyagok, -olajok és bitumenes anyagok pedig 38%-ot (értékarányban 32,4%-ot) jelentettek. Az imént felsorolt árucsoportokhoz tartozó öt áruosztály az összes árubeszerzés 81,6%-át tette ki, értékük pedig még magasabb arányt, 88,9%-ot alkotott a 2018-ban megvalósult árubeszerzések összértékéből.

A gyógyszeripari termékek beszerzése 43,3%-ban nemzeti eljárásrendű közbeszerzéshez kötődött (értékeinek azonban csak 7,2%-a). Kis- és középvállalkozás az összes gyógyszeripari termék beszerzésének 82,9%-ában bizonyult nyertes ajánlattevőnek, értékarányt tekintve pedig 86,1%-ban. Európai uniós forrás a gyógyszeripari termékek beszerzéseinek körülbelül harmadához kapcsolódott az eljárások számát (34,1%) és értékét (30%) tekintve is.

A mechanikus gépek és alkatrészeik beszerzése 71,9%-ban valósult meg nemzeti eljárásrend szerint, és értékarányt tekintve 55,7%-ot tett ki. Kkv-k 72,6%-ban nyerték el mechanikus gépek beszerzését, melyek értékének aránya 70,8% volt. EU forrás 62,5%-ban volt köthető mechanikus gépek beszerzéséhez, értékük aránya 69,5%-ot jelentett.

Az elektromos gépek és alkatrészeik beszerzésének értéke 10%-ban kötődött nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzési eljáráshoz, számarányt tekintve 52,9%-ban. Kis- és közepes vállalkozások nyertes ajánlattevőként 72%-ban szerepeltek, értékarányuk 66,2% volt.

Az elektromos gépek beszerzésével kapcsolatos közbeszerzési eljárások harmada (33,8%, értékarányban 33,9%-a) köthető európai uniós forráshoz.

A vasúti járművek és alkatrészeik beszerzése 78,7%-ban uniós eljárásrend szerint valósult meg, értékarányt tekintve 95,5%-ban. A kkv-k szerepe itt is jelentősnek mondható, ugyanis a beszerzések 79,8%-át nyerték el, 51,8% értékben.

Az olyan járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések, amelyek nem kötöttek vasúti forgalomhoz, 42,5%-ban valósultak meg uniós eljárásrendű közbeszerzés által, értékük aránya pedig 93,8% volt. A kis- és közepes vállalkozások nyertes ajánlattevőként 67,6%-ban szerepeltek, 55,1% értékarány mellett. Európai uniós forrás az eljárások 28,8%-ánál jelent meg, értékük 23,2%-ot tett ki.

 

 

A különféle ércek (pl. bányászati-), és energetikai (pl. villamos-, nukleáris-) fűtőanyagok beszerzésének aránya nemzeti eljárásrendben 41,1% volt, értékük viszont 97,4%-ban uniós eljárásrendű közbeszerzésekhez köthető. A kkv-k 22,6%-ban bizonyultak nyertes ajánlattevőnek (értékarányuk 9,6%), európai uniós forrás a beszerzések során alig került felhasználásra szám- (1,2%) és értékarányt (0,1%) tekintve.

Az ásványi tüzelőanyagok, -olajok és bitumenes anyagok megközelítőleg fele-fele arányban nemzeti- (45,3%) és uniós (54,7%) eljárásrendben kerültek beszerzésre, értékarányuk 95,8%-ban uniós eljárásrendű közbeszerzést alkotott. Az árucsoporton belüli kkv-k által elnyert eljárások értéke 4,8%-ot tett ki, számarányuk aránya 10,9% volt.


1 Az ajánlatkérők közül közszolgáltatónak tekintjük azokat, amelyek a hirdetményben az ajánlatkérő típusára vonatkozó megjelölés alapján magukat ebbe a kategóriába sorolják be, vagy közszolgáltatókra vonatkozó hirdetményt tesznek közzé.
2 Az ajánlatkérők a közös közbeszerzési szószedet (CPV) kódbesorolásait az Európai Bizottság „Közbeszerzés az Európai Unióban: Útmutató a közös közbeszerzési szószedethez (CPV)” útmutatója szerint végzik el.
3 Az Európai Bizottság által kiadott, „Az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata” c. közlemény összesen 20 áruosztályt és 96 árucsoportot határoz meg.