Kérdések és válaszok

1. A Kbt. 9. § (1) bekezdésének h) vagy i) pontjában szabályozott kivételi kört alkalmazhatja-e önkormányzat a költségvetési szerveinél felmerülő műszaki, karbantartási, munka- és tűzvédelmi feladatok esetében, figyelemmel arra, hogy az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági szereplő az önkormányzattal kötött üzemeltetési szerződés alapján végzi az önkormányzati lakásingatlanok és a nem lakáscélú helyiségek üzemeltetését, melynek keretében bérbeadóként köt szerződést és szedi be a bevételeket, a bevétel a céget illeti, melyből üzleti terv szerinti költségeit önállóan fedezi, az önkormányzatnak a cég a szerződésében meghatározott egyösszegű szolgáltatási díjat fizet?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint az önkormányzat és a tulajdonában álló gazdasági szereplő között kötött szerződések Kbt. 9. § (1) bekezdés h) vagy i) pontjának hatálya alá tartozásának az a feltétele (többek között), hogy az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló önkormányzattal vagy az önkormányzat által a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) vagy i) pontja szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származzon.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjai az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák:

„E törvényt nem kell alkalmazni

h) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;

i) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel (ajánlatkérőkkel) vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik.”

Azáltal, hogy a gazdasági társaság az önkormányzat 100%-os tulajdonában áll, feltehetően megvalósul az a kontroll, ami a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) vagy i) pontja szerinti in house kapcsolat létrejöttéhez szükséges. Vizsgálandó, hogy éves nettó árbevételének több, mint 80%-a a kontrollt gyakorló önkormányzattal vagy az önkormányzat által a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) vagy i) pontja szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik-e. Amennyiben a gazdasági társaság az önkormányzattal a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) vagy i) pontja alapján kötött üzemeltetési szerződést (amely az ingatlanok bérbeadására is kiterjed), az annak keretében a gazdasági társaság által bérbeadóként kötött szerződésből származó bevétel is – az önkormányzattal kötött üzemeltetési szerződés teljesítéséből származó – ellenszolgáltatásnak minősül a Kbt. 9. § (6) bekezdésére figyelemmel.

Az in house viszony megállapíthatóságához szükséges 80%-os árbevételi követelménynek nem szükséges önmagában – adott esetben – a műszaki, karbantartási, munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról szóló szerződésből származnia. A 80%-os árbevételi követelménynek a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja alapján kötött, kötendő szerződések teljesítéséből kell származnia, ezen túl egyéb tevékenységet is végezhet az in-house társaság, akár piaci szereplőként is más megrendelők felé.

2. A Kbt. szerinti szolgáltatás megrendelésnek minősül-e a szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozóval, valamint a szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységet folytató egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint az ilyen beszerzések szolgáltatásmegrendelésnek minősülnek, és – amennyiben a becsült értékük a rájuk irányadó közbeszerzési értékhatárt eléri – a Kbt. hatálya alá tartoznak.

A Kbt. 9. §-a tartalmazza a Kbt. hatálya alóli kivételeket. A Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pontja szerint a Kbt.-t – ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése – nem kell alkalmazni az alábbi jogviszonyokat létrehozó szerződések esetén:

- munkaviszony,
- közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, vagy
- közalkalmazotti jogviszony,
- rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony,
- honvédelmi alkalmazotti jogviszony,
- a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,
- az állami projektértékelői jogviszony,
- ügyészségi szolgálati jogviszony,
- bírói szolgálati jogviszony,
- igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony,
- a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, valamint
- a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya.

A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozóval, valamint a szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységet folytató egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződések nem tartoznak ezek közé.
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: 2003. évi LXXXIV. törvény) 8-9. §-a szabályozza az egészségügyi szabadfoglalkozású jogviszonyt. A 2003. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) szerint az egészségügyi dolgozó jogosult bármely egészségügyi szolgáltatónál megbízási szerződés alapján a szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátására.

Ebből következően tehát a szabadfoglalkozású jogviszony megbízási, és nem munkajogi, közszolgálati, közalkalmazotti vagy a Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pontjában felsorolt egyéb jogviszony, és ekként a Kbt. hatálya alá tartozik.

3. Megfelel-e a Kbt. rendelkezéseinek, ha az ajánlattevő az alkalmasság igazolására olyan szakembert ajánlott meg, aki az alvállalkozójának alkalmazottja, majd az alvállalkozó cseréje miatt új alvállalkozó bevonása történt meg, aki az alkalmassági követelményként előírt szakembert nem munkavállalóként alkalmazta, hanem szerződést kötött olyan gazdasági szereplőkkel, akik/amelyek rendelkeznek olyan szakember munkavállalókkal, akik külön-külön is megfelelnek az alkalmassági követelményeknek?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint jogszerű az ajánlattevő részéről az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozónak másik, olyan alvállalkozóra történő kiváltása, aki/amely nem munkavállalóként alkalmazta az alkalmasság igazolásában megjelölt szakembert, hanem szerződést kötött olyan gazdasági szereplőkkel, akik/amelyek az alkalmassági követelményeknek megfelelő tapasztalattal rendelkező munkavállalókat alkalmaznak, azzal, hogy a munkavállalók külön-külön is megfelelnek az alkalmassági követelményeknek.

A Kbt. 138. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel – amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel – azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.

A Kbt. 138. § (2) bekezdés nem szabályozza, hogy az új szakembernek milyen szerződéses jogviszonyban kell állnia az ajánlattevővel, azaz az új szereplő bevonását nem a vele kötött jogviszonyhoz, hanem az egyenértékű megfelelés igazolásához köti.

4. Amennyiben egy önkormányzat nem közfeladat ellátására, hanem például épület felújítására, egyéb építési beruházásra, szolgáltatásnyújtásra (például ingatlan üzemeltetése) kíván szerződést kötni egy in-house társaságával, megteheti-e azt – közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül – tekintettel arra, hogy több árajánlat alapján az említett in-house társaság tudja a legalacsonyabb áron elvégezni a feladatot?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint az önkormányzat az in-house társasággal – a levelében foglalt információk alapján – a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjában szereplő feltételek biztosítása mellett szerződést köthet olyan feladat ellátására is, amely nem minősül közfeladatnak.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont alapján a Kbt.-t nem kell alkalmazni az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik.

Jelen esetben – nem vitatva azt, hogy in-house társaságról van szó – első körben a „gazdasági függés” feltételének fennállásával kapcsolatban az alábbiakat szükséges figyelembe venni.

A C-371/05. számú az Európai Közösségek Bizottsága vs. Olasz Köztársaság ügyben az Európai Bíróság azt rögzítette, hogy akkor állapítható meg egy vállalatról, hogy tevékenysége döntő részét a tulajdonos önkormányzat számára végzi, ha a vállalat lényegében az adott önkormányzatnak szenteli magát, és az összes többi tevékenysége másodlagos jellegű.

A 80%-os árbevételi követelménynek tehát a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontja alapján kötött, kötendő szerződések teljesítéséből kell származnia, ezen túl egyéb tevékenységet is végezhet az in-house társaság, akár piaci szereplőként is más megrendelők felé.

Fentiek alapján az in-house társasággal az önkormányzat a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjában szereplő feltételek biztosítása mellett szerződést köthet olyan feladat ellátására is, amely nem minősül közfeladatnak.

A közfeladat ellátásának, közszolgáltatás nyújtásának követelménye ebben az esetben nem jelenik meg [ez a követelmény a Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pont alkalmazásában irányadó].

Fontos ugyanakkor, hogy ha az in-house szervezet alvállalkozót vesz igénybe a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont szerinti szerződés teljesítéséhez, a Kbt. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján fennálló ajánlatkérői minőségére tekintettel – közbeszerzési értékhatárt elérő értékű beszerzése esetén – közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia.

5. Külföldi szakmai gyakorlat megvalósításához nyújtott támogatás (Erasmus+) kapcsán szükséges-e egy egyesületnek közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha az oda-vissza utazásra, szervezésre, és a külföldön tartózkodás támogatására irányuló részek esetében a támogatás összege meghaladja a nemzeti értékhatárt?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Ösztöndíj alapú pályázatok esetében, amennyiben a támogatás összegét a kedvezményezett tanuló kapja meg egyéni támogatás keretében, a külföldön tartózkodás költségeit saját maga fedezi, úgy a támogatás ezen része tekintetében nem szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása, továbbá a becsült érték meghatározása során ezen részt nem köteles figyelembe venni az oktatási intézmény.

Amennyiben az oktatási intézmény a támogatás összegének terhére utazásszervezési jellegű szerződéseket köt a tanulók kiutazásának, valamint kinttartózkodásának biztosítása céljából, úgy a részekre bontás tilalmának figyelembevételével – földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül – ezen szerződések ellenértékét egységesen kell kezelni a becsült érték meghatározásakor. Az oktatási intézménynek a szervezéshez, valamint az utazáshoz kapott támogatás összegét szükséges figyelembe vennie a közbeszerzési kötelezettség megállapítása során.

Abban az esetben, ha a támogatást az egyesület kapja, a közbeszerzési kötelezettség megállapítása során vizsgálandó az egyesület ajánlatkérői minősége is.

A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Kbt. alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)–e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:63. § (1) bekezdése alapján az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
Az egyesület jogi személy, tehát jogképes.

A közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység vizsgálata kapcsán – jelen esetben – kiemelhető a Ptk. 3:63. § (2)-(3) bekezdése, amely szerint egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, az egyesület csak az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Ehhez kapcsolódóan fontos, hogy a Kbt. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti ajánlatkérői minőség fennállásának nem feltétele, hogy az érintett szervezet csak közérdekű tevékenységet folytasson, a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerint ugyanis bármilyen mértékben végzett közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység megalapozza az e pont szerinti ajánlatkérői minőséget (természetesen e jogszabályi rendelkezés további feltételeinek fennállása esetén). Másképpen fogalmazva, az adott szervezet a közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységen kívül más tevékenységet is végezhet, akár haszonszerzési céllal, és nagyobb arányban is.

Esetükben tehát az vizsgálandó – tekintettel arra, hogy a fenti feltételek feltehetően fennállnak –, hogy a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ajánlatkérő(k), az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten képes-e meghatározó befolyást gyakorolni az egyesület felett vagy az egyesület működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza-e.
A meghatározó befolyás fogalmát a Kbt. 3. § 28. pont rögzíti, míg a működés többségi finanszírozása 50 %-ot meghaladó mértékű – ilyen irányú – finanszírozást jelent. A meghatározó befolyás, illetve a működés többségi részben történő finanszírozása nem egyszeri esetet jelent, hanem a meghatározó befolyás, valamint a működés és ennélfogva annak többségi részben történő finanszírozása természeténél fogva huzamosabb időn át, folyamatosan megvalósuló körülmény (lásd erről az Európai Bíróság C-390/98. sz. ügyben hozott ítéletét). Így például, ha évente kap rendszeresen juttatást a szervezet, különösen vizsgálandó ezen feltétel.

A Kbt. alkalmazásában a tanuló nem minősül ajánlatkérőnek, kizárólag abban az esetben lenne az, ha a Kbt. 5. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket elérő vagy meghaladó támogatásban részesülne.

A becsült érték meghatározása során a részekre bontás tilalmának fennállását is vizsgálni kell.

A Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában KÉ 2017. évi 95. számon 2017. június 9. napján megjelent útmutatója (a továbbiakban: Útmutató) szerint szolgáltatások megrendelése esetében a vizsgálat elsődleges szempontja az, hogy az egyes beszerzések ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuljanak. A Kbt. 19. § (3) bekezdésének utolsó mondata alapján szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.

Annak megítélése során, hogy az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egysége fennáll-e, a szolgáltatások konkrét tartalma az irányadó kiindulópont, melynek mentén vizsgálandó és összevethető az egyes szolgáltatások közvetlen célja.

A külföldi szakmai gyakorlatok megvalósításához szükséges ösztöndíjaknak három jól elkülöníthető része van (oda-vissza utazás, szervezés, külföldi lét támogatása). Az utazásszervezési szolgáltatások a személyszállítási szolgáltatások, szállásszolgáltatások, valamint az étkezési szolgáltatások megszervezésére, valamint egyéb adminisztratív teendők (pl: utasbiztosítás megkötése) elvégzésére is kiterjedhetnek. Ezen szolgáltatások közvetlen célja egységesen az utazások megvalósítása.

A szolgáltatásmegrendelések vonatkozásában alapvetően azok a beszerzések tekinthetőek tartalmilag egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak, de a megítélés során szerephez juthat a szükséges végzettség-képzettség is. A kérdés alapján a részekre bontás tilalma vonatkozásában két csoport különböztethető meg:

a) A kedvezményezett oktatási intézmény által a támogatás terhére megvalósított utazásszervezési szolgáltatások (pl: repülőjegyek lefoglalása, szálláshely lefoglalása, biztosításhoz kapcsolódó ügyintézés), melyek függetlenek a desztinációk közötti földrajzi távolságtól, mivel tartalmilag egységesek, így egy gazdasági szereplő is képes teljesíteni ezen szolgáltatásokat.

b) Az egyes desztinációk tekintetében nyújtott támogatások egyéni támogatások, melyek a résztvevők ösztöndíjai, így ezek vonatkozásában nem áll fenn a közbeszerzési kötelezettség.

Az utazásszervezési szolgáltatások esetében a fentiekre tekintettel álláspontunk szerint a becsült érték részekre bontása nem megalapozott, mivel a szolgáltatások közvetlen célja egységesen az utazások megvalósítása.

A különböző országokat célzó utazásszervezési szolgáltatásokat az ajánlatkérőnek lehetősége van egy közbeszerzési eljáráson belül részajánlattétel biztosításával meghirdetni. Ezáltal lehetőséget biztosít arra, hogy különböző desztinációkra más – adott esetben helyi illetőségű – ajánlattevők tegyenek ajánlatot.

6. Abban az esetben, ha egy támogatott szervezet a Kbt. 5. § (1)-(2) bekezdése alapján nem minősül ajánlatkérőnek, és a támogatás mértéke nem éri el a beszerzés tárgya szerint irányadó uniós értékhatárt, azonban a közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vállalja, alkalmazhatja-e a Kbt. 21. § (6) bekezdését? Alkalmazhatja-e továbbá a Kbt. 21. § (6) bekezdését, ha a saját erőből és a támogatásból finanszírozott rész együttes értékének egybeszámításával a teljes becsült érték eléri az uniós értékhatárt?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Abban az esetben, ha a támogatott szervezet a közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vállalja, álláspontunk szerint a Kbt. 21. § (6) bekezdését nem alkalmazhatja. Abban az esetben, ha a támogatott szervezet a közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vállalja, a beszerzés tárgya szerint irányadó uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzése esetén álláspontunk szerint a Kbt. Második Része alapján kell eljárnia, a Kbt. 21. § (6) bekezdését nem alkalmazhatja. Ebben az esetben a beszerzés becsült értéke, és nem a finanszírozás forrása az irányadó.

A Kbt. 21. § (1) bekezdése rögzíti az általánosan alkalmazandó eljárásrendet, amely szerint az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokra a Második Részt, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokra a Harmadik Részt alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő akkor is, ha e törvény valamely közbeszerzés megvalósítására a Harmadik Rész alkalmazását rendeli, az ajánlatkérő azonban a Második Rész szabályait alkalmazva folytatja le a közbeszerzési eljárást.

A Kbt. 21. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő rendelkezéseket a Kbt. 21. § (2)-(6) bekezdése határoz meg az alkalmazandó eljárásrend vonatkozásában.

Megállapítható, hogy az általános rendelkezéstől való eltérés egyrészt a beszerzés tárgya [Kbt. 21. § (2), (4) és (5) bekezdése], másrészt maga a beszerzési eljárás típusa [Kbt. 21. § (3) bekezdése], vagy harmadrészt az ajánlatkérői minőség [Kbt. 21. § (6) bekezdése] alapján megengedett.

A Kbt. 21. § (6) bekezdése szerint az 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérő a Harmadik Részt alkalmazva köteles eljárni, kivéve, ha ajánlatkérői minősége az 5. § (2) bekezdése alapján is megállapítható. Ez utóbbi esetben az alkalmazandó eljárásrendet az (1) bekezdés alkalmazásával kell megállapítani.

A fentiekre tekintettel a jogalkotó az ajánlatkérői minőség tekintetében egyetlen eltérést enged a Kbt. 21. § (1) bekezdésben rögzített általános rendelkezésektől, ez pedig a kizárólag a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján megállapítható ajánlatkérői minőség esete.

A fentiekre tekintettel álláspontunk szerint a Kbt. 21. § (6) bekezdése a közbeszerzési eljárást önként alkalmazókra nem terjed ki.

A részekre bontás tilalma szempontjából egységes beszerzésre vonatkozó becsült érték alapján lehet megállapítani, hogy a Kbt. 5. § (4) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek milyen eljárásrendet kell alkalmaznia a beszerzési igénye kielégítésekor. A közbeszerzési szabályokat önként alkalmazóknak sincs lehetőségük arra, hogy bizonyos közbeszerzési szabályokat alkalmazzanak, míg mások alkalmazásától eltekintsenek.

Az olyan támogatott szervezetnek, aki a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján nem minősül ajánlatkérőnek, azonban a közbeszerzési szabályok alkalmazását önként vállalja, a részekre bontás tilalma alapján a beszerzés tárgya szerint irányadó uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzése esetén álláspontunk szerint a Kbt. Második Része alapján kell eljárnia.

[A válasz a Kbt. 2019. április 1. napját megelőzően hatályos időállapota alapján született – a szerk.]

7. Amennyiben egy építési beruházás átalánydíjas szerződés megkötésére irányul, és az ajánlattételi határidő lejárta előtt az árazatlan költségvetésben többször és több módosítás is történt (új költségvetési tételek kerültek be és ki, mennyiségek módosultak), de az ajánlattevő a módosításokat figyelmen kívül hagyva nyújtja be az ajánlatát – az első verzióként kiadott költségvetéssel – tekintheti-e úgy az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő az ajánlatát a teljes műszaki tartalomra adta meg?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a költségvetés jelentős részét érintő módosítás esetén az ajánlat nem fogadható el és hiánypótlás tárgyát nem képezheti. Tekintettel arra, hogy új költségvetési tételek kerültek be és ki, mennyiségek módosultak, ez kihatással lehet a teljes ajánlati árra is. Amennyiben a hiba már nem egyedi részletkérdésre vonatkozik, nem a költségvetés egy-egy tétele kerülne hiánypótlásra, hanem a költségvetés jelentős mértékben változna, vagy a teljes ajánlati ár vagy annak értékelés alá eső részeleme módosulna, az ajánlattevő ajánlata érvénytelen, mivel ilyen esetben a hiánypótlás a Kbt. 71. § (8) bekezdésébe ütközik.

8. A hiánypótlás során a Kbt. 71. § (8) bekezdése alapján módosítható-e olyan mértékig a költségvetés, hogy költségvetési tételekkel kerül kiegészítésre vagy tételek kerülnek törlésre? Létezik-e olyan határ, amikor már úgy tekinthető, hogy az ajánlattevő új ajánlatot nyújtott be?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint ahhoz, hogy a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerint hiánypótlás során javítható legyen a költségvetés, az is szükséges, hogy a módosítással érintett költségvetési tételek köre szűk legyen és a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét nem befolyásolhatja.

A Kbt. 71. § (8) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„(8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:

a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és

b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.”

A módosítások át nem vezetéséből fakadó hiány pótolhatósága kérdésében elsődlegesen a javításra szoruló tételek számát, illetve jelentőségét, az eredmény egészéhez való viszonyát kell vizsgálni, és amennyiben a változás olyan jellegű, ami a részletkérdés, egyedi hiba kereteit meghaladja, akkor hiánypótlás során ez sem pótolható. Ugyanígy nem eredményezheti semmilyen esetben sem a hiánypótlás a teljes ajánlati ár vagy annak értékelés alá eső részeleme módosítását sem.

9. Amennyiben a hiánypótlás során benyújtott költségvetés teljes ajánlati ára módosul, de ez a módosítás az ajánlattevők közötti sorrendet nem befolyásolja, elfogadható-e érvényes hiánypótlásként a módosított költségvetés benyújtása?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontja szerinti feltételek akként értelmezendőek, hogy a hiánypótlás nem eredményezheti sem az ajánlati ár, sem az ajánlattevők közötti sorrend változását.

A Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontja szerint a hiánypótlás során az átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

Tekintettel arra, hogy a Kbt. kógens jogszabály, a hiánypótlás semmilyen körülmények között nem eredményezheti az ajánlati ár változását. Ugyanígy a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlattevők közötti sorrend megváltozását sem.

10. Egy egyszakaszos közbeszerzési eljárásban (amely nem hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt) ajánlatkérő részajánlattételi lehetőséget biztosított 2 részre és mindkét részben egy-egy ajánlat érkezett be. Ajánlatkérőnek eredménytelenné kell-e nyilvánítania a közbeszerzési eljárást, tekintettel arra, hogy az eljárást megindító felhívásban akként rendelkezett, hogy alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint ajánlatkérőnek eredménytelenné kell nyilvánítania az eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján, ha egy egyszakaszos közbeszerzési eljárásban (amely nem hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás) ajánlatkérő részajánlattételi lehetőséget biztosított 2 részre és mindkét részben egy-egy ajánlat érkezett be (és az eljárást megindító felhívásban akként rendelkezett, hogy alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját).

A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést.

Ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, az eredménytelenség az eljárásnak csak az eredménytelenségi okkal érintett részére állapítható meg. Ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rögzítette és megindokolta, hogy bármely rész eredménytelensége esetén már nem áll érdekében a szerződések megkötése, az eljárást valamennyi rész tekintetében eredménytelenné nyilváníthatja [Kbt. 75. § (5) bekezdés].

Fentiek alapján az eredményesség/eredménytelenség az egyes részek vonatkozásában vizsgálandó, így, amennyiben az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi alapot, azt részenként kell értelmezni, és ha valamely részben egy ajánlat érkezett, az adott rész (ha valamennyi rész érintett, az egész közbeszerzési eljárás) eredménytelen a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján.

11. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja alapján történő alkalmazása esetén a tárgyalások során a beszerzés feltételeinek, tárgyának változása a műszaki tartalom csökkenés (körülbelül 19,5 %-os) mellett olyan jelentős mértékű módosításnak minősül-e, amely a Kbt. 101. § (2) bekezdés sérelmét eredményezi?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint ajánlatkérő nem csökkentheti, illetve módosíthatja ilyen mértékben a műszaki tartalmat a tárgyalások során.
A Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pont alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek.

A Kbt. 101. § (2) bekezdése szerint a tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy

a) az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya vagy feltételei olyan jellemzőjében, illetve körülményében térjen el az ajánlattételi felhívás megküldésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól vagy megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását,

b) az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban közölt feltételek olyan mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, hogy annak következtében valamelyik ajánlattevő nem képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni, vagy

c) az értékelés szempontjai vagy módszere változna.

A körülbelül 19,5 %-os műszaki tartalom-csökkenés a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pont szerinti jogalap azon feltételébe ütközik, mely szerint a megelőző nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás feltételei időközben lényegesen nem változhatnak meg. E körben minden követelmény vizsgálandó, amely a szerződés teljesítéséhez, érvényességéhez, a szerződéskötéshez kapcsolódik [Közbeszerzési Döntőbizottság D.561/5/2007. számú határozata], alkalmasságot, kizáró okot, értékelési szempontot, módszert, szerződéses feltételt érint; vizsgálandó mindez a tekintetben, hogy a változás befolyásolhatta-e a (potenciális) ajánlattételt [Közbeszerzési Döntőbizottság D.376/2015. számú határozata].

Tekintettel arra, hogy a műszaki tartalom ilyen jellegű csökkenése a megelőző közbeszerzési eljárás feltételeinek lényeges megváltozását jelenti, az a Kbt. 101. § (2) bekezdés a) pontba ütközik.

12. A közbeszerzési szerződés teljesítésére vonatkozó adatok közzététele kapcsán felmerülő kérdésünk, hogy egy két évre kötött adásvételi szerződés esetén (szállítás) a kifizetett ellenértéket milyen módon lehet megadni, tekintettel arra, hogy csak egyetlen összeg feltüntetésére van lehetőség a CoRe-ban és az EKR-ben, viszont a kifizetés a megrendelések alapján több részletben történik?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a keretszerződések esetében a Kbt. 43. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kifizetett ellenszolgáltatás értékén a keretszerződésben felhasznált teljes összeg értékét kell érteni, és ezt az összeget kell a szerződés teljesítését követő 30 napon belül a CoRe-ban és az EKR-ben közzétenni.   

A Ptk. 6:34. §-a fogalmazza meg a teljesítés általános szabályát, miszerint a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni, amely a felek szerződésben vállalt kötelezettségeinek a szerződésszerű végrehajtását jelenti.

A Kbt. 135. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

A keretszerződések jellemzője, hogy a felek a keretszerződést határozott időre, a keretszerződésben rögzített összeghatár eseti megrendelések által történő eléréséig, de legfeljebb a keretszerződés hatálybalépésétől számított határozott időtartamra kötik.
A keretszerződésben a teljesített ellenszolgáltatások ellenértéke összeadódik, az ellenszolgáltatás értéke a keretszerződésben rögzített összeghatár, vagy amennyiben ez az összeghatár nem kerül felhasználásra, a keretszerződésben rögzített határnapig felhasznált ellenérték összege.

13. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épköz.) 18. §-ára tekintettel egy Kbt. 115. §-a szerinti építési beruházás kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárásban felkérhető-e ajánlattételre a kivitelezés tekintetében olyan gazdasági szereplő (korlátolt felelősségű társaság), amelynek egyedüli tagja és ügyvezetője az a személy, aki mint tervező – egyéni vállalkozóként – a közbeszerzési eljárás Kbt. 57. §-a szerinti közbeszerzési dokumentumait megalapozó tervet készítette? Azaz a tervező cége lehet-e ajánlattevő (kivitelező) a közbeszerzési eljárásban?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint önmagában az a tény, hogy a tervező és a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásban az egyik ajánlattevő vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa ugyanaz a személy, még nem alapozza meg automatikusan a Kbt. 25. § szerinti összeférhetetlenséget.

Egyrészt megállapítható, hogy a tervező csak természetes személy lehet. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 32. § (3) bekezdése szerint az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: tervezői, illetve műszaki szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. Ebből következően a tervezőnek és azon építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági társaságnak, amelyben a tervező tulajdonos és/vagy ügyvezető, jogalanyisága elválik egymástól. Másrészt az Épköz. 18. §-a a tervező részvételéről szól, amely nem csupán azt jelöli, hogy a tervező személyesen tesz gazdasági szereplőként ajánlatot, hanem az ajánlattevő oldalán bármilyen módon történő megjelenését jelenti, így azt is, ha a tervező a kivitelező gazdasági szereplő tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője. A Kbt. 25. § (3) bekezdés b) pontjának ba) alpontja pedig a vezető tisztségviselő és felügyelőbizottsági tag, a bb) alpontja pedig a tulajdonos összeférhetetlenségéről szól. Erről a helyzetről állapítja meg az Épköz. 18. §-a, hogy az nem alapozza meg az összeférhetetlenséget.

Ezzel összefüggésben az Épköz. 18. §-a előírja, hogy az összeférhetetlenség hiánya csak abban az esetben áll fenn, ha a tervező egyéb módon nem vett részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy a kivitelezés folyamatában az Épköz. 10. § (3) bekezdése alapján. Amennyiben a tervező bármilyen más módon részt vett az eljárás előkészítésében, értendő ez alatt az is, ha bármilyen, számára versenyelőnyt jelentő többletinformációk birtokában van, akkor a részvétele már meghaladja az Épköz 18. §-ának a kereteit, és így már megállapítható lehet a Kbt. 25. § (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenség.

A Kbt. 115. § (2) bekezdésének negyedik mondata szerint az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor diszkriminációmentesen, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. Tekintettel arra, hogy a Kbt. 115. § szerinti eljárásban való részvétel korlátozott, kizárólag az ajánlatkérő döntésén múlik, hogy mely gazdasági szereplők vehetnek részt a közbeszerzésben, ezért az ajánlatkérőnek fokozottan ügyelnie kell a verseny lehető legszélesebb körű kiterjesztésére, amellyel ellentétes irányú lehet az, ha ugyanazon tulajdonosi körhöz kapcsolódó gazdasági szereplőkkel köt különböző közbeszerzési eljárások során szerződéseket. Ilyen esetben az ajánlatkérőnek lehetővé kell tennie legalább azt, hogy más tulajdonosi kört képviselő gazdasági szereplők is ajánlatot tehessenek.