2018-ban a közbeszerzési eljárások terén bevezetésre került az elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR). Az EKR a Miniszterelnökség által üzemeltetett központi közbeszerzési nyilvántartás és egyben a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolítását támogató informatikai rendszer. A vonatkozó közösségi szabályozást a közbeszerzésekről szóló 2014/24/EU irányelv 22. cikke, illetve a 90. cikk (2) bekezdése tartalmazza. A hazai szabályozást a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 40. § (1)-(2) bekezdése, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (EKR rendelet), illetve az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló 40/2017. (XII. 27.) MvM rendeletek tartalmazzák.A Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázis (továbbiakban KBA) a 2018. április 15-ét megelőzően, az EKR-en kívül indult közbeszerzési eljárások Kbt.-nek megfelelő, nyilvános adatainak elérhetőségét biztosítja továbbiakban is a Kbt.-ben foglalt időtartam alatt. 2018-ban a közbeszerzési eljárások statisztikai adatait így kettő adatbázis, az EKR, illetve KBA adatbázis adatai alapján vizsgáljuk meg a Közbeszerzési Hatóság adatgyűjtésének megfelelően.
A továbbiakban az EKR-en kívül lefolytatott eljárásoknak nevezzük azokat az eljárásokat, ahol a hirdetmény feladása még az EHR-ben történt, illetve az adott időszakban befejezett eljárás adatait még a KBA-ban tették közzé, EKR eljárásnak pedig azokat, amely eljárások esetén a hirdetmények feladása az EKR-ben történt.
Az EKR létrehozásának és működtetésének a kötelező szabályozásnak történő megfelelésen kívül több célja is volt. Ezek közül a legjelentősebbek a közbeszerzési eljárások átláthatóságának fokozása, az eljárások gyorsabb lefolytatása, nagyobb verseny, informatívabb statisztikák előállítása. A továbbiakban a 2018-as év eredményes közbeszerzési eljárásainak főbb adatait, illetve az esetlegesen megfogalmazható előzetes tapasztalatokat mutatjuk be a Hatóság által gyűjtött EKR adatoknak, illetve a KBA adatainak alapján.
2018-ban az eredményes közbeszerzési eljárások közel 30 %-a, összesen 3 069 eljárás zárult az EKR rendszerben, az EKR-ben indított és eredményesen zárult eljárások értéke azonban az összes közbeszerzési eljárás értékének kisebb hányadát, 13,2 %-át érintette, 434,4 milliárd Ft értékben.
A közbeszerzési eljárások számát és értékét az EKR/EKR-en kívüli bontás szerint az 1. ábra szemlélteti:
Az EKR 2018. január 1-jétől állt készen hirdetmények fogadására, április 15-éig összesen 10 eljárást indítottak meg az EKR-ben. A közbeszerzési eljárások eredményéről szóló tájékoztató hirdetmények április 15-ét követően első ízben május folyamán jelentek meg: összesen 2 db, egy nemzeti és egy uniós eljárásrendű eljárás zárult májusban eredményesen az EKR-ben (mindkét eljárás során árubeszerzés valósult meg). Júniusban az összes eredményes közbeszerzési eljárás 2,7 %-a (29 db eljárás) zárult az EKR-ben, az eredményes eljárások többsége továbbra is a Közbeszerzési Hatóság elektronikus hirdetménykezelő rendszerén keresztül bonyolódott le. Júniusban az eredményesen zárult eljárások 97,3%-a, összesen 1 050 db eljárás az EKR-en kívül folyt le. Az április 15-ei indítását követően a II. negyedévben így összesen 31 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le az ajánlatkérők az EKR keretén belül.
Az EKR rendszer május során az eredményesen zárult eljárások értékének kisebb hányadát bonyolította le, a 2 db eredményesen zárult eljárás összértéke ugyanis összesen 300,3 millió Ft volt, ami a májusi összes közbeszerzési érték 0,2 %-át jelentette (májusban az összes eredményes közbeszerzési eljárás összértéke 258,2 milliárd Ft volt, melyből az EKR-en kívüli eljárások értéke 257,9 milliárd Ft).
2018. III. negyedévében a közbeszerzési eljárások már jóval nagyobb aránya zárult eredményesen az EKR-ben megindított eljárásként, július-szeptember között az összes eredményes eljárás 39,3 %-át (1 087 db eljárás) az EKR -en belül folytatták le, összesen 137,1 milliárd Ft összértékben. A IV. negyedévben tovább erősödött az EKR-ben eredményesen lefolytatott eljárások száma és aránya, így a IV. negyedév során az eredményesen zárult közbeszerzési eljárások közel 80 %-a (1 951 db eljárás) az EKR rendszeren keresztül került lefolytatásra.
Az egyes eljárások EKR, illetve EKR-en kívüli negyedévenkénti alakulását a 2. ábra szemlélteti.
Az EKR-ben lefolytatott közbeszerzési eljárások összértéke II-IV. negyedévben lényegesen kisebb arányú volt az EKR-en kívüli eljárások összértékéhez viszonyítva. Ez azért is figyelemre méltó, mert míg az eljárások számának csupán 20 %-a volt EKR-en kívüli eljárás (491 db eljárás), az eljárások értékének ugyanakkor nagyobb aránya, 55 %-a zárult EKR-en kívüli eljárásként, (359,6 milliárd Ft összértékben). A IV. negyedévben az eljárások értékének kisebb aránya, 45 %-a (294,1 milliárd Ft összértékben) folyt az EKR rendszeren keresztül.
Az eljárások értékének negyedévenkénti alakulását a 3. ábra szemlélteti.
Az átlagos értéket tekintve azt tapasztaljuk, hogy az EKR-ben lefolytatott eredményes közbeszerzési eljárások átlagos értéke 2018-ban valamennyi negyedévben jelentősen alacsonyabb volt, mint az EKR-en kívüli eljárások átlagos értéke. Ugyanakkor tapasztalható az is, hogy az EKR eljárások átlagos értéke 2018. év végére kismértékben megnőtt: egy EKR rendszerben lefolytatott közbeszerzés átlagos értéke a II. negyedévi 101 millió Ft-ról IV. negyedév végére 150,8 millió Ft-ra emelkedett (4. ábra).
Az átlagos érték alakulásának tényét egyrészt a korábban, EKR-en kívül megindított eljárások nagyobb átlagos értéke határozza meg, illetve esetlegesen feltételezhető az EKR rendszerrel kapcsolatos kezdeti óvatosság: az ajánlatkérők 2018. első negyedévében igyekeztek - még az EKR kötelező bevezetést megelőzően - a közbeszerzési eljárásaikat minél hamarabb megindítani, félve esetlegesen az EKR rendszer gyermekbetegségeitől.
Ha az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmények eredményes eljárásainak adatait eljárásrendenként vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a kisebb átlagos értékű nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eredményes közbeszerzések elektronikus közbeszerzési rendszerben lefolytatott száma és aránya nagyobb, mint az uniós eljárásrendű közbeszerzések száma, aránya. Mindként eljárásrend esetén az eredménytájékoztatók adatai alapján ugyanakkor jól látható az EKR rendszer térnyerése, mind az eljárások számát, mind pedig az eljárások összértékét tekintve.
2018-ban az eredményesen zárult uniós eljárásrendű eljárásoknak az EKR, illetve EKR-en kívüli bontása szerinti számát az 5. ábra szemlélteti:
2018-ban az eredményesen zárult nemzeti eljárásrendű eljárásoknak az EKR, illetve EKR-en kívüli számát a 6. ábra szemlélteti:
A havonkénti adatokat tekintve a kötelező bevezetést követően júliusban az uniós eljárásrend szerint lefolytatott és eredményesen zárult eljárások 2,8%-a (7 db eljárás) volt EKR-ben megindított és lezárt, a nemzeti eljárásrend esetén ez az arány lényegesen nagyobb, 24,3 % (188 db eljárás) volt
2018. decemberben az uniós eljárásrendben az eredményesen zárult eljárások 68,3 %-a (114 db eljárás) volt az EKR-ben megindítva, a nemzeti eljárásrendű eljárások esetén ez az arány 2018. decemberben 95,1 % (577 db eljárás) volt.
2018-ban az EKR-ben eredményesen zárult eljárások számának arányát az összes közbeszerzési eljáráson belül, eljárásrendenként, illetve havonként bontva a 7. ábra adatai szemléltetik:
2018-ban az EKR-ben uniós eljárásrend szerint lefolytatott eredményes közbeszerzési eljárások összértéke 143,6 milliárd Ft volt, amely az összes uniós eljárásrendű közbeszerzési érték 6,1%-át jelenti. Ezen értékaránynak a havonkénti alakulása ugyanakkor folyamatos emelkedést mutat, azonban 2018. decemberre is csupán az összes uniós eljárásrendű közbeszerzési érték 44,8 %-át (43,6 milliárd Ft) tette ki.
Az uniós eljárásrend szerint lefolytatott eredményes közbeszerzési eljárások értékének havonkénti alakulását EKR/EKR-en kívüli bontás szerint a 8. ábra szemlélteti:
A nemzeti eljárásrend szerint 2018-ban az EKR-ben lefolytatott eredményes közbeszerzési eljárások összértéke 290,8 milliárd Ft volt, amely az összes nemzeti eljárásrendű közbeszerzési érték közel harmadát, 31,3%-át jelenti. Ezen értékaránynak a havonkénti alakulása - hasonlóan az uniós eljárásrendű eljárások esetén - folyamatos emelkedést mutat, 2018. decemberre az összes nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzési érték többsége, 95,4 %-a (63,7 milliárd Ft) az EKR-en keresztül került lefolytatásra.
A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eredményes közbeszerzési eljárások értékének havonkénti alakulását EKR/EKR-en kívüli bontás szerint a 9. ábra szemlélteti:
2018-ban az EKR rendszerben eredményesen zárult eljárások értékének arányát az összes közbeszerzési eljáráson belül, eljárásrendenként, illetve havonként bontva a 10. ábra adatai szemléltetik:
Az EKR rendszer bevezetésétől az egyes közbeszerzési eljárások gyorsaságát várták a szakértők. Ennek megítélésére az eljárások hosszának mérését mutatjuk be a következőkben. A közbeszerzési eljárások hosszát többféle mutatóval lehetséges mérni. Az Európai Bizottság belső piaci eredménytáblájának 6. mutatója („Decision speed”) méri a közbeszerzési eljárások (átlagos) hosszát. A bizottsági mutató az átlagos döntéshozatali időszakként azt az időszakot számítja, amely az ajánlattételi határidő és a szerződés odaítélésének időpontja között telik el. A mutató értékét a Bizottság 2015 óta jelenteti meg és teszi közzé az egyes tagállamokra vonatkozóan az uniós eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések esetén.
A közbeszerzésekre vonatkozóan a statisztikai adatok eddigiekben az eredménytájékoztatók adataiból kerültek gyűjtésre, így jelenleg a rendelkezésre álló statisztikai adatok a teljes hazai közbeszerzések esetén a fenti bizottsági módszer szerint meghatározott áltagos eljárási hossz mérését korlátozottan teszik csak lehetővé. A statisztikai adatokból azonban kiszámítható az a mutató, amely az eljárás megindítási dátuma (az ajánlati/részvételi felhívás megjelenési időpontja) és a szerződés megkötésének időpontja közötti eltelt napokat összegzi. Az utóbbiak szerint meghatározott közbeszerzési eljárások hosszát mind az EKR-en kívüli, mind az EKR-ben megindított eljárások esetén meg tudjuk állapítani, így össze tudjuk hasonlítani az EKR, illetve EKR-en kívüli eljárások hosszát.
Ha a fentiek szerint számítjuk ki a közbeszerzések átlagos hosszát, akkor azt látjuk, hogy az EKR-ben megindított és 2018-ban lezárt eljárások rövidebbek, mint a 2018-ban az EKR-en kívül megindított és eredményesen lezárult eljárások.
2018-ban az EKR-en kívüli eljárások 44,3 %-át (3 232 eljárás) 2017-ben indították, 2,3 %-át (168 eljárás) 2017-et megelőzően. Az EKR-en kívül lefolytatott eljárások 53,4 %-át, 3 892 db eljárást indítottak meg 2018-ban. Ha érték szerint vizsgáljuk az eljárásokat a megindítási év szerint, akkor azt tapasztaljuk, hogy az eljárások értékének 61,3 %-át indították meg 2017-ben, míg az eljárások értékének 31,3 %-a esetén volt a megindítás éve 2018.
Az EKR-en kívüli eljárások számát és értékét az eljárások megindítási éve szerint a következő táblázat foglalja össze:
Ahhoz, hogy az EKR, illetve az EKR-en kívüli közbeszerzések átlagos hosszát össze tudjuk hasonlítani, az EKR-en kívüli eljárások esetén azokat vesszük figyelembe, ahol az eljárást 2018-ban indították.
A közbeszerzési napok száma 2018-ban mind az uniós, mind a nemzeti eljárásrend esetén az EKR rendszerben kisebb volt, mint az EKR-en kívüli eljárások esetén. Az uniós eljárásrend szerint lefolytatott eljárások esetén a 2018-ban megindított és eredményesen zárult EKR-en kívüli eljárások esetén a közbeszerzések átlagos hossza 138 nap volt, ez a mutató az EKR rendszerben megindított eljárások esetén 91 nap volt. A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárások átlagos hossza az EKR-en kívüli eljárások adatai szerint 76 nap volt, az EKR-ben ez az átlagos hossz 55 napot jelentett.
A közbeszerzések átlagos hosszát szemlélteti a 11. ábra adatai:
Az EKR-en kívüli eljárások esetén azok az eljárások, amelyek 2018. január 1 - április 14-e között indultak és le is zárultak eredményesen, a 2018. évi összes EKR-en kívüli eljárás 68 %-át jelentették (2 646 db eljárás). Ezen eljárások esetén az ún. közbeszerzési napok száma tehát 103 vagy kevesebb volt. A 2018-ban megindított és 2018. során eredményesen zárult EKR eljárások esetén azoknak az eljárásoknak az aránya, ahol a közbeszerzési napok száma maximum 103 nap volt, az EKR eljárások 91 %-át jelentette (2 791 db eljárás) (Lásd : 12. és 13. ábra).
Ha az EKR és az EKR-en kívüli eljárások esetén a 2018-ban indult és eredményesen zárult eljárásokat közbeszerzési naponként csoportosítjuk, azt tapasztaljuk, hogy a 31-60 nap alatt lezárult eljárások aránya az EKR rendszerben lényegesen nagyobb, mint az EKR-en kívüli eljárások esetén: míg az EKR rendszerben 31-60 nap között 1 356 eljárás zárult le eredményesen, addig ez a szám az EKR-en kívül 1 141 eljárást mutat. Azoknak az eljárásoknak az aránya is nagyobb az EKR rendszerben, amelyek 30 napnál rövidebb idő alatt zárultak le: 2018-ban az EKR rendszerben 30 napnál rövidebb ideig az eljárások számának 15,6 %-a (478 db eljárás) zárult eredményesen, az EKR-en kívül a 30 napnál rövidebb ideig tartó közbeszerzési eljárások aránya 5,8% volt (227 db eljárás). A 90 napnál hosszabb ideig tartó közbeszerzési eljárások arányai ugyanakkor az EKR rendszerben lefolytatott eljárások esetén kisebb arányt képviselnek, mint az EKR-en kívüli eljárások esetén: az EKR rendszerben a 90 napnál hosszabb ideig tartó eljárások aránya 15 % volt (459 db eljárás), az EKR-en kívüli eljárások esetén ezen eljárások aránya 40 % (1 557 db eljárás).
Az EKR és az EKR-en kívüli eljárások számát közbeszerzési napok szerinti csoportosításban a 14. ábra adatai szemléltetik:
A helyzetelemzés során azt is meg kell jegyeznünk, hogy a 2018-ban EKR-ben zárult eljárások átlagos értéke, illetve összértéke lényegesen kisebb volt (a 2018-ban indult és zárult eljárások 32,7%-a, 434,4 milliárd Ft összértékben), mint a 2018-ban indult és eredményesen zárult EKR-en kívüli eljárások átlagos értéke, illetve összértéke (utóbbi 894,5 milliárd Ft volt). Ha az eljárások közbeszerzési napjainak számát az eljárások értéke szerint vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az eljárások értéke jelentős hatással lehet a közbeszerzések hosszára: vélelmezhető, hogy a nagyobb összértékű eljárások általában valamivel összetettebb eljárásokat jelentenek, ami hosszabb ajánlattételi és bírálati szakasszal párosul.
Az EKR és az EKR-en kívüli eljárások értékét közbeszerzési napok szerinti csoportosításban a 15. ábra adatai szemléltetik:
