Kérdések és válaszok

1. Amennyiben a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítése során a Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek bejelenti a bevonni kívánt alvállalkozót, aki a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő volt, az ajánlatkérő jogszabályszerűen jár-e el, ha elfogadja az alvállalkozó bevonását?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint ilyen esetben az alvállalkozó bevonása akkor jogszerű, ha az nem ütközik a Kbt. 2. §-ában meghatározott alapelvekbe.
Amennyiben a közbeszerzési eljárás lezárása, azaz a szerződés megkötéséről szóló hirdetmény közzététele után kerül sor az új alvállalkozó bevonására, akkor a Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása fogalmilag kizárt, mivel annak egyik feltétele, hogy arra még a közbeszerzési eljárás során kerüljön sor. A közbeszerzési eljárás lezárulása utáni alvállalkozó-bevonás tehát csak a Kbt. alapelveit sértheti. Az ajánlatkérő feladata ilyenkor annak megítélése, hogy az eljárásban részt vett ajánlattevőnek a teljesítésbe alvállalkozóként történő bevonása olyan jellegű-e, amely valószínűsítheti a Kbt. alapelveinek megsértését. Ilyen eset lehet például, ha bizonyíték merül fel arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő és a leendő alvállalkozó a közbeszerzési eljárás során megállapodott a későbbi, alvállalkozóként történő bevonásról, a teljesítés során való alvállalkozóként történő bevonás feltételeit a közbeszerzési eljárás során egyeztették.

2. Amennyiben valamely szerződő fél adatai vonatkozásában elírás történt – adott esetben az adószám helytelenül került feltüntetésre –, ezt a feleknek szerződésmódosítással kell-e rendezniük, létrehozhatnak-e egy „szerződés javítása” elnevezésű dokumentumot, vagy az elírás tényét jegyzőkönyvben kell-e rögzíteniük?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint az ilyen elírások javítása a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti szerződés-módosításnak minősülhet.
Sem a Kbt., sem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) nem ismeri a szerződések kijavítása és a módosítása közötti különbséget, amely a Kbt.-ben az összegezések esetében például a Kbt. 79. § (4) és (5) bekezdése esetében fennáll. A Kbt. nem tisztázza pontosan, hogy mi értendő a szerződés módosítása alatt. A Kbt. 2. § (8) bekezdése alapján mögöttes jogszabályként alkalmazandó Ptk. 6:191. § (1) bekezdése szerint a felek közös megegyezéssel módosít¬hatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A módosítás tehát a szerződés tartalmának a módosítása. Álláspontunk szerint a szerződés tartalmát képezi a szerződésben meghatározott adminisztratív adatok feltüntetése is, ilyen például az adószám megjelölése. Ezért a szerző¬désben szereplő adószám megváltoztatása a szerződés módosítását jelenti, így – amennyiben a szerződést közbeszerzési eljárás alapján kötötték meg – ebben az esetben vizsgálandó a Kbt. 141. §-ának való megfelelés is. A tévesen megadott adószám elírás miatti kijavításakor a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti módo¬sításnak lehet helye, mivel a módosítás nem határoz meg olyan új feltételeket, amelyek más ajánlattevők részvételét vagy nyertességét eredményezhették volna, a gazdasági egyensúlyt nem változtatja meg és a szerződés tárgyát képező ajánlattevői kötelezettségeket új elemre nem terjeszti ki.
Amennyiben a felek létrehoznak egy „szerződés javítása” elnevezésű dokumentumot, amely tartalmazza a felek megállapodását az adószám kijavításáról, akkor ez a dokumentum a szerződés módosításának minősül, és ennek a dokumentumnak a tartalmára kell alkalmazni a Kbt. 141. §-ának a rendelkezéseit.
A felek akár jegyzőkönyvben is rögzíthetik az elírás tényét, azonban ilyen jegyzőkönyv felvételét a Kbt. nem írja elő, és a jegyzőkönyv nem helyettesíti a Kbt. 141. §-a szerinti szerződés-módosítást.

3. Különböző szakterületekhez kapcsolódó képzések – amennyiben ezeknek a pénzügyi forrását egyazon támogatáspolitikai projekt biztosítja – a részekre bontás tilalma alá esnek-e, és az így egybeszámított értékük miatt közbeszerzési eljárás folytatandó-e le a megvalósításuk érdekében?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Egy adott támogatáspolitikai projekt beszerzései esetében a támogatás összege nem a teljes projektre, hanem a támogatásból megvalósítandó, egységes beszerzési igénynek minősülő szolgáltatás megrendelések tekintetében vizsgálandó. Az egységes beszerzési igény megállapítására a részekre bontás tilalmára vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

Álláspontunk szerint a beszerzés tárgyának, rendeltetésének azonossága és felhasználásuk egymással közvetlen összefüggése a döntő szempontok annak vizsgálata során, hogy a becsült értéket részekre lehet-e bontani, azaz elsődlegesen a képzések szakmai tartalmát kell vizsgálni.
A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában (KÉ 2017. évi 95. szám; 2017. június 9.) szerint szolgáltatásmegrendelések esetében a vizsgálat elsődleges szempontja az, hogy az egyes beszerzések ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuljanak. A Kbt. 19. § (3) bekezdésének utolsó mondata alapján szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.
Amennyiben a vizsgált szolgáltatások, tevékenységek szakmai tartalmának hasonlósága nem áll fenn, vagy a tevékenységek szakmai tartalmának hasonlósága ugyan fennáll, de a tevékenységek felhasználása nem függ össze közvetlenül, a részekre bontás megalapozott lehet.
Abban az esetben, ha a szolgáltatások eltérő feladatokat foglalnak magukban, és nem képeznek műszaki-gazdasági funkcionális egységet, a két tevékenység eltérő közvetlen cél megvalósítására irányul.
Olyan jellegű szolgáltatások esetében, melyek többféle, egyértelműen eltérő területhez kötődhetnek (pl. különféle, egymástól szakmailag lényegesen eltérő tárgyú oktatás, vagy eltérő szakterületeken nyújtott tanácsadás), alapvetően azok a beszerzések tekinthetőek tartalmilag egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak, de a megítélés során szerephez juthat a szükséges végzettség-képzettség is, illetve, hogy tipikusan egy vállalkozó képes lehet-e a szolgáltatásokat teljesíteni.

4. Ha a vállalkozó a költségvetésben szereplő műszaki megoldás helyett azzal egyenértékű műszaki megoldást kíván megvalósítani, melyet alátámaszt, és azt a műszaki ellenőr is jóváhagyja, a díj és határidő változatlanságára tekintettel szükséges-e szerződésmódosítás, és ha igen, akkor ez nem lényeges módosításnak minősül-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint ilyen esetben is szerződés-módosítást kell a feleknek alkalmazniuk, amely akár a Kbt. 141. § (6) bekezdés szerinti követelményeknek (a szerződés nem lényeges módosítása) is megfelelhet.
Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épköz.) 28. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„(1) Az ajánlatkérőként szerződő fél és a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés megkötését követően az árazott költségvetés tételei tekintetében egyeztetést folytathatnak, amely során a beépítésre kerülő egyes tételeket véglegesíthetik.
(2) A felek az egyeztetésen csak az ajánlattevő által az ajánlatában megjelölt építőanyagokkal, termékekkel műszakilag egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő termékben egyezhetnek meg.
(3) Amennyiben a felek a (2) bekezdés szerinti helyettesítő termék beépítéséről állapodnak meg, a szerződés módosítására a Kbt. 141. §-ának szabályait megfelelően kell alkalmazni.”
Látható, hogy ilyen esetben maga a jogszabály is a Kbt. 141. §-a szerinti szerződés-módosítások körébe utalta a helyettesítő termékek bevonását.
Az Épköz. 28. §-a kizárólag a helyettesítő termékekről, építőanyagokról szól. Amikor az ajánlattevőként szerződő fél nem, vagy nem csak termékeket, építőanyagokat, hanem műszaki megoldást kíván másikkal helyettesíteni, álláspontunk szerint akkor is vizsgálandó a Kbt. 141. §-ának való megfelelés. Ilyen esetben ugyanis a felek egymással megegyeznek a műszaki tartalom megváltoztatásában, így ez a szerződés módosításának minősül.
Annak eldöntése, hogy akár az Épköz. 28. §-a szerinti helyettesítő termékről, építőanyagról, vagy más helyettesítő műszaki megoldásról történő megállapodás a Kbt. 141. §-ának mely rendelkezésének felelhet meg, esetről esetre, a körülmények gondos mérlegelése alapján tehető meg. Így nem zárható ki az sem, hogy akár a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti, nem lényeges szerződés-módosításnak fog minősülni.

5. Részvételi szakaszban benyújtott, alkalmasság igazolására vonatkozó dokumentumok, nyilatkozatok az ajánlattételi szakaszban módosíthatóak-e, ha az ajánlattevő a részvételi jelentkezésében akként nyilatkozott, hogy nem vesz igénybe alvállalkozót vagy kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetet, azonban az ajánlattételi szakaszban bevonna ilyen gazdasági szereplőt?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint az ajánlattevő ilyen módon nem módosíthatja a részvételi szakaszban tett nyilatkozatát az ajánlattételi szakaszban az ajánlattételi határidő lejártát követően, a tárgyalás során sem.
A két szakaszból álló eljárások első szakaszában (a részvételi szakaszban) az alkalmasság vizsgálata zajlik. A második szakaszban (ajánlattételi szakasz) már az első szakaszban az egységes európai közbeszerzési dokumentumban (a továbbiakban: EKKD) vagy – nemzeti rezsimbe tartozó eljárás esetén – a Kbt. 114. § (2) bekezdés első mondata szerinti nyilatkozatban rögzített és az ajánlatkérő által figyelembe vett értékek teljesítését ellenőrzi az ajánlatkérő. A Kbt. 69. § (9) bekezdés szerint az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező utólagos igazolási kötelezettsége arra irányul, hogy bizonyítsa az alkalmassági követelmények, a kizáró okok fenn nem állása és a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az EKKD alapján az ajánlatkérő által figyelembe vett értékek teljesülését. A Kbt. 69. § (9) bekezdés szerint továbbá az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, a kizáró okok fenn nem állása és a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében figyelembe vett értékek teljesülése esetén az ajánlat vagy részvételi jelentkezés akkor is érvényes, ha a benyújtott igazolások eltérnek a korábbi nyilatkozatban feltüntetett adatoktól. Az ajánlattevő igazolásai kizárólag arra irányulhatnak, hogy az EKKD-ben vagy – nemzeti rezsimbe tartozó eljárás esetén – a Kbt. 114. § (2) bekezdés első mondata szerinti nyilatkozatban foglaltakat alátámasszák, nem az alkalmasságra tett nyilatkozat megváltoztatására.

Ha az ajánlattevő már nyilatkozott az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről, elvileg nem fordulhat elő, hogy utólag észleli, hogy azoknak mégsem felel meg. Ilyen esetben felmerülhet az, hogy az ajánlattevő hamis nyilatkozatot tett, mivel a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az igazolási kötelezettségének (lásd a következő kérdésre adott választ).
A Kbt. 87. § (5) bekezdése alapján alkalmazandó 84. § (3) bekezdés szerint az ajánlattevőnek az ajánlathoz nem kell csatolni azt az igazolást, nyilatkozatot, amelyet a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.
Ettől függetlenül álláspontunk szerint, amennyiben az ajánlatkérő észleli, hogy az ajánlattevő körülményeiben olyan változás állt be, amely alapján a részvételi jelentkezésben benyújtott iratok már nem igazolják az alkalmasságát, az ajánlattevőt hiánypótlásra köteles felhívni, de ez sem szolgálhatja a részvételi szakaszban az alkalmasság vonatkozásában tett nyilatkozat megváltoztatását.

6. Az ajánlattevő önkéntes hiánypótlás keretében, vagy felvilágosításkérésre adott válaszul visszavonhatja-e az ajánlattételi szakaszban az alkalmasság igazolására vonatkozó módosított nyilatkozatait, fenntartva a részvételi jelentkezésben szereplő azon nyilatkozatait, mely alapján egyedül kíván megfelelni az előírt alkalmassági követelményeknek?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint az ajánlattevő ezeket a módosított nyilatkozatait akkor vonhatja vissza önkéntes hiánypótlás keretében, ha egyéb okból hiánypótlás vagy felvilágosítás-kérés van folyamatban [Kbt. 71. § (5) bekezdés], és ha a módosított nyilatkozatokat önkéntes hiánypótlás keretében bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére, mivel a korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható [Kbt. 71. § (6) bekezdés utolsó mondat].
A Kbt. 71. § (6) bekezdés első mondata szerint az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatát korábban önkéntes hiánypótlás keretében módosította, akkor azt nem előzte meg hiánypótlási felhívás, így tehát nincs akadálya annak, hogy az ajánlatkérő a módosított nyilatkozatok tekintetében kérjen hiánypótlást. Ugyanígy ebben az esetben értelemszerűen újabb önkéntes hiánypótlás is teljesíthető, ha egyéb kérdésben az ajánlatkérő ismételten hiánypótlást rendel el.
Ezzel ellentétben, ha az adott hiány már szerepelt bármelyik korábbi hiánypótlásban, akkor az még önkéntes hiánypótlás vagy felvilágosítás során sem pótolható.
A Kbt. 71. § (6) bekezdés második mondata szerint nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem – vagy csak az általa meghatározott korlátozással – rendel el újabb hiánypótlást. Amennyiben tehát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban korlátozta az új gazdasági szereplővel kapcsolatos hiánypótlást, akkor nem köteles a tárgyban hiánypótlást elrendelni. Azonban az ajánlattevőnek ilyenkor is jogában áll önkéntes hiánypótlást teljesíteni, amennyiben egyéb okból hiánypótlás van folyamatban.

7. Hamis nyilatkozatnak minősül-e a részvételre jelentkező arra irányuló nyilatkozata, hogy megfelel az eljárást megindító részvételi felhívásban előírt alkalmassági követelményeknek, tekintettel arra, hogy az ajánlattételi szakaszban ennek ellenkezőjét állítja?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint az ajánlattevő ilyen nyilatkozata minősülhet a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti hamis nyilatkozatnak.
A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki
i) az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben
ia) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és
ib) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg;”
Az ajánlattevőnek az alkalmasságot érintő, előzetesen tett nyilatkozata akkor minősül hamis nyilatkozatnak, ha az mind a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjának ia) alpontjában, mind az ib) alpontjában meghatározott tényállási feltételeknek megfelel. A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjának ia) alpontjának álláspontunk szerint az alkalmasságról szóló nyilatkozat szükségképpen megfelel. A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjának ib) alpontjának csak abban az esetben felel meg, ha az ajánlattevőt a nyilatkozatában szándékosság terheli vagy elmulasztotta az adott helyzetben általában elvárható gondosságot. Jelen esetben szándékosnak tekinthető az ajánlattevő nyilatkozata, ha már annak megtételekor tisztában volt azzaI, hogy önállóan az alkalmassági feltételek igazolására nem képes. Az ajánlattevő továbbá akkor mulasztja el az adott helyzetben általában elvárható gondosságot, ha az ajánlatának összeállításakor elmulasztja a saját kapacitásainak a felmérését, és ennek vizsgálata nélkül nyilatkozik akként, hogy nem kíván az alkalmasság igazolása céljából más szervezetet igénybe venni.Végül, amennyiben az ajánlattevő a nyilatkozatának megtétele után bekövetkezett, előre nem látható okból kerül olyan helyzetbe, amely miatt szükséges az alkalmassági feltétel más szervezet általi igazolása, akkor nem állnak fenn a Kbt. 62. § (l) bekezdés i) pont ib) alpontjában meghatározott tényállási elemek, így a hamis nyilatkozattétel nem állapítható meg.

8. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha a közbeszerzés tárgyának megállapításakor a Kbt. 8. §-át tekinti irányadónak akkor is, ha a Kbt. szerint építési beruházásnak minősülő közbeszerzés a projektben elszámolhatósági okokból árubeszerzésként szerepel?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint a közbeszerzés tárgyának meghatározásakor a Kbt. szabályai az irányadók.
A Kbt. 8. § (1) bekezdésének második mondata szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. Annak a szabályait, hogy ezek közül az ajánlatkérő beszerzési igénye melyiknek minősítendő, a Kbt. 8. § (2)-(4) bekezdései tartalmazzák. A Kbt. 2. § (7) bekezdésének első mondata szerint a Kbt. szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a Kbt. az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 1. § (1) bekezdése szerint a Kbt. szabályozza a közbeszerzési eljárásokat, valamint a koncessziós beszerzési eljárásokat, és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait. Tehát a Kbt. kógenciája csak ezekre a területekre terjed ki. Az európai uniós projektek elszámolásának szabályait rendező jogszabályok a – többek között – közbeszerzés tárgyainak fogalmi meghatározását nem érintik. Lehetséges tehát olyan helyzet, hogy egy beszerzés a Kbt. szerint építési beruházásnak minősül, az európai uniós projekt elszámolását szabályozó jogszabályok szerint pedig árubeszerzésnek.

9. A Kbt. 115. § (1) bekezdése szerint, a nyílt eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával lefolytatott közbeszerzési eljárás esetében, ha 5 ajánlattevő kerül meghívásra, hány ajánlatnak szükséges beérkeznie, hogy az eljárás eredményes legyen?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint az eljárás eredményessé nyilvánításához elegendő, ha egyetlen – érvényes – ajánlatot nyújtanak be, amennyiben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban úgy rendelkezett, hogy nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját.
A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést.
A Kbt. 75. § (6) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban köteles megadni, hogy alkalmazza-e az adott eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját. A közbeszerzésekért felelős miniszter az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát megelőzően előírhatja a 195. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők számára, valamint a támogatásban részesülő, a közbeszerzésekért felelős miniszter által jogszabály alapján ellenőrzött beszerzés vonatkozásában bármely ajánlatkérő számára a 75. § (2) bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását oly módon, hogy megfelelő időtartam álljon az ajánlatkérő rendelkezésére a szükséges intézkedések megtételére. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívást az ajánlatkérő köteles a 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazását feltüntetve módosítani.”
Amennyiben tehát az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban úgy rendelkezett, hogy nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, egyetlen ajánlat benyújtása mellett is eredményes lehet az eljárás.
Amennyiben a közbeszerzésekért felelős miniszter az ajánlatkérő számára előírja a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását, az ajánlatkérőnek nem pusztán az a kötelezettsége, hogy az érintett eredménytelenségi okot feltüntesse az eljárást megindító felhívásban, hanem az is, hogy az eljárását eredménytelenné nyilvánítsa, amennyiben – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést [A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazásáról; KÉ 2017. évi 9. szám, 2017. január 20.].

10. Ha egy támogatáspolitikai projekt tartalmaz építéssel járó állattartási technológia beépítését (fejőberendezés) 36 000 000 Ft támogatási összegben, és megújuló energia technológia alkalmazását (napelem) 5 000 000 Ft támogatási összegben, akkor ezek értéke részekre bontható, vagy a részekre bontás tilalmára tekintettel közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia a saját jogán ajánlatkérőnek nem minősülő támogatott szervezetnek?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint akkor kell a beszerzések értékét összeszámítani, ha azok a funkciójukat együttesen képesek ellátni.
Az európai bizottsági audit tapasztalatok alapján felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a beszerzések egy uniós támogatáspolitikai értelemben vett projekt keretében kerülnek megvalósításra, ez a tény az egyes beszerzéseket összekapcsolhatja a becsült érték meghatározása szempontjából, hiszen a közösen elérendő projektcél önálló funkcionális egységet is létrehozhat.
A kérdés eldöntéséhez az ajánlatkérőnek elsősorban a beszerzések tárgyát kell meghatároznia. A közbeszerzés tárgyának pontos meghatározása a Kbt. 28. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő felelőssége. Azt, hogy egy adott beszerzés, amely építési beruházásnak és árubeszerzésnek minősülő elemeket tartalmaz, építési beruházásnak vagy árubeszerzésnek minősül, az dönti el, hogy ezek közül melyik minősül a fő tárgynak [Kbt. 22. § (1) bekezdés]. A beszerzés fő tárgyát pedig az elvégzendő tevékenységek közül az határozza meg, amelyik meghatározónak minősül, jelen esetben az ajánlatkérőnek azt kell eldöntenie, hogy az építési beruházási vagy az árubeszerzési elem számít meghatározónak, és hozzá képest a másik csupán járulékosnak vagy kiegészítőnek, ennek eldöntéséhez valamennyi körülményt mérlegelni kell.
A napelem rendszer telepítése álláspontunk szerint építési beruházásnak minősülhet.
Amennyiben mindkét beszerzés építési beruházásnak minősül, akkor a részekre bontás tilalmának fennállása attól függ, hogy az építési beruházások műszaki-gazdasági funkcionális egységet alkotnak-e. Amennyiben az ajánlatkérő az építési beruházásokat egyazon projekt keretében végzi, és azok között technológiai kapcsolat megvalósul (például megállapítható, hogy a napelemes rendszer kiépítésére azért kerül sor, hogy a fejőberendezést energiával lássa el), akkor a tárgyi beszerzések a részekre bontás tilalmának hatálya alá esnek.
Amennyiben az egyik beszerzés tárgya építési beruházás, a másiké árubeszerzés, akkor a beszerzések értéke főszabály szerint elkülöníthető a becsült érték meghatározása szempontjából, így a Kbt. alkalmazása jogszerűen mellőzhető. Ha azonban az árubeszerzés tárgya és az építési beruházás tárgya csak együttesen képesek ellátni a funkciójukat, akkor álláspontunk szerint a fejőberendezés beépítésének értéke és a napelem telepítésének értéke jogszerűen nem bontható részekre. Amennyiben például megállapítható, hogy a napelemes rendszer kiépítésére azért kerül sor, hogy – többek között – a fejőberendezést energiával lássa el, a részekre bontás nem jogszerű.

11. Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti közbeszerzési kötelezettséget megalapozó támogatási összeg nem a projekt egésze tekintetében vizsgálandó, hanem árucsoportonként, azaz például nettó 24 millió forint értékben informatikai eszközök beszerzése esetén nem kötelező közbeszerzési eljárás lefolytatása, mivel a támogatás intenzitása a szerződés értékének 48,88%-a, azaz nettó 11,7 millió forint? (2018. november 29-ét követően emelkedett a közbeszerzési kötelezettséget megalapozó támogatási összeg és módosult az e rendelkezés alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek köre – a szerk.)

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint a Kbt. 5. § (3) bekezdése alkalmazása esetén a közbeszerzési kötelezettséget megalapozó támogatási összeget az adott beszerzés és nem a teljes támogatáspolitikai projekt tekintetében kell vizsgálni.
Ugyanakkor az ajánlatkérő köteles vizsgálni – különösen akkor, ha a teljes projekt tárgyát árubeszerzések képezik –, hogy az egyes szerződések a Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmának hatálya alá esnek-e. Árubeszerzés esetén azt kell vizsgálnia az ajánlatkérőnek, hogy azonos vagy hasonló felhasználású árukról van-e szó. A hasonló felhasználási cél az adott áru közvetlen funkciójának szem előtt tartásával ítélhető meg. Vizsgálandó az is, hogy a különböző beszerzendő áruk képeznek-e valamilyen funkcionális vagy technológiai egységet, például egy üzem különböző gépeinek beszerzése tekintetében, vagy egy iroda felszerelése esetén az egyes irodai eszközök beszerzése tekintetében. Valószínűsíthető, hogy a kérdésében szereplő informatikai, az árumozgató és a konyhai eszközök jellegüknél fogva elkülöníthetők és nem esnek a részekre bontás tilalmának hatálya alá, azonban ez csak valamennyi körülmény gondos mérlegelését követően állapítható meg. Amennyiben ugyanis az adott projektben megvalósítandó beszerzések a részekre bontás tilalmának hatálya alá esnek, akkor értelemszerűen az egyes szerződésekre jutó támogatások összege is összeadódik a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti, közbeszerzési kötelezettséget megalapozó összeg vizsgálata tekintetében.

12. Azon árubeszerzéseket, amelyek nem érik el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, figyelembe kell-e venni a Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalma fennállásának megállapíthatósága szempontjából, mivel részekre bontás tilalmára vonatkozó kötelezettség csak a Kbt. hatálya alá tartozó árubeszerzések esetében van?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint az egyes beszerzések Kbt. 19. § (3) bekezdés szerinti részekre bontásának megengedhetőségét vagy tilalmát nem azok önmagában álló becsült értéke, hanem az határozza meg, hogy mennyiben felelnek meg a Kbt. 19. § (3) bekezdésében meghatározottaknak.
A Kbt. 16-19. §-ai határozzák meg a becsült érték számításának szabályait. Ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy az adott beszerzés becsült értéke eléri-e a közbeszerzési értékhatárt, először magát a becsült értéket kell meghatároznia. E körben többek között azt kell megvizsgálnia, hogy a beszerzés a Kbt. 19. § (3) bekezdése szerint a részekre bontás tilalmának hatálya alá tartozik-e más beszerzésekkel. Ha igen, az így kiszámított érték esetében kell vizsgálni azt, hogy eléri-e a becsült érték a közbeszerzési értékhatárt.

13. Különböző projektekből megvalósuló árubeszerzések esetében összeadódnak-e az adott árubeszerzési csoportokra vonatkozó támogatások, tehát a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti, közbeszerzési kötelezettséget eredményező támogatási értékhatárt olyan módon kell-e vizsgálni, hogy különböző támogatáspolitikai projektek árubeszerzéseinek támogatási összegét az ajánlatkérő összeadja?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint amennyiben a különböző támogatáspolitikai projektekből támogatott egyes beszerzések egyébként a Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmának hatálya alá tartoznak, akkor az egyenként rájuk jutó támogatási összeg értéke is összeadódik a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti, közbeszerzési kötelezettséget eredményező támogatási értékhatár meglétének vizsgálatakor.
A Kbt. 5. § (3) bekezdése szerint a vissza nem térítendő támogatás értékét kell figyelembe venni. Ennek vizsgálata során irreleváns, hogy a támogatás esetleg több forrásból származik, valamennyi támogatás értékét össze kell adni, és ez az összeg tekintendő irányadónak annak vizsgálatakor, hogy a támogatás összege eléri-e a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti támogatási értéket.
A becsült érték megállapításánál és a részekre bontás tilalma kapcsán az ajánlatkérőnek árubeszerzés esetén azt kell vizsgálnia, hogy azonos vagy hasonló felhasználású árukról van-e szó. A hasonló felhasználás fennállásának vagy fenn nem állásának megállapításakor annak ténye, hogy az egyes beszerzések más és más projektből kerülnek finanszírozásra, kisegítő szempont lehet, azonban az ajánlatkérőnek valamennyi releváns körülményt mérlegelve kell megállapítania, hogy az ilyen árubeszerzések elkülöníthetőek vagy sem.

14. Amennyiben egy helyi önkormányzatokból és a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-ből álló konzorcium a kedvezményezettje egy támogatáspolitikai projektnek, amelynek során mind a kerékpárút tervezésre, mind a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásokat a konzorcium egyik tagja valósítja meg, akkor ezen konzorcium másik tagjának saját forrásból finanszírozott járdafelújítás, járda és burkolatépítés tervezése és kivitelezése tárgyú közbeszerzési eljárása a másik beruházástól a becsült érték számítása szempontjából elkülöníthető-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Bár műszakilag a két beruházás valamelyest hasonló, és a beszerzésekben érintett ajánlatkérők között részleges átfedés van, megállapítható, hogy a két beruházás között műszaki egység nem áll fenn, illetve a finanszírozásuk is különböző. Megalapozhatja a részekre bontást az is, ha a kerékpárutak az országos közutakhoz kapcsolódóan épülnek, melyek kizárólagos tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője pedig a Magyar Közút Nonprofit Zrt., míg a járdafelújítás, járdaépítés, parkoló és térburkolat-felújítás egy másik ajánlatkérő, egy helyi önkormányzat tulajdonát érinti. Ezek a beruházások továbbá semmilyen műszaki-gazdasági funkcionális egységet nem alkotnak.

15. Egyazon ajánlatkérőnek saját forrásból megvalósuló járdafelújítás, járda és burkolatépítés tervezése és kivitelezése tárgyú közbeszerzési eljárása és egy európai uniós támogatáspolitikai projekt keretében megvalósuló csapadékvíz-rendszer építési beruházása részekre bontható-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint ezek az építési beruházások részekre bonthatók. A két építési beruházás műszakilag különböző, a céljuk és a finanszírozásuk eltér, műszaki-gazdasági egységet nem alkotnak, így részekre bonthatónak minősülhetnek.

16. Adott esetben a beszerzés tárgya egy speciális hulladékgazdálkodási berendezésnek, ún. utóaprító berendezésnek a már meglévő hulladékgazdálkodási technológiai csarnokba való beépítésére és üzemelő rendszerbe való beépítésére terjed ki, amely magában foglalja az eszköz teljes hulladékgazdálkodási technológiai rendszerbe történő integrálását, melynek keretében előzőleg a helyszínt alapozni szükséges. A technológiai csarnokhoz történő integrálás során rendszerintegráció, technológiai összeköttetés biztosítása szükséges, továbbá a csarnok közfalát meg kell nyitni, ennek során tervezési és kivitelezési feladatokat kell elvégezni, melyek a Kbt. 1. melléklete szerinti 45,11, 45,21, 45,25, 45,31, és 45,34 alcsoportokba sorolhatók. Ebben az esetben ez a Kbt. alapján építési beruházásnak vagy árubeszerzésnek minősül-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint a beruházás a Kbt. jelenleg hatályos szabályai szerint építési beruházásnak minősülhet.
A Kbt. 8. § (3) bekezdés b) pontja szerint építési beruházásnak minősül az építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt. Az építmény fogalmát a Kbt. 3. § 8. pontja alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 8. pontja határozza meg. Eszerint építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). A levelében bemutatott utóaprító berendezés beépítése minősülhet az Étv. 2. § 8. pontja szerinti – késztermékként az építési helyszínre szállított műszaki alkotás beépítésével létrejött – építménynek, így a Kbt. 8. § (3) bekezdés b) pontja szerinti építési beruházásnak. Amennyiben az utóaprító berendezés beépítése nem minősül az Étv. szerinti építménynek, akkor a Kbt. 22. § (1) bekezdése szerinti vegyes beszerzésnek minősül, amelynek fő tárgya határozza meg azt, hogy a közbeszerzés árubeszerzésnek vagy építési beruházásnak minősül. A Kbt. 22. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„Ha a közbeszerzés többféle, a 8. § (2)-(4) bekezdései szerinti beszerzési tárgyat foglal magában, a közbeszerzési eljárásra a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmazni.”
A beszerzés fő tárgyát pedig az elvégzendő tevékenységek közül az határozza meg, amelyik meghatározónak minősül, jelen esetben az ajánlatkérőnek azt kell eldöntenie, hogy az építési beruházási vagy az árubeszerzési elem számít meghatározónak, és hozzá képest a másik csupán járulékosnak vagy kiegészítőnek, ennek eldöntéséhez valamennyi körülményt mérlegelni kell, és az egyes elemek értéke csupán az egyik szempont lehet annak eldöntésében, hogy mi a közbeszerzési eljárás fő tárgya.

17. Amennyiben a kivitelezést végző vállalkozó a tervmódosítást szükségessé tevő jogszabályváltozás miatt az Épköz. 20. § (3) bekezdése szerint az építési beruházás teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkákat végez a tartalékkeret terhére, szükséges-e szerződésmódosítás abban az esetben, ha a nyertes ajánlatban szereplő árazott költségvetés egyes tételei, így a teljesítés műszaki tartalma a tervmódosítások miatt megváltozik?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint a kérdésében ismertetett esetben akkor lehetséges a szerződés módosítása nélkül a tartalékkeret terhére megváltozott műszaki tartalom szerinti munkavégzés, ha a szerződésben egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzítésre kerültek a tartalékkeret felhasználásának lehetséges esetei és pénzügyi feltételei.
Ilyen esetben azért nem beszélhetünk szerződésmódosításról, mivel a tartalékkeret, illetve a felhasználásának pontos feltételei már az eredeti szerződés részét is képezik. A tartalékkeret lehívásának, a műszaki tartalom megváltozását eredményező tervmódosításnak az oka (jelen esetben a jogszabályváltozás) abból a szempontból releváns, hogy az, mint a tartalékkeret felhasználásának lehetséges esete minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzítésre került-e.

18. Jogszerűen járnak-e el a szerződést kötő felek, ha az egyes, Épköz. 28. § (2) bekezdése szerinti, helyettesítő termék beépítéséről szóló szerződésmódosításokat nem azok felmerültekor, hanem a teljesítés befejezésekor együttesen kívánják szerződésbe foglalni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint, ha olyan feladat elvégzése iránti igény merül fel, amely megalapozza a szerződés Kbt. 141. § szerinti módosítását, akkor az nem végezhető el a szerződés Kbt. 141. §-a szerinti módosítását megelőzően.
Az Épköz 28. § (3) bekezdése alapján a helyettesítő termék beépítése esetén a szerződés módosítására a Kbt. 141. §-át kell megfelelően alkalmazni. A szerződést annak módosított tartalma szerint kell teljesíteni, így a módosítást nem előzheti meg a teljesítés.
Építési beruházás esetén ezt erősítő további tényezők az Étv. 38. § (1) bekezdése szerint építési tevékenységet – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni. Amennyiben a kivitelező helyettesítő terméket anélkül épít be, hogy az szerepelne a kivitelezési dokumentációban, akkor jogsértést követ el.
Ha a kivitelezési dokumentációban a helyettesítő termék csak a Kbt. 141. §-a szerinti szerződésmódosítás nyomán szerepeltethető, akkor a feleknek a beépítést megelőzően módosítaniuk kell a szerződést.

19. Indulhat-e az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft. abban a közbeszerzési eljárásban, amelyet egy olyan szociális szövetkezet ír ki ajánlatkérőként, amelynek az önkormányzat is a tagja?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft. a fenti eljárásban akkor indulhat, ha az indulása nem eredményez olyan helyzetet, amely a verseny tisztaságát sérti.
A Kbt. 25. § (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„(3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként
a) az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet,
b) az a szervezet, amelynek
ba) vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját,
bb) tulajdonosát,
bc) a ba)-bb) pont szerinti személy közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta,
ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.”
Az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell, hogy a tagjának 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft.-t bevonta-e az eljárás előkészítésébe, és ez azt eredményezheti-e, hogy a közbeszerzési eljárásban a verseny tisztasága sérül.
Az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell azt is, hogy a nonprofit kft. vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját, a tulajdonosát, illetve a nonprofit kft. döntéshozó, felügyeleti, ellenőrző szerve tagjainak közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta-e, és ez azt eredményezheti, hogy a közbeszerzési eljárásban a verseny tisztasága sérül.
Bevonásnak minősülhet, illetve a verseny tisztaságának sérelméhez vezethet a fenti közbeszerzési eljárásban az, ha az ajánlatkérő szociális szövetkezet döntéshozó szervének összetétele (amelyik döntött az eljárás megindításáról, jóváhagyta az ajánlati dokumentációt, részt vett a közbeszerzési eljárás feltételrendszerének kialakításában stb.) átfedésben van a helyi önkormányzat döntéshozó szervével, illetve a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft. döntéshozó szervével (például, ha az alapszabályaik/alapító okirataik szerint az ajánlatkérő szociális szövetkezet tagjaként az önkormányzat nevében a döntést az eljárás megindításáról, az ajánlati dokumentáció jóváhagyásáról, a közbeszerzési eljárás feltételrendszerének kialakításáról stb. az önkormányzat képviselőtestülete hozza, és ezt követően ugyanez a képviselőtestület hozza az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft. döntését arról, hogy elindul a közbeszerzési eljárásban, illetve jóváhagyja a közbeszerzési eljárás során a nonprofit kft. által benyújtandó ajánlatot).
Önmagában tehát a közös tulajdonosi háttér nem jelenti automatikusan a Kbt. 25. § (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenség fennállását, azonban ilyen esetben az ajánlatkérőnek fokozott körültekintéssel szükséges megvizsgálnia azt, hogy ezzel összefüggésben fennállnak-e olyan körülmények, amelyek alapján a közbeszerzési eljárásban a verseny tisztaságának a sérelme bekövetkezhet.
A Kbt. 25. § (8) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárásból e § alapján csak akkor zárható ki, ha közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő - hiánypótlás vagy felvilágosítás kérés útján - köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa. Az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a gazdasági szereplő által tett intézkedéseket az ajánlatkérő köteles az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról szóló összegezésben ismertetni.”
Álláspontunk szerint az ajánlattevő és az ajánlatkérő közös tulajdonosi háttere a fentiekben említett körülményektől is függően eredményezhet olyan helyzetet, amely alapján az ajánlatkérőnek a Kbt. 25. § (8) bekezdése szerinti kötelezettsége fennáll.

20. Indulhat-e az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft. abban a közbeszerzési eljárásban, amelyet ajánlatkérőként az önkormányzat indít?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint ebben az esetben is az a feltétele az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft. a fenti eljárásban történő indulásának, hogy az indulása ne eredményezzen olyan helyzetet, amely a Kbt. 25. § (3) bekezdés alapján a verseny tisztaságát sérti.
Az indokok alapvetően megegyeznek az előző pontban leírtakkal, azzal, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kapcsolat ebben az esetben szorosabb, így ezzel összefüggésben annak a kockázata is nagyobb, hogy a közvetlenebb tulajdonosi kapcsolat a verseny tisztaságának sérelmét eredményezi.
Az eljárás előkészítésébe és lefolytatásába való bevonás vizsgálatakor is fokozott körültekintéssel köteles az ajánlatkérő eljárni (különösen abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárását és dokumentációját, illetve az eljárás során hozott döntéseket – különösen az ajánlatok érvényességéről/érvénytelenségéről, illetve az eljárás eredményéről szóló döntést – az önkormányzat képviselőtestülete hozza meg, és ugyanez a képviselőtestület hozza az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft. döntését arról, hogy elindul a közbeszerzési eljárásban, jóváhagyja annak ajánlatát, mivel ilyenkor megállapítható lehet a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenség fennállása).

21. Amennyiben az ajánlattevő elvégezte a keretszerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásában előírt mennyiség szerinti munkákat, de a keretszerződés időtartama még nem járt le, akkor a Kbt. 104. § (8) bekezdés szerint az ajánlattevő további építési munkákat a keretszerződés alapján elvégezhet-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Mindenekelőtt rögzítendő, hogy a kérdés alapján nem egyértelmű, hogy „keretszerződés” alatt a keretmegállapodásnak azt a típusát érti-e, mikor a keretmegállapodás az annak alapján kötendő szerződések minden feltételét kötelező erővel tartalmazza.
Álláspontunk szerint, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a keretszerződés [illetve olyan keretmegállapodás, amely az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések minden feltételét kötelezően tartalmazza, illetve megjelöli az előirányzott mennyiséget] alapján már elvégezte az ajánlati felhívásában előírt mennyiség szerinti munkákat [illetve a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiség lehívásra került], a keretszerződés alapján további munka nem rendelhető meg.
Előkérdésként vizsgálandó, hogy keretmegállapodást vagy keretszerződést kötött-e az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő. A kérdésében keretszerződésre hivatkozik, de a Kbt. 104. § (8) bekezdését idézi, mely a keretmegállapodásokra [annak minden típusára] vonatkozik. Amennyiben az adott közbeszerzési eljárás keretmegállapodás megkötésére irányult, a tervezett mennyiséget az ajánlatkérőnek nem kötelező az eljárást megindító felhívásban rögzítenie, és a Kbt. 104. § (8) bekezdésének rendelkezései alkalmazhatóak. A Kbt. 104. § (8) bekezdése szerint a keretmegállapodás alapján szerződés kizárólag a keretmegállapodás időtartama alatt köthető, és a keretmegállapodás alapján beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget. Amennyiben a már beszerzett mennyiség eléri a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget, akkor a keretmegállapodás alapján további szerződés jogszerűen nem köthető.
Amennyiben a felek a közbeszerzési eljárás eredményeképpen nem keretmegállapodást, hanem keretszerződést kötöttek [illetve olyan keretmegállapodást kötöttek, amely az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések minden feltételét kötelezően tartalmazza, illetve megjelöli az előirányzott mennyiséget], és a felhívásban rögzített keretmennyiség kimerül, az azt meghaladó mennyiség új beszerzési igénynek minősül, amellyel kapcsolatban az ajánlatkérőnek szükséges megvizsgálnia, hogy a módosítás megfelel-e a Kbt. 141. §-ban rögzített feltételeknek. Ennek oka az, hogy a Kbt. 131. § (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. Ilyen feltétel az ajánlati felhívásban szereplő, mennyiségről szóló előírás is, tehát ez is a szerződés részét képezi. Amennyiben az ajánlatkérő további, az eredetileg meghatározott mennyiségen felüli munkákat kíván az ajánlattevőtől megrendelni, akkor a szerződést a Kbt. 141. § szerint módosítania kell, illetve amennyiben a Kbt. 141. §-ának rendelkezései alapján a szerződés módosítása nem lehetséges, új közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia.

22. A háziorvosi, gyermekorvosi praxisjoghoz kötődően egy önkormányzat által megrendelt prevenciós célú alapellátási feladat, mint szolgáltatás, a praxisjog jogosultjának területi ellátási kötelezettsége, valamint személyes ellátási joga miatt nem képez(het)i a közbeszerzés tárgyát, azaz nem kell közbeszereztetni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint egy önkormányzat által megrendelt prevenciós célú alapellátási feladat, mint szolgáltatás megrendelése – amennyiben annak értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja – a Kbt. hatálya alá tartozik.
A Kbt. 9. §-a tartalmazza a Kbt. hatálya alóli kivételeket. Ezek között nem szerepel az orvosi praxisjog vagy a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó egészségügyi alapellátás. A különböző orvosi szolgáltatások képezhetik közbeszerzés tárgyát. Esetükben a Kbt. alkalmazása terén fennálló specialitás abban áll, hogy mivel a Kbt. 3. melléklete szerinti szociális és egyéb szolgáltatások közé tartoznak, ezért a Kbt. 21. § (2) bekezdése szerint a megrendelésükkor nem a Kbt. Második, hanem a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, továbbá a Kbt. 111. § d) pontja szerint nem kell közbeszerzést lefolytatni arra a Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatásra, amelynek becsült értéke a 18 millió forintot nem éri el. Egyebekben azonban az ilyen szolgáltatások megrendelésére is közbeszerzési eljárás útján kell, hogy sor kerüljön.

23. Az egyazon projekt keretében a dietetikus, népegészségügyi koordinátor és hasonló tevékenységek ellátására irányuló szerződések a részekre bontás tilalmának hatálya alá esnek-e a házi-, gyermekorvosi, védőnői szolgáltatásokkal?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint a projekt keretében beszerzésre kerülő dietetikus, népegészségügyi koordinátor és hasonló tevékenységek ellátására irányuló szerződések a részekre bontás tilalmának hatálya alá esnek.
A kérdésében szereplő projektben 5 háziorvos és 1 gyermekorvos venne részt az egészségfejlesztést szolgáló prevenciós rendelésekben, őket egészítené ki egy fogorvos, 7 orvosi asszisztens (ápoló), 5 védőnő, 1 népegészségügyi koordinátor, 1 dietetikus, 2 gyógytornász, valamint 1 segéd-egészségőr. Ezek a személyek ún. „praxisközösséget” alkotnának.
A Kbt. 19. § (3) bekezdése szerint, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.
Álláspontunk szerint az ugyanazon közvetlen cél az egyes tevékenységek tekintetében fennáll, mivel egy praxisközösségben valósítják meg egyazon támogatáspolitikai projektet. A bemutatott személyek egymásra tekintettel, együttesen valósítanak meg egy közös célt, ráadásul az egyes tevékenységek tárgya egymáshoz közel áll, a tevékenységük összefoglalható a projektben is szereplő „egészségfejlesztés” elnevezés alatt. Az uniós támogatáspolitikai értelemben vett projekt általában egy finanszírozási forrás, azonban az említett projekt több, mint puszta finanszírozási forrás, ugyanis az a szolgáltatásokat nyújtó praxisközösséget (projektközösséget) hoz létre. A finanszírozás nem az egyén szintjén történik, a szolgáltatók praxisközösségben gazdálkodnak. A szolgáltatások szakmai tartalma ugyan nem azonos, de azok rendeltetésükben összekapcsolódnak. Erre tekintettel a bemutatott tárgyú szolgáltatások a részekre bontás tilalmának hatálya alá esnek.

24. Amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő nem határozta meg a Kbt. 135. § (7) bekezdés szerinti előleg mértékét, a szerződés teljesítése közben jogszerű-e 5 %-nál magasabb összeg kifizetése?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint az ajánlatkérőnek a szerződésben kell meghatároznia azt, hogy 5%-ot meghaladó mértékű előleget kíván kifizetni a vállalkozónak.
A Kbt. 135. § (8) bekezdésének első mondata alapján a felek a (7) bekezdésben foglalt kötelező mértéket meghaladóan és bármely más esetben is kiköthetik előleg nyújtását a szerződésben. Amennyiben az ajánlatkérő a szerződésben nem kötötte ki a teljes ellenszolgáltatás 5%-át meghaladó mértékű előleg rendelkezésre bocsátásának lehetőségét, és egyéb jogszabályok sem kötelezik az 5%-ot meghaladó mértékű előleg kifizetésére, akkor csak a Kbt. 135. § (7) bekezdésében foglalt kötelezően meghatározott 5%-os mértékig biztosíthatja az ajánlattevőként szerződő fél számára az előleg igénybevételét.

25. Amennyiben jogszerű az 5%-nál magasabb összegű előleg kifizetése, szükséges-e a szerződésmódosítás, illetve annak a jogcíme a Kbt. 135. § (2) vagy (4) bekezdésén alapul-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint az 5%-nál magasabb összegű előleg kifizetése akkor jogszerű, ha szerepel a szerződésben, így – amennyiben az eredeti szerződésben nem szerepel – akkor a szerződés módosítása szükséges, ebből következően pedig annak meg kell felelnie a Kbt. 141. §-ában előírtaknak.
Az előleget az ajánlatkérő a Kbt. 135. § (7)-(9) bekezdései alapján, és nem a Kbt. 135. § (2) vagy (4) bekezdése alapján fizeti ki, mivel az előleg a teljesítés előtt fizetendő. Amennyiben szerződésmódosításra kerül sor, akkor a feleknek fokozott körültekintéssel kell eljárniuk. A Kbt. 141. § (2) bekezdése a leírt esetben nem alkalmazható, mivel a szerződés ellenértéke nem változik. Nem alkalmazható a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja sem, mivel a szerződés nem rögzítette minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen a szerződés ezen tartalmi eleme későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát. A Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja sem alkalmazható, mivel nincsen a teljesítendő feladatokban új elem. Nem alkalmazható továbbá a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja sem, mivel a rendelkezésre álló információk alapján nem következett be olyan előre nem látható körülmény, ami indokolná az előleg összegének növelését. Végezetül a Kbt. 141. § (6) bekezdése esetén is fokozott mérlegelést igényel, hogy a megnövelt összegű előleg az eredeti eljárásban lehetővé tette volna-e más ajánlattevő részvételét, illetve a gazdasági egyensúlyt az ajánlattevőként szerződő fél javára változtatja-e meg.

26. Utólagosan, szerződésmódosítással jogszerű-e a részszámlázás lehetőségének biztosítása, és amennyiben igen, megfelelő jogcím-e a Kbt. 135. § (2) bekezdése?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint a részszámlázás lehetősége biztosítható szerződésmódosítással, ha az a Kbt. 135. §-ában és a Kbt. 141. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel. A Kbt. 135. § (2) bekezdése nem megfelelő „jogcím”, mivel az nem a részszámlázásról szól.
A Kbt. 141. §-a pedig magának a szerződés módosításának a feltételeit tartalmazza.
A Kbt. 141. § (2) és (4) bekezdései szerinti szerződésmódosítási jogalapok álláspontunk szerint a részszámlázás utólagos lehetővé tétele esetében sem alkalmazhatók, az előző kérdésre adott válaszban foglalt indokokhoz hasonlóan, vagyis arra tekintettel, hogy nem változik a szerződéses ellenszolgáltatás, a szerződés ezen tartalmi eleme későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát a szerződés nem tartalmazta előre megismerhető módon és egyértelműen, a teljesítendő feladatokban nincs új elem és a rendelkezésünkre álló adatok alapján nem áll fenn az előre nem láthatóság feltétele sem.
A Kbt. 141. § (6) bekezdése esetén is fokozott mérlegelést igényel, hogy a részszámlázás lehetőségének feltüntetése az eredeti eljárásban lehetővé tette volna-e más ajánlattevő részvételét, illetve a gazdasági egyensúlyt az ajánlattevőként szerződő fél javára változtatja-e meg.