2022. IV. évfolyam 12. szám
Letöltés
2022. IV. évfolyam 12. szám 45-56.oldal
DOI: 10.37371/KEP.2022.12.5

2021. évi közbeszerzési eljárások elemzése az ajánlatkérők típusa szerint

Címszavak: ajánlatkérő, klasszikus ajánlatkérő, közszolgáltató, közjogi szervezet, támogatott szervezet, eljárások összértéke, beszerzés tárgya

Ajánlatkérőknek nevezzük a hatályos közbeszerzési törvény szerint közbeszerzésre kötelezett szervezeteket. Ezekre a szervezetekre általában az alábbi csoportbontást alkalmazzuk az elemzések során:

- regionális/helyi szintű szervezetek (pl.: önkormányzatok);

- központi szintű szervezetek (pl.: minisztériumok, költségvetési szervek);

- közjogi szervezetek (pl.: nonprofit szervezetek);

- közszolgáltató szervezetek (pl.: vízművek, áram-, és gázszolgáltatók);

- támogatott szervezetek (pl.: alapítványok, egyházak),

- egyéb szervezetek, ide tartoznak pl. a Kbt. alá önként csatlakozó szervezetek (intézmények, szövetkezetek).

A központi szintű, a regionális szintű és a közjogi szervezetekre a „klasszikus ajánlatkérők” közbeszerzési terminológiát is használjuk.

(A Közbeszerzési Hatóság 2019. április 1. napjától naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérő szervezetekről, melyet a honlapján közzé is tesz. Itt meg kell jegyezni, hogy ebben a nyilvántartásban a legtöbb szervezet regionális/helyi szintű ajánlatkérőként van regisztrálva.)

Az első két ábra a közbeszerzési eljárások számát és értékét ábrázolja az ajánlatkérők típusa szerinti megoszlásban az elmúlt három évre vonatkozóan. Az 1. ábrán látható, hogy az ajánlatkérők 2021. évben az azt megelőző 2020-as évhez képest, nagyon hasonló arányokban bonyolítottak közbeszerzéseket az eljárások számát illetően. A diagramon a legszembetűnőbb a regionális/helyi szintű szervezetek magas, majdnem 50 százalékot elérő aránya (46,3%) a 2019. évre vonatkozóan.

KEP202212_STAT_Oldal_01.jpg

KEP202212_2.ábra.jpg

A közbeszerzések értékét tekintve változatosabb képet figyelhetünk meg (lásd: 2. ábra). Elmondható, hogy mindhárom évben a közjogi szervezetek folytattak le legnagyobb értékben közbeszerzéseket és dominanciájuk évről évre növekedett, 2021-re megközelítette az 50 százalékos arányt.

Az 1. táblázatban szerepelnek a 2021. évi közbeszerzési eljárások részletes adatai az ajánlatkérők típusa szerint. Ebből kiolvasható, hogy 2021-ben (is) a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le a legtöbb közbeszerzést, szám szerint 2807 darabot, ez az eredményesen zárult közbeszerzések több mint a harmadát jelentette (37%). Az eljárások összértékének tekintetében azonban a közjogi szervezetek álltak az első helyen 1992,2 milliárd forint értékkel, (habár ehhez csak 1739 eljárás kapcsolódott), így az eljárások összértékének közelítőleg fele (47,2%) a közjogi szervezetek közbeszerzéseihez volt köthető. 2021-ben, hasonlóan a 2020-as állapothoz, a legkisebb súllyal a támogatott szervezetek szerepeltek, az eljárások számának tekintetében 2 % alatt maradt az arányuk, értékarányuk pedig az 1 százalékot sem érte el (0,7%).

KEP202212_STAT_Oldal_02_2.jpg

A nemzeti eljárásrenden belül (lásd: 3. ábra) is a regionális/helyi szintű ajánlatkérők játszották a legfontosabb szerepet, az eljárások több mint a felét (51,2%) ezek a szervezetek bonyolították le és ez az összértéknek is több mint a felét jelentette (52,5%). A közjogi szervezetek is jelentős, 20 százalék körüli hányadot képviselve járultak hozzá a közbeszerzések darabszámához és összértékéhez, viszont a központi szintű-, a közszolgáltató- és a támogatott szervezetek szinte elhanyagolható, 5 százalék vagy az alatti arányban vettek csak részt a közbeszerzésekből, mind az eljárások számának, mind értékének tekintetében.

Az uniós eljárásrenden belül (lásd: 4. ábra) viszont egészen más a helyzet, a legtöbb eljárást, 1074 darabot – ami az összes eljárásnak több, mint harmadát jelentette –, az egyéb kategóriába tartozó szervezetek folytatták le, mintegy 780 milliárd forint értékben, ami az összérték ötödét tette ki. Az eljárások értékét tekintve a közjogi szervezetek álltak az első helyen 1870 milliárd forint összegű közbeszerzéseikkel, ami az összérték több mint a fele volt 2021-ben, miközben ezekhez a szervezetekhez az eljárások csupán 27,5 százaléka kapcsolódott. A regionális ajánlatkérők viszont nem játszottak jelentősebb szerepet, a közbeszerzések 15 százalékát bonyolították le, csak úgy, mint a közszolgáltató szervezetek, értékarányban pedig még kisebb hányadot képviseltek. A központi szintű szervezetekhez köthető közbeszerzések aránya 10 százalék alatt maradt mind az eljárások számának, mind az értékének tekintetében. Az ábrából jól látszik az is, hogy a támogatott szervezetekhez, mint ajánlatkérőkhöz köthető közbeszerzések nem érték el az uniós értékhatárt, vagyis nem szerepelnek az uniós eljárásrendben.

KEP202212_3.ábra.jpg

KEP202212_4.ábra.jpg

A beszerzés tárgya (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés) szerint vizsgálva az adatokat (lásd: 5. és 6. ábra), megállapítható, hogy a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le a legtöbb építési beruházást (1854 db), ami az építési beruházások összes számán belül több, mint 60 százalékos arányt képvisel (62,1%) és fordítva is hasonló értéket kapunk: a regionális/helyi szervezetek közbeszerzéseinek kétharmada építési beruházás volt (66%). Ha az árubeszerzésen belüli arányokat vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy az egyéb szervezetek folytatták le a legtöbb eljárást, szám szerint 978 darabot, ezzel több, mint 37 százalékot képviselve az összes árubeszerzésen belül. A szolgáltatás-megrendelések harmadát pedig a közjogi szervezetek bonyolították le, 687 darab közbeszerzési eljárással. A közjogi szervezetek esetében ez a beszerzési típus elérte majdnem a 40 százalékos arányt. A közszolgáltató-, és egyéb szervezetek által lefolytatott közbeszerzések több, mint fele árubeszerzés tárgyú eljárás volt, a központi szintű szervezetek beszerzéseinek közel fele (46,2%) pedig szolgáltatás-megrendelés. A támogatott szervezetekhez kapcsolódó közbeszerzések kicsi számossága miatt torzult arányok álltak elő: több, mint 90 százalék az építési beruházások aránya, emellett 5 százalék alatt marad az árubeszerzéseké és a szolgáltatás-megrendeléseké is.

KEP202212_5.ábra.jpg

KEP202212_6.ábra.jpg

Ha a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) által elnyert közbeszerzési eljárásokat vizsgáljuk az ajánlatkérők típusa szerint (7. ábra), azt láthatjuk, hogy az eljárások számának arányait tekintve a megoszlás nagyon hasonló az összes eljárás arányaihoz (8. ábra), legfeljebb 1-2 százalékpontos az eltérés mértéke és az egyes ajánlatkérők sorrendje is megegyezik mindkét esetben. A legtöbb eljárást a kkv nyertesek közül is a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le, 2515 darabot a 6530-ból, az eljárások számának ez majdnem 40 százalékát (38,5%) tette ki. Második helyen az egyéb szervezetek álltak 1567 db eljárással (24%), őket követték nem sokkal lemaradva a harmadik helyen a közjogi szervezetek a több mint 20 százalékos részesedésükkel: 1415 db olyan közbeszerzési eljárás volt 2021-ben, melyet közjogi szervezetek folytattak le és kkv-k nyertek el. A központi szintű-, a közszolgáltató- és a támogatott szervezetek eljárásainak aránya kkv nyertesek között 10 % alatt maradt, ez utóbbiak bonyolították le a legkevesebb eljárást (145 db), ami csupán 2 százalék körüli arányt jelentett.

Az eljárások értékének megoszlása is hasonló az összes eljárás és a kkv nyertes eljárások esetében – amint azt a diagramokon a jobboldali hengerek szemléltetik – bár valamivel nagyobb eltéréseket tapasztalhatunk, mint az eljárások számának megoszlása kapcsán. Egyedül a közjogi szervezetek közbeszerzéseinek az értékaránya mutat 5 százalékpontnál nagyobb különbséget: ezek a szervezetek körülbelül 40 százalékban vették ki a részüket a kkv nyertes eljárások összértékből, míg az összes eljárás esetében az arányuk meghaladta a 47 százalékot.

KEP202212_7.ábra.jpg

KEP202212_8.ábra.jpg

Az egyes ajánlatkérői csoportok környezetvédelmi (zöld) és szociális szempontú közbeszerzéseinek arányait a 9.-12. ábrák szemléltetik.

KEP202212_9-12.ábra.jpg

Amint az a kördiagramokból szembetűnő, 2021-ben mind a zöld, mind a szociális szempontokat legtöbbször a regionális/helyi szintű szervezetek vették figyelembe a közbeszerzési eljárásaik során. A 9. ábrán jól látható az is, hogy a zöld közbeszerzések közel háromnegyedét a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le és ezek a közbeszerzések több, mint 70 százalékát tették ki a zöld eljárások összértékének. (10. ábra). A többi szervezet részesedése a zöld közbeszerzésekből 10 százalék alatt maradt, kivéve az egyéb szervezetek értékarányát, ami 12,6 százalék volt.

A szociális szempontú közbeszerzéseken belül még nagyobb hányadot képviseltek a regionális/helyi szintű szervezetek: az eljárások számának több, mint a háromnegyedét tették ki, az eljárások értékarányából pedig 85 százalék fölötti részesedést értek el. Jelentősebb részarányt képviseltek még a központi szintű szervezetek a szociális szempontokat figyelembevevő közbeszerzések számán belül (11,5%), de értékarányuk csak 6,8 százalékot tett ki.

A rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint a közszolgáltató szervezetek egyáltalán nem vettek figyelmebe szociális szempontokat a közbeszerzéseik során és a zöld szempontok is csak elhanyagolható mértékben jelentek meg: 2 % alatt maradt az arányuk mind az eljárások számának, mind az értékének tekintetében.

Az egyes ajánlatkérői csoportok közbeszerzési eljárásainak számát negyedévenként vizsgálva (13. ábra), megállapítható, hogy a regionális/helyi szintű szervezetek minden negyedévben kb. 30-40 százalékát bonyolították le az eljárásoknak. Az is elmondható, hogy a regionális-, a közszolgáltató-, és egyéb szervezetek által lefolytatott közbeszerzési eljárások száma viszonylag egyenletes eloszlást mutatott az egyes negyedévek között, azaz az egyes negyedévekben az eljárások közelítőleg a negyedét folytatták le. A közjogi-, központi szintű- és támogatott szervezetek eljárásainak megoszlása az egyes negyedévek között már nagyobb eltéréseket mutatott, a minimum és a maximum értékek különbsége meghaladta a 10 százalékpontot.

Az eljárások értékét tekintve változatosabb a helyzet (14. ábra), ugyanis nem a regionális/helyi szintű ajánlatkérőkhöz tartoztak a legnagyobb értékű közbeszerzések, ezekhez csak az összérték 15-19 százaléka kapcsolódott. Az első negyedévben az egyéb szervezetek, míg a 2-4. negyedévben pedig kiugró értékekkel a közjogi szervezetek végeztek az első helyen az eljárások összértékének tekintetében, úgy, hogy az utolsó negyedéveben az összérték több mint a fele (55%-a) ez utóbbi intézményekhez volt köthető. A támogatott szervezetek részesedése elhanyagolható volt az egyes negyedéveket illetően, ahogy az egész évre érvényesen is 1 százalék alatt maradt.

KEP202212_STAT_Oldal_09.jpg

KEP202212_STAT_Oldal_10.jpg

Az ajánlatkérők régiója szerint is vizsgálhatjuk a közbeszerzési eljárásokat, de ebben az esetben figyelmen kívül kell hagynunk azt a kb. 550 db eljárást, amiben több ajánlatkérő, több megyével szerepel, mert egyébként nem lenne egyértelmű a besorolás.

A 15. ábra diagramja a közbeszerzési eljárások számarányait ábrázolja a magyarországi tervezési-statisztikai régiók (NUTS 2) és az ajánlatkérők típusai szerinti felosztásban. Látható az ábrából, hogy az ajánlatkérői csoportokhoz kapcsolódó közbeszerzések megoszlása a vidéki régiókban nagyjából egyforma volt, a minimális és maximális arányok közötti különbség nem érte el a 15 százalékpontot.

Budapest kivételével igaz az az állítás is a régiókra, hogy a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le a közbeszerzések több mint felét, 50-60 százalékát, Közép-Dunántúlon majdnem a kétharmadát. A központi szintű- és a támogatott szervezetek eljárásainak számaránya nem volt releváns, minden egyes régióban 4 százalék alatt maradt. A közjogi szervezetek az észak-magyarországi régiótól eltekintve (5,1%), 10-15 % körüli értékeket vettek fel, a közszolgáltató szervezetek beszerzéseinek arányai 2-12 százalékot értek el. Budapesten ezektől eltérő arányokat figyelhetünk meg: a közjogi szervezetek folytatták le a legtöbb közbeszerzési eljárást, több mint 1000 darabot, ez 36,8 százalékos arányt jelentett és ezek összértékének az aránya meghaladta a 60 százalékot (63,7%, 1805 Mrd Ft). A budapesti regionális/helyi szintű szervezetek kis mértékben vették csak ki részüket a közbeszerzési eljárásokból, számarányban 10 százalékot, értékarányban csupán 3 százalékot képviselve.

A 16. ábrán látható, hogy az eljárások értékének megoszlása többé-kevésbé hasonló arányokat mutat a számarányokéhoz képest, kivételt képez ez alól a budapesti közjogi szervezetek közbeszerzéseinek értékaránya, valamint az észak-alföldi közszolgáltató szervezetek értékaránya, melyek jelentős nagyságrendűek. Elmondható az is, hogy a közszolgáltatók kevesebb, de nagyobb értékű eljárást bonyolítottak le, míg a regionális ajánlatkérők inkább fordítva, több, de kisebb értékű közbeszerzést folytattak le.

KEP202212_15.ábra.jpg

KEP202212_16.ábra.jpg