Címszavak: statisztika, közbeszerzés, keretmegállapodás
A Kbt. a keretmegállapodás fogalmát úgy határozza meg, mint „az egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget”.
A keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások alkalmasak az előre pontosan meg nem határozható beszerzési igények kielégítésére, viszont fontos kiemelnünk azt, hogy a keretmegállapodás önmagában nem eredményez beszerzési kötelezettséget az ajánlatkérő és teljesítési kötelezettséget a nyertes ajánlattevő részéről. A beszerzési kötelezettség csak a keretmegállapodás alapján történő közvetlen megrendelés útján, verseny újranyitása során, illetve írásbeli konzultáció tartásával keletkezik.
Keretmegállapodás alkalmazása esetén, az ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót mind a keretmegállapodás eredményeként megkötött szerződésekre vonatkozólag, mind a keretmegállapodások alapján megvalósult egyedi szerződésekre vonatkozólag köteles közzétenni.
A Közbeszerzési Hatóság statisztikáit az egyes, szerződéssel eredményesen lezárult részekhez kapcsolódó eredménytájékoztató hirdetmények alapján készítjük, melyekben - az uniós statisztikai gyakorlatnak megfelelően - nem tüntetjük fel a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások eredményeként kötött szerződéseket (keretmegállapodásokat), csak az eredményes keretmegállapodások alapján megkötött egyedi szerződések adatait szerepeltetjük, hiszen csak ez utóbbi esetben valósul meg a konkrét beszerzés illetve az ellenérték megfizetése.
Jelen cikkünkben az eredményes keretmegállapodások alapján kötött egyedi szerződések adatait fogjuk elemezni a 2024-es év vonatkozásában. Módszertanilag fontosnak tartjuk kiemelni, hogy statisztikai számításaink során a keretmegállapodásokra, - illetve nem keretmegállapodásokra vonatkozóan egyaránt-, az összes ajánlatkérő szervezet (központi szintű, közszolgáltató, regionális/helyi szintű, támogatott vagy egyéb szervezet) által megkötött szerződés figyelembe vételre kerül, ahogy erre a cikk későbbi részében is majd kitérünk.
2024-ben az ajánlatkérők összesen 16441 darab közbeszerzési szerződést kötöttek, melyből 3150 darab szerződés kapcsolódott keretmegállapodáshoz, azaz az összes szerződés 19,2 százaléka volt keretmegállapodás alapján kötött közbeszerzési szerződés.
Ebben az időszakban összesen 3691,6 milliárd forint összértékben kötöttek szerződést az ajánlatkérők, ezen belül a keretmegállapodáshoz kapcsolódó szerződések összértéke 845,1 milliárd forint volt, azaz a keretmegállapodás alapján kötött közbeszerzési szerződések értékaránya 22,9 százalék volt az összes szerződés tekintetében.
Ezek alapján elmondható, mind a szerződések számának tekintetében, mind a szerződések értékének tekintetében, hogy a szerződéseknek körülbelül ötöde keretmegállapodáshoz kapcsolódott.
A vizsgált időszakban az eljárásrendek szerinti megoszlás alapján a keretmegállapodások számaránya az uniós eljárásrenden belül képviselt nagyobb részt 27,9 százalékkal, míg a nemzeti eljárásrenden belül mindössze 5,9 százalékos hányadot ért el.
A keretmegállapodáshoz kapcsolódó szerződések értékaránya az uniós eljárásrenden belül a szerződések számarányához igen hasonlóan alakult, a szerződések 25,6 százalékát tették ki, viszont a nemzeti eljárásrenden belül a keretmegállapodások értékaránya még a számarányánál is alacsonyabb volt, csupáncsak 1,2 százalékot ért el.
A keretmegállapodáshoz kapcsolódó szerződések túlnyomó többségét az uniós eljárásrenden belül kötötték és igen kis hányaduk tartozott az alacsonyabb értékű nemzeti eljárásrendbe. Számokban kifejezve: a keretmegállapodáshoz kapcsolódó szerződések 87,7 százalékát az uniós és 12,3 százalékát a nemzeti eljárásrendben kötötték.
Az uniós eljárásrendben megkötött szerződések számaránya a keretmegállapodáshoz kapcsolódó szerződéseken belül magasabb, mint az összes közbeszerzési szerződésen, illetve mint a keretmegállapodásokhoz nem kapcsolódó szerződéseken belül, előbbinél 27,5 százalékponttal, utóbbinál pedig 34,1 százalékponttal.
Értelemszerűen a nemzeti eljárásrendben megkötött szerződések számaránya ugyanilyen mértékben alacsonyabb az összes közbeszerzési szerződés, illetve a keretmegállapodásokhoz nem kapcsolódó szerződések esetén.
Az értékarány tekintetében az uniós eljárásrendben megkötött szerződések értékaránya még a számarányánál is magasabb a keretmegállapodáshoz kapcsolódó szerződések esetén: majd az összes szerződést a nagyobb értékű szerződéseket magában foglaló uniós eljárásrendben kötötték, pontosan 99,4 százalékukat. Az uniós eljárásrendben megkötött szerződések értékaránya a keretmegállapodáshoz kapcsolódó szerződéseken belül 10,4 százalékponttal magasabb, mint az összes közbeszerzési szerződésen belül, illetve 13,5 százalékponttal magasabb, mint a keretmegállapodásokhoz nem kapcsolódó szerződések esetén.
A nemzeti eljárásrendben megkötött keretmegállapodáshoz kapcsolódó szerződések tekintetében a szerződések értékaránya mindössze 0,6 százalékot tett ki, míg az összes közbeszerzési szerződésen belül 11,0, a keretmegállapodásokhoz nem kapcsolódó szerződések esetén pedig 14,1 százalék volt.
2024-ben a szerződés tárgya tekintetében keretmegállapodások alapján kötött szerződéseket a legnagyobb arányban szolgáltatásmegrendelés céljából kötötték 34,4 százalékkal. Az árubeszerzéseken és az építési beruházásokon belül a keretmegállapodások alapján kötött szerződések közel azonos aránya volt, előbbiben 13,4, utóbbiban pedig 13,1 százalékot értek el.
Az értékarány tekintetében az árubeszerzéseken belül volt a legnagyobb aránya a keretmegállapodáshoz kapcsolódó szerződéseknek 35,7 százalékkal, ezt követték a szolgáltatásmegrendelések 28,2 százalékkal, a legkisebb arányt pedig az építési beruházásokon belül érték el, itt mindössze 6,6 százalék volt az értékarányuk.
2024-ben az összes szerződés tekintetében a legtöbb közbeszerzés árubeszerzés volt, a beszerzések közel felét, 47,7 százalékát ebben a tárgyban bonyolították, míg a szolgáltatásmegrendelések aránya 27,9, az építési beruházásoké pedig 24,4 százalékot tett ki. A keretmegállapodáshoz nem kapcsolódó szerződések esetén a szerződések legnagyobb hányadát szintén az árubeszerzések tették ki 51,1 százalékkal, viszont az összes szerződéssel ellentétben itt a soron következő legnagyobb hányada az építési beruházásoknak volt 26,3 százalékkal és ezt csak ezt követték a szolgáltatásmegrendelések 22,6 százalékos részesedéssel.
A keretmegállapodások alapján kötött szerződések esetén az előbbinél nagyobb eltéréseket láthatunk a szerződés tárgya szerinti eloszlásban. A keretmegállapodások alapján kötött szerződéseken belül a legnagyobb részesedése a szolgáltatásmegrendeléseknek volt 50,1 százalékkal, ez az összes szerződés számarányánál 22,2, a keretmegállapodásokhoz nem kapcsolódó szerződések számarányánál pedig 27,5 százalékponttal magasabb érték. Az árubeszerzések számaránya a keretmegállapodások alapján kötött szerződések esetén 33,2 százalék, ez az összes szerződés számarányánál 14,5, a keretmegállapodásokhoz nem kapcsolódó szerződések számarányánál pedig 17,9 százalékponttal alacsonyabb érték. Építési beruházás tárgyában kötötték a legkevesebb szerződést keretmegállapodásokhoz kapcsolódóan, ennek hányada mindössze 16,7 százalék volt a vizsgált időszakban.
Az értékarány tekintetében az összes szerződést figyelembe véve a szolgáltatásmegrendelések érték el a legmagasabb arányt 39,1 százalékkal, ezt követték az építési beruházások 33,8 százalékos értékhányaddal, az árubeszerzések pedig, - annak ellenére, hogy ezekhez kapcsolódott a legtöbb közbeszerzési szerződés megkötése, - érték tekintetében alulmaradtak 27 százalékkal. A keretmegállapodáshoz nem kapcsolódó szerződések legnagyobb értékhányadát az építési beruházások tették ki 41 százalékkal, ezt követték a szolgáltatásmegrendelések 36,4 százalékkal és az összes szerződés értékhányadához hasonlóan a legkisebb részesedése az árubeszerzéseknek volt 22,6 százalékkal.
A keretmegállapodások alapján kötött szerződések értékarányait tekintve a megkötött szerződések értékének 90,3 százaléka szolgáltatásmegrendelés illetve árubeszerzés volt, - előbbi 48,2 százalékot, utóbbi 42,1 százalékot ért el. Keretmegállapodás alapján csupáncsak 9,7 százalékát kötötték a szerződéseknek építési beruházás tárgyban, ez az összes szerződés értékarányánál 24,1, a keretmegállapodásokhoz nem kapcsolódó szerződések számarányánál pedig 31,3 százalékponttal alacsonyabb érték.
Ahogyan a cikkünk elején már említettük, statisztikai számításaink során figyelembe vesszük az összes ajánlatkérő szervezet által megkötött szerződést. Az ajánlatkérő szervezetek típusa szerinti vizsgálat szerint, keretmegállapodások alapján kötött szerződéseket, legnagyobb számarányban a közszolgáltató szervezetek (pl.: vízművek, áram-, és gázszolgáltatók), az egyéb szervezetek (ide tartoznak pl. a Kbt.-t önként alkalmazó szervezetek, intézmények, szövetkezetek) és a központi szintű szervezetek (pl.: minisztériumok, költségvetési szervek) kötöttek.
Az összes szerződés tekintetében, illetve a keretmegállapodáshoz nem kapcsolódó szerződések tekintetében viszont a közjogi szervezetek (pl.: nonprofit szervezetek) és a regionális/helyi szintű szervezetek (pl.: önkormányzatok) számaránya a legmagasabb, ezen ajánlatkérők a keretmegállapodás alapján kötött szerződések esetén csak a negyedik, illetve ötödik helyen végeztek. A támogatott szervezetek (pl.: alapítványok, egyházak) számaránya mindhárom esetben elhanyagolható volt.
A keretmegállapodások alapján kötött szerződések értékaránya tekintetében szintén ugyanaz a három szervezettípus végzett az első három helyen, mint a számarány tekintetében, viszont ebben az esetben a központi szintű szervezetek részesedése volt a legmagasabb - hasonlóan az összes szerződéshez. A központi szintű és az egyéb szervezetek értékhányada a keretmegállapodások alapján kötött szerződéseken belül igen jelentős volt, előbbi 40,8 százalékot, utóbbi pedig 34,8 százalékot ért el.
