Címszavak: árubeszerzés, közbeszerzés, eredményes közbeszerzés, eljárásrend, hazai forrás, uniós forrás, kis- és középvállalkozások
Az árubeszerzések területén lefolytatott eredményes közbeszerzések[1] száma 2021 folyamán visszaesett, a 2020-as 2658 eljárásról 2598 eljárásra fogyatkozott, ami 2 százalékpontos változást okozott a közbeszerzések számarányán belül (35,8%-ról 33,8%-ra). A 2021-ben elnyert összeg az előző évhez képest 667,9 milliárd forintról 721,8 milliárd forintra nőtt, azonban értékaránya az összes eredményes közbeszerzésen belül 3,4 százalékponttal csökkent. Az egy eljárásra jutó érték 251,3 millió forintról 277,8 millió forintra növekedett.
Ha az eljárásrend felől közelítjük meg a kérdést, mind értékét, mind számát tekintve nőtt az uniós eljárásrendű eljárások aránya. 2020-ban az uniós eljárások számának aránya 56 százalékot tett ki (1487 db), ez 2021-re 58 százalékra nőtt (1494 db), a közbeszerzések értékét figyelembe véve az uniós eljárások aránya a korábbi 93 százalékról (623,6 Mrd Ft) 95 százalékra (688,0 Mrd Ft) emelkedett. (3. és 4. ábra)
Az első táblázat azt mutatja, hogy az árubeszerzés területén az uniós eljárásrend szerinti eljárások között a nyílt eljárás szabályai szerint lefolytatott közbeszerzések száma volt a legnagyobb, 1275 darab (85,4%), ezek az eljárások értékben 592,2 milliárd forintot (86,1%) jelentettek. A számát tekintve második helyen a 95 darab tárgyalásos eljárás állt (6,4%), ez értékben 49,9 milliárd forintot (7,3%) tett ki. A harmadik a sorban a gyorsított nyílt eljárás, amelyből 63 darab (4,2%) zárult eredményesen, 27,5 milliárd forint értékben (4%). Az előző évben 37 darab (2,5%) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lebonyolítására került sor, melynek értéke 16,7 milliárd forint (2,4%) volt. A 23 darab meghívásos eljárás értéke nem érte el az 1 százalékot (1,6 Mrd Ft).
A második táblázatban látható, hogy az árubeszerzés területén a nemzeti eljárásrend szerinti eljárások között is a nyílt eljárás volt a legjelentősebb, 952 darab eljárás (86,2%) tartozott ide 28,2 milliárd forint értékben (83,4%). A második legtöbb a 109 darab (9,9%) a Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti lebonyolított eljárás, melynek értéke 3,9 milliárd forintot (11,5%) ért el. Ezt követte a 20 darab tárgyalásos eljárás (1,8%) és a 13 darab hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás (1,2%), melyeknek értéke 1,1 illetve 0,3 milliárd forintot tett ki (3,3 ill. 0,9%). A Kbt. 113. §[2] szerinti eljárás alá összesen 10 darab (0,9%) közbeszerzés tartozott, amelynek értéke 0,3 milliárd forint (0,9%) volt.
Az 5. és 6. ábra azt mutatja, hogy árubeszerzések területén lebonyolított közbeszerzések között számarányában kismértékben emelkedett a hazai forrásból finanszírozott eljárások aránya. A számát tekintve 2066 darabról 2089 darabra nőtt, ami 2,7 százalékpontos változást jelentett. Ugyanakkor a hazai finanszírozású eljárások értéke 528 milliárd forintról 508 milliárd forintra csökkent, ami arányát tekintve közel 9 százalékpontos csökkenést eredményezett. Az uniós forrást is tartalmazó közbeszerzések száma 592 darabról 509 darabra csökkent, miközben az értéke 140 milliárd forintról 214 milliárd forintra növekedett. A hazai forrásból finanszírozott eljárások esetében az egy eljárásra jutó érték alig változott, 256 millióról 243 millióra csökkent, míg az uniós forrásokat is tartalmazó közbeszerzések esetében az egy eljárásra jutó érték jelentősen, 236 millió forintról 420 millió forintra nőtt.
A kis- és középvállalkozások szerepe az elnyert árubeszerzések körében mind számarányát, mind értékarányát tekintve alig változott. A számaránya 2020-ban 77,4 százalék (2057 db), 2021-ben 81,2 százalék (2110 db) volt, és az elnyert összeg is emelkedett 2021-ben (452,5 Mrd Ft, 62,7%) 2020-hoz (398,0 Mrd Ft, 59,6%) képest. (7. és 8. ábra)
A 9. és 10. ábrán látható, hogy az árubeszerzések területén lebonyolított egyajánlatos eljárások számának aránya 2020-ról 2021-re alig, 20,8 százalékról (554 db) 22,5 százalékra (584 db) változott; értékének aránya is hasonlóan alakult, 22,2 százalékról (148,1 Mrd Ft) 24,1 százalékra (174,3 Mrd Ft) növekedett.
2021-ben a legtöbb közbeszerzést az árubeszerzések területén a magukat egyéb szervezetek elnevezésű csoportba soroló ajánlatkérők bonyolították le, 978 darab eljárást (37,6%) 292,4 milliárd forint értékben (40,5%). A közjogi szervezetekhez 572 darab eljárás tartozott (22,0%), ami 148,4 milliárd forintot jelentett (20,6%). A regionális és helyi szintű ajánlatkérők körében az eredményes közbeszerzések száma 505 darab (19,4%) volt, melyhez 45,8 milliárd forint (6,3%) tartozott. A közszolgáltatók eljárásainak száma 371 darab (14,3%), értéke 193 milliárd forint (26,7%) volt. A központi szintű ajánlatkérők 165 esetben (6,4%) folytattak le eredményes közbeszerzést 41,7 milliárd forint értékben (5,8%). A támogatott szervezetek árubeszerzései sem számban, sem értékben nem érték el a közbeszerzések 0,5 százalékát (7 db, 0,5 Mrd Ft). (11-12 ábra)
Az 13-14. ábrából[3] látható, hogy az ajánlatkérők székhelye[4] szerint a legtöbb árubeszerzés Budapesthez köthető (418 db, 63,7 Mrd Ft). Második helyen Hajdú-Bihar megyét találjuk, ahol 139 eljáráshoz 43,4 milliárd forint tartozott. Az eljárások számát tekintve a harmadik Pest megye 124 eredményes közbeszerzéssel 13,6 milliárd forint értékben. A további megyék sorrendje a közbeszerzések számát figyelembe véve: Borsod-Abaúj-Zemplén megye (119 db, 21,2 Mrd Ft), Csongrád-Csanád megye (102 db, 15,0 Mrd Ft), Baranya megye (85 db, 12,5 Mrd Ft), Bács-Kiskun megye (76 db, 11 Mrd Ft), Fejér megye (76 db, 4,8 Mrd Ft), Győr-Moson-Sopron megye (72 db, 11,3 Mrd Ft), Somogy megye (63 db, 16,2 Mrd Ft), Heves megye (55 db, 5,7 Mrd Ft), Békés megye (53 db, 15,9 Mrd Ft), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (50 db, 3,9 Mrd Ft), Zala megye (48 db, 4,7 Mrd Ft), Veszprém megye (46 db, 9,8 Mrd Ft), Jász-Nagykun-Szolnok megye (37 db, 3,8 Mrd Ft), Tolna megye (35 db, 5,5 Mrd Ft), Vas megye (34 db, 3,4 Mrd Ft), Komárom-Esztergom megye (25 db, 1,8 Mrd Ft), Nógrád megye (20 db, 3,1 Mrd Ft).
A 15-16. ábra azt mutatja be, hogyan alakultak a közbeszerzések 2021-ben és 2020-ban, ha az elnyert összeg nagyságrendjét vesszük figyelembe. A legtöbb eljárást 2021-ben (1253 db, 48,2%) az 50 millió forint alatti értéktartományban folytatták le, ami csökkenést mutat 2020-hoz képest (1350 db, 50,8%). Ehhez hasonlóan az eljárások értéke 32 milliárd forintról (4,8%) 30,5 milliárd forintra (4,2%) csökkent. Az egy eljárásra jutó érték ebben az értéktartományban 24,3 millió forint volt, ami 600 ezer forint emelkedést jelentett az előző évhez képest. Az 50-199 millió forint közötti tartományban 2021-ben 847 darab eljárásban 83,2 milliárd forint értékben zárult eredményesen az árubeszerzés, amely alig különbözött a 2020-as értéknél (832 db, 84 Mrd Ft). A két vizsgált évben a számarány és az értékarány közel megegyezett, míg az egy eljárásra jutó érték 101 millió forintról 98,2 millió forintra csökkent. A 200 millió és 999 millió forint közötti tartományban az eljárások száma másfélszeresére nőtt (253 darabról 379 darabra), ez arányaiban 5 százalékpontos növekedést jelentett, mindeközben az eljárások értéke kétszerese lett (81 Mrd Ft-ról 160,2 Mrd Ft-ra). Hasonlóan, ha nem is ilyen nagy mértékben, 320,2 millió forintról 422,7 millió forintra változott az egy eljárásra jutó érték. A legnagyobb értékű közbeszerzések esetében az egy eljárásra jutó érték 3,8 milliárd forint volt, ami jelentősen több a 2020-as 2,1 milliárd forintos értéknél. Ebben a csoportban az eljárások száma közel felére (223 darabról 119 darabra), értéke pedig 471 milliárd forintról 447,9 milliárd forintra csökkent.
A 17-18. ábra azt mutatja be, hogy a közbeszerzéseket 2021-ben milyen árucikk megvásárlására fordították. Az ábrákból látható, hogy a legtöbb eljárás számát tekintve az egészségügy területéhez tartozott, ebből egyészségügyi gépekre, eszközökre (az ábrán egészségügy) 409 darab közbeszerzés keretében 59,2 milliárd forintról, míg gyógyszerek beszerzésére 30 darab eljárásban 9,6 milliárd forintról döntöttek. Ezt követte a különböző járművek és a hozzájuk tartozó alkatrészek beszerzése (366 db, 142,4 Mrd Ft). Informatikai eszközök és szoftverek beszerzésére 311 darab eljárás során 179,4 milliárd forint értékben bonyolítottak le közbeszerzéseket, amely a kategóriák között a legmagasabb összeget jelentett. Közművek beszerzésére 207 darab közbeszerzési eljárást folytattak le 123,3 milliárd forint értékben. Az építőiparhoz kapcsolódó árubeszerzések építőanyagok és építőipari gépek beszerzésére irányultak (178 db, 56,9 Mrd Ft). Vegyipari termékek esetében 163 közbeszerzésen 23,8 milliárd forint értékben hirdettek eredményt. A különböző iparágakhoz tartozó ipari gépek beszerzéséhez 161 darab eljárás tartozott 23,1 milliárd forint értékben, az élelmiszerek beszerzése 138 darab eljárás keretében 21,4 milliárd forintot tett ki. A mérőműszerek körében zömében laboratóriumi eszközöket találunk (138 db, 19,5 Mrd Ft). Ezeken túl bútorok beszerzésére 104 darab eljárást 6,2 milliárd forint, híradástechnikai eszközök beszerzésére 95 darab eljárást 12,7 milliárd forint, az élelmiszereken kívüli mezőgazdasági termékek beszerzésére 66 darab eljárást 8 milliárd forint, textilek és ruházati termékek beszerzésére 44 darab eljárást 8,2 milliárd forint értékben bonyolítottak le. A külön nem nevesített, egyéb csoportba sorolt közbeszerzések száma 188 darab, értéke 28,1 milliárd forint volt.
A 3. táblázat bemutatja, hogyan alakult az árubeszerzés tárgyú eljárások száma és értéke a különböző értéksávokban, abban az esetben, ha figyelembe vesszük azt is milyen árucikket vásároltak meg a közbeszerzés során. Az 50 millió alatti értéktartományban a legtöbb eljárás egészségügyi termékek beszerzésére irányult (215 db, 5,1 Mrd Ft). Jelentős hányadot képviseltek még a járművekhez köthető közbeszerzések (173 db, 4,3 Mrd Ft). Az informatikai szerződések esetében 164 darab eljárás zárult eredménnyel, melynek keretében 3,5 milliárd forint odaítéléséről döntöttek. Az 50-199 millió Ft közötti tartományban is az egészségügyi termékekre fordították a legtöbbet, 140 eljárásban összesen 13,8 milliárd forintot. Jelentős részt képviselt még a járműbeszerzés (128 db, 12,8 Mrd Ft) és az informatikai beszerzésre kiírt pályázat (75 db, 7,2 Mrd Ft). A 200 millió és 999 millió Ft közötti csoportban a közműbeszerzések körében folytatták le a legtöbb eredményes eljárást (58 db, 24,6 Mrd Ft), másodikként a járművek és járműalkatrészek beszerzése állt (50 db, 22,7 Mrd Ft), harmadikként az egészségügy beszerzései (45 db, 16,7 Mrd Ft) végeztek. Az egymilliárd forint feletti közbeszerzések esetén az első helyre informatikai szoftverekre és hardverekre kötött szerződések kerültek (33 db, 150,7 Mrd Ft), ezt követték a közmű szerződések (20 db, 89,9 Mrd Ft), a harmadik helyet a járművek beszerzésére irányuló közbeszerzések (15 db, 102,6 Mrd Ft) érték el.
[1] Eredményes közbeszerzések a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások nélkül.
[2] A statisztika a 2021-ben befejezett eljárásokról megjelent eredménytájékoztatókból készült. A Kbt. 113. § szerinti eljárásfajták alkalmazásának lehetősége 2020. február 1. napjával hatályon kívül helyezésre került. A táblázatban szereplő eljárások az előző években elkezdődött, de 2021-ben eredményesen zárult eljárások adatait mutatják.
[3] A 13-14. ábrán csak a fővárosi és a kerületi önkormányzatokhoz köthető közbeszerzések jelennek meg budapesti adatként. A budapesti székhelyű ajánlatkérők esetében a teljes adat 1339 eljárás, melyhez 515,2 milliárd forint tartozott.
[4] A közbeszerzési eljárások (árubeszerzések) teljesítésének helye nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők régiójával, a térképes ábrákon szereplő adatok az ajánlatkérő székhelye szerinti megyében lebonyolított eljárásokra vonatkoznak.