A szolgáltatások területén lefolytatott eredményes közbeszerzések[1] száma 2020 folyamán alig változott, a 2019-es 1971 eljárásról 1962 eljárásra fogyatkozott. Értékét tekintve nagyobb volt a változás, 2020-ban az elnyert összeg az előző év értékéhez képest 65 százalékkal nőtt, a 2019-es 553,3 milliárd forintról 912,7 milliárd forintra változott. Az egy eljárásra jutó érték 281 millió forintról 465 millió forintra emelkedett.
Ha ezt az összes eljáráshoz viszonyítjuk látható, hogy a szolgáltatások területén lefolytatott közbeszerzések számának 20 százalékos részaránya 26 százalékra emelkedett, míg 12 százalékpontos növekedés figyelhető meg az értékarány tekintetében. (1. és 2. ábra)
Ha az eljárásrend felől közelítjük meg a kérdést, mind számát, mind értékét tekintve nőtt az uniós eljárásrendű eljárások aránya. 2019-ben az uniós eljárások száma 46 százalékot tett ki (900 db), ez 2020-ra 53 százalékra növekedett (1044 db). A közbeszerzések értékét figyelembe véve az uniós eljárások aránya 92 százalékról (507,3 Mrd Ft) 95 százalékra (870,7 Mrd Ft) emelkedett. (3. és 4. ábra)
Az első táblázat azt mutatja, hogy a szolgáltatás területén az uniós eljárásrend szerinti eljárások között a nyílt eljárás szabályai szerint lefolytatott közbeszerzés (793 db) volt a leggyakoribb (76 %), ezek az eljárások értékben 698 milliárd forintot (80 %) jelentettek. A számát tekintve második helyen a 131 db hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás állt (13 %), ez értékben 69 milliárd forintot (8 %) tett ki. A harmadik a sorban a tárgyalásos eljárás, amelyből 89 darab (8%) zárult eredményesen, 83 milliárd forint értékben (9%). Az előző évben 22 darab (2 %) gyorsított nyílt eljárás lebonyolítására került sor, melynek értéke 6 milliárd forint volt. A 8 darab meghívásos eljárás értéke 15 milliárd forint volt. A gyorsított tárgyalásos eljárás sem számában, sem értékében nem érte el az 1 százalékot.
A második táblázatban látható, hogy a szolgáltatás területén a nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárások között is a nyílt eljárás volt a legjelentősebb, 457 eljárás (50 %) 22 milliárd forint értékben (52 %). A második legtöbb a Kbt. 113. §[2] szerinti nyílt eljárás volt, 308 db (34%) amihez 11 milliárd forint érték (26%) tartozott. Ezt követte 104 db (11%) a Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti eljárás, melynek értéke 7 milliárd forint (17%) volt. 25 hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás zárult eredményesen (3%), melynek értéke 1 milliárd forintot tett ki (2%). A Kbt. 113. § szerinti tárgyalásos eljárás tekintetében 9 esetben (1%) hirdettek eredményt a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, ezek értéke nem érte el az 1 milliárd forintot (3%). A további eljárások száma (3 db) és értéke (0,01 Mrd Ft) együttesen sem érte el az 1 százalékot.
Az 5. és 6. ábra azt mutatja, hogy a szolgáltatások területén lebonyolított közbeszerzések száma és értéke is emelkedett a hazai forrásból finanszírozott eljárások esetében. A számát tekintve 1523 darabról 1660 darabra nőtt. Ugyanakkor az uniós finanszírozású eljárások számának aránya a korábbi 23 százalékáról 15 százalékra zsugorodott, 448 eljárásról 302 eljárásra. Mind a hazai, mind az uniós finanszírozású eljárások értéke magasabb összeget jelentett. Az elnyert pályázatok értéke a hazai eljárások esetében 516 milliárd forintról 844 milliárd forintra, az uniós eljárásoknál 37 milliárd forintról 69 milliárd forintra emelkedett.
A kis- és középvállalkozások szerepe az elnyert szolgáltatások körében számarányát tekintve alig valamivel csökkent, 2019-ben 84 százalék (1658 db), 2020-ban 80 százalék (1563 db) volt. Értékarányát tekintve azonban jelentősen kisebb arányban részesedtek a KKV vállalatok, bár az általuk elnyert pénzösszeg emelkedett [2020-ban 528 milliárd forint (58%), míg 2019-ben 395 milliárd forint (71%) volt]. (7. és 8. ábra)
A 9. és 10. ábrán látható, hogy az egyajánlatos szolgáltatások számának aránya 2019-ről 2020-ra egy kicsit nőtt 33 százalékról (649 db) 36 százalékra (711 db), értékének aránya 34 százalékról (186 Mrd Ft) 32 százalékra (296 Mrd Ft) változott.
2020-ban a legtöbb közbeszerzést a közjogi szervezetek bonyolították le a szolgáltatások területén, 603 eljárást (31%) 182 milliárd forint értékben (20%). A regionális és helyi szintű ajánlatkérők körében az eredményes közbeszerzések száma 476 darab (24%) volt, melyhez 105 milliárd forint (12%) tartozott. A magukat egyéb csoportba soroló ajánlatkérőkhöz 444 eljárás tartozott (23%), ami 290 milliárd forintot jelentett (32%). A közszolgáltatók eljárásainak száma 239 darab (12%), értéke 185 milliárd forint (20%) volt. A központi szintű szervezetek 194 esetben (10%) folytattak le eredményes közbeszerzést 150 milliárd forint értékben (16%). A támogatott szervezetek eredményes eljárásai mind számban, mind értékben a közbeszerzések egy százalékánál kisebb részét jelentették (6 db, 1 Mrd Ft). (11-12 ábra)
Az 13-14. ábrából[3] látható, hogy az ajánlatkérők székhelye[4] szerint a legtöbb szolgáltatás megrendelés Budapesthez köthető (320 db, 87 Mrd Ft). Második helyen Hajdú-Bihar megyét találjuk, ahol 76 eljáráshoz 10 milliárd forint tartozott. Az eljárások számát tekintve a harmadik Pest megye 69 eredményes közbeszerzéssel 15 milliárd forint értékben. A további megyék sorrendje a közbeszerzések számát figyelembe véve Baranya megye (67 db, 8 Mrd Ft), Tolna megye (54 db, 14 Mrd Ft), Győr-Moson-Sopron megye (50 db, 9 Mrd Ft), Csongrád megye (45 db, 10 Mrd Ft), Fejér megye (43 db, 8 Mrd Ft), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (39 db, 6 Mrd Ft), Veszprém megye (39 db, 44 Mrd Ft), Békés megye (37 db, 2 Mrd Ft), Bács-Kiskun megye (36 db, 29 Mrd Ft), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (36 db, 24 Mrd Ft), Heves megye (24 db, 2 Mrd Ft), Komárom-Esztergom megye (24 db, 1 Mrd Ft), Zala megye (23 db, 1 Mrd Ft), Somogy megye (20 db, 3 Mrd Ft), Nógrád megye (16 db, 1 Mrd Ft), Jász-Nagykun-Szolnok megye (8 db, 1 Mrd Ft), Vas megye (8 db, 2 Mrd Ft).
A 15-16. ábra bemutatja azt, hogyan alakultak a közbeszerzések a szolgáltatások körében 2019-ben és 2020-ban, ha az elnyert összeg nagyságrendjét vesszük figyelembe. A legtöbb eljárást (43%) az 50 millió forint alatti értéktartományban folytatták le 2020-ban, ami négy százalékpont csökkenést mutat 2019-hez képest. Az értékarány is csökkent 4 százalékról 2 százalékra. Az egy eljárásra jutó érték ebben az értéktartományban 25 millió forint volt, ami átlagosan 1 millió forint emelkedést jelentett. Az 50-199 millió Ft közötti tartományban 2020-ban 620 eljárásban 61 milliárd forint értékben zárult eredményesen a szolgáltatási szektor körében kiírt közbeszerzés. A két vizsgált évben a számarány közel megegyezik, az értékarány 4 százalékponttal csökkent, míg az egy eljárásra jutó érték 94 millió forintról 98 millió forintra nőtt. A 200 millió és 999 millió Ft közötti tartományban az eljárások száma csökkent (300-ról 250-re), ez arányaiban 2 százalékpontos csökkenést jelentett. Az eljárások értéke közel 40 százalékkal kevesebb lett (127,9-ról 79-re). Hasonlóan, ha nem is ilyen nagy mértékben, változott az egy eljárásra jutó érték 426 millió forintról 316 millió forintra. A legnagyobb értékű közbeszerzések esetében az egy eljárásra jutó érték 3,1 milliárd forint volt, ami valamivel kevesebb, mint a 2019-es 3,6 milliárdos érték. Ebben a csoportban több, mint kétszeresére nőtt az eljárások száma (93-ről 243-ra), értéke 340,5 milliárd forintról 752 milliárd forintra emelkedett.
A 17-18. ábra azt mutatja be, hogy a közbeszerzéseket 2020-ban milyen szolgáltatásra fordították. Az ábrákból látható, hogy a legtöbb eljárás számban és értékben javításra és karbantartásra fordítódott (321 db, 215 Mrd Ft). Ezt követték az informatika és távközlés területén lebonyolított közbeszerzések (301 db, 62 Mrd Ft). Mérnöki feladatok elvégzésére 261 eljárás során 96 milliárd forint értékben bonyolítottak le közbeszerzéseket. Állami feladatok elvégzésére 239 közbeszerzést bonyolították le 105 milliárd forint értékben. Az épületfenntartáshoz kapcsolódó szolgáltatások örző-, védőszolgáltatások, és épülettakarítás beszerzésére irányultak (197 db, 96 Mrd Ft). Az üzleti tanácsadások körében, mely a munkaerő biztosítására kiírt eljárásokat is tartalmazza, 171 közbeszerzéshez 141 milliárd forint tartozott. Szállítási feladatokra 83 eljárásban 37 milliárd forintra kötöttek szerződést. Közterület fenntartás esetében, melynek egy része közterület takarítás, másik része zöldterület-kezelés, 81 közbeszerzés zárult eredményesen 38 milliárd forint értékben. Kiadói szolgáltatás megrendelésére 80 eljárás keretében 9 milliárd forintról hirdettek eredményt. Hulladékgyűjtésre 64 eljárásban 23 milliárd forintot, pénzügyi szolgáltatásokra 61 eljárásban 27 milliárd forintot, rendezvényszervezésre 33 eljárásban 17 milliárd forintot költöttek. Különféle egyéb szolgáltatásokra 70 eljárás során 47 milliárd forintot fordítottak.
A 3. táblázat bemutatja, hogyan alakult a szolgáltatási eljárások száma és értéke a különböző értéksávokban, abban az esetben, ha figyelembe vesszük azt is, hogy milyen szolgáltatást rendeltek meg a közbeszerzés során. Ahogy a 15. ábrán már látható volt a szolgáltatások esetében, minél nagyobb összegről szól az eljárás, annál kevesebb indul belőle, ahogy ez a 2019-es évet is jellemezte. Az 50 millió alatti értéktartományban a legtöbb eljárás javítás, karbantartás megrendelésére irányult (133 db, 4 Mrd Ft). Jelentős hányadot képviseltek még az informatikához köthető közbeszerzések (122 db, 3 Mrd Ft). Mérnöki feladatok esetében 111, állami feladatok elvégzésére 108 eljárás zárult eredménnyel, mindkét esetben 2 milliárd forint odaítéléséről döntöttek. Az 50-199 millió Ft közötti tartományban is javításra, karbantartásra fordították a legtöbbet 116 eljárásban összesen 12 milliárd forintot. Jelentős részt képviselt még az informatikai és távközlési szolgáltatások beszerzése (112 db, 11 Mrd Ft). A 200 millió és 999 millió Ft közötti csoportban szintén a javítás, karbantartás körében folytatták le a legtöbb eredményes eljárást (45 db, 13 Mrd Ft), másodikként a mérnöki feladatok (41 db, 14 Mrd Ft), harmadikként az informatikai és távközlési szolgáltatások beszerzése (40 db, 13 Mrd Ft) végzett. A legnagyobb értékű közbeszerzések között az első helyre a mérnöki feladatokra kötött szerződések kerültek (41 db, 72 Mrd Ft), ezt követte az üzleti tanácsadás (38 db, 132 Mrd Ft), harmadik helyen a javítás, karbantartás megrendelése (27 db, 186 Mrd Ft) található.
A 19. ábrán látható a különböző állami feladatok ellátására kiírt eredményes közbeszerzések alakulása. A legtöbb ilyen eljárás számarányát tekintve egészségügyi szolgáltatások beszerzésre irányult (102 db, 2 Mrd Ft). Ezt követte az oktatás, melyek számarányában 42 százalékot (100 db), értékarányában 10 százalékot (1 Mrd Ft) tett ki. Közétkezés megrendelésére 37 közbeszerzési eljárást bonyolítottak le (15%), amely értékében 7 milliárd forintot jelentett (70%).
Ha a 20. ábrán található adatokat tovább bontjuk, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb esetben az építőipar körébe tartozó javításra, karbantartásra folytattak le eredményes közbeszerzési eljárást. Ezek száma 113 db volt, 122 milliárd forint értékben. Ezt követték az egyéb különféle területekhez tartozó javítások (60 db), melyre 15 milliárd forintot fordítottak. Az ajánlatkérők lefolytatott eljárásaiból 51 tartozott a gépjárműjavítások közé, melyek 15 milliárd forintot tettek ki. Ipari gépek javítására 50, vasútijármű javításra 35 közbeszerzési eljárásra került sor 20 illetve 37 milliárd forint értékben. Mint az ábrából is látható, gépjárműbérlésre kiírt közbeszerzés kis részét képezte az eljárásoknak (12 db, 6 Mrd Ft).
[1] Eredményes közbeszerzések a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások nélkül.
[2] A statisztika a 2020-ban befejezett eljárásokról szóló eredménytájékoztatókból készült. A Kbt. 113. § szerinti eljárásfajták alkalmazásának lehetősége 2020. február 1. napjával hatályon kívül helyezésre került. A táblázatban szereplő Kbt. 113. § szerinti eljárások az előző években elkezdődött, de 2020-ban eredményesen zárult eljárások adatait mutatja.
[3] A 13-14. ábrán csak a fővárosi és a kerületi önkormányzatokhoz köthető közbeszerzések jelennek meg budapesti adatként. A budapesti székhelyű ajánlatkérők esetében a teljes adat 1248 eljárás, melyhez 723 milliárd forint tartozott.
[4] A közbeszerzési eljárások (szolgáltatások) teljesítésének helye nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők régiójával, így a térképes ábrákon szereplő adatok az ajánlatkérő székhelye szerinti megyében lebonyolított eljárásokra vonatkoznak.