On the environmental requirements applicable in public procurement
Címszavak: környezetvédelmi követelmények, zöld közbeszerzési stratégia, uniós zöld közbeszerzési követelmények (GPP), CPV, műszaki leírás része, szerződés teljesítésére vonatkozó feltétel, értékelési szempont
Absztrakt
Jelen cikk átfogó ismertetést kíván adni a közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletről, mely 2025. január 1. napjával lép hatályba. A cikk áttekintést ad a jogszabály elkészítésének előzményeiről, az elkészítés folyamatában meghatározó szempontokról, továbbá részletesen ismerteti az elfogadott kormányrendelet főbb tartalmi elemeit. Utóbbi keretében bemutatásra kerül a személyi és tárgyi hatály, a kötelező alkalmazás esetkörei és az attól való eltérésre lehetőséget adó rendelkezések, valamint az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó környezetvédelmi követelmények és szempontok.
Abstract
This article aims to provide a comprehensive overview of the Government Decree 235/2024 (VIII.8.) on the environmental requirements applicable to public procurement, which will enter into force on 1 January 2025. The article provides an overview of the background to the preparation of the legislation, the key aspects of the preparation process, and details the main content of the adopted Government Decree. The latter covers the personal and material scope, the cases of mandatory application and the provisions allowing for derogations, as well as the environmental requirements and criteria applicable to certain procurement items.
Előzmények és az előkészítés szempontjai
Az Európai Unió a zöld, illetve körforgásos gazdaságra való átállással összefüggésben – illetve kisebb hangsúllyal már azt megelőzően egyéb – uniós stratégiai dokumentumokban (Európai Zöld Megállapodás, Új Körforgásos Gazdaságra vonatkozó Cselekvési Terv) továbbá az azok alapján előkészítés alatt álló vagy már elfogadott, ágazati uniós jogszabályokban is ösztönzi a környezetvédelmi követelmények alkalmazását a közbeszerzésekben. Magyarország az uniós tagállamok közül az utolsók között fogadott el a környezetbarát, fenntartható közbeszerzésekre irányuló nemzeti cselekvési tervet (a Stratégiát), melyre a Bizottság már a 2003-as Integrált Termékpolitikáról (IPP) szóló közleményében is felkérte a tagállamokat. A Kormány a Magyarország zöld közbeszerzési stratégiájáról (2022-2027), valamint a végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló 1646/2022. (XII. 22.) Korm. határozattal[1] (a továbbiakban: Korm. határozat) fogadta el Magyarország zöld közbeszerzési stratégiáját (2022-2027)[2] (a továbbiakban: Stratégia). A Korm. határozat 3. pontjában foglaltak alapján a Kormány felhívta a területfejlesztési minisztert – mint a Kormány közbeszerzésekért felelős tagját –, hogy vizsgálja meg egyes beszerzési tárgyak, termékek, termékcsoportok, szolgáltatások, munkálatok vonatkozásában a már kidolgozott és rendelkezésre álló zöld-, illetve környezetvédelmi közbeszerzési feltételek kötelező alkalmazhatóságát és a vizsgálat eredménye alapján készítsen jogalkotásra vonatkozó javaslatot.
A Korm. határozat szerinti feladatot a Stratégiában felvázolt intézkedési terv 5.3.1. pontja is rögzítette azonos tartalommal a közbeszerzésekért felelős miniszter számára, mindamellett, hogy a jogalkotásra vonatkozó javaslat előkészítése során érvényesítendő további szempontokat is kijelölt az intézkedés címzettje számára. Így az intézkedési terv vonatkozó pontja rögzítette azt is, hogy a környezetvédelmi szempontok kötelező előírására azon beszerzési tárgyak vonatkozásában kerülhet elsődlegesen sor, amelyeknél rendelkezésre áll már uniós, vagy a Stratégia végrehajtása során kidolgozott egyéb zöld közbeszerzési követelmény és megtörtént annak felmérése, hogy a kötelezések az egyes beszerzési tárgyak és a potenciálisan érintett ajánlatkérői kör tekintetében – figyelemmel a hazai közbeszerzési piac és a konkrét gazdasági szegmens sajátosságaira is – milyen hatást fejtenének ki. További szempontként került rögzítésre az is, hogy olyan jogalkotási javaslat előkészítése szükséges, amely megfelelő felkészülési időt biztosít a potenciális ajánlatkérői kör számára, hogy kötelező jelleggel alkalmazzanak zöld közbeszerzési követelményeket azon beszerzési tárgyak esetében, amelyeknél az uniós zöld közbeszerzési követelmények[3] (a továbbiakban: GPP követelmények) rendelkezésre állnak és e követelmények előírása egyszerűen felmérhető és nem jár negatív hatással sem a közpénzek hatékony felhasználása, sem pedig a verseny szintje tekintetében.
Szempontként került rögzítésre az is, hogy a jogszabály-tervezet elfogadása esetén a kötelezések bővítésének időszakonkénti felülvizsgálatára is sort kell keríteni, valamint, hogy a tervezet előkészítésével kapcsolatban annak szem előtt tartása is szükséges, hogy a zöld közbeszerzési követelmények között az ajánlatkérők a lehető legnagyobb mértékben vegyék figyelembe a költséghatékony, technikailag, gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból megfelelő energiahatékonysági intézkedéseket. Az uniós zöld közbeszerzési követelményekben meghatározottakon túl a szabályozni kívánt beszerzési tárgyak körében lehetséges más energiamegtakarítási lehetőségeket is vizsgálni kell.[4]
Az egyes beszerzési tárgyak kiválasztásával kapcsolatban szempont volt továbbá az elérhető környezeti hatás, a hazai vagy uniós ökocímke megszerzésének lehetősége, a közbeszerzési volumen, továbbá az adott beszerzési tárgy környezeti jelentősége és a hazai ajánlattevők felkészültsége. A tárgyi hatály meghatározását megelőzően egyes uniós tagállamok nemzeti szintű, hasonló célú szabályozása is vizsgálat tárgyát képezte a jogalkotó részéről, az előkészítés során pedig több szakmai szervezet véleménye is befogadásra került a konkrét rendelkezések meghatározása során. E szervezettekkel való egyeztetés azt is megerősítette, hogy az előírások a hazai kkv-k számára megvalósíthatóak, azok nem fognak jelentékeny többlet terhet generálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő közbeszerzés a környezeti előnyökön túl számos közvetlen és közvetett előnyt is hoz magával a társadalom számára.[5] A környezetvédelmi szempontok alkalmazása a közbeszerzésekben gazdasági előnyökkel jár és elősegíti az államigazgatás költséghatékonyabb működését, az életciklus költségek figyelembevételével pedig pénz, illetve erőforrások megtakarításához is hozzájárul. Az ilyen szempontok alkalmazása hozzájárulhat különösen a körforgásos gazdasági modellre való átállás elősegítéséhez, valamint az ipari innováció ösztönzéséhez, ezáltal is ösztönözve a hazai vállalkozásokat is a versenyképességüket javító zöld technológiák és megoldások alkalmazására.[6] Végső soron a Korm. rendelet jelentős mértékben hozzájárul a Startégiában kitűzött azon cél eléréséhez, hogy a zöld, környezetvédelmi szempontokat tartalmazó hazai közbeszerzések számaránya[7] 2027-re érje el valamennyi közbeszerzési eljárás számához viszonyítva a 30%-ot.[8]
Hatály és az alkalmazás köre és módja
A jogalkotó tehát a fentebbiekben ismertetett célok és szempontok mentén készítette elő a végül 2024. augusztus 8. napján kihirdetett és 2025. január 1. napjával hatályba lépő, a közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet). A Korm. rendelet elfogadása igazodik továbbá az uniós tagállami szabályozási trendhez azáltal, hogy nemzeti cselekvési tervek végrehajtása keretében meghatározott beszerzési tárgyak közbeszerzésekor kötelezően alkalmazandó környezetvédelmi követelmények alkalmazását írja elő az ajánlatkérők számára, egyéb támogató intézkedések végrehajtása mellett.[9]
A Korm. rendelet ennek értelmében tehát arra kötelezi az ajánlatkérőket, hogy meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárások esetén környezetvédelmi szempontokat alkalmazzanak a közbeszerzéseik során. A Korm. rendelet személyi hatálya főszabály szerint valamennyi, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5-7. §-ai szerinti ajánlatkérőnek minősülő szervezetre kiterjed, akik a tárgyi hatály alá sorolt beszerzési tárgyak beszerzését közbeszerzési eljárás keretében valósítják meg. A jogalkotó a Korm. rendelet személyi hatálya tekintetében végül nem tett különbséget az ajánlatkérői minőség alapján, arra tekintettel, hogy viszonylag nagy mozgásteret enged a zöld szempontok alkalmazása során, így az nem jelent aránytalan terhet a különböző helyzetben lévő ajánlatkérőknek.
A Korm. rendelet tárgyi hatálya alá a következő beszerzési tárgyak kerültek: másoló- és grafikai papírok, beltéri takarítási szolgáltatások, beltéri takarítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztási cikkek, tisztítószerek, kézi és gépi mosogatószerek, szappanok, egészségügyi és háztartási papírtermékek, háztartáshigiéniai papírok, bútorok, IKT eszközök, képalkotó berendezések, építési termékek, az új épületek és közutak tervezése és kivitelezése, valamint meglévő épületeket és közutakat érintő építési tevékenység tervezése és kivitelezése.
A Korm. rendelet az értelmező rendelkezések között meghatározza azt is, hogy az egyes, tárgyi hatály alá tartozó beszerzési tárgyak alatt mit kell érteni. E meghatározások a beszerzési tárgyak többségében, az ajánlatkérői orientációt elősegítendő és a könnyű lehatárolás érdekében a CPV-szójegyzék szerinti kódokra (papírok, tisztítószerek termékköre, valamint a bútorok), vagy az uniós jogszabályok adta definíciókra mutatnak vissza (képalkotó berendezések, építési termékek), az IKT eszközök kivételével, mely esetben az uniós GPP kritériumok adta definíciót vette alapul a jogalkotó a termékkör meghatározására. A Korm. rendelet az értelmező rendelkezésekben ezen túl rögzítette az I. típusú ökocímke fogalmát, mely alatt a Kbt. 3. § 3. pontja szerinti olyan címke értendő, amely az egyes áru vagy szolgáltatás környezeti teljesítményét igazolja, figyelemmel annak teljes életciklusára, és amelynek minősítése megfelel az ISO 14024 szerinti szabványrendszer szerinti előírásoknak, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott konjunktív feltételeknek.
A Korm. rendelet értelmében a tárgyi hatály alá tartozó beszerzések közbeszerzéseire irányuló eljárásban a Korm. rendeletben meghatározott környezetvédelmi követelmények valamelyikét kell előírnia az ajánlatkérőknek elsődlegesen vagy a műszaki leírás részeként, vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként. A Korm. rendelet az ajánlatkérői minőség mellett a közbeszerzési értékhatárok tekintetében főszabály szerint nem húz határt az alkalmazás tekintetében, a környezetvédelmi követelményeket már a nemzeti értékhatárt elérő vagy azt meghaladó beszerzések esetében is köteles lesz alkalmazni az ajánlatkérő. Egyetlen beszerzési tárgy esetében van e tekintetében eltérés, mivel a meglévő épületeket és közutakat érintő építési tevékenység tervezésére, illetve kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás tekintetében a környezetvédelmi követelmények alkalmazása csak akkor követelmény, ha az építési beruházás becsült értéke az uniós közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja. Fontos, hogy a környezetvédelmi követelmények előírása abban az esetben is kötelező lesz a beszerzés fő tárgyától függetlenül, ha a konkrét közbeszerzési eljárás nem kizárólag a tárgyi hatály alá sorolt beszerzési tárgyak valamelyikére irányul. A Korm. rendelet e rendelkezéssel lényégben azt biztosítja, hogy a környezetvédelmi követelmények a nem tisztán egy beszerzési tárgyra fókuszáló eljárásokban is alkalmazandóak legyenek. A Korm. rendelet az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben kifejezetten rögzíti, hogy a környezetvédelmi követelmények alkalmazására ajánlatkérő abban az esetben is köteles lesz, ha a beszerzés a termékek megvétele, tulajdonjogának megszerzése helyett azok hasznosítási, használati jogának – vételi joggal vagy anélkül – való megszerzésére irányul, biztosítva ezzel a Kbt. szerinti árubeszerzés fogalmához való teljes illeszkedést.
A jogalkotó figyelemmel volt arra is, hogy bizonyos helyzetben még a tárgyi hatály alá sorolt beszerzési tárgyak esetében sem elvárható ajánlatkérőktől az előírt környezetvédelmi szempontok alkalmazása a közbeszerzésekben, így a Korm. rendelet megadja a lehetőséget négy esetkörben a kötelező alkalmazástól való eltérésre. Ajánlatkérőnek nem kell a Korm. rendelet szerinti környezetvédelmi követelményeket alkalmaznia abban az esetben, ha a Kbt. 98. § (2) bekezdés c)-e) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytat le. Ezen esetkörök tekintetében, figyelemmel akár a kizárólagos jogok védelmére, a műszaki-technikai sajátosságokra, az egyedi művészeti alkotás, előadás létrehozására vagy a rendkívüli sürgősség feltételeinek fennállta esetére, ajánlatkérő eltekinthet a környezetvédelmi szempontok előírásától a közbeszerzési eljárásban. Ajánlatkérő számára magától értetődően az ilyen helyzetek specifikussága nem vagy nem feltétlenül teszi indokolttá a környezetvédelmi szempontok kötelező alkalmazását, azoknak az eljárásába való beillesztését. Ugyanezen okból kifolyólag a Korm. rendelet a közszolgáltató ajánlatkérők számára is megadja a lehetőséget eltérésre, ha azok a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni. Speciálisabb, azonban szintén magától értetődő eltérési ok, amennyiben a szerződés teljesítésének helye az Európai Unión kívüli ország területére esik, mely esetben szintén nem feltétlenül elvárható a környezetvédelmi követelmények figyelembevétele. Végül a Korm. rendelet abban az esetben is megadja az eltérés lehetőségét az ajánlatkérők számára, ha az előbbi esetkörök egyike sem áll fenn, ugyanakkor a közbeszerzés olyan speciális felhasználási célú áru vagy szolgáltatás beszerzésére vonatkozik, ahol a Korm. rendelet szerinti követelmények előírása nem lenne lehetséges, feltéve, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban megfelelő módon alátámasztja a speciális felhasználás követelményét. Ezen esetkörökön túl a követelmények alkalmazásától való eltérésre további lehetőséget nem határoz meg a Korm. rendelet, annak okán, hogy a tárgyi hatály alá sorolt tárgyak beszerzése – azok jellege, a piacokon való el- és hozzáférhetősége, és végső soron a környezetbarát termékalternatívák rendelkezésre állása miatt – nem jelenthet akadályt az ajánlatkérők számára.
A Korm. rendelet ezen eseteken túl rögzíti annak lehetőségét is, hogy ajánlatkérők a tárgyi hatály alá sorolt beszerzési tárgyak valamelyikére irányuló közbeszerzési eljárásban további környezetvédelmi követelményeket is előírhatnak, kifejezetten utalva a már fentebb definiált I. típusú ökocímke vagy bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszerek előírására. Részben az I. típusú ökocímke előírásához, részben pedig a Korm. rendelet által meghatározott követelményeknek a közbeszerzési eljárásokban való megfelelő alkalmazáshoz kapcsolódóan kerül továbbá rögzítésre, hogy ajánlatkérőnek minden esetben a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia a rendelet szerinti követelményeknek való megfelelés igazolásának és ellenőrzésének módját is. Ha a Korm. rendelet alapján ennek értelmében környezetvédelmi követelményként I. típusú ökocímke alkalmazását írja elő az ajánlatkérő, akkor a Kbt. 59. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia. A Korm. rendelet szerinti környezetvédelmi követelmények alkalmazására vonatkozó utolsó generális szabály, hogy ajánlatkérő azon környezetvédelmi követelmények tekintetében, amelyek alkalmazása a közbeszerzés mennyiségének adott százalékára kerül előírásra, ennél nagyobb mértékben vagy a beszerzés teljes mennyiségére (százalékos arányra) is meghatározhatja a követelményt.
A környezetvédelmi követelmények
A Korm. rendelet ezt követően a tárgyi hatály alá sorolt beszerzési tárgyakra vonatkozó konkrét követelményeket határozza meg az ajánlatkérők számára. Mielőtt az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó konkrét követelmények bemutatására térnénk rá, fontos megjegyezni, hogy a környezetvédelmi követelményeket a Korm. rendelet főszabály szerint a műszaki leírás részeként vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként, adott esetben értékelési szempontként rendeli alkalmazni. Ajánlatkérőnek ugyanakkor az általános kötelezésen, vagyis azon túl, hogy a beszerzési tárgyak esetében köteles legalább egy környezetvédelmi követelményt előírni, döntési szabadsága van arra vonatkozóan, hogy mely követelményt illeszti be a közbeszerzési eljárásába. Az, hogy a jogalkotó elsősorban a műszaki leírás részeként, vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként rendeli alkalmazni a környezetvédelmi követelményeket, azzal hozható összefüggésbe, hogy ez a megoldás jelentheti a környezetvédelmi követelmények közbeszerzésekbe való integrálásának legegyszerűbb módját. Egyúttal a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a jelenlegi ajánlatkérői gyakorlathoz is ez áll a legközelebb. Azokban a nemzeti eljárásrendben lefolytatott eljárásokban, amelyekben zöld, környezetvédelmi követelményt alkalmaztak az ajánlatkérők, a zöld szempontok szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként való alkalmazása volt a legjellemzőbb mind 2019-ben 50,8%-kal, mind 2020-ban 49,5%-kal, mind pedig 2021-ben 52,7%-kal. A környezetvédelmi szempontok előírásának gyakorisága tekintetében a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételeket az értékelési szempontok (2019 – 38%; 2020 – 36,6%, 2021 – 47,3%), illetve a műszaki leírás körében való előírás (2019 – 27,2%; 2020 – 31,6%; 2021 – 32,2%) követte mindhárom évben.[10] A beszerzési tárgyak többségénél a Korm. rendelet megadja azt a lehetőséget is az ajánlatkérő számára, hogy a konkrét környezetvédelmi követelmények helyett az I. típusú ökocímkét írhassák elő, míg az IKT eszközök és a képalkotó berendezések esetében – amennyiben az ajánlatkérő a legalacsonyabb költség értékelési szempont alapján kívánja a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kiválasztani – a Kbt. 78. §-a szerinti életciklusköltség-számítási módszer alkalmazásának lehetősége is biztosított. Bár a Korm. rendelet expressis verbis nem rögzíti, ajánlatkérőnek azonban értelemszerűen minden esetben ügyelnie kell arra, hogy a Kbt. 2. §-a szerinti alapelvekkel, valamint a Kbt. minden releváns szabályával összhangban írja elő a környezetvédelmi követelményeket, ellenőrizze az azoknak való megfelelést, továbbá rögzítse a közbeszerzési dokumentumokban a követelmények teljesítésének, ellenőrzésének módjára vonatkozó rendelkezéseket. A követelményeknek való megfelelés igazolásának pontos módjának meghatározása tekintetében ajánlatkérők - azon esetekben, ahol az nem kifejezetten egyértelmű - a már fentebbiekben hivatkozott uniós GPP kritériumokra vonatkozó útmutatókra vagy a Közbeszerzési Hatóság által kiadott útmutatókra[11] is támaszkodhatnak.
Áruk és szolgáltatások
Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó környezetvédelmi követelmények vizsgálata előtt szükséges azt is rögzíteni, hogy a Korm. rendelet eltérő szabályozási megoldást követ az árubeszerzés és a szolgáltatás megrendelés alá sorolható beszerzési tárgyak, illetve az építési munkák valamint termékek esetében.
Az előbbi csoport esetében konkrét előírásokat tartalmaz a Korm. rendelet, azzal, hogy a vonatkozó környezetvédelmi követelmények kifejezetten – a már fentebb is hivatkozott – uniós zöld környezetvédelmi követelményeken, pontosabban azok alapkövetelményein, valamint egyes beszerzési tárgyak esetében az uniós ökocímke odaítélésére vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló bizottsági határozatokban található egyes feltételeken alapulnak.[12] Egyelőre – az átültetést megelőzően - válaszható követelményként jelennek meg egyes beszerzési tárgyak tekintetében a már hatályba lépett, azonban csak 2025. október 12. napjától alkalmazandó felülvizsgált energiahatékonysági irányelv közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezései.[13]
Ezzel szemben az utóbbi csoport esetében kevésbé konkrét követelményeket, inkább szempontokat, követelményszinteket határoz meg a Korm. rendelet, melyek esetében ajánlatkérő további szabadságot kap, hogy az adott építési munka esetében a kiválasztott szempontnak megfelelő, a konkrét beszerzésére alkalmazandó követelményt hogyan írja elő a közbeszerzési eljárásában.
A másoló- és grafikai papír beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásban a Korm. rendelet értelmében ajánlatkérő köteles a műszaki leírás részeként előírni azt, hogy a beszerzendő papírmennyiség legalább fele teljes egészében újrahasznosított papírrostból készül vagy, hogy a cellulóz előállításához felhasznált rostanyag megfelel a vonatkozó uniós ökocímke határozatban meghatározott, az erőforrások megőrzésére illetve fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó kritériumának.[14] Ajánlatkérő mindezek mellett dönthet akként, hogy a műszaki leírás részeként megköveteli az I. típusú ökocímkével való rendelkezést a beszerzendő papírmennyiség tekintetében.
A beltéri takarítási szolgáltatás megrendelése esetében ajánlatkérő a műszaki leírás részeként vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként arra irányuló követelményt írhat elő, hogy a szolgáltatás ellátásához felhasznált tisztítószer legalább 70%-ban megfelel a vonatkozó uniós ökocímke határozat[15] egyes követelményeinek vagy a Környezetbarát Termék Védjegy ugyanilyen tartalmú kritériumainak amellett, hogy a textilanyagból készült takarítóeszközök legalább fele mikroszálas anyagból készült. E követelmény alternatívája lehet, hogy ajánlattevő vállalja az I. típusú ökocímke megszerzését a teljesítés megkezdését követő hat hónapon belül, ha annak tartama ezt az időtartamot meghaladja.[16]
A Korm. rendelet azt a helyzetet is kezeli, amikor a beltéri takarítási szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérő a takarítási tevékenység elvégzéséhez szükséges fogyasztási cikkek biztosítását is előírja. Az ajánlatkérő ebben az esetben szintén a műszaki leírásban vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként lesz köteles előírni, hogy a beszerzésre kerülő fogyasztási cikk mennyiség legalább 70%-ának I. típusú ökocímkével kell rendelkeznie. A Korm. rendelet a követelmények egyértelmű alkalmazása érdekében rögzíti azt is, hogy ilyen beszerzés esetén az ajánlatkérő nem köteles a Korm. rendelet további szakaszaiban az ilyen fogyasztási cikkekhez kapcsolódóan meghatározott követelmények alkalmazására, elkerülve a duplikációt.
A tisztítószer, kézi mosogatószer vagy gépi mosogatószer termékkör esetében a Korm. rendelet szintén a termékekre vonatkozó uniós ökocímke határozatok[17] egyes követelményeire vagy a Környezetbarát Termék Védjegy ugyanilyen tartalmú kritériumaira támaszkodik azzal, hogy mindegyik esetben a beszerzési mennyiség legalább 70%-ának kell megfelelnie e követelményeknek. További lehetőségként ajánlatkérő dönthet úgy is a műszaki leírásban, hogy mindegyik terméktípus esetében a beszerzési mennyiség legalább 50%-ában I. típusú ökocímkével rendelkező termék biztosítását várja el a teljesítés során az ajánlattevőtől.
A szappanok terméktípus esetében a tisztítószerekhez képest az eltérés abban áll, hogy az első, uniós ökocímke kritériumokkal[18] összefüggő követelmény esetében a Korm. rendelet nem rögzít mennyiségi százalékos határt, míg a második lehetőség esetében a beszerzési mennyiség 90%-ára kell ajánlatkérőnek előírnia a műszaki leírás részeként az I. típusú ökocímkével való rendelkezés követelményét. Az egészségügyi és háztartási papírtermékek, illetve háztartáshigiéniai papírok beszerzése esetén pedig ugyanígy a vonatkozó uniós ökocímke határozat[19] egyes kritériumainak való megfelelés (erőforrások megőrzése, fenntartható erdőgazdálkodás, illetve korlátozott veszélyes anyagok és keverékek) vagy a beszerzési arány legalább 90%-ának I. típusú ökocímkével való rendelkezés előírásának lehetőségét adja meg (a műszaki leírás részeként) az ajánlatkérő számára.
Szemben az előző terméktípusokkal, a bútorok esetében a Korm. rendelet több, mint két követelmény közüli választás lehetőségét adja meg az ajánlatkérők számára, azzal, hogy azokat minden esetben a műszaki leírásba kell beépítenie az ajánlatkérőknek. A fenntartható erdőgazdálkodás, és az ellátási láncok fenntarthatóságának szempontja jelenik meg azzal a követelménnyel, hogy ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a bútorok gyártásához felhasznált összes faanyag 70%-a a két legrelevánsabb tanúsítási rendszernek[20] megfelelő fenntartható erdőgazdálkodásból vagy újrafeldolgozott forrásból származzon. A követelmények között szerepel továbbá a formaldehid alapú gyanták felhasználásával előállított bútortermékekkel összefüggésben a specifikus EN szabvány szerinti formaldehid kibocsátás küszöbértékének, továbbá e termékkör esetében is a vonatkozó uniós ökocímke határozat[21] követelményének való megfelelés, utóbbi alapvetően a termék tartósságával, méretével, biztonságosságával és szilárdságával kapcsolatban. Ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy a műszaki leírás részeként a szétszerelésre és javítására vonatkozó útmutató biztosítását írja elő az ajánlattevők számára, amely lehetővé teszi a bútortermékek sérülésmentes szétszerelését az alkotóelemek, illetve összetevő anyagok cseréje céljából. Továbbá előírhatja, hogy a leszállítás napjától számítva legalább három év jótállást kell biztosítani, valamint, hogy ajánlattevő legalább három évig biztosítja a pótalkatrészek vagy az azzal egyenértékű funkciót ellátó elemek rendelkezésre állását is.
Az IKT eszközök esetében szintén több olyan követelmény közül választhatnak az ajánlatkérők, melyek elsődlegesen a termékcsoportba sorolt beszerzési tárgyak energiahatékonyságával függnek össze. Így a hordozható számítógépek, táblagépek vagy okostelefonok beszerzése során az akkumulátor töltöttségi ciklusa, az akkumulátor vagy telep állapotának meghatározására szolgáló előtelepített szoftverrel való leszállítása, a táblagépek és okostelefonok, valamint a számítógépes kijelzők esetében a releváns energiacímkézésre vonatkozó felhatalmazási jogi aktus[22] szerinti két legmagasabb energiahatékonysági osztályba való tartozás követelményei közül választhatnak az ajánlatkérők. Emellett a Korm. rendelet az I. típusú ökocímkével való rendelkezés előírásának lehetőségéről is rendelkezik a nem hordozható és hordozható számítógépek, illetve a számítógépes kijelzők tekintetében. Az IKT eszközök tartósságához, erőforrás-gazdálkodáshoz kapcsolható követelmények az esési magassággal járó szabványokra, illetve meghatározott kémiai anyagok mértékének adott arány alatti tartására vonatkozó követelmények valamint a minimum három éves jótállási idő előírása. Ahogy korábban rögzítettük, a Korm. rendelet lehetőséget biztosít az ajánlatkérők számára, hogy az IKT eszközöknél a beszerzési ár helyett életciklusköltség-számítással határozzák meg a költségeket, így figyelembe véve a teljes élettartam során felmerülő kiadásokat. Ennek alkalmazásához több nyilvánosan elérhető eszköz is rendelkezésre áll.[23] A képalkotó berendezések termékkör esetében a legutóbbi energiahatékonysági követelményeknek való megfelelés vagy az I. típusú ökocímkével való rendelkezés között választhatnak az ajánlatkérők, azzal, hogy e termékkör esetében is lehetőség van a műszaki leírásban előírható követelmények helyett az életciklusköltség-számítás módszer alkalmazását választani az értékelés körében.
Építési munkák és építési termékek
A Korm. rendelet fennmaradó szakaszai az építési munkák, illetve építési termékek beszerzésére vonatkozó szempontokat rögzítenek az ajánlatkérők számára. Ahogy az előző címben említettük, e beszerzési tárgyak esetében a Korm. rendelet eltérő szabályozási megoldást választ, mint a többi beszerzési tárgy vonatkozásában. A konkrét követelmények rögzítése helyett az új épületek vagy közutak tervezésére vagy kivitelezésére, vagy tervezésre és kivitelezésre együttesen irányuló, valamint az uniós értékhatárt elérő értékű, a meglévő épületeket vagy közutakat érintő közbeszerzési eljárások esetében többféle környezetvédelmi követelményszintnek megfelelő előírások (szempontok) valamelyikét kell ajánlatkérőnek alkalmazni a műszaki leírásban a műszaki követelményrendszer részeként vagy értékelési szempontként vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként. Jól látható, hogy a szempontok meghatározása részben itt is az uniós környezetvédelmi követelményeken alapul, részben pedig figyelembevételre került, hogy az ökocímkék és a harmadik fél által tanúsított környezeti értékelések jól követhető módon lehetővé teszik a felhasznált építési termékek környezeti jellemzőinek – mint például az előállításhoz vagy a teljes életciklushoz kapcsolódó széndioxid-kibocsátás, az újrahasznosított anyag-tartalom vagy az élettartam – figyelembevételét. Mindezek alapján az épületekre meghatározott szempontok az alábbiak szerint csoportosíthatóak.
Általánosságban a fenntarthatóság fogalmához, valamint a zöld építészethez kapcsolható szempont a zöld épületminősítési rendszerekhez kapcsolódó szempont, melynek értelmében az ilyen rendszerek két legmagasabb minősítési szint valamelyikének megfelelő minősítés megszerzését lehet elvárásként rögzítenie az ajánlatkérőnek. Ezzel biztosítható a legmagasabb fenntarthatósági szabványoknak való megfelelés, az épület ökológiai lábnyomának minimalizálása. E fogalmi kör alá sorolható továbbá az adott építési beruházás során jelentős mértékben felhasznált egyes építési termékek – I. típusú ökocímkével vagy környezetvédelmi terméknyilatkozattal, vagy egyéb harmadik fél által tanúsított értékeléssel – környezeti tulajdonságainak figyelembe vételére vonatkozó előírások meghatározása a közbeszerzési dokumentumokban. Az energiahatékonyság és energiatudatosság alá sorolható szempontok a közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó értékhatárnál legalább 10%-kal alacsonyabb primerenergiagényű épületre vonatkozó előírás rögzítése,[24] valamint az épület víztakarékos berendezésekkel való ellátása a vonatkozó uniós végrehajtási aktus[25] feltételeinek megfelelően. Az erőforrásokkal való gazdálkodás és a hulladékkezelés problémakörére koncentráló szempontok az építési-bontási hulladék szelektív gyűjtésére és újrahasznosítására, feldolgozására vonatkozó követelmények meghatározása, valamint az épület használata során képződő újrahasználható vagy hasznosítható anyagok és élettartamuk végére ért termékek elkülönítésére kijelölt helyek kialakítása. A szállítási lánc környezeti hatásainak csökkentése, a logisztikai folyamatok optimalizálása és a károsanyag-kibocsátás minimalizálása jelenik meg a szén-dioxid és más üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésére irányuló szempontban. Végül az épület elérhetősége és használhatósága és az esélyegyenlőség biztosításának szükségessége jelenik meg a személyzeti közlekedési terv és infrastruktúra kidolgozása és végrehajtása szempont vonatkozásában.
A közutakra vonatkozó szempontok szintén e témakörök mentén kerülnek meghatározásra. A fenntarthatósághoz kapcsolható szempont a másodlagos nyersanyagok felhasználása, vagy ilyen nyersanyag felhasználásával készült termékek használata, illetve az épületekhez hasonlóan egyes építési termékek környezeti tulajdonságainak figyelembe vétele. Az energiahatékonyság, de még inkább az energia-megtakarítás és közvetetten a csökkentett szén-dioxid kibocsátáshoz sorolható az alacsony hőmérsékletű aszfalt használatának előírása. Az erőforrás- és hulladékkezelés problémakörére koncentrál a kitermelt anyagokkal és talajjal való gazdálkodás, újrafelhasználás szempontja, míg a károsanyag-kibocsátás csökkentés alá sorolható az építési területre szállítandó építési anyagok, termékek és eszközök szállításával kapcsolatos szén-dioxid és más üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentése, illetve a zajkibocsátás csökkentése, monitoringja. A Korm. rendelet továbbá megteremti a szabályozási összhangot az állami építési beruházásról szóló 2023. évi LXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Ábt.), mivel annak hatálya alá tartozása esetén az ajánlatkérő értékelési szempontként az Ábt. 45. § (1) bekezdésében felsorolt szempontokat is választhatja a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására. A Korm. rendelet az építési termékek tekintetében külön rendelkezik arról az esetről, amennyiben az ilyen termékek beszerzése külön történik, vagyis nem az épület vagy közút kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás keretében. A jogalkotó itt is nagyobb szabadságot biztosít az ajánlatkérő számára, hasonlóan az építési munkákra vonatkozó rendelkezésekhez, és csupán annyit rögzít, hogy ajánlatkérő a termékek környezeti hatásait is köteles figyelembe venni az ilyen termékek beszerzése során a műszaki leírásban vagy az értékelési szempontok körében, akként, hogy meghatározza azokat a környezeti tulajdonságokat, amelyek valamely címkével, környezetvédelmi terméknyilatkozattal, egyéb harmadik fél által tanúsított környezeti értékeléssel vagy más megfelelő bizonyítási eszközzel igazolhatóak. A jogalkotói megoldás mögött az áll, hogy uniós irányelvi szabályok miatt egy termék valamely címkének, minősítésnek való megfelelése kizárólag akkor írható elő vagy vehető figyelembe az értékelés során a közbeszerzésekben, ha az adott címke megfelel a Kbt. 59. §-ában foglalt követelményeknek. A különböző típusú ökocímkék közül az irányelvi követelményeknek az ISO 14024 szerinti I. típusú ökocímkék felelnek meg. Önmagában a környezetvédelmi terméknyilatkozat (EPD) vagy a hazai Egyszerűsített környezeti minősítés nem ilyen jellegű minősítés, ezért nem alkalmas arra, hogy egy közbeszerzési eljárásban ennek meglétéhez lehessen kötni kötelező vagy előnyt jelentő követelményt. Ezen minősítések ugyanakkor alkalmazhatóak olyan módon, hogy az ajánlatkérő által meghatározott, az eljárásban előírt vagy értékelt környezeti jellemző igazolására szolgálnak. Ezek a környezeti jellemzők lehetnek különösen az életciklus egészére meghatározott CO2-kibocsátás, az élettartam vagy az újrahasznosított anyagtartalom.
Összegzés
A Korm. rendelet kulcsszerepet fog játszani egyrészt a Stratégiában kitűzött cél elérésében, másrészt a hazai ajánlatkérői magatartás és közbeszerzési gyakorlat formálásában, azzal, hogy a meghatározott beszerzési tárgyak esetében kötelező környezetvédelmi követelmények és szempontok érvényesítésére fogja kötelezni annak címzettjeit. A Korm. rendelet szerinti környezetvédelmi követelmények közbeszerzési eljárásokban való kötelező alkalmazása hozzájárulhat az uniós szektorális jogalkotás alapján már most vagy a közeli jövőben kötelezően alkalmazandó fenntarthatósági, zöld követelmények alkalmazására való felkészüléshez is az ökocímkék, vagy energiahatékonysági tulajdonságok közbeszerzési eljárásokba való kötelező beépítésével. .
A Korm. rendelet hatékony végrehajtásának feltétele azonban a megfelelő tudatosság és ajánlatkérői képességek és készségek erősítése, melyre tekintettel szükséges lesz kormányzati oldalról a végrehajtás folyamatos nyomonkövetése, az ajánlatkérők számára iránymutatás nyújtása, a készségek fejlesztésére koncentráló további intézkedések (összhangban a Stratégiával) előkészítése és végrehajtása.
[1] 1646/2022. (XII. 22.) Korm. határozat Magyarország zöld közbeszerzési stratégiájáról (2022–2027), valamint a végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről. Link: https://njt.hu/jogszabaly/2022-1646-30-22.
[2] Magyarország zöld közbeszerzési stratégiája 2022-2027. Link: https://kormany.hu/dokumentumtar/magyarorszag-zold-kozbeszerzesi-strategiaja-2022-2027-1.
[3] Green Public Procurement Criteria and Requierements. Link: https://ec.europa.eu/environment/gpp/eu_gpp_criteria_en.htm.
[4] Magyarország zöld közbeszerzési stratégiája 2022-2027. 45. o. Link: https://kormany.hu/dokumentumtar/magyarorszag-zold-kozbeszerzesi-strategiaja-2022-2027-1.
[5] Harnessing Public Procurement for the Green Transition. Good Practices in OECD countries. OECD Public Governance Reviews. 66. o. Link: https://www.oecd.org/en/publications/harnessing-public-procurement-for-the-green-transition_e551f448-en.html.
[6] Az Állami Számvevőszék megfogalmazásában „a következő évtizedben azok lesznek a versenyképes nemzetgazdaságok, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátását mérséklő technológiákat és technikákat nagy arányban fejlesztik és alkalmazzák. Következésképpen Magyarország számára nem csak az a feladat, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását a nemzetközi kötelezettségvállalás arányának megfelelő mértékben mérsékelje, hanem az is, hogy adottságait kihasználva sikeresen kapcsolódjon be a klímavédelmet szolgáló kutatási és fejlesztési folyamatba, fokozva ezzel a versenyképességet. A közszférában megvalósuló kiszámítható és innovatív beszerzések hosszú távon erősítik az államigazgatás költséghatékony működését.” Az Állami Számvevőszék elemzése a zöld beszerzésekről, 2020. október.
Link: https://www.asz.hu/dokumentumok/elemzes_zols_beszerzes_20201026.pdf.
[7] A Bizottság 2019. szeptember 23-i (EU) 2019/1780 végrehajtási rendelete a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták („e-hirdetmények”) létrehozásáról és az (EU) 2015/1986 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről a zöld közbeszerzés arányának mérését szolgáló hirdetményi mezőben a következő meghatározást alkalmazza: Zöld közbeszerzés - Olyan megközelítés (pl. környezetvédelmi címkének való megfelelés követelménye), amelynek célja az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás környezeti hatásainak csökkentése. A meghatározás összhangban áll az Európai Bizottság a Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés című közleményében használt fogalommal, amelyet jelen stratégia is alapul vett. Az adat gyűjtésére több részből álló eljárás esetén részenként kerülne sor, az erre vonatkozó módszertan az EU által ajánlott módszertan fényében változhat.
Link: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32019R1780.
[8] Jelenleg a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer eredményeit bemutató első elemzésben (a továbbiakban: Elemzés) foglaltak alapján a 2019-2022. közötti időszakban a környezetvédelmi szempontot alkalmazó közbeszerzési eljárások részeinek darabszáma az összes odaítélt részhez viszonyítva – mind az uniós értékhatár feletti, mind pedig az alatti közbeszerzéseket is együttesen vizsgálva – végig 10% alatt maradt. Lásd: A közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer eredményei.
2019-2022. III.1. Környezetvédelmi szempontot alkalmazó közbeszerzési eljárások részeinek darabszáma 83. o. Link: https://ekr.gov.hu/portal/hirek/8798092096856.
[9] Harnessing Public Procurement for the Green Transition. Good Practices in OECD countries. OECD Public Governance Reviews. 24. o. Link: https://www.oecd.org/en/publications/harnessing-public-procurement-for-the-green-transition_e551f448-en.html.
[10] Magyarország Zöld Közbeszerzési Stratégiája (2022-2027). 13. o. Link: https://kormany.hu/dokumentumtar/magyarorszag-zold-kozbeszerzesi-strategiaja-2022-2027.
[11] A Közbeszerzési Hatóság a következő beszerzési tárgyak tekintetében tett közzé útmutatót az ajánlatkérők számára (melyek aktualizálása jelenleg folyamatban van): bútorok, takarítási szolgáltatások, grafikai papírok. Link: https://www.kozbeszerzes.hu/kozbeszerzesek-az/magyar-jogi-hatter/a-kozbeszerzesi-hatosag-utmutatoi/ .
[12] Az uniós ökocímkéről szóló 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott uniós ökocímke határozatok, az egyes termékkörökre vonatkozó ökocímke követelményeket, feltételeket összegyűjtő honlap. Link: https://environment.ec.europa.eu/topics/circular-economy/eu-ecolabel/product-groups-and-criteria_en.
[13] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1791 irányelve (2023. szeptember 13.) az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról (átdolgozás) 7. cikk. Link: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32023L1791#d1e5646-1-1.
[14] A Bizottság (EU) 2019/70 határozata (2019. január 11.) a grafikai célra szánt papír, valamint a tissue-papír és a tissue-termékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok megállapításáról. Link: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32019D0070.
[15] A Bizottság (EU) 2017/1217 határozata (2017. június 23.) a kemény felületekre szánt tisztítószerek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok megállapításáról. Link: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A32017D1217.
[16] A Környezetbarát Termék Védjegyet azon takarítási szolgáltatások szerezhetik meg, amelyek értelemszerűen megfelelnek a feltételrendszerben megfogalmazott szakmai, jogi és környezetvédelmi követelményeknek azzal, hogy a védjegy elnyerésére kizárólag minimum 6 hónapja működő, a feltételrendszer minden követelményét teljesítő szolgáltatással lehet pályázni. Link: http://okocimke.hu/odaiteles-kriteriumai.
[17] Link: A tisztítószer, kézi mosogatószer vagy gépi mosogatószer termékkörre vonatkozó egyes határozatok a következő gyűjtőoldalon keresztül érhetőek el. Link: https://environment.ec.europa.eu/topics/circular-economy/eu-ecolabel/product-groups-and-criteria/cleaning_en.
[18] A Bizottság (EU) 2021/1870 határozata (2021. október 22.) kozmetikai termékek és az állatápolási termékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok megállapításáról. Link: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=CELEX:32021D1870.
[19] A Bizottság (EU) 2019/70 határozata (2019. január 11.) a grafikai célra szánt papír, valamint a tissue-papír és a tissue-termékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok megállapításáról. Link: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A32019D0070.
[20] Programme for the Endorsement of Forest Certification. Link: https://www.pefc.org/. Forest Stewardship Council. Link: https://fsc.org/en.
[21] A Bizottság (EU) 2016/1332 határozata (2016. július 28.) a bútorok uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról. Link: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32016D1332.
[22] A Bizottság (EU) 2019/2013 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 11.) az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elektronikus kijelzők energiacímkézése tekintetében történő kiegészítéséről és az 1062/2010/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről. Link: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32019R2013.
[23] Elsődlegesen az Európai Bizottság által kifejlesztett életciklusköltség-számítási eszközök jelenthetnek jó kiinduló pontot az ajánlatkérők számára, hogy a saját beszerzésükbe való illesztésével e költségek figyelembe vétele mellett valósítsák meg a beszerzést. Link: https://green-business.ec.europa.eu/green-public-procurement/life-cycle-costing_en.
[24] A Korm. rendeletben hivatkozott miniszteri rendelet az az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet. Link: https://njt.hu/jogszabaly/2023-9-20-8X.
[25] A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 4.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről. Link: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32021R2139.